Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 5., szombat Tollhegyen Stockholmban az úgyne­vezett bizalomerősítő intéz­kedésekről is tárgyalnak a 33 európai és a 2 észak­amerikai ország küldöttei. De vajon a bizalom erősíté­sét szolgálja-e, hogy ezek­ben a napokban — Stock­holmtól csak néhány száz kilométerre! — a Balti-ten­ger vizén a NATO-országok hadihajói jelentek meg, hogy hadgyakorlatot rendezzenek a szocialista országok. az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió partjainak kö­zelében. A NATO tengeri hadgyakorlata során pél­dául az Iowa amerikai csa­tahajóról végeznek lögya- korlatot több mérföldre lé­vő célpontokra a szocialista országok partjai mentén. Ezeket a lövéseket, képlete­sen szólva a politikai eny­hülésre adatják le a Penta­gon és a belgiumi Casteau- beli NATO-föparancsnokság urai. Nyugat- Európának nincs két kapuja... „Spanyolországban rövi­desen népszavazást tartanak a NATO-tagságról, az or­szág azonban továbbra is az atlanti tömb tagja marad." Ez az ellentmondásos nyi­latkozat, amelyet González kormányfő tett a hét elején az NSZK-ban, még bonyo­lultabbá tette a negyven hó­napja „égő" témát. A Sotelo-kormány 1982 ta­vaszán, már „haldokolva" alkotta meg főművét: bevit­te Spanyolországot a NATO politikai szervezetébe. Ugyanezzel a programmal hívta az urnákhoz a vá­lasztókat, s 1982 októberé­ben programjának e pont­ja is hozzájárult ahhoz, hogy a Spanyol Szocialista Mun­káspárt (PSOE) kormányra került. Az már világos, s egyértel­mű, hogy a kilépésre három évvel ezelőtt tett ígéret sem­misnek tekintendő. A kor­mány nem tud, de nem is akar kilépni a katonai szö­vetségből. Márcsak azért sem, mert Spanyolország januártól hivatalosan is tag­ja lesz az Európai Gazda­sági Közösségnek. Narcis Serra hadügyminiszter a mi­nap így fogalmazott: „Nyli­gát-Európának nincs két ka­puja. hogy az egyiken be­menjünk (Közös Piac) és a másikon kijöjjünk (NATO).’’ A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Kadin .János baráti munkalntogatasa Prágában — Losonczi Pál angolai tárgyalásai után Zimbabwébe érkezett — Reagan a Fehér Házban fogadta Husszein jordán királyt KEDD: Várkonyi Péter felszólalása az ENSZ­közgyülésen — A szovjet küldöttség Genfben letette a tárgyalóasztalra az új javaslatokat — Szovjet diplomatákat raboltak el Bejrutban SZERDA; Mihail Gorbacsov Párizsba érkezett és nyomban megkezdte eszmecseréjét Mitterrand elnökkel — A TASZSZ nyilatkozatban ítélte el az izraeli légierő tuniszi támadását — A fran­cia államfő elutasította Reagan meghívását az október végi ..hetes csuvsta'.ilko/ori" Cst'TORTOK: Mihatl Gorbacsov a párizsi par­lamentben ismertette az új szovjet kezdeménye­zéseket — Reagan elnök védi az izraeli akciót. Shultz külügyminiszter elítélte — Elindult út­jára. az új amerikai űrrepülőgép, az Atlantis, amelynek legénysége titkos katonai feladatokat hajt végre pENTEK: Lord Carrington NATO-fötitkár Wa­shingtonban a kisebb atlanti tagországok rosz- szallását juttatjja kifejezésre — Az OPEC Bécs- bcn az olajtermelés új szabályozását eredmény­telenül vitatta meg — Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a tuniszi panasz tárgyalását elnapolta — Erich Honccker befejezte jugoszláviai látogatá­BuszszerencsétlensÓK Törökországban. Az autóbuszon nyu- gat-európai turisták voltak, közülük hat meghalt, 25 meg­sebesült Pieter Botha dél-afrikai el­nök egy beszédében lehetsé­gesnek tartotta fekete bőrű­ek részvételét az úgynevezett nemzeti tanácsban, azonban ismételten elutasította, hogy a lakosság többségét alkotó fekete bőrűek szavazati jo­got kapjanak Az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán New Vűrkban tar tozkodo Várkonyi Péter külügyminiszter találkozott lavier Pérez de Cucllarral, az E.NSZ főtitkárával cs Jaime de Pi nies-szel. a közgyűlés ülésszakának elnökével, akikkel eszme cserét folytatott hazánk és az ENSZ együttműködésének kérdéseiről. Az NSZK-han tárgyalt Felipe tíonzalez spanyol Kormányfn (balra), aki a képen Helmut Kohl kancellárral látható (Népújság-telefotó — AI’ — MTI — KS) Hogyan élnek a Szovjetunióban a háborús veteránok Jugoszlávia: Csempészet Hi-Fi módon Több mint 8600 olyan ese­tet jegyeztek fel az elmúlt nyolc hónapban a jugoszláv vámhatóságok, amikor a ha­tár kilenc legnagyobb átkelő­helyén utasokat csempészésen értek. A lefoglalt áruk ér­téke 801 millió 558 ezer di" nár volt. Az esetek száma 14 százalékkal elmarad a múlt év hasonló időszakától, de értékében 9 százalékkal meg­haladja azt. A csempészett áruk listáján Hi-Fi berende­zések, video-magnetofonok és -televíziók állnak az el­ső helyen. A szovjet állam megkü­lönböztetett .figyelemben részesíti a második világhá­ború veteránjait, életük megkönnyítésére törekszik a legkülönbözőbb területeken, főképp, ami a szociális gon­doskodást illeti. Nyina Kuz- nyecova. a munkaügyi és szociális kérdésekkel fog­lalkozó szovjet állami bizott­ság egyik illetékes mun­katársa részletesen elmond­ta az újságíróknak, milyen kedvezmények illetik azokat, akik a nagy honvédő há­borúban kiemelkedő érde­meket szereztek. Például a nyugdíj, ami a Szovjetunióban minden olyan 60. életévét betöltő férfinak és 55. életévét be­töltő nőnek jár, aki 25. il­letve 20 évi munkaviszony­nyal rendelkezik. A hábo­rús rokkantak életkoruktól függetlenül kapják a rok­kantnyugdijat. amelynek ösz- szege a munkaviszonyban állók esetében független a jövedelmüktől. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság korhatára a háborús rok­kantak esetében öt évvel alacsonyabb, mint a Szov­jetunió más polgárainál. Sok háborús veterán ma is dolgozik. Jövedelmi adó­juk kisebb, a számukra meg­állapított termelési norma — azonos munkabér mel­lett — húsz százalékkal ala­csonyabb, munkaidejük rö- videbb, mint más szovjet állampolgároké. A veterá­nok akkor vehetik ki évi rendes fizetett szabadságu­kat. amikor nekik tetszik, s elsőként részesülnek vállala­ti üdülő, illetve szanatóriu­mi beutalókban, mégpedig kedvezményes áron. vagy térítésmentesen. Ami az orvosi ellátást il­leti. a Szovjetunióban több helyütt külön kórházak lé­tesültek a veteránok szá­mára. A volt frontharcosok évente kötelező orvosi ki­vizsgáláson vesznek részt a lakhelyük szerinti rendelő- intézetekben. A rokkantak ingyen kapják a gyógysze­reket, a többi veterán pedig 50 százalékos kedvezmény­nyel. A háborús veteránok és az elesettek családjai soron kí­vül és ingyen kapnak la­kást az államtól. Ha egy veterán családja építkezni akar, kamatmentes állami kölcsönt vehet igénybe. Szovjet távközlési műhold Üjabb Molnyija—3 as ti pusú távközlési műholdat bocsátottak fel a Szovjet unióban. A szputnyik a szov jet központi televízió ada sait közvetíti az orbitális rendszer földi átjátszó álló másaira, valamint biztosítja az ország távoli területei kö zötti telefon- és távíró-össze­köttetést. A műhold pálya adatai: legnagyobb távolsá ga az. északi félteke felszí­nétől 40 H05 kilométer, a dé li félteke felszínétől mért legkisebb távolsága 644 ki­lométer. Keringési ideje 12 óra 15 perc, pálvasikjának az egyenlítő síkjával be­zárt szöge 62.9 fok. BARÁTOK A BÉKÉÉRT Közös kincsünk Vissza lehet-e küldeni a telepített rakétákat? „A békéért és a népek barátságáért, a háborús ve­szély és a világűr militari- zálása ellen” — e jelszó je­gyében a közelmúltban nem­zetközi találkozó színhelye volt Moszkva. A Szovjet­unióban és a más országok­ban működő baráti társasá­gok vezetői gyűltek össze e társaságok fennállásának 60. évfordulója alkalmából. - Napjainkban minden jó akaratú embernek aktívan részt kell vennie a békéért folyó harcban. Ezt szorgal­mazták a konferencia több mint 90 országból érkezett résztvevői is. Közösen elfo­gadott nyilatkozatukban hangsúlyozták: az ember legfontosabb és elvitathatat­lan joga az, hogy békében és barátságban éljen, hogy biztosítva legyen az élethez való joga. A felszólalások­ban és a folyosói beszélge­téseken számos küldött le­szögezte: a moszkvai talál­kozó jelentőségét számot­tevően növelte az a tény, hogy a győzelem 40. évfor­dulójának évében került rá sor. akkor, amikor világszer­te méltatták a Szovjetunió népeinek történelmi szere­pét a fasizmus felszámolá­sáért, a társadalmi hala­dásért, a világbékéért foly­tatott harcban. A győzelem egyik legfon­tosabb eredménye a szocia­lista világrendszer megszü­letése. A testvéri országok sokoldalú együttműködésé­nek nagy hagyományai van­nak. A Szovjetunióban e ba­rátság ápolását össznépi fel­adatnak tekintik. A szovjet baráti társaságok a legna­gyobb létszámú és legtekin­télyesebb társadalmi szerve­zetek. A köztársaságokban, a megyékben és a városok­ban mintegy ezer tagozatuk működik. Emlékezetes ba­rátsági hónapok, hetek. a testvéri országokban ha­gyományosan a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom előestéjén rendezett szovjet napok — íme. néhány ki­ragadott példa a sokrétű tevékenységből. A szovjet baráti társaságok komoly figyelmet fordítanak arra, hogy részt vegyenek a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának meg­valósításában, az országok közötti tapasztalatcserében, a legújabb műszaki és tu­dományos eredmények ta­nulmányozásában A test­vérnépek közös jelszava napjainkban: bárhol szüles­sen egy korszerű módszer, az mindannyiunk közös kin­cse. Ennek egyik nagyszerű megnyilvánulása a nemzet­közi szocialista munkaver­seny. A testvéri országok élenjáró dolgozói világosan tudják, hogy a gazdasági építőmunka és a műszaki- tudományos fejlődés terü­letén elért sikereikkel konk­rét befolyást gyakorolhat­nak a világban végbemenő eseményekre. A nemzetközi helyzet ugyanakkor továbbra is a legkomolyabb aggodalomra ad okot. „A baráti társasá­gok a békét szolgálják, s békére van szükségük’’ — ilyen tömören fogalmazta meg e társaságok fő célját a moszkvai találkozón He­inz Kurig, a Német—Szovjet Baráti Társaság alelnöke. A találkozó amerikai résztve­vője azt mondta, hogy a nukleáris halált csak az egész világ lelkiismerete győzheti le. Nem engedhet­jük meg, hogy újabb Hiro­simák és Nagaszakik legye­nek. Az értelem koalíciója erősebb kell, hogy legyen a háborús eszteíenségnél. Vizsgálat — olasz merényletben A nápolyi szervezett alvi­lágnak. a Camorrának köze lehet ahhoz a merénylethez, amelyet tavaly karácsony előtt hajtottak végre a Ná­poly és Milánó között köz­lekedő gyorsvonaton. Az olasz hatóságok az elmúlt napokban — számos vallo­más alapján — éppen a me­rénylettel összefüggő nyomo­zás keretében több tucat embert vettek őrizetbe Fi­renzében, Rómában és Ná­polyiban. Az érintett szemé­lyek többségükben köztörvé­nyes bűnözők, Camorra-ta- gok és felforgató akciókkal foglalkozó jobboldali ele­mek. Mint ismeretes, karácsony előestéjén, december 23-án bomba robbant az említett vonaton egy több kilométer hosszú alagútban. A robba­nás következtében tizenöt ember meghalt, kétszáz utas megsebesült. A hatóságok akkor újfasiszta terroristák akciójára gondoltak. Az utóbbi időben azonban fel­merült a gyanú, hogy e me­rénylet a Camorra és a fel­forgató jobboldali elemek összefonódásának lehet az. eredménye. El lehet-e gyakorlatban érni, hogy az amerikaiak le­szereljék a már telepített ra­kétáikat? Elképzelhető-e ilyesmi? Van-e egyáltalán értelme a békeharcosok és más politikai körök ilyen követelésének? A 'kérdést gyakran teszik fel Belgiumban, különösen mostanában. a választási kampány heteiben. A ra­kéta-ügy egyike a legfonto­sabb pontoknak a pártok választási programjában. Vannak pártok, amelyek hajthatatlanok: rakétamen­tesnek akarják látni Belgiu­mot. De vannak olyanok is, amelyek rakéta-ellenes ál­láspontjukban ’ elmennek odáig, hogy harcot hirdetnek a további telepítések meg­akadályozására (Belgium­ban 48 rakéta van tervbe vé­ve. ebből eddig 16-ot tele­pítettek). de hajlandók el­tűrni a már telepitetteket. Nem' hiszik, hogy lehetne másként. ..Ez mégsem egy postai csomag, amelyet egy­szerűen vissza lehet külde­ni a feladónak" — mondják. Washington szankcióival szemben Belgiumnak is van egy hatásos eszköze: a köz­vélemény. Alig “kétséges* — folytatja a szerző —. hogy a nemzetközi kö/.vélemen.v Belgium melle állna Sőt magában az Egyesült Álla­mokban is lennének. akik a konfliktusban Belgiummal rokonszenveznének. Nem szabad elfelejteni: az ameri­kai kongresszus 15 tagja ez év elején levéllel fordult Martens belga miniszterel­nökhöz. amelyben megkísé­relte lebeszélni öt, hogy kor­mánya hozzájáruljon a 16 amerikai rakéta telepítésé­hez. Rik Coolsaet politikus ab­ból indul ki: ha olyan párt vagy pártkoalíció kerülne kormányra, amelynek prog­ramjában szerepel a rakéták leszerelése, reális-ei ilyen követeléssel kilépni a nem­zetközi porondra? A szerző igen-nel válaszol. Az a tény — írja —, hogy Belgium tagja a NATO-nak, nem csorbítja szuverenitását 1985. márciusában a hivatal­ban lévő kormány döntött arról, hogy telepítsenek 16 rakétát a florennes-i tá­maszponton. Ugyanilyen jo­ga van egy hivatalban lévő másik kormánynak más. ez­zel ellentétes határozatot hozni és kérni a rakéták le­szerelését. s elszállítását.

Next

/
Thumbnails
Contents