Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1985. október 8., kedd A SZOVJET ftpTO NAPJAI KULTÜR/v)S^'1985 X.8-14 Művészvendégeink Negyedik alkalommal rendezik meg Magyaror­szágon a Szovjet Kultúra Napjait. Az eseménynek különleges rangot ad, hogy az idén ünnepeljük hazánk felszabadulásának, valamint a fasizmus legyőzésének 40. évfordulóját, s a magyar—szovjet kulturális együttműködés is éppen négy évtize­des múltra tekinthet vissza. Az elmúlt évek során a magyar közönség megismerhette a baráti or­szág kultúráját, művészetét, íróit és költőit, zene­szerzőit, képzőművészetét, filmjeit, s a Szovjet­unióban is milliók ismerkedhettek meg a ma­gyar kultúra értékeivel. Legutóbb ez év áprilisá­ban rendezték meg Moszkvában a Magyar Kultú­ra Napjait, s erre „rímel”’ az októberi nagyszabá­sú rendezvénysorozat, amelyen a magyar közönség kiváló színészek, zeneművészek játékában gyö­nyörködhet, megismerkedhet a szovjet filmművé­szet legújabb alkotásaival, érdekes kiállításokat láthat. A felsorolás, amely alább következik, korántsem tel­jes, csupán ízelítőt szeret­ne nyújtani a bőséges kí­nálatból. Kezdjük a világhírű Moszkvai Nagyszínház ven­dégjátékával. A népszerű Bolsojt a XVIII. század má­sodik felében alapították és az opera-balett műfajok ott­hona lett. A XIX. század végén Csajkovszkij operái és balettjei alkották a szín­ház repertoárjának alapjait, majd a húszas-harmincas években megjelentek a Nagyszínház színpadán az orosz és külföldi klassziku­sok mellett a szovjet zene­szerzők — Prokofjev, Hacsa- turján, Rogyion Scsedrin — balettjei is. A Moszkvai Nagyszínház balettegyütte­se október 8-án és 9-én a Magyar Állami Operaház­ban lép a közönség elé. Sosztakovics—Grigorovics Aranykor és Glazunov—Gri­gorovics Rajmonda című háromfelvonásos balettjé­vel mutatkoznak be, 14-én és 15-én pedig, a győri Kis­faludy Színházban adnak koncertműsort. Még egy kitűnő szovjet együttest láthat a magyar közönség: hazánkba látogat a Moszkvai Lenini Komszo­mol Színház társulata is. A Komszomol Színházat, — amelyet akkor még Munkás- fiatalok Színházának nevez­tek — 1927-ben alapították. Előadásait kezdetben a poli­tikai aktualitás, a harsány plakátszerüség jellemezte. Később nagyobb gondot for­dítottak az emberábrázolás­ra, a pszichológiára, bemu­tatták Ibsen. Tolsztoj, Gogol, Shakespeare műveit. A színház 1938-ban kapta mai elnevezését, s ebben az idő­szakban kitűnő írógárdát gyűjtött maga köré: Pago­gyin, Arbuzov, Bulgakov da­rabjait mutatta be. 1963- ban Anatolij Efrosz állt a LENKOM — így becézték a színházat — élére, majd az újabb „aranykor” Mark Za­harov nevéhez kapcsolódik. Az ő művészeti vezetése alatt a színház visszanyúl a kezdeti időszak bátor, agita- tív stílusához, de ugyanak­kor előadásati a magas mű­vészi színvonal, a mély em­berábrázolás is jellemzi. A Komszomol Színház három produkcióval érkezik ha­zánkba. Bemutatják a nem­csak Moszkvában, de Pá­rizsban is nagy sikert ara­tott Juno és Avoszt című Ribnyikov—Voznyeszenszkij rockoperát, melyet" a Fő­városi Operett Színház Re­mény címmel tart műsorán ; láthatjuk Visnyevszkij nagyhatású drámáját, az Op­timista tragédiát, valamint Zaharov és Csernyin művét, melynek címe A kísérlet folytatódik. A LENKON művészei a Nemzeti Szín­házban és a debreceni Cso­konai Színházban lépnek a közönség elé. A szovjet zenei élet szá­mos reprezentánsa is ellá­togat Magyarországra. Októ­ber 8-án, a Magyar Állami Hangversenyzenekar zene- akadémiai koncertjét Vaszí- lij Szinajszkij, a fiatal mű­vésznemzedék egyik jelentős egyénisége vezényli. Közre­működik Liana lszakadze hegedűművésznő, aki csoda­gyerekként indult, három­éves korában dalokat kom­ponált, tízévesen már si­kerrel lépett a pódiumra hegedűsként, később bejár­ta a világot Japántól Mexi­kóig. Ugyancsak világjárók a Moszkvai Kamarakórus tag­jai is, akik Debrecenben és Komáromban adnak koncer­tet; Szegeden és a Pesti Vigadóban szerepel Vlagyi­mir Krajnyev zongoramű­vész, de szólhatnánk még a Moszkvai Virtuózok Kama­razenekar és a Barokk Régi­zenei Kamaraegyüttes sze­repléséről is. Bár a zene alkotja a kul­turális napok gerincét, nem hagyhatjuk említés nélkül a rendkívül gazdag film­ajánlatot sem: a Szovjet­unió után elsőként nálunk mutatják be Elem Klimov Jöjj és láss című fesztivál­díjas alkotását, valamint Hucijev Utószó című film­jét. Kitűnő kiállításokat is nyitnak ebben az időszak­ban: a Szépművészeti Mú­zeumban az orosz és szov­jet festészet legkiválóbb al­kotásaiból láthatnak váloga­tást a képzőművészet kedve­lői. s ugyanott nyitják meg a Szkíták aranya című tár­latot is. ( kárpáti) Évszázadok üzenete A Mezia Targovistéből Nekünk egzotikum, akár­hogy veszem is. Valami más, valami egészen szokatlan, amire csak ráéreznünk lehet, mert tapasztalataink, emlé­keink, élményeink nincsenek róla. Még a hozzá hasonló­ról sem. Mégis, a lelkünk mélyén értjük és a hangulatnak is át tudjuk adni magunkat. Mintha idegeink eldugott zu­gaiból visszhangozna a fur­csa dallam, a ritmus, de még az előadásmód is. Targovistéből jártak ná­lunk, Gyöngyösön a tánco­sok, a zenészek. Hivatalosan a Mezia nevű együttes. Azért nevezik így magukat, mert városukat hajdanán így em­legették ország- és világszer­te, már ahol tudtak róla, tudtak róluk. Az együttes neve egyúttal azt is jelzi, hogy hagyományt őriznek, hagyományt ápol­nak, hagyományt közvetíte­nek. Milyen hagyományokat? Nem tudom, ki, hogyan volt vele, bennem az el­ső pillanatban az a gondo­lat támadt, hogy amit Iátok és hallok, az nagyon emlé­keztet a török népművészet­re. Például a dallam, a ze­neszerszámok együttese, az öltözék, a tánc felépítése és anyaga, de még az előadás­mód is. Furcsa volt hallani a duda éles sikolyait, a he­gedűre emlékeztető, „kis termetű” húros hangszerek papírvékony jajdulásait, a mindvégig szinte pianóra visszafogott éneket, amelynek szűk akkordjai maguk is a panasz fájdalmát idézték. Még a vidámabb, pattogó- sabb táncokat is fojtottabb mozgással járták. Mintha mindez az évszá­zadokon át tartott török ural­mat idézte volna meg. Le­het, hogy én vagyok hajla­mos „belelátni” a bolgár néptáncba és dallamkincsbe a „rabigát”, azt a tengernyi könnyet, amit annyian ontot­tak a múló századok során tehetetlenségükben. Jól tudom, hogy nálunk is volt török, nem is kevés ideig, azt is tudom, hogy en­nek nyomait mi is őrizzük népviseletben és népi hím­zésben, dallamvilágban és a táncaink alapképleteiben is. Innen tehát az a fajta ro- konításra való hajlam, amit nem tudtam elkerülni akkor, amikor a targovistei együt­tes produktumát néztem, hallgattam. Ezért tudtam ér­teni és megérteni őket. Ezért tudtam én is örömmel fo­gadni az előadásukat, amely színvonalas és jól szerkesz­tett műsort nyújtott át a Mátra Művelődési Központ közönségének. Az csak természetes, hogy a baráti találkozón házigaz­daként a Vidróczki Néptánc­együttes is szerepelt. Figyel­mességüket dicséri, hogy ab­ból a programból nyújtottak át egy kurtább műsorra va­lót, amelyet legutóbb Szicí­liában és az olasz délvidé­ken mutattak be. A két együttes kellemes, színes, érdekes, izgalmas elő­adást produkált. G. Molnár Ferenc Videomagnetofon az Orionból Az őszi BNV-n a fo­gyasztói javak szakvásá­rán már látható volt, ok­tóbertől már kapható az Orion gyárban összesze­relt Orion-Panasonic vi- deomagnetofon. A japán céggel kialakított koope­ráció ebben az évben ezer készülék összeszerelését teszi lehetővé. A video­magnót infravörös táv­szabályzóval látják el. A készülék 16 programot memorizál, s egy prog­ram felvétele 14 nappal előre beállítható. Képün­kön: Kristóf Károly és Nyulasi Attila a kísérle­ti laboratóriumban. (MTI-fotó: Balaton József) Színpad a város szélén A címben szereplő hely­meghatározás ezúttal szó sze­rint értendő, hiszen valóban Eger szélén, a Szépasszony- völgy végében épült föl az a szabadtéri színpad, mely 1986 nyarától remélhetően színvonalas programoknak ad majd otthont, bővítve a megyeszékhely kulturális kí­nálatát és növelve idegen­forgalmi vonzerejét. A léte­sítményt — melynek gazdá­ja a városi tanács művelő­dési osztálya — 1984 már­ciusában kezdték építeni, és mivel 1985 júliusában lezaj­lott a műszaki átadás, lehe­tőség nyílt arra, hogy még az idén „próbaüzemet" tart­sanak. így került sor au­gusztus 18-án és 19-én, a kő­olajbányászok találkozójára, 20-án pedig a megyénkben működő népdal- és néptánc- csoportok bemutatójára. — A színpadhoz két, 30 személyes öltöző csatlakozik, a nézőtér pedig 600 érdek­lődőt tud befogadni — tá­jékoztat Veréb Péter, a vá­rosi tanács idegenforgalmi felelőse. Beépített színpad­gép és világítástechnika nin­csen, mert ez annyira meg­terhelte volna a költségve­tést, hogy jelenlegi anyagi körülményeink között le kel­lett mondanunk a beszerzé­sükről. Ígéretet kaptunk vi­szont a Gárdonyi Géza Szín­háztól, hogy szükség esetén segítenek a színpadvi tágítás megteremtésében. Megvan a lehetősége annak is, hogy a majdan fellépő vendégegyüt­tesek elhelyezzék saját fény- és hangberendezéseiket. Ahhoz, hogy a jövő nyá­ron használva legyen a színpad, már most el kell kezdeni a programszerve­zést. A városi tanács terve az, hogy művelődési intézmé­nyek, idegenforgalmi és mü- sorszervező irodák részére reális áron bérbe adják a lé­tesítményt, és így több mű­sor, nagyobb műfajválaszték csalogatja majd a látogató­kat. Ennek érdekében a mű­velődési osztály egy értekez­letet szervez a közeljövő­ben. melyre meghívták töb­bek között az ŐRI, IRI, az MMK, az Ifjúsági Ház és a szállodák képviselőit és re­mélik, hogy fel tudják kel­teni érdeklődésüket a szín­padban rejlő lehetőségek iránt. S hogy mit nyerhetünk az ügyön mi, leendő nézők ? Ha a tervek sikerülnek, jó né­hány kellemes nyárestét. Hi­szen végre nemcsak céllövöl­dék. lacikonyhák várják a Szepasszony-völgyben szó­rakozni vágyókat, de lehet­ne rendezni folklórfesztivá­lokat, komoly és könnyűze­nei koncerteket, kabaré- és rév ü műsorok« t. f i 1 m v etí tése­ket, sőt kisebb színelőadáso­kat is. S hogy közönség lesz-e? Véleményünk szerint ez elsősorban a majdani programkínálaton múlik. Hi­szen a városnak ez a szé­le nincs is olyan messze: buszjárat ugyan nincs, de a Dobó tértől mindössze húsz perc gyalogosan az út. És olykor jól esik egy kelleme­sen eltöltött este és néhány pohár könnyű bor után sé­tálgatni még egy kicsit. ( Koncz) Vanjo Todorov: Furcsa nők Ámuldozom, milyen ember ez a Marinkova. a kolléga­nőm! Tegnap meghívott hozzájuk, játszanánk néhány parti sakkot, mivel az a hír járja az osztályunkon, hogy eme nemes játék koronázat­lan királya én vagyok . . . Először visszautasítottam: — Marinkova, egy kicsit kellemetlen . . . Mit gondol majd a férjed?... indokol­tam elutasításomat. — Ö, nem kell nyugta­lankodni! Két hétre eluta­zott kiküldetésbe — világí­totta meg a kérdést a kol­léganőm. Üsse kő, ilyen formán beleegyeztem. Ha azonban tudtam volna, hogy kitesz magáért, el sem megyek. Ügy meg volt j-akva az úsz­tál enni- és innivalóval, hogy az ember azt gondol­ná, születésnapot akarunk tartani. Nem is tudtuk ho­va tenni a sakktáblát... Sztolicsnaja, Pliszka, kubai rum, házi pálinka! — Ej-ej, Marinkova, ha sakkozom, semmi alkohol! És légy szíves gyújtsd fel a lámpát, egy szál gyertya mellett nem lehet játszani! Nem látszanak a bábuk! Fél óra leforgása alatt két partiit nyertem. Marinkova ismét meggyúj­totta a gyertyát, eloltotta a lámpát, és vodkával kí­nált. — Nagyon köszönöm, Ma­rinkova, de már megyek. Figyelj csak ide: a b5 előtt c6-ot kellett volna húzni a huszárral, te meg a4-re tet­ted a királyt, ha azonban f5-öt húzol a csikóval, ne­kem g2-re kellett volna lépnem a futóval, és nem tu­dok emiatt mattot adni a király-indiai védelemnek . . Majd otthon ismét lejátszom a partit. — Nem mész sehová! Még olyan korán van! — csodál­kozott Marinkova. — Idő­zavarba kerülök miattad . . — Már fél tizenegy! Még- hogy nincs késő! Tudod, hogy Karpov mindig tíz órakor fekszik le? ... Ne félj, holnap majd megmu­tatom neked a hivatalban a szicíliai védelmet, és meg fogod látni, ha f5-re lépsz a futóval, az első játszmát sem veszted el! Érthetetlen! Marinkova másnap úgy tesz, mintha nem is ismerne! Mintha nem is sakkoztunk volna együtt tegnap!. . . Milyen kü­lönös! Hallottam, amint el­hívta hozzájuk Sztojcsevet egy partira. Pedig az nem is ismeri a figurákat. . . Még­is beleegyezett, hogy el­megy. Furcsa ember ez a Ma­rinkova! Fordította: Adamecz Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents