Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 12., szombat B El — TÁRSADALOM 3 • Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) lenség. A vállalatok többsége növelte eredményességét. Tavaly 600 olyan vállalat volt, ahol a nyereséget egyik évről a másikra, több mint 20 százalékkal sikerült növelni. Ezzel szemben 48, nem mezőgazdasági vállalat zárta, összesen 2 milliárd forint veszteséggel gazdálkodását. Az alaphiányos vállalatok száma körülbelül száz, ebből mintegy tizenötöt tekintünk olyannak, amely valóban súlyos gondokkal küszködik és a terhek részbeni rendezése 3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az erőfeszítések ellenére, sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen lassan javulnak. Már most világos, hogy az állami költségvetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra átalakítása, a kedvező folyamatok élénkítése, a szociális, kulturális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk mereven a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló támogatások terén tegyünk lépéseket. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Központi Bizottságának 1984 áprilisi álállásfoglalásában meghatározott, komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúraalakító feladatainak csökkentésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A kormány a kívánatos folyamatok meggyorsítása érdekében a népgazdaság, valamint a súlyos gazdasági gondokkal küzdő vállalatok hitelezőinek és dolgozóinak érdekeit egyaránt szem előtt tartó jogszabálytervezetet fog kidolgozni. A vállalatok viszont joggal számítanak arra, hogy a veszteségek csökkentéséből felszabaduló összegek egy része a jól dolgozó vállalatok közvetlen terheit mérsékli majd. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönzőereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költség- vetési terhek mérséklődjenek A lakossági adórendszerben méltányosabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni, mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. A költségvetési intézmények széles köre már eddig is igen sok intézkedést tett a hatékony, takarékos gazdálkodásra, de azért itt sem kevés az olyan intézmény, amely inkább a — kétségkívül valós — szűkösségre hivatkozik anélkül, hogy alkotóan átgondolná a veszteségek és a pazarlás kiküszöbölésének útját. Az indokolatlan kötöttségek csökkentését és a bevételekben való érdekeltség erősítését kívánjuk, de megköveteljük. hogy a helyi vezetők éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy o Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. — Ezt a megállapítást Lázár György elvtárs vitaösz- szefoglalójában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastílust kialakítani, amely e hiányosságokat mielőbb csökkenti, s remélhetőleg elöbb-utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta He- tényi István, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot, a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően, hagyja jóvá. Tények és adatok az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáréi Az állami költségvetés helyzete 1984-ben tovább javult. Ezt a jövedelemközpontosítás fokozása és a takarékosabb költségvetési gazdálkodás eredményezte. A költségvetési hiány mérséklésére, illetve az el nem költhető költségvetési célmegtakarítások (pl. a hitelfedezeti alap feltöltése) növelésére a fizetőképes kereslet és a belföldi árukínálat összhangjának megőrzése, valamint a belföldi hitelezéshez szükséges banki pénzforrások biztosítása érdekében került sor, mert a külföldi források csökkentek Az állami költségvetés bevételei és kiadási a következők szerint alakultak Milliárd forintban! Bevételek : 1983. tény 1984. tény Vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései 443,7 468.2 Lakossági befizetések 37,6 45,1 Költségvetési szervektől származó bevételek 46.0 49,5 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és egyéb forrásokból származó bevételek 13,1 10,1 Bevételek összesen: 543,7 572,9 Milliárd forintban! Kiadások : 1983. tény 1984. tény Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap feltöltése 67,0 71,6 Vállalati gazdálkodó szervezetek támogatása és fogyasztói ártámogatások 162.4 146.7 Költségvetési szervek kiadásai 172,1 183.8 Társadalombiztosítási kiadások 107,2 120,0 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és egyéb kiadások 40.8 54,5 Kiadások összesen: 549,8 576,6 Hiány 6.1 3,7 (Munkatársunk telefonjelentése:) Kedves gesztus, hogy egy- egy ülésszakra a képviselők meghívnak néhány vendéget: helyi vezetőt, muhkatársat, családtagot, barátot, érdeklődő állampolgárt. így is mód nyílik arra, hogy a „kívülállók" bepillanthassanak a Parlament életébe. Kovács András, a selypi medence képviselője ezúttal az egykori választási „ellenfelét" — a jelenlegi pótképviselőt — invitálta a vendégkarzatra. Itt beszélgettünk. — Én igazán vendégként érzem magam, nem elsősorban pótképviselőként — mondta Vajda Pál, az Apci Qualitál műszaki igazgatója. — Különben is nem a képviselő, hanem a barátom hívott meg, ugyanis a választási előkészületek során remekül összejöttünk. barátokká váltunk. — Egyébként is együtt dolgozunk a lakosság ügyében, s minden protokolláris szabályt mellőzve — tette hozzá Kovács András. — Pali ugyanis Lőrinci megyei tanácstagja, sőt, beválasztották a megyei tanács végrehajtó bizottságába is. Így közösen képviseljük a terület érdekeit, a községek lakosságát, az üzemek dolgozóit. — Mi a legfőbb gond, ami ezek szerint mindkettőjüket foglalkoztatja? — Mindenekelőtt az. hogy sok az ingázó dolgozó. Ki Pestre, ki máshová jár el, ezért kevésbé lehet bevonni az embereket a közös teendőkbe. A helybeli, a közeli foglalkoztatás megoldásán fáradozunk elsősorban. de számtalan más ügyet is említhetnénk, amellyel együtt foglalkozunk. Jó példa, amellyel mindenki — jól jár ... ★ Nagy Endréné mindjárt az ülésszak elején dr, Hetényi István pénzügyminiszterhez fordult. — Azért kerestem meg a pénzügyi tárca vezetőjét, mert általában gond van az úgynevezett szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek felszámolásával. Lehetőség van ugyanis arra, hogy egy-egy alacsonyabb színvonalon élő családnak százezer forintos kölcsönt adjon az OTP. Ez az összeg azonban ma már kevés, úgy 150—200 ezer kellene falun, mint a körzetemben például Poroszlón. Sarudon. Kálban. — Mit válaszolt a miniszter? A költségvetési bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések közül elsősorban a társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek A támogatáscsökkenés legnagyobb része abból adódott, hogy a fogyasztói árkiegészítések mérséklődtek. A termelési támogatások csökkenését évközi intézkedések is elősegítették, így például 10 százalékkal mérséklődött az ipar. a közlekedés, a belkereskedelem támogatása. A vállalatoktól származó nettó — támogatásokkal csökkentett — bevételek részarányának, vagyis a köz- pontosításnak a növekedésében a korábbiaktól eltérően, kiemelkedő szerepet játszott a támogatások és adó-visszatérítések 15,6 milliárd forintnyi mérséklése. A kifizetett bérekkel és jövedelmekkel, valamint á kisvállakozások terjedésével függ össze az. hogy 1984-ben erőteljesen nőttek a költség- vetésnek a lakosságtól származó bevételei. A lakosság 1983-hoz képest több mint 20 százalékkal nagyobb ősz- szeget fizetett be a költség- vetésbe, társadalom biztosítási és nyugdíjjárulék címén. A lakossági adók és illetékek 2.6 milliárd forinttal haladták meg az 1983. évit. Ezt döntően a kisvállalkozási formákban részt vevő magánszemélyek számának és adó alá vonható jövedelmének gyors növekedése eredményezte. A költségvetés felhalmozási célra fordított kiadásának nagyobbik hányada — mintegy 80 százaléka — a központi és a vállalati, szövetkezeti beruházások finanszírozását, kisebbik része pedig a magánerőből való 'lakásépítés támogatását, és bizonyos gazdálkodó szervezetek fejlesztési forrásainak kiggéScbők József és Zsidei Istvánná, megyénk képviselői Az oktatás, a kultúra. a sport és a tudományos kutatás 1984. évi kiadása 54 milliárd forint volt, az előző évinél 2.7 milliárd forinttal több, 1054 új tanterem létesült. A gyermek- és ifjúságvédelem ráfordításai 1984-ben 11,5 százalékkal nó vekedtek. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdését segítő pénzkeretek. A rendszeres és rendkívüli nevelési segélyek a tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek, így is hozzájárulva ahhoz, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön veszélyeztetett helyzetbe anyagi okok miatt. A tudományos kutatások költségvetési ráfordítása 1984-ben 6.2 milliárd forint volt. ez az előző évinél 6,1 százalékkal több. szításét szolgálta. A nagyberuházások közül a tervnek megfelelően, határidőre és költségmegtakarítással befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciós bővítése, átadták az észak—déli metróvonal újabb — az Élmunkás tér és az Árpád híd közötti — szakaszát, forgalomba helyezték a megújult Árpád hidat és a Flórián teret. A központi költségvetési szerveknek nyújtott támogatás összege 70.6 milliárd forint, ez az előző évit 1,8 milliárd forinttal haladta meg. A kiadások fedezetében való állami támogatási részarány — mivel a költségvetési intézmények ár- és díjbevételei az intézmények erősödő gazdasági érdekeltsége révén gyarapodtak — némileg mérséklődött. A tanácsi intézmények kiadása 81,5 milliárd forint volt, az előző évit 6.2 milliárd forinttal haladta meg Mivel a társadalmi közkiadásokon belül elsősorban az alapvető helyi egészségügyi, oktatási és kommunális ellátások kielégítésére összpontosultak a gazdasági források, 1984-ben tovább folytatódott az az irányzat, hogy a tanácsi költségvetési szervek kiadásai gyorsabban növekszenek. mint a központiak. A tanácsi igazgatásban 1984-ben már nem működtek a járási hivatalok, feladataikat részben a megyei, részben a helyi tanácsok vették át. Az egészségügyi és szociális szervek kiadása 32,3 milliárd forint volt. Az egészségügyi hálózat 1400 gyógyintézeti ággyal bővült. Az idős korúakat gondozó intézményhálózat bővítése és a gép- és műszerállomány korszerűsítése azonban elmaradt a szándékolttól. A tervezett 73 öregek napközi otthona helyett csak 46 új otthon létesült. Az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) — Említette, hogy szóba került már a kölcsön összegének emelése, módosítani akarják a korábbi rendeletet. Ígéretet tett arra. hogy figyelembe veszik majd az általunk tapasztaltakat ... ★ A szünetben találkoztunk Csongrádi Csabával is. aki örömmel számolt be az első képviselői lépéseiről. — Gyöngyösön tartottam meg az első fogadónapomat, mondhatom: nagyon készültem rá. Ezt követően Kisná- nán. Vécsen. Gyöngyöshalászon és Gyöngyösorosziban találkoztam a választóimmal — említette. — Ezekre bizonyára sokáig emlékezik majd ,. . — Hát, lehet elfelejteni azt a 88 éves vécsi veteránt, aki tulajdonképpen csak engem akart megismerni, hogy elmondhassa az élete sorsát... Vagy azt a családot, amelyik 70—80 hasonló helyzetű család számára kért vízvezeték- építési engedélyhez segítséget a gyöngyösi, szanálásra ítélt (?) Vig utcában. Ha a kezdet ilyen, s az emberek ennyire bíznak bennem, akkor máris azt mondom: érdemes volt vállalni... ★ Sokan és sajátos felfogásban szóltak az ülésteremben a kormányprogram feletti vitában. Dobos József- né mondta ezzel kapcsolatban: — A Vas megyei képviselőnő társam felszólalása tetszett a legjobban, mert én ■is hasonlóan gondolkodom: nekünk az élen kell járnunk a megvalósításban; az emberek meggyőzésében, a fejlesztési lehetőségek megteremtésében. Gyöngyösön a vezetőkkel, a városlakókkal például azért, hogy időben és eredményesen fejeződjék be a kórházi rekonstrukció. ★ Az ülésteremben az életük mindennapjairól folyt a tanácskozás. a Parlament körül közben zajlott az éleit. Uszályok haladtak a Dunáft. kamionok gördültek el a rakparton, építők dolgoztak a szomszédos téren. A kormányprogram alapján ennek az életnek kell majd felgyorsulnia a jövőben ... Szilvás István A társadalombiztosítás kiadása 120 milliárd forint volt, 12 százalékkal több, mint 1983-ban. Az 1984-ben végrehajtott szociálpolitikai intézkedések 3,6 milliárd forinttal növelték 0z érintettek jövedelmét. Az intézkedések keretében például január 1- től családi pótlék és a jövedelempótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A gyermekgondozási segélyre jogosultak — a gyermekek számától függetlenül — havi 70 forint kiegészítésben részesültek. A családvédelemre fordított kiadás 24,1 milliárd forint volt, 3,3 milliárd forinttal (15,9 százalékkal) több, mint 1983-ban. Ezen belül családi pótlékra 18,8 miliárd forint jutott (3,3 miliárd forinttal több mint 1983-ban) Végezetül felszólalt még: Varga Gyula (Zala m. 2 vk.), majd Vida Miklós (Budapest, 23. vk.). interpellálá- sa hangzott el. Az interpellációra a kormány nevében Kapolyi László ipari miniszter válaszolt. Az elnöklő Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről : akkor tették az első kapavágásokat az Országház építkezésén. Ezzel az Országgyűlés kétnapos őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért.
