Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-21 / 273. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. november 21., csütörtök Folytatódott a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó Tegnap Genfben Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan jelenlétében lerakták a Nemzetközi Vöröskereszt leendő múzeumának alapkövét (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) hail Gorbacsov aznapi kijelentéseit, hangsúlyozta: maga a tény, hogy a csúcstalálkozóra sor került, hogy a szovjet fél — hat év után először — közvetlenül megismertetheti . álláspontját, pozitív tény. Az elmúlt években — amelyek során az amerikai fél aláásta a kétoldalú egyezmények legnagyobb részét — mindenesetre igen sok kérdés gyűlt fel, amelyek megoldása két nap alatt lehetetlen. A genfi csúcstalálkozó ezért kezdet, az első lépés, s mint ilyen, mindenképpen pozitív. Természetes — tette hozzá —, hogy eltérően közelítenek meg bizonyos kérdéseket, Leonyid Zamjatyin — a két fél megállapodásainak megfelelően — kitért az olyan kérdések elöl, hogy várhatók-e megállapodások a csúcstalálkozón, csak any- nyit mondott, hogy: nagyon szeretnénk kompromisszumokat. Arra a kérdésre, sikernek tekinti-e a Szovjetunió a találkozót akkor is, ha Reagan elnök kitart „hadászati védelmi kezdeményezése” mellett, Leonyid Zamjatyin igennel válaszolt, megismételve álláspontját, hogy a találkozó, a részletes eszmecsere ténye mindenképpen üdvözlendő. Arra a kérdésre, hogy mi Mihail Gorbacsov álláspontja egy Washingtonba szóló meghívással kapcsolatban, a szóvivő azt felelte, hogy majd az illetékes ad választ. Az Afganisztánra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban a szovjet szóvivő hangoztatta: a Szovjetunió o helyzet békés, tárgyalásos rendezésének híve, s e tár' gyalások — az ENSZ főtitkárának védnöksége alatt — jelenleg is folynak. A Szovjetunió korlátozott katonai segítséget nyújt az ellenfor- radalmárok által támadott törvényes afgán kormánynak, és igen jelentős gazdasági segítséget is ad: élelmiszert, sőt, ivóvizet szállít az országba, amelynek vizét is mérgezik a kívülről, a pakisztáni határon át küldött bandák. A politikai rendezés, a szovjet csapatok kivonása akkor lehetséges, ha e határon nem veszélyeztetik majd Afganisztán törvényes kormányát. Mihail Gorbacsov — közölte szóvivője — csütörtökön visszatér Moszkvába. A szovjet—amerikai tárgyalásokról várhatóan csak ma délelőtt tájékoztatnak majd a felek. Ez tűnt ki Larry Speakesnek, a Fehér Ház szóvivőjének szerda déli tájékoztatásából. Az amerikai szóvivő nem tudott nyilatkozni arról, milyen időpontban és milyen keretek között tájékoztat az amerikai küldöttség. Megerősítette ugyanakkor, hogy Ronald Reagan csütörtökön, 13 óra után, az eredeti terveknek megfelelően Brüsz- szelbe repül, hogy a NATO- szövetségeseket informálja genfi tárgyalásairól. Sajtókörökben mindenesetre valamivel nagyobbak a várakozások, mint a genfi találkozó előtt, annak tükrében, hogy a két politikus láthatóan igen behatóan, a tervezettnél jóval hosszabb ideig tanácskozott négyszemközt. Szóvivőik kölcsönösen ,,jó légkörről” tudtak beszámolni, jóllehet érdemi tájékoztatást, megállapodásuknak megfelelően a tárgyalások befejezéséig nem adnak. Figyelembe véve a keddi közös vacsorát is, a szovjet és az amerikai politikusok az első napon több mint hat órán át tanácskoztak, és ha' sonló volt a szerdai napirend is: délelőtt, imajd délután két, közel kétórás tárgyalás a szovjet képviseleten, majd este Ronald Reagan vacsorája Mihail Gorbacsov tiszteletére, amelyen további eszmecserére is sor került. Beható tárgyalások tükrében egyik fél sem zárta ki a lehetőséget, hogy a találkozó valamivel meghosszabbodik, és a felek ma, ha újólag nem találkoznak is — tájékoztatják tárgyalásaikról a köz' véleményt. Mihail Gorbacsov, illetve Ronald Reagan a délelőtti forduló befejezte után munkaebéden vett részt tanácsadóival. Délután fél három órakor plenáris üléssel folytatódott a csúcstalálkozó a Szovjetunió ENSZ-képviseletének épületében. A délelőtti fordulóhoz hasonlóan Mihail Gorbacsov ezúttal is a bejáratnál fogadta Ronald Reagant és a két államférfi szívélyesen üdvözölte egymást. Az SZKP főtitkára amerikai újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: bizonyos abban, hogy a világ népei sikert kívánnak a béke, a fegyverzetkorlátozás érdekében folytatott tárgyalásaiknak. összesen két órán át tartott a csúcstalálkozó szerda délutáni negyedik és egyben utolsó fordulója. Az idő egy részét — immár harmadszor — Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan négyszemközti megbeszélése töltötte ki. Ezután a szovjet, illetve amerikai küldöttség tagjai külön- külön megkezdték a mérleg megvonását a tárgyalásokról. Ezt követően a két küldöttség részt vett a svájci kormány által részükre adott fogadáson. Este Ronald Reagan és felesége adott vacsorát Mihail Gorbacsov és felesége tiszteletére, amelyen a két küldöttség vezetője rövid pohárköszöntőt mondott. ★ Tegnap Genfben Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan jelenlétében ünnepélyes keretek közt lerakták a Nemzetközi Vöröskereszt leendő genfi múzeumának alapkövét. A szervezetet Henri Dunant genfi polgár 1863-ban alapította. A jelképes alapkőbe három nyelvű — orosz, angol és francia — üzenetet tartalmazó kapszulát helyeztek. Az üzenetet aláírta Raisza Gorbacsova, Nancy Reagan és Ursula Fwgler, a Svájci Államszövetség elnökének felesége. A genfi múzeum kiállítási anyaga — amelynek összeállításában a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetsége is tevékeny szerepet vállalt — a mozgalom történetét fogja bemutatni. Sa jtóvisszha ng A Pravdához hasonlóan kommentálja a csúcstalálkozó végéig elrendelt hírzárlatot tegnap esti számában az Izvesztyija. „A munka, amelynek kedvéért a két hatalom vezetői találkoznak, ezáltal mentesül a fölösleges zavaró momentumoktól. Ezekből amúgy is több mint elegendő halmozódott fel a szovjet—amerikai kapcsolatokban. Genf ellenfelei pedig szívesen hoznának létre újabbakat, éppen ezekben a napokban. Az ilyen emberekből bőségesen akad a Nyugat egyes köreiben, különösen magában az Egyesült Államokban” — írja a lap. A két vezető találkozását hűen leírva, a lap közli, hogy Mihail Gorbacsov első szavai a gépkocsinál ezek voltak: „ön könnyen öltözött fel, ne fázzék meg, mert nem lesz kivel tárgyalásokat folytatnom”. E pillanatban nem voltak jelen a tolmácsok, így Reagan elnök csak egy mosollyal válaszolhatott az orosz szavakra. Több mint hat év után, így találkozott először a két nagyhatalom két vezetője. Az amerikai képviselet épületében, még néhány újságíró jelenlétében Gorbacsov főtitkár a következő szavakkal kezdte a beszélgetést: „Nagy jelentőséget tulajdonítunk a genfi találkozónak, tudatában vagyunk annak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen függnek egymástól, így nem hagyhatják figyelmen kívül egymás érdekeit, és politikánk alakításakor figyelembe kell vennünk más országok és népek érdekeit.” A tolmácsolást követően Reagan „egyetértek”-kel válaszolt. Áz elnök és a főtitkár is kijelentette, bízik a találkozó sikerében. A lap különtudósítói konkrétan is hangot adtak bizakodásuknak: „Tisztán a külső szemlélő szintjéről nézve, néhány lépésnyire állva a két vezetőtől, az a benyomás támadt, hogy talán nem is olyan nehéz kijönniük egymással. Teljesen külső benyomás ez, teljesen a szemlélőé, magától értetődően felszínes” — írták. A tudósítás a továbbiakban emlékeztet a két ország külpolitikájában, társadalmigazdasági rendszerében, a konzervatív amerikai és a kommunista szovjet vezető világnézetében és filozófiájában meglevő különbségekre, majd megállapítja: „A két országot elválasztó politikai távolságot csökkenteni lehet, ha mindkét fél felismeri a köztük levő kölcsön- kapcsolatot és felelősségének fokát a történelem e kritikus pillanatában.” Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője — hangsúlyozva, hogy szovjet szóvivő kollégájával egyetértésben beszél — tegnap este közölte: „Széles területeken egyetértés volt abban, hogy mit közöljünk a megvitatott kérdésekről, más területeken ebben további tárgyalásokra van szükség.” Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbízásából a küldöttségek tagjai tovább tanácskoznak és a késő esti órákban tesznek jelentést a díszvacsorán részt vevő küldöttségvezetőknek, akik azután meghozzák a végső döntéseket. Az SZKP főtitkára és az amerikai elnök dönt arról is, hogy a fejleményeket hogyan, mikor és milyen formában hozzák nyilvánosságra. Amint a tájékoztatásból kitűnt, a tegnap délutáni utolsó tárgyalási forduló lényegében ismét Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kü- lönmegbeszélése volt. Egyidejűleg külügyminisztereik és más szakértők külön tanácskoztak, majd a forduló végén jelentést tettek a küldöttségvezetőknek. Azok további tárgyalásokkal bízták meg őket. A szóvivő semmi részlettel nem kívánt szolgálni arról, hogy születtek-e gyakorlati megállapodások és milyenek. Erről legkorábban a késő esti órákban lehet valamit megtudni — de sokkal valószínűbb, hogy csak ma. Mihail Gorbacsov főtitkár már bejelentette csütörtöki sajtóértekezletét, a fehér házi szóvivő pedig mégerősítette, hogy Reagan elnök nem tart Genfben sajtóértekezletet. Minden valószínűség szerint George Shultz külügyminiszter tájékoztatja majd amerikai részről a sajtót. Pillanatkép a szovjet tájékoztatóról —( Kü/po litikai kommentárunk )— Elhalasztott ítélet A TÁRGYALÓTEREM ZSÜFOLÁSIG megtelt, a családtagokon és hivatalból érintett személyeken kívül újságírók tucatjai is bejutottak a bíróság épületébe. Az izgalom, a felfokozott érdeklődés oka világos volt: az eredeti menetrend szerint tegnap kellett volna ítéletet hirdetni Manilában az év eleje óta húzódó Aquino-perben. Amint azt a feltételes mód használata is jelzi, erre végül nem került sor. A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy egyelőre elhalasztja az ítélethozatalt, vagyis továbbra is bizonytalan, mi lesz a sorsa a Fülöp-szigetek legnevesebb ellenzéki vezetője, Benigno Aquino szenátor meggyilkolása kapcsán törvény elé állított 26 vádlottnak, köztük Fabian Ver tábornoknak, a hadsereg korábbi főparancsnokának. A bírósági indokolás szerint a halasztásra azért volt szükség, hogy alaposan kivizsgáljanak egy időközben benyújtott semmisségi keresetet, amely azt állította, hogy a tanúkihallgatások során nem mérlegeltek kellő súllyal minden rendelkezésre álló bizonyítékot, s hogy a testület célja a jelek szerint a vádlottak tisztára mosása. Valójában azonban sokkal valószínűbb, hogy a halasztás mögött tömény politikai megfontolások rejtőznek. Az Aquino-per, s a nyomában kirobbant, elemi erejű tiltakozóhullám ugyanis napjainkig a távol-keleti állam egyik legsúlyosabb belpolitikai válságforrása, olyan probléma, amely akár hosszabb távon is meghatározhatja Marcos elnök jövőjét. HA A TÁBORNOK ÉS TÁRSAI felmentése vagy átlátszóan enyhe ítéletekkel való elmarasztalása mellett dönt (pontosabban, ha közvetett módon erre készteti az ítélkezni hivatott bírákat), azt kockáztatja, hogy újból beindul a tüntetések sorozata, s — ami pozíciója szempontjából legalább olyan fontos — magára vonhatja az Egyesült Államok neheztelését is. Hiszen a legfőbb szövetségesnek, Washingtonnak az lenne az érdeke, hogy az elhúzódó válság ne robbantással fejeződjön be, mivel akkor veszélybe kerülne az amerikai támaszpontok biztonsága is. Ha viszont az elnök enged a közvélemény követelésének, s nem áll útjába a komolyabb ítéleteknek, akkor azt kockáztatja, hogy ellene fordul a hadsereg felső vezetése. Érthető tehát, hogy a jelenlegi helyzetben az időhúzás, vagyis a halasztás bizonyult a legcélszerűbb kiútnak. Különösen, hogy Marcos, engedve a fokozódó belső és külső nyomásnak, nemrég bejelentette: a tervezettnél jóval korábban, 1986 januárjában elnökválasztásokat tartanak, amelyen újabb hat esztendővel szeretné meghosszabbítani megbízatását. Márpedig a voksolásig hátralevő, néhány hetes kampányidőszakban Marcos el akarja kerülni, hogy még az ítéletek tehertételét is viselnie kelljen. Szegő Gábor Táviratváltás a magyar—vietnami barátsági ás együttműködési szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából A magyar—vietnami barátsági és együttműködési szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Le Duant, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkárát, Truong Chinh-t, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét, Pham Van Dongot, a Minisztertanács elnökét és Nguyen Huu Tho-t, a Nemzetgyűlés elnökét. A vietnami vezetők ugyancsak táviratban köszöntötték a magyar vezetőket az évforduló alkalmából. Hajómentés Egy szovjet teherszállító hajó kedden megmentette egy amerikai vitorlás ötfőnyi hajótörött legénységét a floridai partok közelében. Ezt az amerikai parti őrség szóvivője közölte. A „Kapitan Sztulov” fogta fel a „Maihai” vitorlás segélyjelzéseit. Az amerikai hajó a „Kate” hurrikán övezetében tartózkodott, elveszítette vitorláit, motorja pedig túlhevülés miatt felmondta a szolgálatot. A hajótesten nyolcméteres lék keletkezett, így a hajót nem tudták megmenteni. A szovjet hajó a Bahama- szigeteken levő Freeportba szállította az amerikai tengerészeket.
