Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

4.

NÉPÚJSÁG, 1985. október 4., péntek

A száz éve született Schönberger Armand festőművész a szabd szellemű müncheni szabadiskolában Anton Azbénál majd a hivatalos Akadémián tanult. 1909-es párizsi útja meghatározó jelentőségű: megismeri Cézanne és a kubisták művészetét a futurizmus eszméit. Itthon a nagybányai iskola és a Nyolcak fellépése jelentett számára művészi ösztönzést. A tízes évek végén az aktivisták vonzáskörébe kerül.

A két világháború között kiteljesedő, érett művészetével a magyar avantgárd

jellegzetes és maradandó értékeket felmutató képviselője. Ifjúkori stíluseszményeinek következetes vállalása hazai körülmények között a progresszív törekvések továbbvitelét jelenti, ami leginkább Kmettyvel rckonítja. mégha Schönber- gernél a stiláris igazodás nem is olyan egyenes vonalú. mint pályatársánál. Schönberger kezdetben az aktivizmus grafikai hagyományait folytató expresszív- konstruktív rajzokat és ex- presszionista-fauves szellemű képeket fest.

A húszas évek második felében egyre messzebb kerül a látott élmény valóságától. s a Cézanne-i tér- szemléleten alapuló, a ku- bizmus tanulságait is magá- baolvasztó önálló képi viszonylatokra építő művek sorát festi. Külváros- és kikötcképeivel közel kerül a fiatal Derkovitshoz. Schön- bergert azonban a lüktető nagyvárosi lét is vonzza: a koncertek, a kávéházak világát megjelenítő müvein a futurizmus képalkotó módszerét is felhasználja. A harmincas években a konstruktív-dinamikus képépítéstől a klasszicizálás felé halad.

Ha létem pítottan és visszafogottan is. a korai avantgárd örökségét élete végéig vállalta, de nem lett egyetlen izmus doktriner képviselője vagy epigonja sem. Schönberger Armand 1974-ben halt meg.

A születésének 100. évfordulójára rendezett emlékkiállítás az életmű korszakainak bemutatása mellett, a művészettörténet számára legfajsúlyosabb időszakra, a húszas-harmincas évekre helyezi a hangsúlyt.

A mintegy száz festményt és grafikát felvonultató kiállítást gazdag dokumentumanyag egészíti ki.

Fürdözók

Nyugdíjas

úttörővezetők

találkozója

A Heves Megyei Úttörőelnökség kétnapos találkozót szervezett a megye nyugdíjas úttörővezetőinek. A rendezvény célja a volt vezetők tájékoztatása az idei úttörőév legfontosabb eseményeiről, valamint az idős pedagógusok bevonása a mozgalmi esztendő programjainak lebonyolításába. Tegnap Fel- sőtárkányban ismerkedtek a megújult politikai képzési központtal, előadást hallgattak a 1985—86-os évad legfontosabb teendőiről, majd közös beszélgetésen elevenítették fel legkedvesebb emlékeiket.

Ma a parádi úttörőcsapat tevékenységéből kap ízelítőt a több mint harminc nyugdíjas.

Női képmás

I

MKRTICS SZÁRKISZJAN':

Divcrzánsok

IV/4.

Szakaszunk a célgömbben tartja a kápolna bejáratát. Három tucat puska szegező- dik mozdulatlanul, hidegen a kápolna keskeny ajtajára. A kápolnáig mindössze tizenöt-húsz méter a távolság, nem több. A motorkerékpárig tíz sincs. Aszó két ugrással hirtelen a motorkerékpárnál terem, felkapja a géppuskát, visszafelé siet. A hadnagy máris ott van.

— A találékonyságért köszönet. Az önkényes cselekedetért viszont három, soron kívüli szolgálat. Háromszor felmosod a vécét a laktanyában, te tacskó.

Fogja a géppuskát, fejcsóválva vizsgálgatja. Fél•örmény író. 1925-ben született. Több verses- és elbeszéléskötet szerzőle. Részt vett a nagy bonvédő háborúban. Műveinek fő témája a háború, ám írásaiban nem a háború széles panorámáját rajzolja mes. hanem a harc résztvevőinek lelkivilágára összpontosítja figyelmét.

rehúzza a závárt, ellenőrzi a tárat és a fegyver csövét. A géppisztoly töltve van.

— A disznók! A mi géppisztolyainkkal szeretkeztek föl, hogy senki se fogjon gyanút. Jó lenne tudni, hol szerezték a motort? Csak nem ejtőernyővel dobták le azt is?

Felénk fordul és kiadja a parancsot:

— Felkészülni a harcra!

Csattannak a závárok. Rugóként feszül a csend. Puskám tusán egy légy utazgat Szinte hallom minden mozdulatát. Hallom azt is, hogy ereimben vadul dübörög a vér.

— A kápolnát ne lőjétek: műemlék — mondja a hadnagy. — Egyelőre elég a levegőbe is! — És hangosan vezényel: — Tűz!

Fülünk megsüketül a rettenetes robajtól. A környéket füst- és koromszag önti el. A többi szakasz is tüzet nyitott. Még el sem hal a sortűz hangja, mikor a

kápolnából kiront egy rokonszenves szakaszvezetö Halálra rémült nőt vonszol maga után, keblén kigombolva a blúz. Zavartan engedjük le a puskáinkat. A dühtől elfehéredett hadnagy szokás szerint hadonászik a kezével. Aszó hahotázik, nevetése átragad az egész századra, és homéroszi kacaj csendül a temetői szomorúság és az egyetemes zűrzavar fölött. A szerelmesek meg kéz a kézben, földbe gyökerezett lábbal állnak előttünk; zavartak, arcuk szégyenpírban ég. És — ó, csodák csodája! — a nőben szomszédunk menyét ismerem fel, Aszmiknak hívják. Mindössze két hétig volt férjnél, két héttel a lakodalmuk után kitört a háború. A férfi kiment a frontra, s pár hónap múlva megjött a halotti értesítés. Aszmik megözvegyült.

— Kicsodák maguk? — kérdezi a hadnagy.

— A Szovjet Hadsereg szakaszvezetője, ez meg... — a legény tétovázik. — Hol a géppisztolyom?

— Nálunk. — A hadnagy, kezében a géppisztollyal közelebb lép hozzájuk. — Mit művelnek itt?

— Nem helyénvaló kérdés — mondja a szakaszvezető —, ráadásul meg illetlen.

— Maga rossz katona, szakaszvezetö — korholja a hadnagy.

— Lehet — feleli a szakaszvezető. — Szerelmes vagyok.

— Szégyellhetnék magukat: — A hadnagy rámered Aszmik félig fedetlen mellére.

— 0, szűzanyám, micsoda szégyen! — kiált föl Aszmik, és a hadnagy elé borul. Tekintetem elkalandozik a forró levegőben el-eltűnő hegyekre — csakhogy ne lássam Aszmikot, ne lássam, hogy omlik össze több tucat idegen szempár előtt a becsülete és jó híre. hogy ne lássam szégyentelenül lecsupaszított mellét.

Aztán valahonnan a távolból a szakaszvezető hangját hallom:

— Hát igen, én mondtam a falutanács elnökének, hogy diverzánsok tűntek föl errefelé. .. Igen, igen. a nyolc ejtőernyős. . . Ránk tapadt, mint a kullancs, és sehogy sem lehetett megszabadulni tőle... Ennyi az egész.

— Pfuj — köp egyet mérgében Szevjan hadnagy, majd kiadja a vezényszót: — So~ rako-zó-ó-ó!

(Zahemszky László fordítása)

Most, amikor egy világszerte megtartandó nem zetközi napról szeretnék szólni, önkéntelenül eszembe jutnak gyermekkori emlékeim: ismerkedésem a rádióval, a hangok világával. Azóta arcról is megismerhettem azokat az embereket, akiknek jellegzetes hangjára föl kellett figyelnem a különféle rádióműsorokban, színházi közvetítésekben. Gyerekként elbűvölt a sokszínű emberi hang, a sok izgalmas zörej, s a zene. Érett fejjel tisztában vagyok a hangok természetével és jelentőségével is.

„A hangok megkönnyítik számunkra az egyes jelenségek közti kapcsolatok, illetve összefüggések felismerését. A zörejek termé- rzc.tlc. folyik hogy híranyagot szolgáltatnak a világról. A hangok leggazdagabban a zenén keresztül befolyásoljál: az. embert. A hangok legjelentősebb területe az ember számára a beszédhang meghallása és megértése. A mondottak értelemszerű tartalmán kívül a hang hordozása, színezete, dallama is fontos." (Jankovichné Dalmai Mária)

A hangok tökéletes felfogásához ép hallás, egészséges fül kell. Nem minden ember rendelkezik ezzel. Hazánkban sok a hallássérült. Az orvosok úgy tartják, hogy a nagyothallás népbetegséggé vált, hisz a lakosság 10 százalékát érinti. Természetesen a halláskiesés mértéke egyénenként más és más, a kismértékű nagyothallástól a siketségig terjedhet. A koraszülés. a kisgyerekkori agyhártya- és agyvelőgyulladás, a rubeola megbetegedés és egynémely gyógyszer után igen gyakran hallássérülés lép fel. Bizonyos esetekben ez öröklődhet is.

A rosszul hallók között legnehezebb helyzetben a siketek vannak. Súlyosan hátrányos helyzetükre, a társadalomba való beilleszkedésük zavaraira, a velük való törődésre szeretné felhívni az emberek figyelmét a szeptember 22-én tartandó siketek nemzetközi napja. Ez évről évre megrendezésre kerül, mégis kevesen tudnak róla. Kevéssé ismert az is, hogy a siketek iskolai oktatása és nevelése komoly múltra tekinthet visz- sza. Több mint 180 évvel ezelőtt nyílt meg hazánkban — Vácott — első iskolájuk. Cházár András, a Rozsnyón született ügyvédfőjegyző volt az a nagylelkű és humánus gondolkodású magyar úr, aki iskolaalapítás céljára pénzt ajánlott fel, s megszervezte az országos pénzgyűjtést. 1802- ben meg is nyílt a siketek első iskolája. Működésének céljáról alapítója így írt: „Hallókká tétetnek a Siketek; szólókká a Némák; mert a Nem-hallás-Nem-szólhatás oly eszközök által pótolta- tik ki; amelyek az eltemet- tetve hevert Képzelődéseknek kifejtegetésekre, s közölhetőségre alkalmasak.” A régies fogalmazásból is kitetszik a legfontosabb gondolat: mások megértésére, hangos beszédre kell a siketeket megtanítani. Ehhez kellenek a speciális iskolák és a gyógypedagógusok. Az iskolába járó, illetve iskolát végzett siketek tehát nem siketnémák többé, mint

ahogy azt még ma is sokan vélik. Megtanulnak szájról olvasni és hangosan beszél ni, csak az a fő gond, hogy nem mindig találkoznak olyan halló emberekkel a hétköznapok során, aki meg is hallgatja őket; az ő lassabban artikulált, feltűnő hangszínű beszédüket.

A XIX. század végén sorra nyíltak meg Magyarországon a siketeket tanító iskolák (Budapesten, Kaposváron, Egerben, Szegeden, Sopronban, Debrecenben). 1901-ben — hat tanulóval — kezdte meg működését szék helyén a siketek államilag segélyezett iskolája, melyben ma már több mint száz hallássérült gyermek tanul évente. 1971-ben óvodával bővült ki, a nevelőotthonnal egybeépült iskola. Az ország különböző pontján élő hallássérült embereket egy országos szövetség tömöríti, melynek megyei szervezetei ben igen élénk klub- és mozgalmi élet folyik. A Heves megyei szervezet 7 90 tagol számlál. A sorstársak szövetségbe tömörülése segít el oszlatni a fogyatékosok és családtagjaik komor gondolatait, melyeket egy szülő így fogalmazott meg gyermekéről szólva: „Az embe rek csodabogárnak tekintik, nem pedig betegnek, akit segíteni, gyógyítani kell."

Több mint húsz éve már, hogy a Hallássérültek Országos Szövetsége hagyományt teremtett kulturális bemutatók rendezésével. Ezek az alkalmak, valamint a hallássérült általános is kolásoknak rendezett sport- és kulturális vetélkedők, e hátrányos helyzetű emberek jobb társadalmi beilleszkedését segítik. Üjabban az MHSZ, a KISZ és az OKBT támogatásával közlekedés biztonsági és honvédelmi vetélkedőket is tartanak a hal lássérült szakmunkástanu lóknak. Aki figyelemmel ki séri a tévé Sorstársak című műsorát, mely 1981-től látható a képernyőn, tapasztal hatja, hogy ez a nyilvános műsor fórumot teremtett a hallássérült embereknek is Az OPI ebben az évben jelentette meg a Hallássérült fiatalok pályaválasztása című kiadványát, ami ugyan csak a figyelem és segíteni - akarás jele. A felsorolt példák ellenére is sok még a gond Míg egy vak embert általá nos tisztelet övez, addig a kézjelet is használó (jelölő) siket embereket megbámul ják, kigúnyolják, nem tekin tik egyenrangú félnek. A siketek nemzetközi napja ar ra hivatott, hogy lerombolja — szerte a világban — e hátrányos helyzetű emberek köré előítéletekből ra kott falakat.

llosvai Ferenc

Az előítéletek ellen

Zenelök

Kompozíció kutyával

(Hauer Lajos reprodukciói — KS)

Schönberger-emléhkiállítás a Nemzeti Galériában