Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

NÉPÚiSÁG, 1985. november 2., szombat jlJ ■fü YEI PANORÁMA S. Holló László Simon István Dr. Zám István Nagy Benedek Szegedi Attila (Perl Márton felvételei) NEM VITÁS A LÉTE, DE NEM IS VARÁZSSZER Vállalati tanács a közúti építőknél „A magyar gazdaság számá­ra a világgazdaságban be­következő változások, eddigi fejlődésünk eredményei és jö­vőbeni feladataink korszakos hatású kihívást jelentenek. E kihívás lényege, hogy ké­pes-e a gazdaság törésmen­tesen hozzáigazodni a meg­változott és változó körülmé­nyekhez, fejlődésének folya­matosságát fenn tudja-e tar­tani. . (Hoós János: Gazdaság és gazdaságpolitika) Alaposság az elő­készítésben Rögtönzött kerekaszlal- beszélgetés kerekedik, amint mélyére igyekszünk látni a kérdéskörnek. Éspedig Holló László igazgató. Nagy Benedek, a vállalati tanács elnöke. Simon István, a szakszervezeti bizottság tit­kára, Szegedi Attila, térmes­ter, a 6. számú építésveze­tőség küldötte és dr. Zám István, az igazgatási és jogi osztály vezetője segítségé­vel. — A demokrácia olyan munkahelyi fórumának megteremtésekor, Imint a vállalati tanács, elsőrendű teendő az alapos, körültekin­tő előkészítés... Simon István: — Még február 22-én hoztuk létre az öttagú előkészítő bizott­ságot. Szervezeti felépítés és területi tagoltság alapján. Megismertük az új vezeté­si forma lényegét, kijelöl­tük a termelési tanácsko­zások időpontjait. Azokra március első felében ke­rült sor, s egységeinkben elfogadták a VT megalakí­tásának gondolatát. Holló László: — Egy-egy egység önállósulásának nemigen voltak adottak a feltételei, tehát erre is gon­dolnunk kellett. Természe­tesen tájékozódtunk a szer­vezeti és működési szabály­zatban foglalandókkal kap­csolatos véleményekről is. Simon István: — Az összegzés március 20-ra ké­szült el. Ettől a naptól a jelölő bizottság vette át a munkát. Az első „menet­ben" a vezető főbizalmiak, a helyi párt-, gazdasági- és KISZ-vezetök javaslata alapján. a létszámoknak megfelelően állt össze a küldöttek névsora. Éltünk azzal a lehetőséggel, hogy ne legyen többes jelölés. Ezt terjesztettük a dolgozók elé. Ez a szakasz április 26-ig tartott. — Ebben a folyamatban mennyire aktívan, felelős­ségteljesen vettek részt az emberek? A kőművestől a főépítésvezetőig Nagy Benedek: — A leg­döntőbb bizonyíték erre, hogy a jelölés során miként foglaltak állást. Dr. Zám István: — Má­jus elején a vállalati híradó­ban tettük közzé a szerveze­ti és működési szabályzat szövegét. De volt lehetőség más észrevételek megtételére is. S azokban nem is volt hiány . .. Simon István: — A kül­döttválasztó tanácskozáso­kon rengeteg vélemény hangzott el, jobbító szándék­kal. A delegátusok megsza­vazásánál majdnem minden variáció előfordult. Volt olyan kettős jelölés, hogy egyik sem futott be. A köz­pontban például — nyolc­van százalékos többségük miatt is — két nőt javasol­tak. Helyettük azonban két férfi került előtérbe. Holló László: — Jelentős motívum volt a végzettség. Megtörtént, hogy két ráter­mett fizikai dolgozó neve vetődött fel, mégis az épi~ tésvezetőt választották meg. Salgótarjáni egységünkben pedig munkaelemzőt. közke­letűbben: normást! Szó sincs arról persze, hogy a jelölő bizottság ne lett voína eléggé alapos! Egyszerűen több alkalmas ember is szerepelt a javasoltak között. — Kik foglalnak helyei végül is a közúti építő vál­lalat tanácsában? Simon István: — Műveze­tő, kőműves, két főgépész, térmester, gépkezelő, szere­lő. normás, műszaki osz­tályvezető. főépítés- és épí­tésvezető. Nagy Benedek: — Ök tulajdonképpen a küldöttek. További tizenkét személy az egységvezetők, valamint az igazgató által kijelöltek kö­zül kerül ki. — A június 14-i alakuló ülésnek egy sor lényeges kérdésről, jövőbeni tenni­valóról is döntenie kellett . . . Dr. Zám István: — A na­pirendi pontok szerint ha­tároztunk először a SZMSZ elfogadásáról. Ennek még az utolsó pillanatban is szület­tek módosításai, hiszen nem mindegy, milyen a vállala­ti tanács döntési jogköre. Emellett természetesen sor került a VT-elnök és helyet­tes megválasztására, vala­mint az igazgató megerősí­tésére is. Holló László: — Fontos volt annak megállapítása, hogy érdemi legyen a VT döntési jogköre de legalább annyira az. hogy ne akadá­lyozza az operativ tevé­kenységet! Ebben kell a he­lyes arányokat megtalálni! Ügy tűnik, az SZMSZ nagy­ságrendjei jók, a vállalati terv megvalósításában a fő­csapásirányban vagyunk, jó felé haladunk. Ékesen bizo­nyítja ezt, hogy eddig nem kellett soron kívül összehív­ni a VT-t. Párnázott ajtó nélkül — Mégis, mire gondol az igazgató az említett elhatá­rolásban? Holló László: — Minde­nekelőtt arra. ha szigorú elő­írások merevítenék a válla­lat vezetését, az senkinek sem lenne jó. Tehát a VT­nek meg kell lennie a meg­felelő jogának, de az irá­nyító apparátus rugalmas­sága sem szenvedhet csor­bát! A legjobb, ha a VT ke­retjelleggel határozza meg a teendőket, a részletek ki­munkálása pedig ennek alap­ján történjék. Kétségtelen, időre van szükség ahhoz, hogy a testület a helyére kerüljön. Például: ha nincs munkaruha vagy anyag, az nem a VT hatásköre. Ezzel szemben az egyszemélyi fe­lelős vezető sem zárhatja magára a párnázott ajtót. . . — Nem elhanyagolható szempont, hogyan ítélik meg a VT munkáját, lehe­tőségeit a különböző terü­leteken dolgozók. Kérem, vállalkozzanak egy-egy rö­vid összefoglalóra! Nagy Benedek: — Ma még mindenki tanulja ezt az új vezetési formát. Bizony, egyes végrehajtási utasítások sem tartalmazzák pontosan, mit is kell tenni. Az azon­ban ez alatt a néhány hó­nap alatt, mióta létezik a VT, világossá vált, nem kis- hatalmi szervezet, amely az igazgató fölé rendelt! Nem is olyan a felépítése, hiszen maga az igazgató is tagja. Épp ezért azt kell erősíte­nünk, hogy a közös vállalati tevékenység része. amely szélesebb lehetőséget bizto­sít a dolgozóknak a dönté­sekbe való beleszólásra. Szegedi Attila: — Kollé­gáim sokat várnak a VT-tól. Az eltelt négy hónap per­sze, nem elégséges hatásá­nak feltérképezésére. Az vi­szont tény, az információ- csere közvetlenebbé válik. Jobban eljutnak a vállalat- vezetés gondjai az emberek­hez, és fordítva. Szállítással foglalkozom, sokat beszél­getek a dolgozókkal. Főbi­zalminak is megválasztottak, így jól ismerem a gondola­taikat. Azt hiszem, az együttműködés a leginkább megragadó ebben a formá­ban. Simon István: — A kö­zeljövő feladata éppen en­nek a kidolgozása. Dr. Zám István: — Él a felismerés, hogy a VT nem más, mint stratégiai döntés­hozó szerv, a demokratikus erdekegyeztetés fóruma. A jövőben állandó igazodást, alkalmazkodást igényel Olyanok testületének kell lennie, akik kreatívan. a kor követelményeinek meg­felelően képesek gondolkod­ni! Persze, még további pon­tosításokra van szükség, s ez lesz a hamarosan soron következő ülésének fő témá­ja. Azt is látni kell viszont, hogy nem varázsszerről van szó! Holló László: — Nem vi­tás. a VT-nek a cég vezeté­sét kell ellátnia. Ez azon­ban nem teheti mellékessé a személyre szóló felelőssé­get. Tehát, ha az egyszemé­lyi felelős vezető képtelen szinkronba kerülni a testü­lettel, akkor két dolgot te­het: vagy meggyőzi az iga­záról a VT~t, vagy pedig lemond! Arról sem szabad megfeledkezni, ahol idáig is demokratikus volt a vál­lalatvezetés, ott a VT hamar elnyeri méltó helyét, szere­pét. S bátran mondhatom, nálunk a korábbi gyakorlat folytatása ez az új irányítá­si forma ★ A közúti építőknél hallot­tak is annak igazolásai, hogy egyelőre forrásban le­vő intézményről van szó. Olyanról persze, amely el­engedhetetlen része a válto­zások követésének, a gazda­sági fejlődés biztosításának Egy sor kérdés vele kapcso­latban — főképp a kellő ta­pasztalatok és szabályozás hiányában — még nem tisz­tázott. Például: hol válik el a szakszervezet és a VT funkciója? Mennyire függ a testülettől az egyszemélyi fe­lelős vezető, akinek megvá­lasztása vagy megerősítése a VT feladata? A felelet napról-napra bővül, s halad a teljesség irányába. Szalay Zoltán Pellengér helyeit Az emberiesség hatvani bölcsőjénél Hetven tagot számlál je­lenleg a mozgássérültek egyesületének hatvani cso­portja amelynek titkári te­endőit Erki Ferenc, a Le­nin Tsz gépüzemének rak­tárkezelője látja el. Invitá­lására látogattuk meg Ke- rekharaszton, merthogy ott egy igen hasznos, tevékeny társadalmi munkásokból ál­ló brigád dolgozik, támogat­ván minden akciójukat, ter­vüket. Vezetőjük, a megter­mett Búzás István eleinte nehezen bírható szóra. Hogy mindent tisztábban lássunk, kellenek hozzá a brigád tag­jai. A szerelők közül példá­ul Bajzáth János, Varsányi András, vagy éppen Hajiing Tibor, Pap Sándor, akik az esztergagép ügyes kezű mes­terei. Mit tehet egy ilyen ikis közösség avégett, hogy köny- nyítsen a mozgássérültek sorsán? Erki Frenc a Ber­csényi utcában lakó öz­vegyet, Parádi Lászlónét említi, aki hosszabb ideje ágyhoz kötötten múlatja nap­jait. Hajiing Tibor javasla­ta nyomán összedugták a fejüket a brigádtagok, egy hozzáértő tervet készített, majd szabad idejükben rend" betették, felújították az öz­vegy tolókocsiját. De egyéb tennivalójuk is akadt azóta a Bercsényi utcai portán. Legalább harminc mázsa szenet hordtak be a kamrá­ba. volt közöttük, aki a la­kást tette rendbe, a meg­rokkant bútorokon igazított, vagy éppen a beteg zárat, kilincset gyógyítgatta ered­ménnyel. Pártfogol tjük hogyan fo­gadta mindezt? Természe­tesen jóleső érzéssel, örömr mel, amely örömbe csak olyasféle üröm vagy talán lelkifurdalás vegyül, mi­szerint nincs mivel megfi­zetnie. meghálálnia ennyi jóságot. o A József Attila szocialis­ta brigád e vállalása egyéb­ként igen jó visszhangot keltett a Lenin Tsz központ­jában. Mi több, arra ösztö­nözte a vezetőséget, hogy anyagi, erkölcsi támogatást nyújtson az egyesület hat­vani csoportjának. Miként Erki Ferenc fogalmazott: ez esetben nem annyira az át­utalt összegen van a hang­súly, nem a néhány ezer forint az érdekes, hanem a közös gazdaság példamuta­tása. És bár a következők még nem tolakszanak, ta­lán a jövendő e tekintetben is kedvezőbben alakul majd. Arról ugyancsak szót ejtett a titkár, hogy a szerény anyagi támogatást különbö­ző nyomdai munkák átvál­lalásával toldotta meg nem­rég Vágó József elnök. Ilyenformán a tagságot ösz- szefogni igyekvő egységeseb­bé kovácsoló rendezvények­re, ülésekre díjmentesen ké­szít plakátot, meghívót, em­léklapot, belépőjegyet a ter­melőszövetkezeti nyomda. o Némi tartózkodást, tár­sadalmi begubózást sejtet­tünk az imént, s inkább a jövendőben bíztunk. Jog­gal tehettük, mert azért egyre több oldalon érzékel­hető a sérültek, az eleset­tek iránti közösségválla­lás. Kiugró jelenség! Kenéz János fuvarostól származik az ötlet, és jelenleg Herná­di János, Kovacsik János, valamint Petrovics Lukács sorolható abba a bérszállí­tó csapatba, amelynek tag­jai írásba foglalták: 1985 nyarától minden Hatvan te­rületén lakó mozgássérült­nek díjmentesen szállít­ják házhoz az évi tüzelő­jét. Ami pedig a kereskedel­met illeti? Nem kerülte meg a kihívást. Somogyi István, a hatvani TÜZÉP- itelep vezetője a fuvarosok vállalása nyomán arról biz­tosított minden egyesületi tagot, hogy igazolvány bir­tokában soron kívüli kiszol­gálásban részesíti őket. Kér­dezik, hogy miből? Bízzunk az ígéretekben, bízzunk a bányászokban ! o Természetesen. sok jel mutat még arra, hogy egye­lőre botladozik a mozga­lom, a szervezet. A hatvani csoport vezetőitől, de né­hány tagjától is hallottuk, hogy több az olyan mozgás- sérült. aki csak várja, il­letve elfogadja a segítés legkülönbözőbb formáit. Am, amikor együttesen kellene bárminő közösségi ügyet kép­viselni, akkor háttérbe hú­zódik. Szerintem: érthető magatartás. Sebeit nem min' denki tárja fel. És ilyen esetekben a bölcs megértés­re, türelemre kell apellál­nunk az egyesület vezetői­nél, aktív tagjainál. Ez in­kább célhoz vezethet, mint­sem jöjjön a pellengér.., Moldvay Győző : A gyors változások korát éljük. Olyanokét, ame­lyek — elsősorban a gazdasági életben — nagyobb rugalmasságot, alkalmazkodást igényelnek. Nemcsak a szabályozók folytonos megújításával, hanem a gaz­dálkodó szervezetek önállóbbá, mozgékonyabbá téte­lével is. Az elmúlt hónapok az irányítási rendszer­ben végbement elméleti átalakulások gyakorlati pró­báját is jelentették. Korántsem mutatja mindez per­sze a tapasztalatok teljességét és azonosságát, a né­zetek egyértelműségét. Különösen nem a vállalati tanácsokkal kapcsolatban. Szerepük és helyük a ter­melés szervezésében igazából az elkövetkező években válik ismertté és elismertté. így történik ez a 800 dolgozót foglalkoztató Egri Közúti Építő Vállalatnál is, ahol a nyár elején tartották a VT alakuló ülését,

Next

/
Thumbnails
Contents