Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-10 / 238. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 10., csütörtök Törekvések a vízgazdálkodás fejlesztésére (Folytatás az l. oldalról> dett. Az erőfeszítések nyomán 39 ezer megyei lakos tudta lakásába bevezetni az ivóvizet. Tíz községben viszont ma is jelentős gondok vannak, miután azokban az ivóvíz közegészségügyileg veszélyeztetett! így a Heves Megyei Vízmű Vállalat rendszeres szállítással gondoskodik a lakosságról. Ez azonban mielőbbi megoldásra vár! Aláhúzta, hogy gondok vannak a községekben a szennyvíz-elvezetéssel és -tisztítással is. A 8(J-as évek első telében belterületi vízrendezésre 72 milliót, meliorációs munkákra 281 millió forintot költöttek. A fejlesztések ellenére Hevesben 21 településen még mindig csak egy kút~ ból látják el a lakosságot ivóvízzel, melynek javítására szükség van: A VII. ötéves tervi elképzelésekről szólva hangsúlyozta, hogy kiemelt feladat marad Eger vízellátásának javítása. Hevesen és Hatvanban újabb kútfúrással igyekeznek növelni a vízmennyiséget. Gyöngyösön befejezésre kerül a mátraalji város és Vi- sonta térségi vízmüvének első üteme. Az elképzelések szerint 1990-ig 159 millió forintot szándékoznak fordítani a tanácsok a települési vízgazdálkodás javítására. Fontos, hogy Tarnaörs, Erk és Poroszló belvízrendezését megoldják, valamint hogy a tíz közegészségügyileg is veszélyeztetett település vízgondjait mérsékeljék. Kovács Antal államtitkár válaszában kiemelte, hogy az Országos Vízügyi Hivatal a Heves megyei vezetéssel együttműködve kíván segíteni. Ennek érdekében az a törekvés, hogy azokban a községekben, ahol jelenleg egy kútból nyerik az ivóvizet, megteremtsék a feltételeit annak, hogy másik kutat is fúrhassanak. Azon lesznek, hogy közös erőfeszítéssel a közegészségügyileg veszélyeztett tíz említett községben kialakult helyzetet megszüntessék és egészséges vizet biztosítsanak a lakosságnak. Maróti Sándor azt hangsúlyozta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a helyi tanácsok is kiemelt feladatuknál tekintik a vízgazdálkodás fejlesztését. Erről a terv- készítés társadalmi vitája során is meggyőződtek. Molnár Miklósné, a megyei tanács tervosztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mátra—Eger— Nyugat-Bükki Intéző Bizottsággal összefogva a megyében lévő gyógyvizek jobb hasznosítására törekednek. Ezenkívül az intéző bizottság közreműködésével az idegenforgalmilag fontos községek ivóvízellátásának javítását is céljuknak tekintik. Barta Alajos zárszavában a megyével kapcsolatban lévő vízügyi igazgatóságok eredményes munkáját méltatta. Egyben kérte az Országos Vízügyi Hivatal támogatását a főbb feladatok megoldására. Mentusz Károly Üdvözlő távirat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott sága táviratban üdvözölte a Koreai Munkapárt Központi Bizottságát a párt megala kulásának 40. évfordulója alkalmából. GENF Az atom- és ürfegyverzet- ről kezdett szovjet—amerikai tárgyalások keretében szerdán Genfben ülést tartott a hadászati fegyverekkel foglalkozó tárgyalócsoport BUDAPEST A Koreai Munkapárt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Ju Jong Goi, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szerdán filmkoktélt rendezett a nagykövetség épületében. A döntő láncszem az ember Orvos-gyógyszerész napok Gyöngyösön A tizenkettedik alkalommal rendezik meg az orvosgyógyszerész napokat megyénkben, amelynek a megnyitóját tegnap tartották meg Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Az elnökségben helyet foglalt többek között Haffnerné dr. Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, valamint dr. Tir Dezső, a városi tanács elnöke. A tudományos ülést dr. Bükkerdö Pál, a megyei tanács osztályvezető főorvosa nyitotta meg. Hivatalos köszöntőt mondott Markovics Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta, hogy ez a fórum azért is jelentős, mert lehetővé teszi, hogy megyénk orvosai és gyógyszerészei ilyen nagy számban találkozhassanak egymással, tapasztalataikat kicserélhessék, es tudományos tevékenységükről számot adhassanak. A plenáris ülésen Mátyus László, a Bugát Pál kórház igazgató főorvosa elnökölt. A tanácskozás négy szekcióban folytatódott délelőtt 11 órától kezdődően. ösz- szesen közel • 50 előadásra nyílt lehetőség, amelyeket hozzászólások követtek. Hutás Imre, egészségügyi államtitkár a megnyitó-előadást tartotta. Kérdésünkre válaszolva a későbbiek során a következőket mondta : — Nagyon fontosnak tartom ennek a rendezvénynek a társadalmi jellegét. A tudományos előadások azt bizonyítják, hogy a szakemberek milyen korszerű ismeretek birtokában vannak, és hogy az egészségügy menynyire szerteágazó területeket ölel fel. Miután nem biztos. hogy egymás munkáját, kutatásaik eredményét a megyében az orvosok mindan.y- nyian ismerik, ez a rendezvény most erre is jó alkalmat kínál. — Az államtitkárnak személy szerint milyen tapasztalatokat ad egy ilyen prog- ra m ? — Többek között annak a bizonyságát is megerősíti, hogy az egészségügyi ellátás kulcsszereplője az orvos, az ember. Bár a tárgyi feltételek egyre javulnak, az ismeretek mind szélesebb körben terjednek, egy-egy előadássorozat tovább emelheti az egészségügyi ellátás színvonalát, ha ezeket az ismereteket a gyakorlatba is átültetik. Nagyon fontosnak tartom, az egészségügy szervezési kérdéseit, a progresz- szív ellátás és az integráció tapasztalatait. Fontosnak ítélem meg az itt elhangzó véleményeket, amelyek az egészségügyi intézkedésekéi minősítik. Ha nem is értek mindenben egyet ezekkel. Bár szépek az eredmények, figyelemre méltóak a megállapítások. azt megjegyezném, hogy az országos helyzethez képest még van tennivaló itt, Heves megyében, például a megbetegedések számának csökkentésében, de az alkoholizmus elleni küzdelemben is. A tudományos tanácskozás ehhez is jelen- tőr segítséget nyújthat. Méf egy fontos körülményt kell kiemelnünk. Itt hangzott el a megyei tanács elnökének a kijelentése, hogy a gyöngyösi kórház rekonstrukciós munkáit folytatni kell, és ehhez a lehetőségeket megteremtik. G. Molnár Ferenc rC Külpolitikai kommentárunk )—t UNESCO-útkeresés CSAKNEM NÉGY ÉVTIZEDES fennállása alatt valószínűleg a mostani lesz a legfontosabb tanácskozás az UNESCO történetében. Az ENSZ nevelésügyi. tudományos és kulturális szervezete a bolgár fővárosban tartja XXIII.. ezúttal öthetesre tervezett közgyűlését. A kedden kezdődött értekezletre az a helyzet nyomja rá bélyegét, amely az Egyesült Államok távozása, illetve Washington egyes szövetségeseinek megszaporodott támadásai nyomán kialakult. Emlékezhetünk: a világszervezet legnagyobb. 160 tagállamot tömörítő szervezete, amely hagyományosan az írástudatlanság leküzdését, az általános műveltség emelését, az emberiség kultűrkincseinck megóvását tekinti elsődleges feladatának, az elmúlt években heves kritikai ösagtűz alá került több nyugati ország részéről. Az USA 1983 végén bejelentette. hogy kilép a szervezetből, s — ami ezzel jár — nem folyósítja tovább a költségvetésből rá háruló befizetéseket sem. AZ UNESCO ELLENI VADAKBAN egyaránt fel rótták a kulturális világszervezet fokozódó bürok- ratizálódását. a különböző programok nem kielégítő hatékonyságát, s a túlzott költekezést. A szervezet végrehajtó tanácsa ezért a szükséges reformok kidolgozása céljából különbizottságot hozott létrí' hogy megvizsgálja: hogyan korszerűsítsék a párizsi székhelyű intézmény munkáját. Ám a legélesebb vU; ták korántsem ilyen. ..szűkén szakmai” jellegű téren.: hanem tömören, politikai kérdések kapcsán jelent-4 keztek. Az amerikai — s általánosságban a nyugati — támadások lényege, hogy az UNESCO, úgymond“ a ..szabad világ elleni ideológiai harc eszköze lett”, túl sokat politizál, s olyan, hatáskörén állítólag kívül eső problémákkal is foglalkozik, mint a béke. a biztonság, a leszerelés ügye. A szervezet védelmében fellépő országok azonban rámutattak: Washington azt sérelmezte leginkább, hogy az UNESCO taglétszámának növekedésével párhuzamosan egyre ke- vésbé volt képes saját érdekeinek megfelelő határozatokat elfogadtatni a különböző fórumokon. MILYEN REFORMOK SZÜLETHETNEK a köz gyűlésen? ,,Kielégítik-e” az engedmények a többi kilépéssel fenyegetőző nyugati kormányt? Sikerül-«- megtalálni a kiutat a mostani szövevényes viták útvesztőjéből? A november közepéig tartó szófiai tanácskozáson a pénzügyi és személyi döntések mellett ezekre a kérdésekre is választ kell adni. Azt mindenesetre naivitás lenne hinni, hogy az UNESCO munkájából a politikai vetület „száműzhető". Oktatás vagy fegyverkezés, műemlékvédelem vagy háborúskodás — e (persze mesterségesen kiélezett) szem- . beállítások érzékeltetik tán. hogy — közvetve legalábbis — a világszervezet tevékenysége messzemenően át van itatva gazdasági-társadalmi, politika: tényezőkkel is. Szegő Gábor Párizs után — Genf előtt ki, mert megtört a hallgatás jege a tekintetben, vajon mit is tartalmazott az a levél. amelyet Gorbacsov irt. „A nagyhatalmak különös felelősséget viselnek kontinensünk és a világ sorsáért" — így fogalmazott Mihail Gorbacsov a francia parlamentben elhangzott nagy figyelmet keltő beszédében A túlfegyverkezéstől nyögő világunk jelenlegi, nem túl rózsás helyzetét elemezve, mindjárt előterjesztette azokat a javaslatokat is, amelyek megvalósításuk esetén hozzájárulhatnának a veszély csökkentéséhez, az enyhülés új szakaszának beköszöntéséh ez. S ha jól meggondoljuk, már maga a szovjet—francia csúcs is ebbe az irányba ható tényező. Jelentőségét növeli hogy arra a november 19—20-ra tervezett genfi Gorbacsov—Reagan találkozó előtt került sor, s hogy az SZKP KB főtitkára, aki megválasztása óta első alkalommal látogatott nyugatra, úticéljául éppen Párizst választotta. ö maga mondotta el a francia képviselők előtt, hogy a látogatás valóban célzatos, de nem úgy, miként azt Washingtonban egyesek gondolják. s híresztelik. A Szovjetunió e lépéssel nem az amerikai és a nyugateurópai kormányok között amúgy is meglevő ellentéteket kívánja növelni, hanem a Nyugat-Európához fűződő kapcsolatokat akarja javítani, mellesleg erre törekszik szovjet—amerikai viszonylatban is. Az úticél megválasztásában szerepet játszott az is, hogy a szovjet—francia kapcsolatok nagy múltra tekintenek vissza, s az utóbbi években tapasztalt visszaeséstől eltekintve meghatározó szerepet játszottak Európában. S hogy ezúttal is volt mit mondani egymásnak, az kifejezést nyert már a megérkezéskor elhangzott üdvözlő beszédekben, a szovjet vezető és Mitterrand többszöri kimerítő eszmecseréjében csakúgy, mint a látogatás külsőségeiben. A francia köztársasági elnök nem rejtette véka alá, hogy osztja a szovjet vezetésnek a fegyverkezési verseny és az amerikai űrfegyverkezési tervek miatti aggodalmát, s egyetért vele abban is. hogy cselekedni kell, amíg nem késő. Igaz, a cselekvést illetően már nem minden ponton találkoznak a nézetek. Franciaország még nem tartja időszerűnek, hogy saját atomütőerejéről is tárgyaljon a Szovjetunióval. o Ennek ellenére Mitterrand jelentős — a francia diplomácia tradícióit öregbítő — gesztust tett, amikor meghívta vendégét, hogy a képviselőházban mondja el elképzeléseit a leszerelésről, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok javításáról, az együttműködésről. Ilyen megtiszteltetés nem iái gyakran ér Párizsba látogató külföldi vendéget. S történt még valami, ami jelezte, hogy a francia kormány önálló elképzelésekkel rendelkezik mai világunkról. az emberiséget foglalkoztató legfontosabb kérdésekről, és arról is. mennyire tartozik két ország jó viszonya — egy harmadikra. Arról a válaszról van szó, amelyet Párizsban Reagan elnöknek adtak, aki október végére külön megbeszélésre, a genfi csúcs előtti egyeztetésre hívta meg a hét vezető tőkésország állam- és kormányfőjét. Az Elysée palota szóvivője nemes egyszerűséggel azt válaszolta, hogy Mitterrand a meghívásnak nem tud eleget tenni, „de egy későbbi időpontban szívesen találkozik Reagannel." Az amerikai lépést még a konzervatív francia lapok is úgy értékelték, mint az elefánt látogatását a porcelánboltban. A Le Matin pedig egyenesen a francia szuverenitás elleni provokációnak. de legalábbis rendkívül ügyetlen diplomáciai akciónak minősítette a dolgot, mondván: az csupán arra volt jó, hogy kényes helyzetbe hozza Mitterrand-t, aki aligha adhatott más választ, ha meg akarta őrizni méltóságát, és az ország tekintélyét, amire pedig Párizsban nagyon vigyáznak. o Ami pedig Gorbacsov képviselőházi beszédét és az abban elhangzott javaslatokat illeti, azok legfontosabb eleme az az elgondolás, hogy a Szovjetunió kész S0 százalékkal csökkenteni hadászati nukleáris fegyvereinek számát. ha az amerikai kormány eltekint a csillagháborús tervek megvalósításától. Szólt a francia és az angol atomütőerőről is. de a korábbiaktól eltérő módon azt ajánlotta, hogy azokról kétoldalú megbeszéléseken essék szó. A beszéd már csak azért is rendkívüli hatást váltott és Sevardnadze szovjet külügyminiszter adott át Reagan elnöknek. Nos, mint kiderült, éppen a fentebb említett elgondolásról, a nukleáris támadó eszközök radikális csökkentéséről volt benne szó. Csakhogy amerikai kérésre a szovjet fé.l egy darabig diszkréten kezelte az ügyet, mígnem a diszkréciót éppen Washingtonban megszegték. Ezért is lehetett formabontó az SZKP KB főtitkára. A csúcstalálkozót követő közös sajtókonferencia is arról tanúskodott, hogy noha a Szajna-parti fővárosban számos kérdésről másként gondolkodnak, mint Moszkvában, közös az akarat a nemzetközi helyzet javítására, az enyhüléshez való visszatérésre, és a kétoldalú kapcsolatok, a gazdasági együttműködés fejlesztésére. Ez utóbbira a Renault gyárral kötött megállapodás konkrét példát is szolgáltatott. o S noha a találkozó nemzetközi visszhangja alapvetően pozitív, s azt a legtöbb nyugat-európai fővárosban reménykeltőnek minősítették továbbra is disszonáns hangok hallhatók Washingtonból az új szovjet javaslatokról. Új viszont az amerikai reagálásokban, hogy ezúttal magä az elnök és külügyminisztere is „új elemeket" fedez fel az indítványokban, s hozzáteszik, hogy „azok alapot jelenthetnek a tárgyalásokhoz". Mások, így Weinberger hadügyminiszter és McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó azonban elutasítja azokat. Amiből az is nyilvánvaló, hogy még nem ért véget az amerikai elnök körül kialakult két csoport között folyó harc. Az egyik a csillagháborús tervek megvalósításának. a másik a tárgyalásoknak szeretné megnyerni Reagant. E küzdelem kimenetelétől is függ, mit hoz majd a Párizs után még nagyobb érdeklődéssel várt újabb találkozó, a genfi szovjet—amerikai csúcs. Kanyi Andra» Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand a megbeszélések szünetében (Fotó: AP — MTI — KS)
