Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 14., csütörtök 5. Aludni szükséges Mostanában sok kialvatlan gyereket látni. Nemcsak az iskolások között, de az óvodákban, sőt a bölcsődékben is. A nagyobbacskák közül sokan késő éjszakáig ott ülnek a televízió előtt: ha a szülőkkel közös hálóhelyiségben alszanak, csak nehezen jön álom a szemükre a felnőttek neszezése miatt. Komoly problémát jelent az is, hogy többségének igen korán kell kelnie. Az iskolákban bevezették a „nulladik órát”, ami reggel hétkor kezdődik, vagy ha még nem járnak iskolába, úgy hát a szülők munkakezdése miatt ébresztik őket a hajnali órákban. Ezeken a körülményeken nem tudunk változtatni, ám sokat segíthetnek a szülők azzal, ha gondosabban ügyelnek arra, hogy gyermekeiket megfelelő körülmények között altassák, s főleg a kisebbek esetében, biztosítsák a kisgyermekek számára szükséges alvásidőt. Nem véletlenül nevezte Pavlov az alvást védőgátlásnak, hiszen az alvás ideje alatt a külvilág ingerei gátlás alá kerülnek, kiküszöbölődnek, és így az idegrendszer pihenni, regenerálódni tud. Ha a gyermek pihenése nem biztosított, ‘ idegrendszere túlterheltté válik, s ennek következtében ingerlékeny, fáradékony, előbb-utóbb kimerült lesz. A kialvatlanok visszamaradnak a fejlődésben; az iskolában nem tudnak lépést tartani a többiekkel, gyakran magatartási zavarok lépnek fel náluk: vagy egész nap levertek és nyűgösek, vagy éppen ellenkezőleg, túl- mozgással, féktelen viselkedéssel igyekeznek ébren tartani magukat. Számosán közülük állandó fejfájásról, fáradtságról, levertségről panaszkodnak. Az alvás körülményei sem elhanyagolhatók. Mindenekelőtt a külön fekvőhely fontosságára hívnánk fel a figyelmet. Sok szülő, csak azért, hogy a gyereket lecsi- títsa, vagy akár valamiféle rosszul értelmezett szeretettől vezérelve, esténként saját ágyában altatja el a gyereket, vagy éppenséggel ő maga bújik mellé, ahol aztán ottfeledkezik egész éjszakára. Sok helyütt szokás a testvéreket közös ágyban altatni. Ez utóbbi esetben egyik gyerek sem piheni ki magát igazán. A gyermek a közös alvások során rátanul arra, hogy kényelmetlen testhelyzetben aludjék, hiszen alkalmazkodnia kell hálótársához, s a fülledt melegben átizzad. Ilyenkor a gyermek felriad, felsír éjszaka, s nehezen csillapítható le. A közös alvás másik veszélye a rászokás. Az ilyen gyermek nehezen szokja meg a külön ágyat akkor, amikor a szülők számára már terhessé válik nagyra nőtt fiukkal vagy lányukkal egy ágyban aludni. Rossz szokás, hogy számos családban nem szellőztetik ki a lakást lefekvés előtt, pedig az igazán pihentető alvás egyik elengedhetetlen feltétele a friss levegő. Inkábbb adjunk rájuk meleg hálóruhát, terítsünk föléjük melegebb takarót, de hűvös, levegős szobában tegyük le aludni őket. A gyermeket az alvásra elő kell készíteni. Ha a lefekvést megelőzően elmélyül- ten játszik vagy kihevülve szaladgál, ne szakítsuk hirtelen félbe a tevékenységét és dugjuk azonnal ágyba, mert a levezetetlen feszültségeket éppenúgy magával viszi az ágyba, az álmaiba, akár a felnőttek. A teli has rossz álmokat szül — tartja a mondás. Ám az éhes nebuló éppen olyan rosszul alszik, mint az, akit lefekvés előtt még egyszer, alaposan megtömnek a szülei vagy esetleg túlságosan későn vacsoráztatnak. Ha a vacsora és a lefekvés között legalább háromórányi idő telt el, feltétlenül kínáljuk meg a gyereket néhány köny- nyű falattal, gyümölccsel, egy pohár tejjel vagy édes, citromos teával. Ez nem terheli meg a gyomrát, de elősegíti a nyugalmas alvást. Ám legyen a vacsora ideje akár későn, akár korán, tartózkodjunk attól, hogy nehéz, zsíros, fűszeres ételeket tálaljunk a gyereknek. Ügyeljünk arra, hogy a gyerek lefekvés előtt vécére menjen. A hólyag telítettsége kellemetlen érzéseket kelt az alvóban, s ez szintén oka lehet éjszakai felriadásainak. Az éjszaka felsírok, rossz álmokkal viaskodók, olykor fáradtabbak az ébredéskor, mint amikor lefeküdtek. Éppen elég problémát okoz a természetes alvásidő csökkenése, ám ha ehhez még a fent említett kellemetlenségek is hozzájárulnak, nem csodálkozhatunk azon, ha halmozódó kifáradásával egyidejűleg, egyre „rosszabb” lesz, egyre kevésbé képes alkalmazkodni a közösséghez. Ha már egyes családok életvitele nem feltétlenül engedi meg a kicsik éjszakai alvásigényének maradéktalan kielégítését, legalább igyekezzünk olyan körülményeket teremteni a számukra, amelyek között ki tudják pihenni magukat, s maradéktalanul fel tudják használni a rendelkezésre álló alvásidőt. Steppelt kabátmellény Az új divatnak megfelelő, mély ikaröltőjű ruhák, pulóverek fölé már egyáltalán nem viselhetjük kedvenc tavalyi, vagy azelőtti paplankabátunkat, egyszerűen azért, mert nem fér gondon. A rajz szerint vágjuk le az ujjait. Mélyítsük ki a hónalját, majd szegjük be az egészet színes, elütő paszpóllal ! A paszpól segít hangsúlyozni a szokatlan szabásvonalat — ami a legújabb divat. bele a modern szabású ujj... Segíthetünk a Szöveg és rajz: Pálffy Judit A nők hosszabb életűek? A nemzetközi statisztika szerint a nők átlagéletkora mintegy 3 és féj évvel haladja meg a férfiakét; ugyanakkor Magyarországon ez a különbség a kétszeresénél is nagyobb: a születéskor várható élettartam a férfiaknál 66 év, nőknél pedig 73 év felett van. Vajon mi lehet ennek a statisztikailag kimutatott ténynek az oka? — Ezen már bizonyára sokan és sokszor meditáltak, és a magyarázat nyilván mélyebben fekszik, mint egyes szerzők nőellenes érvei. Mert ha igaz is, hogy a válások alkalmával több férfi jár rosszul, mint nő, de a mindennapi életben — a szabadidőre vonatkozó felmérések tanúsága szerint — a nők azok, akik sokkal több időt fordítanak a második műszakra, és kevesebbet a pihenésre, művelődésre, szórakozásra. A biológiai összehasonlítást megkönnyíti az a párhuzam, hogy 70 különféle állatfaj közül 62'nél a nőstény él tovább, mint a hím. A kutatók másféle vizsgálatokat is végeztek. Vegyes nemű patkány-populációt sötét, de élelemmel ellátott ketrecbe zártak, ahonnan csak egyetlen keskeny rés nyílt a szomszédos ketrecbe, ahol viszont macskák voltak. Megfigyelték, hogy — mivel a macskák a résen semmiképpen nem fértek át — a patkányok némelyike préselte át magát kíváncsiságtól hajtva a macskák birodalmába. Ezek persze nem tértek visz- sza soha. A kísérlet végén megállapították: a vakmerő és kíváncsi patkányok mindegyike hím volt; a nőstények inkább megmaradtak a védett otthonukban. Az állatkísérletben — megfelelő óvatossággal — talán levonható az a következtetés, hogy a férfiak — statisztikai átlagban — lényegesen vállalkozóbb szelleműek, nagyobb egyedi teljesítményre képesek, de ugyanakkor a tapasztalatok szerint kisebb az alkalmazkodó képességük a környezeti ártalmakkal szemben. A nőket rugalmasabb alkalmazkodó képessé' gük segíti abban, hogy nehéz körülmények között is életben tudjanak maradni. Ez régebben főleg az éhezés, a természet mostoha viszonyai, viszontagságaival szembeni ellenállóképességben fejeződött ki, míg modern korunkban a szív- és érrendszeri megbetegedések, az infarktus okozta halálesetekben mutatkozik meg. Sajnálatos módon azonban az utóbbi években a nők e téren élvezett előnye kezd csökkenni. Ha az ember teljes élettartamát szakaszokra bontjuk, szembetűnő: a leánygyermekek előbb járnak, hamarabb beszélnek, később, tizenéves korukban már két évre tehető a fejlettségi előny a fiúkkal szemben. Átlagosan ennyivel hamarabb érik a nő, mint a férfi. Ugyanakkor az öregedés is gyorsabban bekövetkezik: a nők 45 —55 éves korukig fogamzó- képesek; a férfiak viszont 60—70 éves korukban érnek el ide (statisztikai átlagról van szó). Ez tehát azt jelenti, hogy a termékeny, az utódok létrehozására alkalmas emberi élettartam a nőknél jóval rövidebb, mint a férfiaknál. Ha nagyobb is a nők öröklött válaszképessége a környezetre, és ha emiatt köny- nyebben tudnak biológiailag védekezni a környezeti ártalmakkal szemben, mégis úgy tűnik: napjainkban a különbség a fejlett ipari államokban kezd csökkenni. Mivel ott az átlagéletkor várható ideje mindkét nemnél hosszabb, feltételezhető, hogy a különbség az életfeltételek javulásával, az egészségesebb életmóddal, táplálkozással fokozatosan úgy csökken, hogy a férfiak élettartama hosszabb lesz. Tinik bútora — a párnafotel A tizenévesek szívesen ülnek a földön, párnán, szőnyegen. Most bemutatunk egy ülőalkalmatosságot, amely minden tini kedvére való: a földön van, mégis fotel; úgy lehet benne ülni. elterülni, ahogy tetszik, mivel felveszi a test vonalát Aki ügyes, saját maga, aki kevésbé, a mama segédletével elkészítheti házilag. Mi szükséges hozzá? Jó erős, strapabíró 90 cm széles anyagból (roló vagy nyugágyvászon, kordbár- sany, puha műbőr stb.) 5 méter szükséges, valamint egy 50—80 cm hosszú, erős zipzár és habszivacs törmelék. A megadott szabásrajz alapján, 10X1° centis kockahálózatra felnagyítva elkészítjük a szabásmintát (ráhagyni külön a varráshoz nem kell), majd az anyagra fektetve —^próbálgatva a leggazdaságosabb megoldást —, kiszabjuk az anyagot. A kiszabott darabokat össze- gombostűzzüík, majd össze- férceljük erősebb cérnával. és legepeljük. Tartósabb lesz, ha ’2 mm távolságra kétszer tűzzük le a varrásfelületeken. A háta és az alja találkozásánál varrjuk be a zipzárat, amely 50 cinnél kisebb ne legyen, hogy kényelmesen kitömhessük a kellő formára. Norvégmintás gyermekpulóver Hozzávalók: 10 dkg középkék. 5—5 dkg piros, sárga, tűzöld VÉNUSZ fél- gyapjúfonal, 2-es. 2.5-es kötőtű. 2-es körkötőtű. Kötésminták: Patentminta: 1 sima, t fordított váltakozásával kötjük. Alapminta : a munka jobb oldalán sima. a bal oldalon fordított szemeket kötünk. A leszámolható minta szerint két különböző színű fonallal norvég technikával dolgozunk: a minta szerint fel nem használt színű fonalat a munka tial oldalán vezetjük. Szempróba: 28 szemX25 sor » 10 cm. Munkamenet: Háta: 2-es kötőtűvel, kék színű fonalból 93 szemre kezdjük, patentmintával 5 cm magas derékrészt kötünk, a munkát 2,5- es kötőtűvel, alapmintával folytatjuk, kék színű fonallal 2 sort kötünk, majd leszámolható ábra szerint dolgozunk tovább. 20 cm elérése után. a karkerekítés részére. mindkét oldalszélen lefogyasztunk 3, majd minden 2, sorban 2. 5X1 szemet (73). A vállmagasítás részére, a mintás résztől számítva, 34 cm elérése után, mindkét oldalszélen, minden 2. sorban lefogyasztunk 3X5 szemet. A középen megmaradó 43 szemet lefogyasztás nélkül tartaléktőre vesszük. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztással kötjük. A kezdéstől számított 37 cm elérése után nyakkerekítést készítünk. A munka középrészén lefogyasztás nélkül tartaléktűre veszünk 17 szemet. Az oldal vállrészeket ezután azonos szem- és sorszámmal, mintával oldalfogyasztással készítjük. Az oldalrészeken. minden 2. sorban tartaléktűre veszünk 4. 3. i 3X1 szemet. Ujja: 2-es kötőtűvel, kék színű fonalból 45 szemre kezdjük, patentmintával 5 cm magas kezdő- szélt kötünk. A munkát 2,5-es kötőtűvel folytatjuk, 2 sort kék színű fonallal kötünk, majd leszámolható minta szerint dolgozunk. Mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 8X1 szemet (61). A kezdéstől számított 31 cm elérése után, az ujja- kerekítés részére mindkét oi dalszélen lefogyasztunk 4, majd minden 2. sorban 3, 2X2. 5X1. 3X2 szemet. A következő sorban, a középen megmaradó szemeket egyenként lefogyasztjuk. összeállítás: a részeket alapszínű és alapvastagságú fonallal, szem- és sortalálkozás szerint összevarrjuk. Az éleje-háta nyakkerekítés tartalékszemeit 2-es körkötőtűre vesszük. Kék színű fonallal. 54 szemmel, patentmin- távat 1 cm magas nyakszélt kő tünk. Végül a szemeket az alapszemeknek megfelelően lefogyasztjuk. ®=sörga E = zöld, 0=piros, D=kék,-iS-4— Hidegtűrő zöldségfélék rr Őszi vete- ményezése Különösen az erősebb fagyoktól védett kertekben már ősszel érdemes elvetni néhány hidegtűrő zöldségféle vetőmagját. A vetést még fagymentes időben, november közepén, végén célszerű elvégezni. Ebben az időszakban kerülhet a földbe a zöldiborsó, a petrezselyem és a sárgarépa magja, valamint a zöldhagyma és a fokhagyma szaporítóanyaga. Érdemes próbálkozni a mákkal is. A zöldborsó fajták közül átteleltetésre a kifejtő borsók ajánlottak. Ezek a legkevésbé fagy érzékeny fajták. A magokat 5—7 centiméter mélyen, 24—30 centiméter sor- és 2—4 centiméter tőtávolságban vessük el Általában 10 négyzetméternyi területre 25—35 dkg szükséges. A fajták közül legjobb eredményt a törpe növésű Gloria di quimper adja. Tenyészideje a legrövidebb s jó hidegtűrő. Az Express-fajta edzettsége, ko- raisága, hidegtűrése, alkal- ma2Íkodóképessége miatt a kiskertekben jól bevált. Ezen kívül számításba jöhet még a Rajnai törpe. népszerű nevén a Peti borsó, és a Debreceni, mert jól tűrik a mostohább körülményeket. Az utóbbi nemcsak edzett, hanem nagyon jó termő is. Őszi vetésre a petrezselyemfajták közül a Korai cukor és a Félhosszú ajánlott. A vetés mélysége homokos talajon 3, kötött talajon pedig 2 centiméter legyen. A sorokat egymástól 30—40 centiméterre készítsük. Hasonlóan járjunk el a sárgarépa magjával is, majd hengerez2ük le a területet. Általában mindkét zöldségféléből 5 grammnyi kell 10 négyzet- méterre. A sárgarépafajták közül a Gonsenheimi, a Fértődi korai vagy az Amster- dami minicor magját célszerű beszerezni. Természetesen a régi hagyományos fajták is használhatók. A novemberben elvetett sárgarépa- és petrezselyemmagvak enyhébb teleken károsodás nélkül áttelelnek, s kora tavasszal, amint a talaj kicsit felmelegszik, már megkezdődik a csírázás, így esetleg több héttel korábban lehet termésünk. November közepén dug- gathatjuk a szabadföldbe a zöldhagyma szaporítóanyagát. Az úgynevezett piklesz- minőségű dughagyma a legjobb e célra. A hagyma viszonylag nagy, 2,5—3 centiméter átmérőjű, ezért rendkívül gyors a fejlődése. A sortávolság 20 centiméter, a tőtávolság 10 centiméter legyen. A duggatásnál ügyeljünk arra. hogy a hagymák felső csúcsa legalább 2,5—3 centiméter1 mélyre kerüljenek. Zöldhagymának kitűnő a makói fajta. Most érdemes és szükséges a fokhagymát is eldug- gatini, ez ugyanis egészségesebb lesz, és nagyobbra nő, mint a tavaszi ültetésű. A fokhagyma szaporítóanyaga a szétszedett gerezd, de csak a külső, telt gerezdeket használjuk fel. A sor- és tő- távolság 25X10 centiméter. Az őszi vetés eredményeképpen — hanem is minden kockázat nélkül — lényegesen hamarabb lesz fagyasztható vagy értékesíthető zöldségünk, és időt is nyerünk a tavaszi veteményezéshez. Az EL.KO Vállalat recski szervizébe híradástechnikai műszerészt, füzesabonyi szervizébe háztartási gépjavító műszerészt keres felvételre, mellékfoglalkozásban is, Jelentkezni lehet a szervizek vezetőinél.
