Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

1 II» • NÉFÚJSÁG, 1985. október 9., szerda A Szovjet Kultúra Napjai hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap este, az Operaház­ban rendezett díszelőadással megkezdődött a Szovjet Kul­túra Napjainak rendezvény- sorozata. Az ünnepi megnyi­tón részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, Berecz János és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Köpeczi Béla 1 művelődési miniszter, valamint a politikai és a kulturális élet számos más, vezető képviselője. A gála­esten jelen volt az ebből az alkalomból hazánkba érke­zett szovjet küldöttség, Pjotr Gyemicsev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának póttagja, kul­turális miniszter vezetésével, s ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepségen Csehák Ju­dit, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott be­szédet, melyben többek kö­zött a következőket mondot­ta: Társadalmi életünk visz- szatérő és rangos eseménye a Szovjet. Kultúra Napjai­nak magyarországi • ren­dezvénysorozata. Mint min­den alkalommal, ezúttal is felfokozott várakozás és őszinte érdeklődés előzi meg országszerte. Értelmi és ér­zelmi kötődés jele ez: kife­jezi a szovjet kultúra egye­temes értékeinek tiszteletét, és a megismerés, befoga­dás készségét, szándékát. A kötődés gyökerei mély­re nyúlnak. Dosztdjevszkij azt írta egyszer, hogy „mindnyájan Gogol Köpe­nyéből jöttünk ki”, értvén a „mindnyájan” alatt a XIX. században világirodal­mivá vált orosz alkotókat. A Köpenyt már Arany Já­nos is annyira a miénknek érezte, hogy a művet ma­gyarra fordította, ablakot Valami A távol-keleti, tragikus emlékeket felidéző Kambo­dzsából az elmúlt időben általában kétféle esemény­ről érkeztek hírek. Vagy az oly sokat szenvedett ország, belső, fokozatos talpraállá- sáról olvashattunk, vagy azokról a harcokról, ame­lyeket a Phnom Phen-i kor­mány az ellene küzdő fegy­veres csoportokkal vívott. E két dolog — bár ellenté­tesnek tűnik — mégsem mond ellent egymásnak: egy érem két oldalaként azt a helyzetet tükrözik, amely a mai Kambodzsát jellemzi, azt a normalizálódást folya- tot, amely az ellenforradal­mi erők tevékenységével párhuzamosan, sőt annak ellenére végbemegy. Pol Pót — „nyugdíjban” Az utóbbi hetek három igen lényeges fejleményt hoztak. önmagában egyik sem teremt gyökeresen új helyzetet, ám együttesen szemlélve kétségtelenül al­kalmat adnak az átfogóbb értékelésre, s akár hosz- szabb távú következtetések levonására is. Először a Phnom Phen-i bejelentés keltett világszerte visszhan­got, amely a Pol Pot-rend- szer megdöntésében segéd­kező, s azóta is az ország területén tartózkodó vietna­mi haderők kivonásának meggyorsításáról szólt. A kambodzsai és vietnami il­letékesek közös döntésé alapján közzétett nyilatko­zat kilátásba helyezi, hogy — természetesen a további belső konszolidáció ütemé­nek megfelelően — a koráb­ban jelzettnél jóval hama­rabb. várhatólag már & ’SO-as évtized végén, sor kerülhet a vietnami csapa­tok teljes távozására. A következő, szintén nem kis meglepetést szülő hír, Pol Pótnak. a vörös khme­rek fejének háttérbe vonu­lása volt. Az egykori nyitva egy hatalmas ország irodalmára és művészetére. Puskin Anyeginja az 1866- os első megjelenés óta 21 kiadást ért meg nálunk, és atmoszférájával Adyt ép­pen úgy elbűvölte mint Krúdyt. Szüléink, nagyszü- leink nemzedékére már nemcsak az orosz klassziku­sok hatottak, hanem elér­ték őket a 20-as évek irodal­mának és filmművészetének első üzenetei is az 1917 őszén született új világról. A továbbiakban Csehák Judit rámutatott, hogy a Szovjetunió és művészete azonban csak 1945 után tá­rulhatott fel számunkra a maga gazdagságában. Az elmúlt 40 évben azonos el­vek és célok vezérelték cse­lekvésünket az élet minden területén. Kulturális együtt­működésünk is a nemzeti sajátosságokat és tradíció­kat mindinkább figyelem­be véve a kölcsönösség je­gyében bontakozott ki. A továbbiakban Csehák Judit emlékeztetett a ma­gyar művészet és kultúra értékeinek folyamatos je­lenlétére a Szovjetunióban. A miniszterelnök-helyet­tes hangsúlyozta: az állan­dó, kölcsönös jelenlétnek ezen a fokán az ötévenként megismétlődő ünnepi alkalmak sajátos értéket képviselnek. Ez alatt a né­hány nap alatt a Szovjet­unió népeinek kultúrájáról és művészetéről szinte tel­jes képet kap a magyar közönség. Lehetőség nyílik a széles körű eszmecserére számos szakterület képvi­selői között. A hozzánk ér­kező alkotók és művészek frissen tolmácsolják a szov­jet társadalom jelentős ese­ményeire, a párt kongresz- szusára készülődő emberek kambodzsai vezető a Bang­kokban lehallgatott rádió­adások szerint „nyugdíjba vonult”, illetve más magas beosztást kapott, s átadta posztját az 55 éves Som Senrtek, aki annak idején a hadügyminiszteri posztot töltötte be mellette. Pol Pót letűnése élénk találgatáso­kat váltott ki. A szakértők egy része önkéntes vissza­lépésként értékelte, mások viszont kényszerű leváltás­ról beszélnek, emlékeztetve arra. hogy a nemzeti meg­békélést, tárgyalásos rende­zést sürgető Phnom Phen-i és hanoi illetékeseknek vol­taképp ez volt egyetlen elő­feltétele. Helyesebben — s itt kezdődnek a bonyodal­mak — az indítványok nem csupán Pol Pót személyé­nek távozását követelték, hanem az egész Pol Pothoz kötődő csoportét. Ezért va­lószínűtlen, hogy egy ilyen politikai húzás, (amit még Norodom Szihanuk, a Phnom Phennel szemben álló úgynevezett „Demokratikus Kambodzsa Koalíció” elnö­ke is megtévesztő manő­vernek nevezett) méghoz- hatja-e a kívánt eredményt. Darázscsípés — taktika Az egybehangzó kambo­dzsai és vietnami reagálá­sok rámutatnak, hogy Pol Pót menesztése csak a vörös khmerek nemzetközi meg­ítélésének javítását szol­gálja. s ezzel közvetve a hármas koalíció külföldi; anyagi és katonai támogatá­sát van hivatva megkönnyí­teni. Az indokínai országok csúcstalálkozóin viszont min­dig Pol. Potéknak a rende­zési folyamatból váló tel­jes kizárását jelölték meg szükséges feltételként. Így túlzott derűlátás, megalapo­zatlan optimizmus lenne azt hinni, hogy ezután nincs már akadálya a párbeszéd gyors megkezdésének. életérzéseit és törekvéseit. Csehák Judit végül az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a magyar kormány nevében köszöntötte mind­azokat. akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a rendezvénysorozat sikeré­hez. Ezután Pjotr Gyemicsev szólt az ünnepség résztve­vőihez. Beszéde elején hangsú­lyozta: a szovjet emberek nagyra becsülik a testvéri magyar néphez fűződő ba­rátságot, ' és mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy minden területen, így a kultúrában is erősítsék és fejlesszék az együttműkö­dést. Ez év áprilisában — mondotta — a Szovjetunió­ban nagy sikert arattak a Magyar Kultúra Napjai, amelyeket Magyarország felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából rendez­tek meg. A barátság és a művészetek e nagyszerű ün­nepén részt vett valamennyi szövetségi köztársaságunk. A továbbiakban Pjotr Gyemicsev méltatta a két állam sokoldalú együttmű­ködését a békéért, a társa­dalmi haladásért folyó harc­ban, majd szólt az SZKP XXVII. kongresszusának előkészítéséről, s rámutatott, hogy a kongresszus a szov­jet társadalom fejlődésének fontos állomása lesz. A Szovjetunió kulturális minisztere ezután arról szólt, hogy a szocialista or­szágok barátságának erősí­tését szolgálja a kulturális együttműködés is, amely különösen nagy jelentősé­gű napjainkban, amikor a kultúra az éles ideológiai harc színterévé vált. Határozottan síkraszál- lunk amellett, — folytatta —, hogy a béke és a népek közötti bizalom érdekében Mégis, minden bi­zonytalanság ellenére, a megfigyelők kellő óva­tossággal megfogalmazott értékelését idézve, „valami megmozdult” Kambodzsá­ban, s ezt hiba lenne szem elől téveszteni. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyes csatornákon tovább folyik az érintkezés Viet­nam és az átfogó rendezés­ben messzemenően érde­kelt Délkelet-ázsiai Nem­zetek Szervezete (ASEAN) néhány tagországa között. Legutóbb például Nguyen Co Thach vietnami külügy­miniszter járt Indonéziában, s találkozott magas rangú politikusokkal. Nem érdektelen az a fel­sorolásban harmadiknak maradt, s az első pillanat­ra katonai jellegűnek lát­szó jelentés sem, amely a Szihanuk által vezetett fegy­veres alakulatok átcsoporto­sításáról szól. A szeptember közepén nyilvánosságra ke­rült hírek szerint a herceg, akinek több ezer fegyveres katonája, a vörös khmerek­hez hasonlóan — elsősorban a thaiföldi-kambodzsai ha­tárövezetben ütötte fel tá­maszpontjait, elrendelte az osztagok felaprózását. Egy másik, ezzel egy időben ho­zott döntés alapján kiürítet­ték a határkörzetben meg­maradt néhány harcállás­pontot. amelyeket a kam- bodzsa népi fegyveres erők, és a vietnami haderők az év elején végrehajtott sike­res támadássorozata során még nem számoltak fel. A rendelkezés arra utal, hogy Szihanuk ismét a „darázs- csípések taktikáját" akarja előnyben részesíteni, vagy­is a klasszikus gerillaküzde­lem szabályai szerint kis lét­számú, mozgékony gárdával venné fel a harcot ellen­felével. Csakhogy ez a stratégia egyszer már kudarcot pál­lott. A herceg egységei ugyanis azt -tapasztalták, amit a hasonló harcmodort fejlődjék a nemzetközi kul­turális együttműködés, és következetesen megvalósul­janak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­let záróokmányában foglal­tak. Továbbra is az orszá­gok teljes egyenjogúságá­nak, szuverenitásuk köl­csönös és szigorú tisztelet­ben tartásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásának elvét követ­jük. Ezeket az elveket védel­mezzük majd az október 15-én Budapesten megnyíló kulturális fórumon is. Ügy véljük, hegy a kultúra nem válhat a gyűlölet, az erő­szak, a faji előítéletek és a militarizmus hirdetésének eszközévé. Reméljük, hogy a kulturális fórum elősegíti valamennyi ország értelmi­ségének összefogását a béké­ért, a haladásért, a nemes, humanista eszmékért folyó harcban. Pjotr Gyemicsev ezután el­mondotta, hogy a szovjet kulturális intézmények, mű­vészek igen nagy felelős­séggel készültek a szovjet kulturális napokra, amelyek programjaiban kiváló együt­teseket, társulatokat és szólistákat láthat a magyar közönség. Reméljük — mon­dotta befejezésül — a Szov­jet Kultúra Napjai is meg­győző erővel mutatják meg, hegy népeink egységesek a békéért és a társadalmi ha­ladásért folyó harcban, s a kulturális rendezvények újabb ösztönzést adnak az országaink és népeink kö­zötti sokoldalú együttmű­ködés további elmélyítésé­hez. ★ A köszöntőket követően, a Moszkvai Nagyszínház együt­tese Dmitrij Sosztakovics Aranykor című művét mu­tatta be. alkalmazó vörös khmerek : hiányzik a hatékony fellé­péshez elengedhetetlen tö­megtámogatás a lakosság részéről — márpedig anél­kül a megadás, az élszige­telt, kis csatározások, vagy a Thaiföldre való visszahú­zódás alternatívái közül vá­laszthatnak csupán. Felgyorsult események? Katonai téren tehát épp­úgy, mint a diplomácia frontján, módosulni látszik a helyzet. Kérdés, mennyi­vel hozhatja közelebb e hármas eseménysor az évek óta húzódó kambodzsai vál­ság befejezését, megterem­tődnek-e a tárgyalások meg­indításának alapjai. Pol Pót leváltása ha ezt nem is teszi lehetővé, de valamit gyorsíthat a fejleménye­ken. Jóval fontosabb azon­ban, hogyan alakulnak az erőviszonyok a „Demokra­tikus Kambodzsa Koalíció", illetve a vörös khmerek so­raiban, s hogy bekövetke­zik-e változás Kína. Thai­föld és az Egyesült Államok magatartásában. A három indokínai test­vérállam eddigi kezdemé­nyezései mindenesetre azt mutatják, hogy elfogadható ellenjavaslatok esetén nem elképzelhetetlen a kibonta­kozás, a véleménykülönbsé­gek áthidalását szolgáló nemzeti párbeszéd megin­dulása. Phnom Phenben megfelelő körülmények közt, még új, nemzetközi ellen­őrzés mellett megrendezen­dő választások kiírását, vagy akár Szihanuk herceg valamilyen formában törté­nő bevonását sem tartják kizártnak. Azaz, sok függ attól, milyen indítványok születnek a közeljövőben, s hogy a Phnom Phennel szemben álló erőka tárgyalá­sok, vagy a harc folytatásá­nak útját választják-e. Szegő Gábor megmozdult Kambodzsában? —( . Külpolitikai kommentárunk }— Rövid haladék AZ UTOLSÖ NEKIRUGASZKODÁS — így érté­keli a legtöbb szakértő a közép-amerikai válság meg­oldása érdekében tevékenykedő, úgynevezett Conta- dora-csoport legújabb diplomáciai erőfeszítését, amely arra irányul, hogy kimozdítsa a holtpontról az évek óta veszélyesen húzódó krízis rendezési folyamatát A mostani próbálkozás színhelye a panamai főváros, ahol Mexikó, Panama, Venezuela és Kolumbia, va­lamint öt karibi állam külügyminiszterei tanácskoz­nak arról, van-e egyáltalán még esély a robbanással fenyegető helyzet legalább átmeneti javítására. Azzal ugyanis egyre kevésbé áltathatják magukat az 1983 elején létrejött közvetítő csoport tagjai, hogy átfogó, minden fél részére kielégítő javaslatot dolgozhatnak ki. Az eddigi indítványok — emlékez­hetünk. — megbuktak az Egyesült Államok merev- ellenállásán, s a jelek szerint nem sokkal több a re­mény a nemrégiben átfogalmazott, s az ENSZ-köz- gyűlésen előterjesztendő tervezet elfogadtatására sem. Annak ellenére, hogy szinte minden „finomí­tás”, változtatás az amerikai igények fokozott figye­lembevételét tükrözte. Az eredeti béketerv például a külföldi katonai jelenlét teljes megszüntetését irá­nyozta elő, míg a mostani tervezet pusztán a „ta­nácsadók fokozatos kivonását” említi, s nem ejt szót a térségben rendezett, s a feszültséget igencsak nö­velő hadgyakorlatok kérdéséről sem. MIRE JUTHATNAK HAT ilyen előjelek mellett a panamavárosi tanácskozás résztvevői? Erkölcsileg mindenképp segítséget jelent, hogy maguk mögött érezhetik a latin-amerikai térség legtöbb államának támogatását. Ezt bizonyítja, hogy a Contadora-cso- porthoz nemrégiben négy újabb ország csatlakozott a közvetítő csatornák kiszélesítése céljából. (Ennek az úgynevezett „limai csoportnak” Peru, Argentína. Brazília és Uruguay a tagja.) Ami a konkrét felada­tot illeti: a politikusok megvitatják a legkiélezettebb térségben, a nicaraguai—hondurasi határövezetben kiújult összecsapások problémáját, valamint azt a managuai javaslatot, hogy hozzanak létre különbi­zottságot az ellenforadalmi erők támadásainak ki­vizsgálására. MINDENESETRE EGYRE TÖBBEN figyelmeztet­nek. hogy amennyiben a megújított béketerv, illet­ve a mostani panamai találkozó is kudarccal végző­dik. akkor szinte kilátástalan tovább folytatni a dip­lomáciai kötélhúzást. Ezt tükrözi az a bejelentés, amelyben a Contadora-tagállamok november végét szabták meg végső határidőként a fáradtságos komp­romisszumkeresésben, hozzátéve, hogy sikertelenség esetén — legalábbis átmenetileg — szüneteltetni fog­ják erőfeszítéseiket. November vége — alig hat-hét hetes, rövid hala­dék ez. Kérdés, elegendő lesz-e annak megvalósítá­sához, amelyhez eddig két és fél esztendő kevésnek bizonyult. . . Elekes Éva Japán — nyugatnémet tárgyalások Japánban tárgyal Manfred Wörner nyugatnémet hadügy­miniszter, akit fogadott Nakaszone kormányfő is (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) A Mefag Felnémeti Fűrészüzeme felvételt hirdet — lakatos, — géplakatos, — villanyszerelő, — autószerelő szakmunkások részére. Bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés az üzem gépészeti műszaki vezetőjénél. 3304 Eger, Tárkányi út 21.

Next

/
Thumbnails
Contents