Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. november 28., csütörtök KOLUMBIA A TILTAKOZÁSOK ELLENÉRE Sárlavina a vulkánról r Újabb francia nukleáris robbantás Sárlavina zúdult kedden a Névadó del Ruiz kolum­biai vulkánhoz közeli völgy ötven házára. A tűzhányó kitörése két hete tömegka­tasztrófát okozott. Az első jelentésekből csak annyi derül ki, hogy az anyagi károk. számottevőek, áldozatokról, sebesülésekről egyelőre nincs hír. A Bogo­tától 140 kilométerre fekvő helyszínre mindamellett ön­kéntes mentőosztagokat küldtek. A mostani sárlavinát va­lószínűleg nem a vulkán, hanem a hetek óta tartó he­ves esőzés okozta. A kolumbiai elnöki hiva­tal jelentést adott ki a két héttel ezelőtti katasztrófá­ról. Az áldozatok száma eszerint 25 ezer — három­ezerrel több a korábbi hi­vatalos adatnál. A lezúdult sár 4500 házat temetett ma­ga alá. Az ipari, oktatási és infrastrukturális létesítmé­nyekben esett kár mintegy 175 millió dollárra rúg. Szerelés a kozmoszban amerikai űrrepülőgép Kedden este indították a floridai Cape Canaveral Kennedy űrrepülőtérről az Atlantis amerikai űrrepülő­gépet. Fedélzetén héttagú személyzet indult útra, köz­tük ismét egy űrhajósnő és az első mexikói űrhajós is. Ez utóbbi Rodolfo Neri kí­sérletei között szerepel egye­bek között az űrutazás ele­jén fellépő szervezeti zava­rok akupunktúrás kezelése. Egyúttal tanúja lesz a má­sodik, mexikói tulajdonban levő hírközlési mesterséges hold pályára állításának. A műholdat azonban csak két év múlva kívánják üzem­be helyezni. Az Atlantis - személyzete egy ausztráliai és egy amerikai hírközlési műholdat is pályára állít. A személyzet legfontosabb feladata az lesz, hogy két űrséta alkalmával kipróbál­ják, miként lehet fémből ké­szült szerkezeti elemeket összeállítani a világűrben. Ez a jövendő űrállomások sze­relési munkáihoz szükséges próbálkozás lesz. Üjabb francia föld alatti nukleáris robbantást haj­tottak végre szerdán a csendes-óceáni Mururoa ko- rallszigeten, a francia atom­robbantások kísérleti tere­pén. Ezen a helyszínen ez volt a nyolcadik robbantás eb­ben az évben és a 75. azóta, hogy Franciaország 1975- ben a felszíni robbantások­ról áttért a föld alatti nuk­leáris kísérletekre — közöl­te szerdán Wellingtonban az új-zélandi kormány. Az új-zélandi földrengés- jelző állomások mérése sze­rint a szerda hajnali fran­cia kísérleti robbantás ható­ereje 50 kilotonna volt. Két nappal korábban egy hét ki­lo tonnás szerkezetet robban­tottak fel a korallszigeten. A jelenlegi kísérlétsoroza- tot október 24-én kezdték el Paul Quiles francia had­ügyminiszter jelenlétében, mialatt a Greenpeace nem­zetközi környezetvédő moz­galom békeflottája az atoll körüli vizeken felvonulva tiltakozott a robbantások ellen. Ausztrália, Üj-Zéland és a dél-csendes-óceáni térség más országai határozottan ellenzik a francia nukleáris kísérleteket, Párizs azonban figyelmen kívül hagyja til­takozásaikat. TÁVIRÁNYÍTOTT MÓDSZERREL Merénylet Athénban Tizenöt rendőr megsebe­sült, kettő kórházba szállítás után meghalt a görög fővá­rosban, kedd este elkövetett pokolgépes merénylet kö­vetkeztében. A házi készítésű pokolgép abban a parkoló gépkocsi­ban robbant, amely előtt a rendőröket szállító autóbusz éppen elhaladt. A rendőrség szerint a szerkezetet valószí­nűleg távvezérléssel rob­bantották fel. A busz a rendőrökkel éppen egy tünte­tés színhelye felé tartott, ahol mintegy ezer ember a múlt heti diákzavargások során letartóztatottak fogva tartá­sa ellen tiltakozott. Szemta­núk szerint néhány perccel a robbanás előtt két fiatal matatott a kocsinál, de az emberek szerelőknek hitték őket. A fiatalok özvetlenül a busz érezése .előtt figyel­meztették a járókelőket a robbanásra, majd motorke­rékpárjukra ülve eltűntek a helyszínről. A három kilométerre el­hallatszó detonáció pánikot keltett és jelentős károkat okozott. Betörtek a közeli házak ablakai, az üzletek kirakatai, s a közelben par­koló gépkocsik is megsé­rültek. Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnök a robban­tásért „a békét és a demok­ráciát veszélyeztető, desta­bilizáló erőket” tette felelős­sé. Kijelentette, hogy a tet­tesek ellen a törvény teljes szigorával lépnek majd fel. Fegyveres támadás egy szikh főpap ellen Merényletet követtek el is­meretlen tettesek tegnap ko­ra reggel a szikhek szenté­lyének, az amritszári arany­templomnak a főpapja el­len. Dzsiani Szahib Szingh lőtt sérüléseket szenvedett. A főpap túl van az élet­veszélyen, egyik testőrét vi­szont a merénylők agyon­lőtték. A merényletet követően a rendőrség tucatnyi személyt begyűjtött Amritszárban, de vádemelés még nem történt. A szerdai véres akciót minden józan padzsábi po­litikai tényező elítélte, köz­tük az állam kormányzója, a szikh főminiszter (aki egy­ben az Akaii Dal elnöke) és a szikhek legfőbb vallási vezetője. Árvíz Indiában Több mint 200 halott, fél­millió hajléktalan az indiai árvíz mérlege. Az árvízsúj­totta dél-indiai vidéket kül­földi útja előtt az indiai miniszterelnök, Radzsiv Gandhi is megtekintette (Népújság-tele fotó: AP — MTI — KS)-( Külpolitikai kommentárünk )— Komor kilátások MINDÖSSZE KÉT HÓNAPIG tartott az az ön­ként vállalt tűzszünet, amelyet a napokban ki­adott közleménye szerint most felmondott az ETA nevű baszk terrorszervezet. A Baszkföld önálló­ságáért küzdő csoport indoklása szerint a „mad­ridi kormánnyal nem lehet komolyan tárgyalni”. Ezért a szeparatisták újrakezdik akcióikat, hogy úgymond bebizonyítsák: a hivatalos állításokkal ellentétben egyáltalán nem fulladtak ki, s ren­delkeznek a szükséges tömegtájékoztatással is. A bejelentést villámgyorsan követték az újabb véres események. Megölt katonák, megsebesített csendőrök, alig másfél nap alatt négy halálos ál­dozat — ez a friss erőre kapó terrorhullám szo­morú mérlege. A jelek szerint nem sok változott tehát abban a küzdelemben, amelyet a spanyol hatóságok az ETA ellen vívnak, sőt, fennáll a ve­szélye annak, hogy a terrorcselekmények kiter­jednek Franciaországra is. A hét elején ugyanis Baszkföld francia oldalán letartóztatták a szer­vezet egyik vezetőjét, s az ETA „véres megtor­lást” helyezett kilátásba, amennyiben Párizs a ki­adatás mellett dönt. Ráadásul nem az ETA akoiói jelentik az egyet­len gondot, amivel a szocialista párti González kabinetjének mostanában szembe kell néznie. El­húzódó problémát jelent a madridi vezetés számá­ra az ország NATO-tagsága körül tornyosuló vi­ta, az a kényelmetlen tény, hogy az eredeti vá­lasztási ígéretekkel szemben most az Atlanti Szö­vetségben való bennmaradás a hivatalos politikai célkitűzés. Egyelőre bizonytalan, sikerül-e Gon­zález csapatának simán lebonyolítani a jövő ta­vaszra jelzett népszavazást ez ügyben, s hogy mi­ként hat ki a NATO-tagság kapcsán kavargó vi­har — a sűrűsödő gazdasági nehézségekkel és a tartósan magas munkanélküliséggel párosulva — a szintén jövő évre esedékes parlamenti választá­sok kimenetelére. A KOMOR KILÁTÁSOKAT támasztja alá a napokban megrendezett galíciai helyi szavazás végeredménye. A tartományi voksoláson ugyanis egyrészt minden eddiginél szemléletesebben mu­tatkozott meg a választópolgárok érdektelensége (a jogosultak alig fele járult csupán az urnákhoz), másrészt megerősödtek a már eddig is vezető po­zícióban lévő jobboldali pártok. Persze Galícia csupán egy tartomány, ám a szakértők szerint többé-kevésbé hűen tükrözi az országszerte meg­figyelhető hangulatváltozást. A közeljövő legfon­tosabb kérdése tehát az, hogyan értékeli González kormányfő a figyelmeztető jeleket, s hogy mikép­pen akarja „lehűteni” az ETA újabb akciósoro­zata nyomán kialakuló „forró helyzetet”. (Sz. G.) A BORSODI SÖRGYÁR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelete alapján pénzügyminiszteri jóváhagyással „SÖRPALACKOZÁS-KORSZERŰSÍTÉSI KÖTVÉNY”-t bocsát ki magánszemélyek részére 150 000 000,— Ft névértékben. A kötvény teljes lejárati ideje 6 év, kamata évi 11%. A kötvény törlesztése 1990. évtől három részletben történik az alábbi ütemezés szerint: 1990. január 31. napján esedékessé válik a kötvényérték 30ü/o-a 1991. január 31. napján esedékessé válik a kötvényérték 40%-a 1992. január 31. napján esedékessé válik a kötvényérték 30%-a KÖTVÉNYJEGYZÉS : 10 000,— Ft-os 20 000,— Ft-os 50 000,— Ft-os 100 000,— Ft-os címletekben, 1985. december 1-től december 31-ig, az IVINB igazgatóságainál, fiókjainál, illetve Budapesten a főpénztárban, valamint a Borsodi Sörgyár központjában. A kötvényjegyzéssel kapcsolatban további információk kérhetők a jegyzés helyein. A jegyzéseket az MNB a beérkezés sorrendjében fogadja el. A kamat és törlesztőrészletek fizetéséért az állam szavatol. EGYIPTOMI GÉPRABLÁS: Fogai fogért? Hatvan halott, harminc se­besült — az Egyptair gépén tartózkodók közül szinte sen­ki sem került ki sértetlenül a La Valletta-i pokolból. Az elmúlt imásfél évtized tucat­nyi, kommandóakcióval vég­ződött túszdrámája közül ez volt ,a legvéresebb, legtragi­kusabb, de sok megfigyelő szerint iaz >esemény tulaj­donképpen nem teljesen vá­ratlan annyiban, amennyi­ben az utóbbi időben igen eldurvult a harc a politikai terrorizmus frontján — ez­úttal a halmozódó feszültség robbant szörnyű következ­ményeket okozva. A terroristákkal való bá­násnak manapság két „is­kolája” van a nyugati vi­lágban. Az egyik szerint a repülőtereit, kikötők bizton­sági felszéreltségét, az ille­tékesek éberségét kell any- nyira növelni, hogy a ter­rorcselekményeknek tulaj- donéppen elejét lehessen venni. E szemlélet szerint — amelyet például a franciák is magukénak vallanak — a repülőgépek fedélzetén az­után már nem tartózkodhat­nak fegyveres biztonsági őrök sem, mert jelenlétük nö­veli a kockázatot, a meg­történt géprablás után pe­dig lehetőleg cselekkel és tárgyalásokkal kell megol­dani a helyzetet. Egyes hí­rek szerint most az Egyptair gépén is először a terroris­ták és a gépőrség között volt lövöldözés, s ez bőszí- tette fel a géprablókat, míg végül az utasokat vették egymás után célba. A másik véleményt első­sorban az Egyesült Államok, a nyugati világ legerősebb ha­talma propagálja: az előze­tes biztonság erősítésén kí­vül elve az, hogy a terroris­tákkal nem szabad szóba állni, példásan „ütni-vágni’’ kell őket, az majd elveszi a kedvüket. A világ más prob­lémáit is gyakran csak az erőpolitika szemszögéből megítélő amerikai álláspont ez ügyben különösen ke­ménnyé vált tavasz óta, ami­kor a TWA légitársaság gé­pét térítették Bejrútba gyil­kos merénylők, majd októ­berben, amikor az Achille Lauro olasz luxushajón öltek meg a terroristák egy toló­székhez kötött idős amerikai állampolgárt. A júniusi TWA-eltérítés után Bush alelnök nemzetközi körutat tett az amerikai nézet elfo­gadtatására, az októberi ha­jóügy után pedig az Egye­sült Államok a tettek meze­jére lépett: vadászgépei Olaszországba kényszerítet­ték a hajórablókat szállító egyiptomi repülőgépet. Ezzel szemben amerikai kommandó a valóságban még sohasem hajtott végre túszszabadító akciót gép­rablás után. A terroristák elleni erőszakos felépésre szólító amerikai propagan­da első „áldozata” tulajdon­képpen az egyiptomi kor­mány, amely az Achille Lau­ro elrablóival szemben ta­núsított, Washingtonban „puhának” és kétértelmű­nek minősített magatartása után most úgy érezhette, ha­tározottabb fellépéssel hely­re ütheti a csorbát. Csakhogy a korábbi túsz­szabadító akciókhoz képest ez az eset valami újat bi­zonyít, nem csupán azt, hogy az egyiptomi kommandó esetleg képzetlenebb volt, mint az izraeli 1976 júliu­sában az ugandai Entebbe repülőterén, vagy a nyugat­német GSG—9 1977 októbe­rében a Szomáliái Mogadi- suban, hogy csak a neveze­tesebbeket említsük. A La Valletta-i tragédia arra utal, hogy a terrorizmus ellen az erőszak sem orvosság, akár­milyen „ügyes” is lehet egy- egy kommandóosztag. Az utóbbi idők túszszedései ar­ról tanúskodnak, hogy a ter­roristák is még durvábbak, ahogyan növekszik a hiszté­rikus válaszakció kockázata. Tetteikben tovább csökken a politikai motiváció eleme, erősödik az öncélú erőszak. Az Egyptair gépének elrab­lói valójában meg sem fo­galmazták követeléseiket, mielőtt lőttek. Az is tény — bár ez lehet egyéni sa­játosság is —, hogy a ko­rábbi esetekben a géprablók mindig fölvették a harcot a túszszabadító kommandó­val, ám ezúttal nem ezt tet­ték, hanem fegyvereiket azonnal az utasok ellen for­dították. Úgy tűnik tehát, hogy az erőszakkal való fenyegetés­sel sem lehet elejét venni a politikai terrorizmusnak — legalább annyira nem, mint ahogy a köztörvényes bűnö­zésre sem találtak még cso­daszert egyetlen országban sem —, csak éppen ebben a légkörben az elkövetett ter­rorcselekmények válnak egy­re veszélyesebbé az ártatlan emberek életére. Már csak azért is, mert ilyen körül­mények között a politikai terrorizmus világában is „kontraszelekció” megy vég­be: soraikban nő a minden­re elszánt, skrupulus nélkü­li elemek aránya­Mindebből csak két tanul­ság vonható le. Ha a terro­rizmus felszámolása egyha­mar nem is lehetséges, azért gyakoriságát — mint a köz­törvényes bűnözésnél is — csökkenthetné, ha a mögöt­tes társadalmi okokat kezel­nék, így például, ha enyhí­teni lehetne a közel-keleti feszültséget. De bizonyos, hogy a konkrét esetek meg­előzésében, s végső esetben a megtörtént terrorcselek­mények kezelésében is töb­bet ér az emberi civilizáció sok-sok tudományos, rend­őri, politikai és diplomáciai eredményének bevetése a vak erőszak ejlen, mint a vissza­térés a bűnüldözés őskorá­hoz, o fogat fogért elvéhez. Mészáros György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents