Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 237. szám ÄRA: 1985. október 9„ szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Másodállás Durva illetlenség — ál­lítólag nagyon durva — az angoloknál arról érdeklőd­ni, hogy kinek mennyi a fizetése. Nálunk egészen más a helyzet. Itt két em­ber megismerkedik egy- j mással, s miután tisztázták, hogy ki, hol, milyen beosz­tásban dolgozik, máris a pénz kerül szóba: mennyi a fizu. van-e mellékes? Ügy tűnik, az utóbbi, te­hát a „mellékes” a lénye­gesebb, vagyis az egyálta­lán nem mellékes mellékes. Akinek ilyen nincs — és nem nagyfizetésű főnök valahol —, az igencsak szé- gyellheti magát, nincs tár­sadalmi becsülése, s mint ilyennek — önbecsülése sem lehet. Állítólag minden rossz­ban van valami jó. Nálunk az, hogy már nyíltan be­szélhetünk — és beszélünk is — ezekről a dolgokról. Hogy ennek ez, annak az, egyik itt, másik ott találja meg a számítását, aki pe­dig nem, az élhetetlen. Marad tehát a másodál­lás, mert az egyből, a fő­állásból sajnos nem lehet — tisztességesen — megél­ni. Akinek ilyen van, az kijön valahogy. Akinek nincs — köztünk marad­jon — a létminimumon tengődik. Szerencsére meg­oldás még mindig marad. Ismerünk tanárokat, akik a nyári szünetben segéd­munkásként keresik meg az egész évre valót, és is­merünk rossz tanulót, aki — József Attilát idézve — kiröhögi az oktatóját, mert tudja, hogy miután nagy- nehezen kinyögi a nyolca­dikat, netán érettségi bi­zonyítványt szerez, szülei összeköttetése réven olyan álláshoz jut, ahonnan fél­kézből. kifizetheti majd a tanár urat. Ergo: kell. nagyon kell a másodállás. Igaz, rámegy a napja, a szombatja és a vasárnapja, rámegy az ide­je, az egészsége, az ideg- rendszere, rámegy az egész élete, de „szinten” marad, megél — amíg él. Még sze­rencse, hogy gyászjelentést hirdetőirodáink soron kí­vül fogadnak el... Ezzel persze, míg élünk, nem gondolunk, hiszen a villám olyan, hogy mindig a más házára csap, vagy — saj­nálatosan aktuális példá­val élve — a földrengés minket csak riogat, de má­sokat dönt romjaiba. Élni kell. Élni — ez a szabály. Másodállás nélkül saj­nos ez nemigen megy, má-. sodállást viszont nem osz­togatnak mindenkinek. Hogy ilyet kapjunk, ahhoz alapvető feltételként na­gyon jól kell végeznünk a munkánkat, ha viszont ezt megtesszük, ritkán marad erőnk másra. A kör bezá­rult, a fizetés néhány nap alatt elment. Mégis mu­száj lesz valahol lelni va­lami másodállást... B. Kun Tibor Cél: az értékek megőrzése és átörökítése Bezárult a helytörténeti-honismereti tanácskozás Azzal a reménnyel zárult kedden Egerben, az Ok­tatási Igazgatóságon a 40 év helytörténeti-honis­mereti kutatások tükrében című tanácskozás, hogy új lendületet kap az eszmecsere következtében a munka. Megfogalmazódott a továbblépés igénye, javaslatok, elgondolások születtek a szekciófoglal­kozásokon. Összességében eredményesnek ítélték meg a hozzászólók az összejövetelt. Kedden délelőtt négy cso­portban dolgoztak a résztve­vők: a politika, a gazdaság, a társadalom és a művelő­dés történetének vizsgálata állt egy-egy kisebb kör meg­beszélésének fókuszában. Felkért hozzászólók elemez­ték a nehézségeket, beszá­molva az eredményekről és a hiányosságokról. Végül plenáris ülésen számoltak be a szekciók vezetői az elhang­zottakról. Az újra teljes létszámban megjelent kutatói gárdát Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének nyugalmazott igazgatója, a Ezt követően Orbán Sán­dor, a Történettudományi Intézet tudományos osztály- vezetője kapott szót. A gaz­daságtörténet kérdéseiről el­mondta, hogy az elmúlt 40 év fel tártabb ilyenformán, mint a politika szemszögé­ből. Ennek az az oka, hogy itt tárgyiasultak a folyama­tok, könnyebb vizsgálni a je­lenségeken keresztül a tör­ténteket. Nagyon fontos, hogy a fejlődés háttere megvilá­gosodjék. Ehhez többfajta megközelítési mód is adó­dik: gazdasági egységekkel ugyanúgy foglalkoznak, mint igazgatásiakkal. Az azonos. lalkozik az 1945 utáni ese­ményékkel, később megélén­külhet ez a munka. A tudo­mányos központokban dol­gozó szakemberek élőbb kap­csolatot alakíthatnának ki vidéki társaikkal. Végül hangsúlyozta, hogy mennyi­re fontos a szülőföld hagyo­mányainak felderítése. A sort Horváth Márton, az ELTE egyetemi tanára zár­ta. Mint elmondta a műve­lődéstörténet kérdésköréről: javultak a feltételek a hely- történeti kutatók számára. A megyei levéltárak és múzeu­mok kiépülése jó támpontot nyújt. A szakemberek nem­csak a központi gondolatokat adják vissza, hanem árnyal­tabbá tehetik az összképet. A megyei pedagógiai inté­zetek alkalmasak lennének a bibliográfiák elkészítésére. Mindenesetre ez az összejö­vetel erősítette az e terüle­ten tevékenykedők bizton­ságérzetét. A két nap mérlegét Vass Henrik vonta meg. Vélemé­nye szerint az elhangzottak új lendületet adhatnak a ku­tatásokhoz. Egyelőre sok alapvető követelmény hi­A kutatók új Magyar Történelmi Társulat alelnöke köszöntötte. Ezután Balogh Sándor, az ELTE egyetemi tanára számolt be arról, hogy a politikatörté­nettel foglalkozók milyen kö­zös álláspontot alakítottak ki. Mint hangsúlyozta, a na­gyobb összefüggésekkel, s egy-egy kisebb terület múlt­jával foglalkozó szakemberek kölcsönös segítséggel és munkamegosztással érhetnek el komoly eredményeket. Nincs értékkülönbség a két­fajta vizsgálati módszer kö­zött. A témaválasztás nem szabad, hogy kiszorítson a nyilvánosság reflektorfényé­ből kutatókat. A vitathatat­lan értékeket közölni kell a központi folyóiratokban, be kell kapcsolni a tudományos vérkeringésbe. Az egyete­mek segítséget adhatnak a mesterségbeli tudás gyarapí­tásához. lendületet kaptak a két nap ságtudat — gyakran használt szóval az identitás — kiala­kításához nagyon fontos a helytörténet. Gazdag az üzemtörténeti irodalom, de új témák is jelentkeznek, így a szakmák tanulmányo­zása vagy a környezetvéde­lem. Ez utóbbi éppen Gyön­gyös környékével kapcsolat­ban. A továbblépéshez nél­külözhetetlen egy átfogó bib­liográfia elkészítése, s egy központi tudományos mű­hely létrehozása. Kanyar József kaposvári levéltár-igazgató a társada­lomtörténettel foglalkozók véleményét tolmácsolta. Mint kiemelte, a helytörténeti és .jelenkortörténeti elemzések gyakran nem vezetnek el a végleges eredményhez, de az első lépéseket jelenthetik az igazság felé. A pedagógusok számára nagy biztonságérze­tet jelenthet a hely és a ré­gió múltjának ismerete. Egyelőre kevés kutató fog­(Fotó: Szántó György) ányzik, így a bibliográfia, de kevés az elméleti meg­alapozottság is. Az előbbi­ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete már tesz lépése­ket. A megyékben rendsze­rezni kell a megjelent iro­dalmat, mert átfogó anyag­feltárásra nemigen kerülhet sor, mert óriási mennyiségű a helytörténeti kiadványok száma. Ma még sok feltá­ratlan forrás hever magán- személyeknél, élénkíteni kell a gyűjtőmunkát. Kiemelte, hogy az átfogó és a helyi történetírás kiegészíti egy­mást, nélkülözhetetlen ez a két ág a nagy feladatok megoldásában. Leszögezte, hogy szocialista nemzetünk nem mondhat le az értékek­ről, az átörökítésük és meg­őrzésük annál is fontosabb, mert könyörtelen gyorsaság­gal válik a ma tegnappá. Gábor László Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését Az előzetes megállapodásnak megfelelően ez év október második felében Szófiában tartják a Varsói Szerződés tag államai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését. (MTI) Ünnepélyes megnyitó ai Operában A Szovjet Kultúra Napjai hazánkban Immár negyedik alkalom­mal rendezik meg hazánk­ban, október 8. és 14. között, a Szovjet Kultúra Napjait. A baráti ország kulturális életét, művészeti alkotásait reprezentáló eseménysoro­zatról kedden — a szovjet kulturális delegáció részvé­telével — sajtókonferenciát tartottak a Vigadóban. A tájékoztatón — amelyet Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter nyitott meg Vaszilij Szeröv, a Szovjetunió kultu­rális miniszterhelyettese szólt a két ország egyre bő­vülő kapcsolatainak jelentő­ségéről és ismertette a ha­zánk 17 városában zajló kul­turális program kiemelkedő eseményeit. * Kedden a Szovjet Kultúra Napjai rendezvénysorozatá­ra szovjet küldöttség érke­zett hazánkba Pjotr Gyemi- csev. az SZKP PB póttagja, szovjet kulturális miniszter vezetésével. A küldöttség tagja Vaszilij Sauro, az. SZKP KB kulturális osztá­lyának vezetője. A delegáci­ót a Ferihegyi repülőtéren Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter fogadta. (Folytatás a 2. oldalon) M0SZAKI-KOZGAZDASAGI HETEK '85 Munka- és bérügyeink a következő években Dr. Rácz Albert államtitkár előadása Az idei műszaki-közgazdasági hetek rendezvénysoroza­tának úgynevezett kiemelt programjára került sor ked­den délután Egerben, a Technika Házában. Munka- és bérügyeink aktuális kérdései kerültek napirendre, neveze­tesen, hogy az MSZMP XIII. kongresszusának szellemé­ben ezen a területen mi várható jövőre és a következő öt esztendőben. Az ülésen részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, és Maróti Sándor, Heves Megye Tanácsának általános elnökhelyet­tese is. Ott voltak továbbá a társrendező szervezetek vezető képviselői is. Dr. Domán László, a MTESZ megyei titkára kö­szöntötte a nagy számban megjelent gazdasági vezető­ket, majd dr. Rácz Albert ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tartott előadást. Bevezetőjé­ben röviden vázolta népgaz­daságunk helyzetét, az idei terv teljesítésével kapcsola­tos várható eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a rend­kívüli kemény tél. de nem kevésbé munkánk fogyaté­kosságai miatt a gazdaság teljesítőképessége elmarad a várttól. Ez azt jelenti, hogy a tervezett bér- és felhasz­nálási politikát megalapozó többlettermelés összességé­ben nem teljesül. Kiemelte, hogy éppen az idei tapasztalatok azt bizo­nyítják: a jövőben a kere­setszabályozással még inkább szükség lesz a nagyobb tel­jesítményekre való ösztön­zésre az üzemeknél, a vál­lalatoknál, a szövetkezetek­ben. Az a cél, hogy alapve­tően a jobb munkát, a na­gyobb eredményeket ismer­jék el magasabb bérekkel a termelő egységekben. A to­vábbiakban arról szólt, hogy az idén bevezetett új kere­setszabályozási rendszertől azt várták, hogy erőteljeseb­ben megváltoztatja a mun­kaerőhelyzetet. Az esztendő első felében meg is indult ebben az irányban egy ked­vező folyamat. Több válla­latnál volt létszárrt-átcsopor- tosítás a költségcsökkentés és a bérszínvonal javítása ér­dekében. Aztán az esztendő második felében ez lelassult, amelyet elsősorban a tél okozta termeléskiesések be­folyásoltak. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozatai alapján a hatékony foglalkoztatás meg­teremtése a cél a létbizton­ság megtartása mellett. Ezt segíti elő a következő évek­or. Rácz Albert államtitkár előadását tartja (Fotó: Kőhidi Imre) ben is a keresetszabályozási rendszer, amely alapvetően nem változik, miután be­vált/ Annál is inkább, mert az idei tapasztalatok is bi­zonyítják, hogy azok a vál­lalatok. amelyek megfelelő nyereséggel rendelkeznek a bérgazdálkodásban, szaba­dabb mozgásteret kaptak 1986-ban viszont szigorodik a keresetszabályozás — mu­tatott rá az államtitkár. — A rendszer feltételei ugyan azonosak maródnak főbb vo­nalaiban az ideivel, de a mértékek változnak, a nép­gazdaság, illetve a vállala­tok érdekeit figyelembe vé­ve. A szabályozó rendszer ki­alakításával arra törekednek, hogy az üzemeket a jövedel­mező termelésre ösztönözzék a jövőben. Ez vonatkozik a gazdaságos exportra is. Az előadás után dr. Rácz Al­bert kérdésekre válaszolt, majd a program dr. Domán László zárszavával ért véget. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents