Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

I

NÉPÚJSÁG, 1985. november 23., szombat

3.

Megyei népfrontértekezlet előtt

Ketten a résztvevők közül

A HNF VIII. országos kongresszusára készülve ma tartják Egerben a megyei népfrontértekezletet. Az esemény két résztvevőjét azért kerestük fel, hogy munkájukról, az elmúlt öt esztendő eredményeiről és jgondjairól érdeklődjünk.

Széles János, a HNF Gyöngyösi Városi Bizottságának titkára tizenhat éve dolgozik a népfrontmozga- lomban. Az első időben járási titkárként tevékenykedett, s 1976-ban került jelenlegi munkakörébe.

— A mozgalmi munka sohasem állt távol tőlem. Ezt a földműves szövetkezetben kezdtem 1949-ben. Többek között a járási elnöki poszton is dolgoztam. Azt a megbízatást is elsősorban poli*

■ íikainak tekintettem. A nép- -frontmunka jóval tágabb keretek között folyik, mint például egy gazdaság irányítása. Ezért nehezebb is. Itt minden embert meg ke’l nyerni az ügynek. Nehéz feladat. De ez adja a munka szépségét. összességében jóval több örömben volt részem, mint gondban. Ez azt is jelzi, hogy nagyon sok emberre számíthatok, s mindig sikerült megtalálnom azokat, akikre építhetek.

A városokban különösen az adhat nagy lendületet e tevékenységnek, ha aktívak a körzeti bizottságok.

— Nálunk eddig öt ilyen volt, októbertől hétre emeltük ezek számát. így iköny- nyebb összefogni a lakosságot. Vezetőinket mindig arra sarkalljuk, hogy hozzanak létre szoros kapcsolatot a környéken élő tanácstagokkal és vállalatokkal. Igényeljék a területi pártalapszervezetek segítségét. Ahol megfelelő az összhang, ott jól működnek a lakóbizottságok is.

Az elmúlt esztendőben, a kettős jubileumra készülve — a várossá válás 560., va- valamint a felszabadulás 40.

évfordulója előtt — szinte az egész település megmozdult. Sikeresnek bizonyult ,a 650 órát Gyöngyösért akció. De nemcsak a kétkezi munka frontján történt előrelépés.

— Fellendült a honismereti gyűjtés is — mondta. — A munkacsoport tagjai jó néhány pályadíjat nyertek, aktívan kapcsolódtak be a Benevár feltárásába. Az elmúlt időszakban többször kiérdemeltük a település- szépítési, virágosítási verseny legnagyobb elismeréseit. Az idén viszont nem sikerült jó helyezést elérnünk. Ennek oka, hogy a tavalyi lendület mintha valamelyest megtört volna. A tanulság: egy pillanatig sem szabad lazítani.

Azt is tudakoltuk, hogy mit kíván elmondani a mai eseményen, ha szót kap.

— Jó lenne, ha feladatainkat, tennivalóinkat jobban körülhatárolnák, így mindenki kellőképpen tisztában lenne a dolgával. Emellett szólni szeretnék a lakóbizottságok működési feltételeinek megteremtéséről, s arról, hogy a népfronttevékenységet, jobban el kellene ismerni a munkahelyeken.

Bálint Sándorné, a HNF boldogi titkára 1962 óta tanít a településen. Rá három évre már beválasztották a népfront helyi bizot‘ságába, s 1976-tól a nőbizottság elnöke lett. Titkárként egy éve tevékenykedik.

Hogy egy pedagógus miért tartja fontosnak ezt a munkát, erre a kérdésre így válaszolt:

— így könnyebben tudom tartani a kapcsolatot a szülőkkel, s ez nagyon fontos számomra. Egyébként minden nevelő feladata, hogy magatartásával közéletiség- sikerül is. Sok embert meg

Bálint Sándorné: Kollégáim sohasem hagynak cserben

(Fotó: Perl Márton)

lehet nyerni. Hajdani tanítványaim között is akad olyan, aki még a szervezésből is kiveszi részét. Fennakadást jelent viszont, hogy manapság sokan vállalnak másodállást, s bizony a társadalmi munkákra ezeket nehéz mozgósítani. Még így is szép eredményeket hozott az összefogás. Ennek köszönhető az a kiállítóhely is, amelyet néhány évvel ezelőtt alakítottunk ki. Ebben mutatjuk be gazdag népművészeti kincsünket. Aktíváink házról házra jártak a vízműtársulat megalapítása érdekében. Kivettük részünket a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásának előkészítéséből is. Azóta döntött is a lakosság. Tanterembővítésre, tornaterem-építésre és úthálózatkorszerűsítésre fordítjuk az összeget. Az elkövetkezőkben a falu szépítése, vi- rágosítása a célunk. Lesz dolgunk, hiszen a vízhálózat kialakításakor feltúrták a községet. Szeretnénk egy régi épületet vásárolni, ebben múzeumot rendeznénk

Széles János: Egy pillanatig sem szabad lazítani

be. Hogy ez megvalósul-e? Nem tudom. Eddig js előfordult már, hogy egy-egy elképzelésünket nem tudtuk keresztülvinni. Ilyen volt a szabadidős park is. Nem tudtunk hozzá elegendő pénzt biztosítani, s őszintén szólva adódott még ennél fontosabb feladat is: az ivóvízkérdés és az iskolabővítés1.

Szóba került az is, fiogy egy ilyen fontos megbízatást könnyű-e társadalmi aktívaként végezni.

— Két nagy lányom főiskolás. Most már kevesebb otthon az elfoglaltságom. De az sem utolsó, hogy többen segítenek. Jó a kapcsolatom a pártalapszerve- zettel, a tanáccsal. Mindenben kikérik a véleményünket. Kollégáim pedig sohasem hagynak cserben.

Amennyiben szót kap a megyei értekezleten, úgy arról az együttműködésről kíván beszámolni, amely nélkülözhetetlen a népfrontmunkában.

— Ügy érzem, hogy a legfontosabb a tanáccsal való harmonikus viszony. Rendszeresen tájékoztatnak bennünket a község előtt álló feladatokról, s mi igyekszünk kivenni részünkéi azok megvalósításából. Az új tanácstagoknak továbbképzést is szerveztünk. Megismerhették jogaikat, kötelezettségeiket. Ebből nemcsak ők gyarapodhattak, hiszen egv felkészült ember jobban tudja képviselni választóit is.

H. J.

Tessék mérlegelni!

Túlmunka, jövedelem, családi élet — gondolatban ezt a címet fogalmaztam, de azután megváltoztattam, így talán el sem olvassa, aki kézbeveszi az újságot.

Mert mit is lehet erről mondani? T&léfi azt, amit már annyiszor elmondottak: nem szabad túlzásba vinni a túlmunkát, a pénzhajhászást, mert előbb-utóbb a családi élet rovására megy. Hát ezt nem szeretném elismételni, még akkor sem, ha van benne némi igazság.

De maradjunk a földön, a valóság talaján. Mert mi a jobb a családnak: ha a asaládfő délután ötkor otthon ül. és a televíziót nézi, az asszony pedig azon töri a fejét, hogyan ossza be kettejük fizetését, hogy a gyereknek új téli cipőre is jusson, és még színházba is elmehessenek, vagy ha a családfő vállal hetenként két-három alkalommal némi túlmunkát, és akkor kevesebb otthon a fejtörés.

A kérdésre válaszoljon ki-ki maga, helyzete, lehetősége, családi körülményei mérlegelése után.

Azt már nem is mondom — de sajnos ez sem ritka eset —, hogy a családfő nem jön haza munka után. de nem azért, mert még egy kis pénzt akar keresni a családjának, hanem azért mert éppen a családtól megvonva költi azt, betérve társaival a sarki kocsmába, és leeresz- ve a torkán, amiből új cipőre is futná a gyereknek; egy új télikabátra az asszonynak vagy akár saját magának.

Semmilyen együttélésben, a házaséletben sincsenek fekete-fehéren leírható szabályok.

Ha a házasság jó, ha a család tagjai szeretik, becsülik egymást, akkor némi különmunka nem megy a házasélet rovására. Ha az alapok egyébként sem voltak biztosak, akkor viszont igaz lehet az ellenkezője is.

Hát tessék mérlegelni. (sárdi)

jr

Uj cukorrépafajták

Üjfajta cukorrépa-vetőmag eiszaporítását kezdték meg Sop ronhorpácson a Répatermesztési Kutató Intézetben. KépUn kön Szalai Péterné tőtávolságokat mér az áttelelő magré

patáblán

(MTI-fotó: Czika-.László)

»

Ma is érvényes

Lenin hagyatéka a munkatermelékenységről

A pártunk által vezetett gazdasági építőmunka sikereinek egyik feltétele a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása a gyakorlati munkában. Ezért a klasszikusok módszereinek elmélyült tanulmányozása és Ikonkrét alkalmazása valóságos társadalmi szükséglet. Pártunk XIII. kongresszusának központi gondolata is az volt, hogy „haladjunk tovább a lenini úton”.

Mit is jelent ez a lenini út? Mint sokak által ismeretes, Lenin szilárdan épített Marx és Engels tanításaira, azok alapján adott választ az átmeneti időszak legfontosabb kérdéseire.

Az intenzív szakaszban

. A kimeríthetetlenül gazdag lenini életműből ez al-. kálómmal csak egyetlen ösz- szefüggést szeretnék felidézni időszerűsége miatt: a

munkatermelékenység problémáját, amely nemcsak elméleti, hanem gyakorlati síkon is központi helyet foglal el gazdaságpolitikai elképzelésében. A munkatermelékenység növelése napjaink legfontosabb kérdései közé tartozik. „Az intenzív gazdálkodás erőteljes és általános kibontakoztatásával, a ráfordítások csökkentésével, a tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését." Ezt fogalmazza meg az MSZMP XIII. kongresz- szusának határozata.

Az intenzív gazdasági növekedés elképzelhetetlen a

hatékonyság fokozása nélkül. Ennek legfontosabb tényezője: a termelékenység. Rendszeres növelése előrehaladásunk szempontjából vitathatatlan. Ezek alapján fogalmazódott meg a megyei pártértekezlet határozatában súlyponti feladatként a termelőtevékenységben meglévő eszközök hatékonyabb működtetése. A téma összetettsége miatt a mindenoldalú és teljes kifejtés helyett csupán néhány elméleti vonásait kísérlem meg felvázolni. Lenin „A szovjethatalom. soron lévő feladatai” című művében (Lenin összes Művei, 36. köt. 174—179. oldal) nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a munka termelékenységének fokozása az egyik legfontosabb feladat, mert enélkül szinte lehetetlen a kommunizmusra való áttérés.

Az alábbi feladatok megoldását tartotta indokoltnak: 1. A gépi nagyipar

alapjainak megteremtése; 2. A lakosság kulturális fel- emelkedésének, a szakképzettség emelésének biztosítása; 3. A munka jobb megszervezése révén a dolgozók fegyelmének fokozása, a munka eredményességének és intenzitásának növelése céljából; 4. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése; 5. A szocialista mun- kaverseny kiszélesítése. „A ierményadóról”, de még inkább „Az egységes gazdasági tervről” (Lenin Művei. 42. kötet, 330^339. ■ oldal) szóló tanulmányaiban még sokkal konkrétabb és közvetlenebb eszközeit, útjait és módjait • jelölte meg a népgazdaság fejlesztésének, a szervezettebb és termelékenyebb munka alapján.

A fejlett munkamódszerekkel

Az első követelmény a nagyipar anyagi alapjának biztosítása. Ezen belül. a fűtőanyag- és a vastermelést, a gépgyártást és a vegyipari termelést emeli ki. ,.E természeti kincseknek a legmodernebb technikai eljárásokkal való kitermelése a termelőerők soha nem látott fejlődése számára teremti meg az alapot." (Lenin Művei, 36. köt. 174. oldal). „A munkatermelékenység emelésének másik feltétele, először is a lakosság tömegeinek műveltségi és kulturális felemelkedése másodszor a dolgozók fegyelmének, szakértelmének, a munka eredményességének, intenzitásának fokozása, a munka jobb megszervezése”. (Lenin Művei, 36. köt. 174—175. oldal).

Rendkívül fontosnak és nagy jelentőségűnek tartotta, hogy az emberek megtanuljanak dolgozni, s hogy a dolgozok elsajátítsák a legfejlettebb munkamódszereket. E célból jellemezte a Taylor-rendszert és javasolta, hogy „napirendre kell tűzni, a gyakorlatban kell alkalmazni és kipróbálni a teljesítménybért... a munkabért össze kell egyeztetni a gyártás végeredményeivel”. (Lenin Művei, 36. köt 131—- 133. oldal).

Felismerte, mit rejteget a Taylor-rendszer — a munkában végzett mechanikus mozdulatok elemzését, az ügyetlen, a felesleges mozdulatok kiküszöbölését, a leghelyesebb munkamódszerek . kidolgozását, a legjobb nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek bevezetését. Felismerte/ hogy a kapitalizmus még rejteget tudományosan megalapozott elemeket, amelyek egy részét fel lehet, sőt, fel kell használni a szocialista gazdaság meggyorsítására.

A mezőgazdaságra is érvényes

Lenin útmutatásai ma is érvénnyel bíró gazdaságpolitikai koncepció. A tudományos-műszaki haladás időszakában, amikor nap mint nap új technikai eredményekkel, új műszaki megoldásokkal gazdagodik az emberiség, elkerülhetetlen, hogy ne egyesítsük a kapitalizmus haladó vívmányait a magasabb rendű társadalmi szervezeteinkkel. Lenin

munkatermelékenységi koncepciója a mezőgazdaságra is érvényes. A lakosság alapvető élelmiszerekkel történő ellátása tette indokolttá, hogy két-háromszorosára emelkedjen a munkatermelékenység, kétszer-három- szor annyi munkát takarítsanak meg a gazdálkodás számára. Lenin nem tévesztette szem elől, hogy a gazdasági növekedés meggyorsításához, a munkatermelékenység fokozásához társadalmi szinten a népgazdaság két fő ágának — az iparnak és a mezőgazdaságnak —, egyidejű fejlesztése szükséges. Mindez kiderül azokból az útmutatásokból, amelyekben körvonalazza a gazdasági építőmunka feladatait, illetve a megoldásuk útját.

A mezőgazdasági munka termelékenységének növekedését az új technikától teszi függővé, ugyanakkor nem feledkezik meg arról, hogy a mezőgazdaság korszerű termelési eszközökkel való ellátása az ipar teljesítőképességétől függ. Lenin a munkatermelékenység növelésének fontos feltételeként jelölte meg a szakemberkérdést, a szakképzettség fokozását. Feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a szakembereket magasabban díjazzák. Hangsúlyozta,

hogy meg kell tanulnunk tisztelni a tudományos és műszaki szakemberek gyakorlati munkáját. Ehhez pedig meg kell tanulnunk számos, a gyakorlatban elkövetett hibák szakszerű és gondos elemzését és fokozatos, de szakadatlan kijavításukat. A munkatermelékenység növelésének feladatával azonos helyet foglal el Leninnél a munka új módon való megszervezése, a munkafegyelem megszilárdítása és a munkaversen.v

A képességekre alapozva

„Napjaink legfontosabb feladata” című (Lenin Művei, 36. kötet 76. oldal) cikkében azt írja „ ... rakjuk le a szocialista társadalom szilárd alapját, dolgozzunk fáradhatatlanul, hogy megteremtsük a fegyelmet és az önfegyelmet, hogy mindenütt fokozzuk a szervezettséget, a rendet, a vállalkozó kedvet, az egész nép erőinek harmonikus együttműködését, a termelés és a termékelosztás általános nyilvántartását és. ellenőrzését — ez a .... szocialista erő megteremtésének útja". Lenin bebizonyította, hogy a szocializmus nem fojtja el a versenyt, csak annak meghatározott formáját. Először nyílik lehetőség- arra, hogy a dolgozók többségét bevonják olyan munkába, „ ... ahol kifejleszthetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, amelyek a népben, e- frissen buzgó forrásban megvannak ...” (Lenin Művek, 26. köt. 418. oldal).

Leninhez visszatérni, tanításait újra elemezni, és megérteni, azokat a mai helyzetre alkalmazva valóra váltani, sok felesleges tévedéstől menthet meg. Mai feladatainkhoz tőle kapható segítség igénybevétele felbecsülhetetlen értékű, mindennapi munkánk irányelve is lehet.

Kiss Géza MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának . tanszékvezetője