Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. november 27., szerda 3« Vigyázat, hamisítják! Budapesten ma tartják meg a hatodik országos minőségügyi konferenciát Vigyázat, hamisítják! Ma már csak az idősebbek emlé­kezhetnek a reklámszövegre, amellyel a régi híres cégek portékáikat védték. Arra figyelmeztettek, hogy az általuk gyártott termék hasonmását is lehet kapni, csakhogy silány anyagból, rosszabb kivitelben. Aki pedig a jó minőségűt akarja, az vizsgálja meg tüzetesen, helyén van-e a védjegy. Mert az jelzi a garantáltan jó minőséget. Rugók Enyingről A járműgyártásban használatos fékrugókai korábban tőkés importból kellett beszereznünk. Az Enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet licencet vásárolt, és ezek gyártására ipari melléküzemágat létesített, ahol évi 100 ezer jó minő­ségű rugót gyártanak (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) Koordináló iroda az alkatrészellátás segítésére Igen, valaha létkérdés volt a minőség. Őrzésére és javí­tására a kíméletlen konkur- renciaharc is rá kényszer! tett. a magyar ipar sok vonatko­zásban állta is a versenyt: izzóink, elektromos turbiná­ink, hajóink, a sokfajta élel­miszer korának kiválóságai közé tartoztak Európában, a világban. És ma mi a hely­zet a minőséggel? Igaza van-e a közvélekedésnek, amely a hazai terméket al- sóbbrendűnek ítéli, szalad a külföldi után? Igaz-e, hogy amit mi csinálunk, az rossz? A ma, Budapesten meg­rendezésre kerülő újabb mi­nőségügyi konferencia, ame- 5 lyet a MTESZ hívott össze, a Magyar Szabványügyi Hi­vatallal, elsősorban arra a kérdésre keresi a választ: mit tehet a gazdaságirányí­tás a javuló minőségért? Mert a feladat nagy erőfe- ; szítéseket igényel továbbra , is. .Kitűnt, évente legalább 5 milliárd forint kár kelet­kezik a termékek silány ki- i vitelezéséből. Mindez kül- j földön is megingathatja hír­nevünket és piaci pozícióin­kat, és mindennapos bosszú­ságokat űkoz a hazai vásár­lónak. Ilyen például a két­ezerötszáz forintos női csiz­ma, amelynek zippzárja egy hét után tönkremegy, a 22 ezer forintos színes televízió, amelyet nem sokkal a ga­ranciaidő után már javíta­ni kell. A minőség tehát közérzetet is formál nálunk, bizalmatlanságot kelt tuda­tunkban: netán minden ma­gyar áru gyenge minőségű. A magyar műszaki értel­miséget is zavarják ezek a fenntartások. Elmondják, va­laha hazafias tett volt a hazai termékek vásárlása. S ma is, egyes nyuga­ti országokban a határo­kon belül gyártott sok­kal drágább az importnál. Abban viszont egyetértenek, hogy az itthoni áruk kultu­száért a termelőnek meg kell vívnia, a bizalmat el kell hódítania. S ezt csak minőséggel lehet. Ebből a felismerésből ered a MTESZ eddigi konferenciáinak kö­Negyvenöt tőkés partner­nek. összesen mintegy kilenc- venmillió forint értékben ex­portál árut idén a nagyrédei termelőszövetkezet hűtőháza A szederért, egresért, broc- coliért, paprikáért és még egy sor mélyhűtött termé­kért többek közt nyugatné­met márkához, dán koroná­hoz, frankhoz, dollárhoz, fonthoz jut a magyar gaz­daság. A mintegy három­száz dolgozót számláló mun­kakollektíva hatásosan birkó­zik meg a kivitel minőségi követelményeivel. Megszer­zett üzleti partnerei rendre visszatérnek. Egy svéd és egy nyugatnémet — hamburgi — cég például már több mint tíz éve tartozik az üzletfe­lek közé és a Magyar Hűtő­ipari Vállalat közreműködé­sével. a teljes áruskálát ren­delik meg Rédéről. A hűtőháziak közt tíz mér­nök és öt technikus össz­pontosítja azt a szakértel­met, amely — a begyakor­lott, csaknem másfél száz dolgozó lelkiismeretes mun­kájának hozzáadásával — nemzetközi színvonalú pro­dukciót eredményez. Ennél­fogva idei, négy és fél ezer tonna gyorsfagyasztott ter­méküknek több mint a felét tőkés vevőnél tudták érté­kesíteni. Egyik legfontosabb terméküket, a málnát, Nagy- réde határában ötvenöt hek­táron termesztik, ezenkívül vetkeztetése: iparunkban meg kell teremteni a gyár­tás közbeni hatékony mi­nőségszabályozást. Él kell érni, hogy a minőségellen­őrzés — amely eddig in­kább a selejt kiszűrésére volt jó — minőségbiztosítás­sá fejlődjék. A szigorú minőségszabá­lyozásnak igen fejlett mód­szerei vannak az ipari ál­lamokban. Egész tervezési rendszerek, technológiai so­rok garantálják a termékek magas paramétereit. Ezek az üzemek ma már abban is versenyeznek, ki költ töb­bet a korszerű minőségel­lenőrző berendezésekre, ki használ fel jobb, tartósabb anyagokat, alkatrészeket. Teljes üzemeket forgatnak fel a jobb minőség biztosí­tása érdekében: a megvál­tozott gyártási programok, sorrendek kíméletlen beve­zetésével, a munkafegyelem fokozásával segítenek a ba­jokon. Nálunk sem ismeret­len egészen a minőségszabá­lyozás: a Rába Vagon- és Gépgyár, az Egyesült Izzó ilyen rendszereknek köszön­hetően tud jót produkálni, eladhatót a legigényesebb külföldi piacon is. A mostani tanácskozás azt helyezi nagyító alá, hogyan lehetne szélesebb körben el­terjeszteni ezeket a megoldá­sokat. A konferencia előadói abból indulnak ki, hogy a minőség követelményét már a gazdaságiirányítás szintjé­ről kell meghatározni. Eb­ből a szempontból érdekes lesz annak vizsgálata, hogy vajon az idén bevezetett új gazdasági szabályozók, a vállalati irányítási szervezet fejlesztése hogyan hatott és hat ma a termékminőségre. Világos ugyanis, hogy a gyár csak akkor szedi össze erejét, ha ez kifizetődik számára, ha a jobb termék több nye­reséget hoz, mint a rosszabb. Nem rejtik véka alá az elő­adók azt a feltételezésüket, hogy nálunk ma még kevés az anyagi, a piaci ösztön­zés a jóra, mint ahogy az is igaz, hogy sajnos a kiváló termékeket gyártó üzemek további tíz partnertől — tsz-ektöl. áfészektől — szer­zik be. Idén hat és fél száz tonnát visznek, vittek ki a legértékesebb, gurulós mál­nából. E kivitel pénzhoza­ma azonban egyre szolidabb: egységnyi súlyra jutó ára az utóbbi öt évben 20 százalék­kal csökkent, s versenytárs­ként az európai konkurren- sek mellett dél-amerikai cé­gek is megjelentek. A ver­seny a jó minőség mellett szállítási pontosságot, rugal­masságot is követel. Ez utób­bihoz is adva vannak az em­beri feltételek: a dolgozók túlnyomó része könnyen vál­lalja arányos túlórapótlékért a ráadásmunkát, szükség esetén. Ez utóbbira idén tört be először a szövetkezet: 252 tonna. úgynevezett bulk málnát szállítottak Kanadá­ba, és még az idén további 108 tonnát adnak fel e ter­mékből a Montrealban szé­kelő kereskedőcégnek. Ez az első alkalom, hogy gyorsfa­gyasztott árut az ame­rikai földrészen értékesít a magyar hűtőipar. Keleti irányban a rédeiek már ta­valy átlépték a kontinenst: 15 tonna felnégyelt paradi- dicsompaprikát vittek Japán­ba. Az lton üzletház idén a tavalyi mennyiségnek három­szorosát rendelte a bevált termékből. nagyobb bevételeiből támo­gatják az eladhatatalan áru­kat kibocsátó, s ezért vesz­teséges vállalatokat. Nemrégiben országos fel­mérés készült, amely bizo­nyította, nálunk a mennyi­ségi hiányoknál sokkal szem­betűnőbb az alacsony minő­ség. A minőséget tekintve gyártmányaink lemaradása árucsoportonként 3—8 év. Egyes fogyasztási cikkeket gyártó cégek külföldön már 6—8 évet garantálnak ter­mékeik két javítása között. Gyakorlatilag ezek a termé­kek gyorsabban elavulnak, mint meghibásodnának. Igaz. ilyen tökéletes termékeket csak aránylag nagy szériá­ban kifizetődő gyártani, ahol a darabszám bőven megté­ríti a minőségszabályozásra költött nem kis összegeket. Félő tehát, hogy a magyar ipar kicsiny hazai, vagy bo­nyolulttá váló külföldi pia­cai igen nagy szériákat nem tesznek lehetővé. A szak­emberek ezért felvetik, hogy a KGST keretében megva­lósuló szakosodás, integrá­ció hathatós eszköze lehet­ne a jobb minőség elérésé­nek: érdemes lenne minősé­gi oldalról is átgondolni, milyen tartalékokkal ren­delkezünk a szocialista part­nerekkel való gazdasági együttműködésben. Építőmunkánk célja az életkörülmények formálása. Tudjuk, az élet minőségét kell javítanunk. Ez pedig elválaszthatatlan a bennün­ket körülvevő javak, a min­ket szolgáló eszközök, mun­katárgyaink minőségétől. Túl vagyunk egy fontos mezs­gyén: ami életünkhöz alap­vetően hozzátartozik, abban nem szenvedünk komoly mennyiségi hiányt. Most a minőségre kell összpontosí­tani. Lehet, a nálunknál gazdagabb országokban ez könnyebben megy? A most kezdődő VI. minőségügyi konferencia minden bizony­nyal azt a jelszót hirdeti meg: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a drága anyagot, s energiát, valamint a pótolhatatlan emberi al­kotóerőt rossz minőségű ter­mékekbe öntsük. Ilyen okkal ítélhetjük a konferenciát fontos eseménynek, a témát pedig méltónak az állandó követésre, napirenden tar­tásra. Megkezdték a karácsony­fák kivágását a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság területén. Az e célra te­lepített verpeléti, felsőtárká­Van Gyöngyösön egy utca. amely évek óta a legkülön­bözőbb megjegyzésekre kész­teti az embereket. Azt sem nehéz kitalálni, hogy a vé­leményük nem tartalmaz el­ismerő szavakat. A Petőfi utca szóba kerül már jó ideje a tanácsülése­ken, a lakógyűléseken és a legkülönbözőbb összejövete­leken. Nyaktörő hely. Né­hány hét óta még az is fo­kozza a korábbi rossz álla­potokat, hogy a gázvezeték építése miatt az aszfaltot át­vágták, az úttestet keresztez­ve. Most már még több 'le­hetőség keletkezett a rugó­töréshez. Mi lesz veled, Petőfi utca? Ezt kérdezik nemcsak az ott lakók, hanem a környékbe­liek, de még a solymosiak is, akik errefelé járnak haza. Mi lesz vele? Ezt kérdez­tük Kis Józseftől, a városi A személygépkocsi alkat­részellátás javítására a Mo- gürt, a Merkur, az Autó- technika és a Mobil válla­latok gépjármű- és alkat­részellátást koordináló iro­dát hoztak létre, amely de­cember 1-én kezdi meg mű­ködését. Az irodát gesztor­ként a Merkur Vállalat mű­ködteti. Az iroda összehangolja a gépjárművek és az alkatré­szek, tartozékok beszerzésé­nek és értékesítésének lehe­tőségeit, feltárja a beszer­zési forrásokat annak érde­kében, hogy a belföldi igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségű alkatrész kerüljön for­galomba. Figyelemmel kísé­nyi. káli és hevesi cseme­tekertekből az idén minden előző évinél többet, össze­sen mintegy 90 ezer kará­csonyfát szállítanak az or­tanács elnökhelyettesétől. — Most már tisztázódott minden — kezdte a választ az elnökhelyettes. — A tel­jes rekonstrukciót jövőre kezdjük el és a rá követke­ző évben fejezzük be. Két évig tart ez a mun­ka? Vajon miért? — Hadd kezdjem azzal: a közúti igazgatóság az év ele­jén. tavasszal közölte, hogy felújítják a Petőfi utca út­burkolatát. Az utca nincs ta­nácsi kezelésben, ezt tudni kell hozzá. A bejelentés ar­ra késztetett bennünket, hogy egyeztessük teendőinket a postával, a vízművel és a közútiakkal. Ha már hozzáfognak, le­gyen teljes a felújítás, így gondolták a tanácsiak. Ért­hetően. El kellett készíttetni a ter­veket, versenytárgyalást kel­lett kiírni, az erőket össze ri, hogy a megkötött szer­ződésekben rögzített alkat­részmennyiségek elegendő- ek-e a forgalomban lévő gépjárművek javításához, felújításához. Az iroda megvizsgálja, hogy megfelelő-e a rendel­kezésre álló alkatrészek, tar­tozékok elosztása a javító hálózatban. Ezenkívül aján­lásokat dolgoz ki a használt alkatrészek, fődarabok fel­újítására, valamint új alkat­részek és tartozékok belföl­di gyártására. A feladatok jobb ellátása érdekében egy­séges számitógépes nyilván­tartási rendszert is kidolgoz­nak, s közreműködnek an­nak gyakorlati bevezetésé­ben is. szág különböző vidékeire. A karácsonyfák többsége 50 és 300 centiméter közötti, de ennél magasabbakat is érté­kesítenek. kellett fogni. Mindez időt vesz igénybe, nem is keve­set. Mire kezdhetnék a mun­kát. itt az ősz. Ésszerű te­hát megvárni a tavaszt. A közúti igazgatóság ter­vezőmérnökétől, Bocsi Ist­vántól megtudtuk, hogy az új aszfaltfelület hét méter széles lesz. A teljes burkola­tot kicserélik. Az alappal együtt, mintegy ötven cen­ti átmérőjű lesz az úttest. Két réteg aszfalttal zárják le, amelyek összesen körül­belül tíz centi vastagságot adnak. Az építkezés idején a for­galmat el kell majd terelni. Az első évben a munkákat a Csárda útig végzik el, a következő évben pedig a vá­ros határáig. Jövőre összesen tizenegy, a rá következő év­ben pedig tizenötmilliót tesznek ki a költségek. A mostani kalkuláció szerint. A Mátra Gázbetongyárból Hőtakarékos falazóanyagok A lakóházak és kommu­nális épületek kivitelezésé­ben az eddiginél jóval szi­gorúbb hőszigetelési köve­telményeket támaszt az 1986. január 1-én életbe lépő hő- technikai szabvány. A ha­gyományos, kisméretű tö­mör téglával már képtelen­ség lenne az új követelmény teljesítése, mert csaknem egy méter vastag falat kel­lene építeni, hogy megfe­leljen a szabványnak. Ezért az építőanyag-ipar a szigorú hőszigetelési előírásokat tel­jesítő régi termékek gyár­tásának bővítésével és újab­bak kifejlesztésével készítet­te elő a jól szigetelt, ener­giatakarékos házak építését. így a nemrégiben üzembe helyezett Mátra Gáz beton­gyár a jövő évben már el­éri teljes kapacitását. Ezzel több mint kétszeresére bő­vül a kiváló hőszigetelő ké­pességű gázbeton falazóele­mek kínálata. A Tégla- és Cserépipari Tröszt elsőiként a Rába fa­lazóblokkot fejlesztette ki. Ez a termék a jövő évi hőtech­nikai előírásoknak is eleget tesz,_ ám_ gyártásához kiváló minőségű anyag szükséges, s a bánya nyersanyagkészletei a gyártás növelését nem te­szik lehetővé. Osztrák licen- cek alapján meghonosítot­ták az ugyancsak jó hőszi­getelő Poroton tégla és a kétsoros Hungarocell betét­tel ellátott Thermoton tégla gyártását. A Thermopor is üreges fa­lazóelem, s érdekessége, hogy anyaga is porózus, te­le van szabad szemmel alig látható légbuborékokkal, amelyek tovább növelik a termék hőszigetelő képessé­gét^ A nyers agyagba ugyan­is fűrészport kevernek, amely a tégla kiégetésénél meg­semmisül ugyan, ám létre­hozza az anyag porozitását. E falazóblokk gyártása lé­nyegesen olcsóbb, mint a Poroton tégláé, amelynek anyagába apró műanyag­gyöngyöt kevernek a légbu­borékok előállítására. A de- vecseri gyár évi 20—30 mil­lió kisméretű tégla térfoga­tának megfelelő Thermopor falazóblokk gyártására ren­dezkedik be. A következő években más gyárak rekonst­rukciós programjuk alapján ugyancsak átállnak a Ther­mopor falazóblokk gyártásá­ra, s így évi 130—150 mil­lió kisméretű tégla térfoga­tának megfelelő falazóele­met állítanak elő. Ezenkívül a Rába a Poroton és a Ther- moton téglából évi 230 mil­lió téglaegységnek megfelelőt kínálnak majd a magánla­kásépítőknek. A szennyvíz... ! Ha van idegesítő körülmény: nem­csak a Petőfi utca, hanem az abból nyíló utak lakói­nak az utcára kifolyó szenny­víz adja a legtöbb gondot. A megoldás? A gyűjtőcsa­torna úgy készül el, hogy győzze elvezetni a környék szennyvizét is. A lehetőség tehát adott lesz ahhoz, hogy a háztulajdonosok társulásba tömörülve építtessék meg a rácsatlakozásokat. Az előkészületek tehát megtörténtek. Minden azt mutatja, hogy jövő tavasz- szal elkezdődik a „nagy fel­fordulás” a gyöngyösi Pe­tőfi utcában. Hadd ajánljuk a lakók figyelmébe: azzal tesznek jót önmaguknak, ha az érdeklődésüket a végered­ményre, a teljesen x'elú lított. megfiatalított, korszerű Pe­tőfi utca képére összponto­sítják. (gmf) K. F. NAGYRÉDÉRÖL KANADÁBA Fagyasztott termékek — exportra Karácsonyfák a Mátrából KÉT ÉV ALATT A sokat emlegetett utca

Next

/
Thumbnails
Contents