Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 8., kedd 3, Helsinkitől Budapestig VÖRÖSMAJORI CSŐSZER, APCI QUAUTAL: Új termékek, új exportlehetőségek Amikor augusztus elsején a helsinki záróokmány alá­írásáról megemlékező kül­ügyiminiszterek pezsgőt bon­tottak a Finlandia-palotá- ban, ellentmondásos érzések­kel küszködött a világ min­den részéből idesereglett több mint ezer újságíró. A harmincöt ország diplomatái­nak derűs tekintetei sem fe­ledtethették, hogy a találko­zó ünnepi légkörét időnként ellenséges hangú beszédek árnyékolták be. Ezzel együtt aligha akadt olyan tárgyi­lagos megfigyelő, akiben ez hagyott volna emlékezetes nyomokat. Korunk ellentmondásait, a nemzetközi helyzet rendkí­vüli bonyolultságát mi sem tükrözi jobban, mint hogy az európai országok, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei képtelennek bizonyultak egy néhány mondatos közös köz­lemény megfogalmazására, mégis okkal ünnepelték ta­nácskozásuk sikerét. Mert rendkívül hatásos és mar­káns választ adtak azoknak, akik már temették volna Helsinki szellemét. Az európai együttműködés tíz esztendeje lefektetett el­veit egyetlen ország sem ta­gadja meg nyíltan, nem is tehetné a nemzetközi elszi­getelődés kockázata nélkül. Hiszen ma senki sem tud okosabbat, célszerűbbet, el- íogadhatóbbat helyébe állí­tani. Nyilvános megtagadása egyenértékű lenne az álla­mok közötti békés kapcsola­tok gyakorlatának elutasítá­sával. Az elmúlt tíz eszten­dő legválságosabb nemzet­közi helyzeteit is túlélte a helsinki folyamat, ami kö­szönhető talán annak is, hogy életre hozatalakor túl sok erőfeszítés és energia halmozódott fel ahhoz, hogy veszni hagynák a befekte­tett tőkét. Az 1977-ben összehívott belgrádi találkozó napjaiban a nyugati sajtó már a vé­get jósolta. Tegyük hozzá: nem is alaptalanul. Az ame­rikaiak magatartása nem ha­gyott kétséget afelől, hogy az enyhülés valamiféle új játékszabályát akarják a szo­cialista országokra erőltetni. Ezért is volt a szocialista diplomácia nagy sikere, hogy kivédve ezt a támadást, el­érte: Belgrádban, 1978-ban végül is a helsinki záródo­kumentum valamennyi ren­delkezésének maradéktalan megvalósítása mellett fog­laltak állást a résztvevők. Az 1980 novemberétől 1983 szeptemberéig .tartó madridi találkozónak több olyan szakasza volt, amikor az újságírók a kudarc elő­szeléről tudósítottak. Amikor ott álltunk a tanácskozás megállított órái alatt, alig mertük hinni, hogy ezzel a technikai megoldással időt nyerhetnek azok, akik nem akarták feladni a kompro­misszum keresését. A pesz- szimisták azonban ezúttal is tévedtek; Sem az afganisz­táni, sem a dél-koreai repü­lőgép-incidens ürügyén ki­bontakoztatott szovjetelle­nes kampány nem akadá­lyozhatta meg, hogy a csak­nem negyvenoldalas záró- dokumentum ne erősítse meg a helsinki elvek tiszteletben tartásának szükségességét, és ne teremtse meg a to­vábblépés lehetőségét. A madridi döntések vezet­tek el a stockholmi konfe­rencia összehívásához és ek­kor született döntés arról is. hogy Budapest lesz az Európai Kulturális Fórum házigazdája. Akkor még csak sejthet­tük, hogy a nemzetközi hely­zet alakulása megkülönböz­tetett jelentőségűvé teszi ezt a tanácskozást. Igaz, ma már nem írhatjuk le azt, amivel még néhány hónap­ja érveltünk. Szerencsére most már nem igaz, hogy a fó­rum olyan nemzetközi lég­körben lát munkához, ami­kor teljesen befagytak a ke­let-nyugati párbeszéd csator­nái. Ezek a csatornák ép­pen a szovjet—amerikai kap­csolatokban tapasztalható némi javulás következtében ma ismét mozgalmasabbak. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok vezetőinek nyi­latkozataiban nagy hangsúlyt kap napjainkban a bizalom helyreállításának igénye és szándéka. Ezért is sokat te­het a budapesti tanácskozás. Hiszen a kulturális együtt­működés olyan széles hori­zonton kerül itt terítékre, hogyha sikerülne okos szó­val, jó szándékkal eszmét cserélni, az nemcsak a kul­turális kapcsolatokban olda­ná az indulatokat. A szocia­lista országokat aligha ve­zérelheti más törekvés, mint az, hogy Budapesten is meg­próbáljanak a termékeny együttműködés mellett érvel­ni. Az elmúlt tíz esztendő Helsinki típusú találkozói­nak a tapasztalata óv ben­nünket azonban a túlzott il­lúzióktól. Attól, hogy azt higgyük: éppen a Budapesti Kulturális Fórum lesz men­tes minden konfrontációtól. Nem mentes attól a környe­ző világ sem. nem lehet te­hát mentes ez a találkozó sem. Hazánk mindenesetre arra fog törekedni, hogy az együttműködéshez teremt­sen jó lehetőségeket. Bízva abban, hogy ezúttal is felül­kerekedik az a realitásérzék, amely a helsinki folyamat résztvevőit mindig átsegítet­te a buktatókon. Barabás Péter A Csőszer vörösmajori gyáregységében az idei esz­tendő fontos változást ho­zott. Termékszerkezetük el­tolódott a kevésbé anyag- igényes munkák felé, ami­nek következményeként a nagyipari csőgyártás erősen visszaesett. Hasonló a hely­zet a lakások fűtéséhez kap­csolódó típustermékek ese­tében is, mégpedig az építé­si program visszafogottsága miatt. Így a hiányzó rende­lésállományt kevesebb anyagot igénylő termékekkel igyek­szenek pótolni. Ezek általá­ban acélszerkezeti jellegűek, ami a termelés volumenére is kihat. Ennek a következ­ménye, hogy amíg korábban az éves „hozam” 10—15 szá­zaléka volt acélszerkezeti termék, az idén ez 50—60 százalék között fog teljesül­ni. Elsősorban az NDK ré­szére készül a Csőszer­nél nagy keresztmetszetű légcsatornai idom, illetve e rendszerekhez tartozó tá­masztószerkezet, amelynek az összeszerelését a leninvá- rosi egység végzi majd el. A vörösmajoriak bekapcsolód­tak a Gagarin Hőerőmű per- nyeleválasztójának felújítási munkájába is, a fentiekhez hasonló acélszerkezetek gyár­tásával. Egyébként a Csőszer gyáregysége hasonló okok miatt éppen most kért a központtól éves tervmódosí­tást, ami annyit jelent, hogy az előirányzóin 230 millió forintot 208 millió forintra mérsékelnék. Értesülésünk szerint ennek nem lesz kü­lönösebb akadálya. Ugyan­akkor jó volt hallani Tóth József üzemvezetőtől, hogy a gyáregység szakembergár­dája az utóbbi két-három esztendőben stabilizálódott, az elvándorlás szinte mini­mális. Ebben fontos szerepe van annak, hogy az 1983-as kísérleti bérezési rendszer bevált, s ennek eredménye­ként' 1984-től már kedvezőb­bek a kereseti lehetőségek Vörösmajorban. A selypi medence másik nagyüzemében, az Apci Qua- litál Könnyűfémöntödében a tervezett idei termelési ér- íték másfél milliárd forint, amiből 300 millió tőkés ex­port. Az öntészeti ötvözetek­ből Japánba, Finnországba és az NSZK-ba megy jelen­tős mennyiség, különböző öntvényeket pedig Angliába, Hollandiá­ba, Svájcba szállítanak ki- sebb-nagyobb tételekben. Ami az exportot illeti, alap- anyaghiány miatt pillanat­nyilag sajnos hátrányba ke­rült tervükhöz képest az ön­tészeti ötvözet kiszállítása. Az időarányos teljesítés mindössze 70 százalékos. De ahogyan Horváth Lajos igaz­gató informált bennünket, mind az éves termelési ter­vet, mind az exportot telje­síteni tudja a gyár, ameny- nyiben az alapanyag-szállí­tók beváltják ígéretüket. Megtudtuk továbbá, hogy az idén tovább bővült a Qualitál külföldi piaca, még­pedig osztrák rendelőkkel. Az egyik cégnek már szál­lítják is a különböző alumíni­um gépalkatrészeket. egy másik üzemmel pedig a kö­zeli napokban kötnek egyez­séget. Ide élelmiszeripari be­rendezéseket, főzőedényeket készítenek Apcon, a legújabb tőkés partner, az NSZK-beli Klöckner-cég pedig autóalkatrészek gyártására szerződik. Friss hír még a Qualität házatájáról, hogy az évente keletkező négy-öt­ezer tonna salakot, amelyet eddig alacsony áron expor­táltak már helyben dolgoz­zák fel egy osztrákoktól köl­csönzött berendezéssel. A próbaüzem sikerült, így meg­van a remény, hogy a ko­hósalak feldolgozása éves szinten 30 millió forint több­letárbevételhez juttatja a gyárat, Motdvay Győző Hasznos seg ítőtá rsa k Napjainkban már otthonunkba is bevonult a tech­nika: hamarjában meg sem tudjuk mondani, hányfé­le gép, szerkezet szolgálja kényelmünket, kulturált életünket. Így tulajdonképpen mindannyiunknak szük­sége van legalább minimális műszaki ismeretekre, de arra is, hogy értsünk a gázdálkodáshoz. Ahhoz, hogy megértsük gazdasági életünknek saját személyes kö­rülményeinkre is ható változásait, egy kicsit mind­annyiunknak közgazdásznak is kell lennünk. Változott tehát az általános műveltség fogalma, nem szűkül le a humán műveltségre. Így nagyon sok embert érdekel, hogy megkezdődtek a műszaki és köz- gazdasági könyvnapok, számos újdonságot kínálva az olvasóknak. A szakkönyvek hasznos segítőtársaink, a mindennapi életben, és nélkülözhetetlenek azok számá­ra, akiknek hivatása elképzelhetetlen műszaki, illetve közgazdasági ismeretek nélkül. A gyakorlati életet szolgálják a kézikönyvek, például a hegesztési, az ön­tészeti vagy a vaskohászati kézikönyv. A lakásépítők az építőipari szakkönyveket tudják hasznosítani, még a beton- és habarcskészítés ábécéjét is megtanulhat­ják belőlük. A legfiatalabbakat is lázba hozó új tudományág, a számítástechnika, külföldi és magyar szerzők művei­vel is képviselteti magát a könyvnapon. A laikus szá­mára titokzatos betű- és számjelek, a programok szé­les körű érdeklődést váltanak ki, ezért a segítséget nyújtó szakkönyvek bizonyára kapósak lesznek. Nagy a választék a közgazdasági és jogi könyvúj­donságokból is. Sok szó esik mostanában például az adózásról és a jövedelemszabályozásról, az erről szó­ló munka tehát nagy érdeklődésre tart számot. Több mű foglalkozik a gazdaságirányítás kérdéseivel, de a találmányok, szabadalmak, műszaki alkotások jogvé­delme és értékesítése is számos alkotót érintő téma. A piackutatással foglalkozók haszonnal forgathatják a marketingre vonatkozó elméleti és gyakorlati isme­retekről szóló könyvet is, az viszont nemcsak a szak­embereket érdekli, hogy milyen gazdaságunk helye és rangja a világban. Sokrétűség jellemzi a könyvnapi kínálatot. A magnó­sok idei évkönyve például akár egy tizenéves fiúnak örömet okozó ajándék is lehet, míg a hatalom — tech­nika — világgazdaság összefüggéseit elemző mű a fel­készült, képzett olvasóknak íródott. Más olvasótábort erdekel a kerékpár karbantartása és javítása, mint a hatályos jogszabályok gyűjteményének IV. kötete, vagy a magánvád intézményét elemző munka. De a fogaskerékhajtásokkal megismertető mű ép­pen olyan hasznos segítőtársa az e témában tájéko­zódni akarónak, mint a Commodore—64 programozá­súnak gyakorlatához szükséges alapismeretek. Köz­vetlenül vagy közvetve a műszaki és közgazdasági könyvnapok újdonságai is hozzájárulnak a műszaki fejlesztés gyorsításához, a gazdálkodás jobb eredmé­nyeihez. Ez pedig mindannyiunk gyarapodását szol­gálja. I. E. Közlekedés­biztonsági nap Gyöngyösön A kozlekedésrendészel korszerű eszközeit tokán tekintették meg <Fotó: Szabó Sándor) A BM forradalmi rendőri czrede speciális osztagának bemutatója a sportpályán A Heves Megyei Köz­lekedésbiztonsági Ta­nács a rendőrséggel, s a társszervekkel kar­öltve nagyszabású köz­lekedésbiztonsági napol rendezett a hét végén Gyöngyösön. A földi-lé­gi bemutatok, kiállítá­sok. KRKSZ-vetélkc- dők, ügyességi verse­nyek mintegy három­ezer embert vonzottak. Pálinkás Ferenc rendőr ve­zérőrnagy — Heves megye rendőrfőkapitánya — társa­ságában lévő meghívott ven­dégek a légi bemutatót fi­gyelik (jobbraf Winter Sándor ATI-szak- oktató irányításával KRESZ- totót töltenek ki a fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents