Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 5., siómból 3. Bemutatkozásuk a jövőt szolgálta Sikeres próba után, üzlet Kiemelkedően szerepeit az idei 70. Mezőgazda­sági, Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron a He­ves megyében is évek óta eredményesen működő Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési rendszere. Az volt a céljuk, hogy olyan újdonsá­gokat mutassanak be, amelyekkel az olcsóbb, mé­gis hatékonyabb termelési módszereket biztosítsák az üzemeknek. Bozsik Zoltán igazgató el­ismeréssel összegezte a ta­pasztalatokat, mindenek­előtt azokat az üzleti tár­gyalásokat, amelyeket az OMÉK-on való bemutatko­zásuk során folytattak. — Az volt a célunk — mondta érdeklődésünkre —. hogy bemutatkozásunkkal a jövőre, a következő évek fejlesztési lehetőségeire mu­tassunk rá. Szeretnénk, ha a Heves megyei partnergaz­daságaink is átvennének ezekből néhányat. Manapság egyre többet beszélünk a földek kettős hasznosításáról, vagyis hogy. egy esztendő­ben kétszer is termeljünk egy adott területen. Ezt szol- gátja a rendszerünk által kidolgozott kettős termelési technológia. Ebben vizsgá­lódásunk szerint a Távol- Keleten, Japánba1*, Kínában: Európában pedig Olaszor­szágban, Franciaországban, valamint Jugoszláviában je­lentős sikereket értek el. Vagyis olyan szuperkorai érésű kukorica, napraforgó és burgonyafajtákat szerez­tünk be, elsősorban euró­pai nemesítő intézetektől, amelyek, nyáron, a fő nö­vény betakarítása után kö­vetkező kilencven nap alatt beéVne. Ehhez persze meg­felelő napfényes időre, víz­re és optimális tápanyag­gazdálkodásra van szükség egy-egy partnerüzemünkben. Megéri az öntözés is, hi­szen az átlagos öttonnás hek- tárankénti gabonatermés után újabb, hektáronkénti 5 —6 tonnát érhetünk el az említett másodvetésű növé­nyekkel. ami egyértelműen jövedelmező! Eljárásunkkal a Szolnok megyei Cibakházán már jelentős sikereket ér­tek el. — Mit kínálnak még? — Rendszerünk szakem­berei kidolgozták azt a korszerű repcetermelési mó­dot, amellyel hektáranként egy tonnával több termést takaríthatnak be. Ezt 3 technológiát egyébként He­ves megyében. o2 Ecsédi Egyetértés Termelőszövet­kezetben, mint partnergaz­daságunkban próbálták ki jelentős eredményekkel. A hektáranként két tonna fö­lötti termés ugyanis jövedel­mező, hiszen a repce fel- vásárlási árát az elmúlt idő­szakban rendezték és ma 840 forintot kap az üzem egy mázsáért. Az OMÉK- on is bemutattuk és azóta érdeklődnek az általunk ajánlott, úgynevezett köny- nyű repülőgépek használa­ta iránt a mezőgazdaságban. Arról van szó, hogy a kö­vetkező években mind több nagy hatékonyságú növény­védő szer kerül forgalomba, s ezzel együtt az üzemek­be. Ezek hatását pedig rend­szeresen ellenőriznünk kell. Mindezt leggyorsabban há­romféle módon biztosíthat­juk, vagy motoros sárkány- repülővel, vagy helikopter­rel. illetve egyszemélyes ult­rakönnyű. merev szárnyú repülőgéppel. Ezek alkalma­zásával lehetőség nyílik vi­szonylag olcsó légi fotózásra. Így egy-egy tábláról min­dent „kiszűrhetünk” fényké­pezéssel, amely segíthet az esetleges növényi fertőzések feltárásában, nem kevésbé azok megelőzésében. Bemu­tattuk az OMÉK-on a ho­moktalajok termékenységé­nek javítását szolgáló új módszerünket is. Kelet-Ma- gyarországon, így például Heves megye déli részén, az úgynevezett hevesi homok­hátságon gazdálkodó üze­meknek is ajánljuk. Olyan technológia ez, amely ugyan nem olcsó, és jelentős beavat­kozást jelent a termőtalaj szerkezetébe, a befektetés azonban megtérül. Jelentő­sen növelhetők vele a ter­méshozamok. — A szőlőtermelés gépe­sítéséért mit tesznek? — Miután Tokaj-hegyalja környékén és Heves megye történelmi borvidékein is tevékenykedünk, így partne­reink olyan igénnyel léptek fel, hogy segítsünk a szőlő- termelés gépesítésének meg­oldásában is. Kialakítottuk kapcsolatunkat az osztrák Steyr-Daimler-Puch-céggel. amely szőlőművelő gépeket is gyárt. Ezt a technikai sört már tavaly, illetve idén ta­Bozsik Zoltán igazgató: „Be­mutatkozásunkkal a jövőre, a következő évek fejlesztési le­hetőségeire mutattunk rá. . (Fotó: Perl Márton) vasszal különböző munka- folyamatokban próbáltuk ki az Egri Csillagok, az ostoro­st és az andornaktályai ter­melőszövetkezetben. Orszá­gos bemutatót is szerveztünk, ahol az eredményeket érté­keltük. Most, az OMÉK-on is bemutattuk a gépsort, amely elismerést váltott ki szakmai körökben. Az os2t- rákokkal pedig eredményes tárgyalást folytattunk arra vonatkozóan, hogy az AG- R OTEK-kel közösen ötven ilyen gépsort hozunk be az országba, amelyeket forint­ért megvásárolhatnak ter­melési rendszerünk közve­títésével a szőlőgazdaságok. Árajánlatainkat egyébként valamennyi érintett üzem­nek megküldtük és a folya­matos alkatrészellátást is vállaljuk. — Milyen egyéb üzleti tárgyalásokat folytattak? — Megállapodtunk az ame­rikai John Deere-céggel, hogy gépeihez szükséges alkatré­szek ellátására termelési rendszerünk Szolnokon rak­tárai létesít. Lépnünk kell a cukorrépa-termelés kor­szerűsítésében is. Ennek ér­dekében ' a nyugatnémet Kleine-céggel megegyeztünk egy- új,. itthopi viszonyok­hoz igazított technológia ki­dolgozásáról.’ Mindezt a Kleine — a Szolnoki ME­ZŐGÉP Vállalattal közösen alakítja ki és ez utóbbi gyártja majd az ehhez szük­séges gépeket az együttmű­ködés alapján. Ezeken kívül univerzális vetőgépeket vá­sárolunk a nyugatnémet Rau- és rakodógépeket az amerikai Catarpillar. illetve az NSZK-beli Gel-cégektöl. Mindezek bizonyítják azokat a törekvéseinket, hogy a jö­vőt szolgáljuk és a világ élvonalához tartozó techni­kával, technológiával lássuk el partnergazdaságainkat, közöttük a Heves megyeie­ket is. Mentusz Károly Káposzta, kisdinnye igen, uborka — nemigen Ha nem is korszerűségé­ről, de csemege számba me­nő termékedről évek óta is­mert a pétervásóri Gárdo­nyi Géza Mezőgazdasági Termelőszövetkezet sava­nyító üzeme. Régi, rozoga épület ahol a vitamingazdag finomságok — paprika, ká­poszta, kisdinnye — kopott dongájú hordókban, kádak­ban, beton tartályokba n ér­nek, hogy azután készter­mékként, üvegekbe zárva kereskedelmi forgalomba ke­rüljenek. Mint a korábbi évek ha­sonló időszakában, most is serény munka folyik a sava­nyító üzemben, ahol. , mint Kaszab Balázs, a termelő­szövetkezet elnöke elmon­dotta, évente 400 tonna sa­vanyúságot állítanak elő, s szállítanak piacra elsősorban Budapestre és Borsod me­gyébe. legújabban pedig Egerbe is,, ahol a nemrég átadott, korszerű és szemre is nagyon tetszetős piacon termékeik rövid úton vevőre találnak. Jelenleg lényegében egyet­len, de annál kellemetle­nebb gondjuk van: uborka­hiányban szenvednek. Igaz, nem tehetnek róla, sajnos ugyanis, országosan gyengén sikerült az uborkatermés — így Heves megyében és Pé- tervásárán is. A kiesés pót­lása érdekében távoli utak­ra indulnak, s bár nem gazdaságos, nemrégiben Bé­kés megyéből hoztak sava­nyítani . való uborkát. Patinás hordókba kerül a káposztái Az asszonyok szívesen megmutatják, hogyan készül, milyen a péterkei technológia, az viszont hétpecsétes titok, mitől kap olyan kellemesen pikáns, csípős ízt a káposztájuk (Fotó: Perl Márton) Megyénk szervereit autóstársadalmának öt évéről Kilencezer autós képviseletében Küldöttközgyűlést tart novemberben a Magyar Autóklub. Az a társadalmi szervezet, amely mintegy négyszázezer magánautóst és motorkerékpárost tö­mörít. s nem csupán érdekképviseletét látja el, bővülő, korszerűsödő műszaki bázisaival segit a gondokon, de hatha­tósan részt vesz a közúti közlekedési erkölcs megszilárdításában, fejlesztésé­ben. Segit a növekvő szabad idő kul­turált eltöltésében mind itthon, mind külföldön. Részt vállal a gépjárműve­zető-oktatásból, de irányítja és előse­gíti a vezetési készséget fejlesztő autó- és motorversenyzést is. Hosszan lehetne sorolni mindazt, amit felvállalt. A megvalósításában elért sike­rei révén határainkon túl is nagy a tekintélye. De. ahol ilyen nagyok a fél­adatok. nem csekélyek a gondok sem. Arra nem vál­lalkozhatunk. hogy országos képet fessünk, csupán a me­gyei szervezet munkájáról, arról: mi történt ..itthon’' az elmúlt öt esztendőben, mennyire lehet sikeresnek, vagy éppen sikertelennek minősíteni munkájukat. „Sárga angyaltól'’ a műszaki állomásig Sok autós emlékszik még az osztrák autóklubtól ka­pott Steyer-Puch 500-as gép­kocsikra, amelyekkel létre­jött az országúti segélyszol­gálat. Mennyire örültünk a hamar népszerűvé vált „sár­ga angyaloknak”. De ha­mar kiderült, hegy nem csupán a legforgalmasabb autóutakon vártak segítsé­get a klubtagok, hanem ko­molyabb műszerezettségei kívánó beállításokhoz javí­tásokhoz is. Az egri és a gyöngyösi szervezet fúziójá­ból létrejött megyei szerve­zet már komoly eséllyel pá­lyázhatott egy jól felszerelt műszaki állomásért. A terv 1983-ban megvalósult, az eg­ri Kistályai úton megkezd­te munkáját a két koósiál- lásos műszaki bázis, Az ott dolgozók szakértő munkája révén megyeszerte jó hír­névnek örvend. Az idősza­kos hatósági vizsgáztatás be­vezetése után oly mérték­ben növekedett az érdeklő­dés. hogy az idei nyártól már két műszakos nyitva tar­tást vezettek be. Ez a minő­ségi szolgáltatás vonzóvá tette a klubot és a taglét­szám ugrásszerűen növeke­dett: ma már megközelíti a kilencezret. Vagyis: minden ötödik autós klubtag a me­gyében. T ermészetesen megmarad t az országúti segélyszolgá­lat is... Kápolnán, a Szőlős­kert vendéglőnél, az M3- as út 51. kilométerénél áll­nak készenlétben a „sárga angyalok”. Nem csupán a hibaelhárításra vállalkoznak, hanem komolyabb javítások­ra is sőt a Steyer-Puchbó'. Lada-kombivá „fejlődött” segélykocsik a mozgáskép­telen négykerekű vontatásá­ra is képesek. Külön szolgá­lat gondoskodik arról, hogy a külföldön javíthatatlanná vált autókat hazahozzák — ingyen. A főváros és néhány nagyobb megyeszékhely után Egerben is segít a bajbaju­tottakon a városi inditó- szol gálát. Többért többet Főleg a segélyszolgálat kerül sokha a klubnak, amely a tagoknak ingyenes, a nem szervezett autósok­nak - motorosoknak pedig éppúgy rendelkezésére áll. Az évi kétszáz forintos tag­díj ma már nem fedezi a klub működéséhez szükséges anyagiakat, ezért már a tag­csoportoknál. majd a me­gyei gyűlésen felhatalmaz­ták a küldötteket, hogy az országos tanácskozáson meg­szavazzák az emelést... A többől — több jut a megyé­nek is, A közös kosárból legkö­zelebb a gyöngyösiek kap­nak. A megyei szervezet legfontosabb célja. hogy Gyöngyösön megépüljön a korszerű műszaki állomás. Ehhez a Gyöngyösi Városi Tanács a szükséges területet már biztosította, a megyei tanács egymillió forintos támogatást szavazott meg. s a beruházás nagyabb ösz- szegét a Magyar Autóklub központja a következő év­ben biztosítja. Ez jelentősen tehet mentesíti majd az eg­rit. de ha ott még mindig marad a zsúfoltság, meg kell építeni az egri állo­más második csarnokát ... Természetesen, mindenütt nem épülhet ilyen bázis ezért mind jobban behálóz­zák a megyét a miniállo­mások. Most Besenyőtelken, Gyöngyösön, Hevesen. Petö- fibányán és Poroszlón, vala­mint Egerben két helyen ál­landó nyitva tartással, míg Gyöngyössolymoson met lék ­foglalkozásként működik a klubbal szerződött műhely A megye északi és dél­nyugati részében is várható­an meg,i&.ennek majd a klub jelvényeit viselő mini- állomások, s így kis távol­ságon belül minden szerve­zett autós-motoros talál jó szakembert a bajok orvos­lására. A megyei szervezet ed­dig csupán lakókocsit tudott kölcsönözni és hitellevelei adott az utazó tagjainak. Az idén már bekapcsolód­tak a központ Touring-te- vékenységébe is. Tárgyaláso­kat folytatnak az utazási irodákkal autós utak önálló bonyolítására is. A megyé­ben lévö-\négy lakókocsit külföldön kívánják letelepí­teni, hogy olcsó, kulturált szállást biztosíthassanak a világot járóknak. Ha pedig hazatértek, élménybeszá­molóik bizonyára fellendí­tik a klubestek iránti ér­deklődést. Kilencezer autós-moto­ros tagja a Magyar Autó­klub Heves Megyei Szerve­zetének. Sokuk a klub tan­folyamán sajátította el a gépjárművezetés tudomá­nyát, s azt szeretné, ha a családtagok mellett mind többen kapcsolódnának együttes túra, ügyességi ver­senyek, vetélkedők ismeret- terjesztő előadások alkal­mával a közösséghez. Pilisy Elemér Anyaság? Az anyaság küzdelem, fáradtság, áldo­zat. Az anyákra tisztelettel néz fel a világ. De próbáljuk egyszer a fonákjáról meg­vizsgálni az anyaságot. Mert sajnos, mind több az intő példa . .. Kezdhetnénk akár a gyessel. Illetve az anyák azon — remélhetőleg nem túl nagy — hányadával, akik unatkoznak az „ott- honülés" ideje alatt: pletykával, parkbeli csevegéssel ütik agyon az időt, miközben a gyerek mellettük totyog a tűző napon. Ját­szana valakivel, de arra „éppen nem ér rá" az anyuka, aki a divatújdonságokról vagy a szomszédasszony válásáról cseveg. .‘ Ha beteg a gyerek, gond a családban, a munkahelyen. Mert ha tényleg beteg, az baj, s akkor minden segítség jogos. De ha egészséges, csak éppen anyukának szabad­ságra van szüksége, sürgős teendőinek in­tézése végett? Vállalati szb-titkártól hal­lottam, hogy a gyermekes asszonyok job­ban ismerik a jogszabályokat, mint a szak- ! szervezeti tisztségviselők. Legalábbis hiszik. Előfordult: egyszerre tizennyolc kisgyerme­kes anya kérte közbenjárását azért, hogy I a beteg gyerek miatt szabadságra mehes­sen három napra, egy hétre. Odahaza, . a háztájiban éppen akkor érkezett el a mál- naszedés ideje. Na, igen: szégyen arra, aki I rosszra gondol ... ? Más kérdés, hogy néha á beteglátogató I még ilyen okot sem talál. Megesett nem- I egyszer, hogy például a fodrászbura alatt lelték az anyukát', miközben egészséges kislánya otthon, az üres lakásban játszott. Jócskán akad példa a felelősség áthá­rítására, a nemtörődömségre is. Rossz a gyerek, vandálkodik, neveletlen, rendőr Í hozza haza valamiért? Kész a válasz: az iskolában miért nem nevelik meg? Csak- I hogy visszakérdezhetünk: nem elég feladat az, hogy egyre több tudományt kell a ..fe­jekbe tölteni" az egyre kevesebb pedagó­gusnak? Miért tőlük kérjük számon azt is. amit otthon elmulasztottunk? Nyilván így kényelmesebb. Más: csavarog, parkot rongál, falat fir­kál, üveget tör be a drága gyermek. És kivételesen akad gondnok, lakótárs, járó­kelő. aki szólni mer. Van, amikor csak a. I gyerek felesel vissza, de sok esetben rög- I tön a kedves szülő van a plafonon és I üvöltve kéri ki magának: ne »szóljanak be- I le, hogy az ő gyereke mit csinál. Aztán, ; ha tíz év múlva a szépreményű csemete válik szülővé? Legfeljebb ugyanezt teszi, hisz otthon is ezt látta. Megoldás? Lenne. Többet törődni a gye- I rekkel a szabad időben! Jobban, tartalma- I sabban kellene töltenie az üres órákat, s I hogy így legyen, az a szülő dolga. Nem I pedig gyermekbetegség miatti táppénzen I egyedül napozni vagy szőlőt kapálni, I Együtt játszani vele, kirándulni, kulturá- I lódni. Csak arra persze időt is kell szánni. I Ami nem is biztos, hogy a második vagy I netán a harmadik műszak miatt nincs Nem ritka, hogy inkább a tévét, a vendé­geskedést választja a szülő ahelyett, hogy a gyerekkel foglalkozna. . Száz szónak is egy a vége: egy városi I felmérés szerint minden hefedik alkalom- I mai magányosan, találják a kisgyereket, I akinek betegsége ürügyén táppénzen van i az anyja. Méghozzá négy, hat órán át egyedül hagyja a gyereket. Ne nézzük most az anyagi kárt, a csalással nyert táppénz országosan millió forintokra . rúgó összegét. I Bár ez sem mindegy, mert a közösség megdolgozott azért a pénzért, ami így ke­rül a csaló kezébe. De az erkölcsi kár! A I gondozás, nevelés nélkül hagyott kisgyere- I kék, akiknek jobb helye volna a bölcső­dében, óvodában, csafchát a „szegény anyu- I ka" érdekei úgy kívánták: „beteg" legyen, I s közben a mama intézhesse magánügye­it. Urám bocsá’, ellógjon a legkellemetle- I nebb. nehezebb munka elől. Mindez néha I az orvosok túlságos jószívűsége, a táppénz- szabályok határozatlan, kellő részletezés I nélküli megfogalmazása miatt. Tisztelet a tisztességes többségnek! Az igazi' anyáknak! De a gyerekekből sápot húzó tiszteletlenség és lógás ellen ideje I volna alkalmasabb, hatékonyabb társáda- I lombiztositási jogszabályokat és ellenőrzési I rendszert alkotni. Sz. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents