Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. november 29., péntek SALT—II. Reagan - döntés előtt Szovjet segítség Kubának A Szovjetunió nagymér­tékű segélyt juttat Kubának a november 19-i hurrikán okozta károk felszámolásá­lhoz való hozzájárulásként — jelentették be csütörtökön Havannában. A Szovjetunió 30 ezer tonna rizst, 20 ezer tonna búzalisztet, 10 ezer tonna horganylemezt, 5 ezer tonna alumínium lemezt, két­millió azbesztcement tető­lapot és ezer tonna, kubai lemezgyártásra szánt az­beszt-alapanyagot szállít in­gyenesen a karibi országba. Kadhafi—Mubarak vádaskodás Moamer el~ Kadhafi, a lí­biai forradalom vezetője te­levíziós nyilatkozatában cá­folta azt a kairói állítást, hogy országának része volt az Egyptair légitársaság gé­pének szombati elrablásá­ban. Líbia ellenzi a géprab­lásokat és más, ehhez ha­sonló tetteket, „a komman­dóakcióban elpusztult ártat­lan emberek haláláért pe­dig Mubarak egyiptomi el­nököt terheli a felelősség” — mondta. KOLUMBIA Újabb túlélők Szerdán, közel két héttel a kolumbiai vulkánkitörés után egy mentőhelikopter mintegy négyszáz újabb túl­élőre bukkant a sárlavina által eltemetett Armero vá­ros közelében — közölték a Vöröskereszt tisztségviselői. önüLbelül négyszázem- bei — valószínűleg vala­mennyien az egykori város lakói — a katasztrófa elől a Lagunilla folyó egyik ki­csi, magasabban fekvő szi­getére menekült. A vulkán- kitörés nyomán megolvadt hótömeg felduzzasztottá a folyót, s az elvágta őket a külvilágtól. Kenneth Adelman, az amerikai fegyverzetellenőr­zési és leszerelési hivatal igazgatója — egy washing­toni lapértesülést megerősít­ve — kijelentette: Reagan elnök még az év vége előtt közli, tervez-e kormánya lépéseket a SALT—II. szer­ződés érvényének fenntartá­sára. Adelman, aki külföldi újságírókkal találkozott, az MTI tudósítójának kérdésé­re válaszolva azt mondta: „meg kell fontolni”, meg­tartsa-e az Egyesült Álla­mok a hadászati nukleáris fegyverek számát korlátozó szerződést, amelyet szerinte „a Szovjetunió megsért”. A The Washington Post szerdán megírta: ha a kor­mány meg kívánja tartani a szerződésben meghatározott keretet, jövőre le kell sze­relnie két régebbi típusú, nukleáris rakétákat hordo­zó tengeralattjáróját, mert hadrendbe állít egy új, Tri~ dent-rakétákkal felszerelt tengeralattjárót. A genfi csúcstalálkozó nyomán Adelman úgy véle­kedett, hogy lehetőség nyí­lik az előrelépésre a köze­pes-hatótávolságú eszközök korlátozása terén. Mint el­mondotta, a Szovjetunió csökkentette Európába tele­pített közepes hatótávol­ságú SS—20. típusú rakétái­nak számát, ahogy azt ko­rábban Mihail Gorbacsov kilátásba helyezte, de az amerikai megítélés szerint „ezeket a rakétákat köny- nyen vissza lehet hozni”. Adelman szerint a jelentős nézetkülöbségek ellenére az a tény, hogy ezt a kérdést elkülönítve tárgyalják a le­szerelés más kérdéseitől, s a felek készek ideiglenes egyezményt kötni erről, le­hetővé teszi a tágyalások meggyorsítását. Radzsiv Gandhi Tokióban Radzsiv Gandhi indiai kormányfő Tokióban kezdett tárgya­lásokat. A képen: vendéglátójával, Nakaszone japán kormányfővel látható (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Tüntetők Pretőria terrorja ellen Washingtonban nagyszabású tüntetés volt a dél-afrikai nagykövetség előtt a fajüldöző rezsim terrorja ellen (Népújság-telefotó — AP - MTI — KS) ALBÁNIA Kettős jubileum Történelmének két kiemel­kedő évfordulóját köszönti az albán nép. A kis balká­ni ország 1912. november 28-án szabadult fel a több évszázados török elnyomás alól. 1944. november 29. a második újjászületés dátu­ma: ekkor vetettek véget a hitleri megszállásnak a kom­munisták vezette népi erők, amelyek sikeréhez a szovjet hadsereg diadalmas előre­nyomulása teremtette meg a katonai feltételeket. A felszabadulás a nemzeti felemelkedés lehetőségét nyi­totta meg az addig királyi félfeudalizmusban élő Albá­nia előtt. A háború utáni években kiemelkedő társa­dalmi-gazdasági eredmények születtek a Szovjetunió és más szocialista országok meghatározó fontosságú se­gítségével. A kezdeti sike­rek igazolták az új társadal­mi rendszer életképességét, és a szocialista államokkal folytatott együttműködés elő­nyeit. A fejlődés azonban a hatvanas évek elején kezdő­dött irányváltások, a szocia­lista országokkal való sza­kítás miatt lelassult. Hazánk — a többi szocia­lista országhoz hasonlóan — azt az álláspontot képviseli, hogy a fennálló nézetkülönb­ségek ellenére is megvan a lehetőség a kétoldalú viszony rendezésére, sőt javítására is. Magyarország őszintén tö­rekszik az Albán Szocialista Népköztársasággal való kap­csolatok fejlesztésére, annál is inkább, mert ez egyaránt szolgálná népeink közös ér­dekeit, a szocializmus, az európai béke és biztonság ügyét. rC Külpolitikai kommentárunk J—i Martens ismét MARTENS a belga politika Bozsikja, ha a futball- ból vesszük a hasonlatot. Olyan politikus sztár, aki a legtöbbször volt „válogatott”, azaz alakíthatott kormányt. E héten például már hatodszor mondhat­ja el kormánynyilatkozatát a parlamentben. Martens hatodik koalíciója új-régi konstrukció. A jog szerint új, hiszen az október 13-i választások eredménye alapján jött létre, a politikai tar­talom szerint a régi, mivel a belga jobboldal és a centrum négy pártja alkotja, ugyanazok, amelyek az elmúlt négy esztendőben is vezették a kis nyugat­európai országot. A belga sajátosság szerint ezekből kettő vallon, kettő flamand, ugyanis mindkét or­szágrésznek van keresztény és liberális pártja is. A kormányfő a legnagyobb párt, a flamand ke­resztény néppárt vezére, s az októberi választások nagy győztese, hiszen nemcsak pártja tört előre a szavazók jóvoltából, hanem a vallon keresztények is. Ekként a Malidon belül nyilvánvalóan kisébb lesz a liberálisoknak nevezett, de igazából konzervatív politikájú másik két párt súlya. Ettől persze még nem változik meg a brüsszeli politika. Bár, pár éve a liberálisok voltak a kemény, nadrágszíjmeghúzó politika szószólói, a takarékos­ság, a szodális kiadások megnyirbálása, s az ennek megfelelő gazdaságpolitika Martens nézeteitől sem áll messze. (Még akkor sem, ha ez Belgiumban nem hozott olyan sikereket a kormány számára, mint például Angliában vagy az USA-ban.) A romló gaz­dasági helyzet, a nagy munkanélküliség, a rfemzeti valuta gyengélkedése jobb recepteket kíván az ed­digieknél, csakhogy az ellenzék — úgy látszik — nem tudott ilyeneket hitélesen kínálni a szavazók­nak, akik inkább tovább engedték lavírozni a ta­pasztalt Martenst. PERSZE A KŐVETKEZŐ ÉVEKBEN sem lesz könnyű kormányozni Brüsszelben. Változtatni kell a gazdasági elképzelések egy részén, hiszen az elé­gedetlenség növekszik. S figyelembe kellene venni azt is, hogy a belgák többsége — akár vallon, akár flamand —, nem szívesen látja az országban az amerikai cirkálórakétákat, ámelyék lételepítési jo­gát az előző Martens-kormány csak nagy nehezen szerezte meg. Éppen ezért olyan külpolitikát várnak tőle, amely ösztökéli a nagy szövetségest a békésebb, fegyverzetkorlátozó politikára. , Avar Karoly JUGOSZLÁVIA Ünnepköszöntő Kettős ünnepet ülnek ma déli szomszédaink. A má­sodik világháború befejezé­se után fél évvel, 1945. no­vember 29-én, kerek negy­ven esztendeje kiáltották ki a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. Két évvel korábban, ugyanezen a na­pon tartotta második ülését a Jugoszláv Népi Antifasisz­ta Tanács (AVNOJ) a fes­tői szépségű boszniai kisvá­rosban, Jajcéban, a tanács­kozás határozatai rakták le az új Jugoszlávia alapjait. 1943 végén még dühöngött a háború Európában, véres harcok folytak a jugoszláv hegyek között is. Amikor Jajcéban meghozták a törté­nelmi döntést Péter király trónfosztásáról és az egységes szövetségi népköztársaság kikiáltásáról, már több száz­ezer hazafi állt fegyverben, és a kommunisták irányí­tásával az ország negyedéről kisöpörték a német fasiszta megszállókat. Ahogy a szov­jet hadsereg visszaszorítot­ta a hitleristákat, úgy erő­södött a jugoszláv hazafiak harca, míg végül közös erő­vel felszabadították az egész országot. Ez a győzelem tette lehető­vé a jajcei határozatok va­lóra váltását. Jugoszlávia a nemzetek egyenjogúságán alapuló szocialista ország lett. Nagy feladatokat kel­lett megoldaniok. Minde­nekelőtt helyre kellett állí- taniok a háborúban tönk­rement ipart, le kellett rak- niok az átfogó gazdasági-tár­sadalmi változások alapjait. Bonyolult feladatot jelen­tett, hogy a tagköztársasá­gok fejlesztését, gazdaság- szerkezetét úgy kellett ösz- szehangolniok, hogy csök­kentsék az egyes országré­szek között fennálló jelentős fejlettségi különbségeket, úgy, hogy közben az ország egészének érdekei se szen­vedjenek csorbát. A Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége vezetésével az azóta el­telt több mint négy évtized alatt nagy eredményeket ér­tek el a gazdaságfejlesztés­ben, a közoktatásban, a tu­dományos-kulturális élet fel­lendítésében, a népek, nem­zetiségek harmonikus együtt­élésében. Az út azonban nem volt könnyű és ma sem az. A világgazdaságban bekö­vetkezett változások súlyo­san érintik a jugoszláv nép­gazdaságot is, a nehézsége­ket bizonyos belső hibák is fokozták. Ezek leküzdésére dolgozták ki két évvel ez­előtt n.7 1990-ia szóló stabi­lizációs programot. A cél a megbillent gazdasági egyen­súly helyreállítása, az inf­láció visszaszorítása, a nép- tömegek életszínvonalának megőrzése. A szocialista Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Az el nem kötelezett országok mozgalmának alapító tagja­ként jelentős erőfeszítéseket tesz a béke és biztonság, a nukleáris leszerelés, a nem­zetközi feszültség csökken­tése érdekében. Hazánkat és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságot szoros szálak fű­zik össze az élet minden te­rületén. A két ország vezé- tö testületéi között rendsze­res a párbeszéd. Gazdasági együttműködésünk rendkí­vül fontos mindkettőnk szá­mára, amit az is bizonyít, hogy közös erőfeszítésekkel a mostani nehezebb világ- gazdasági körülmények kö­zepette is sikerül bővítenünk az áruforgalmat. Barátsá­gunk ápolásában jelentős a szerepük a Magyarországon élő délszláv és a Jugoszlá­viában élő magyar nemzeti­ségeknek. Kettős nemzeti ünnepükön jó szomszédként, barátként kívánjuk Jugoszlávia népei­nek, hogy sikerrel teljesítsék terveiket és haladjanak to­vább a társadalmi-gazdasági építés, a béke és a szocializ­mus útján. i Î * Radiátor A Káli 17. Sí. Iparcikkboltba most érkezett különböző méretekben nagyobb mennyiségű BORA típusú lemezradiátor és csehszlovák aluradiátor. VÁRJUK KEDVES'VÁSÁRLÓINKAT! A bolt nyitva j 8.30-tól 12.30-ig. 13.30-tól 17.00-ig. szombaton: 7-től 12-ig. Radiátor m

Next

/
Thumbnails
Contents