Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 253. szám ARA: 1985. október 28., hétfő 1,8# FORINT 1 A szakszervezeti küldöttértekezletekről Jelentjük Számvetés, tisztújítás a KPVDSZnél AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az SZKP programtervezete A békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem jegyében „Az SZKP harmadik programja mostani szerkesztésében — az ország tár­sadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján — előirányozza a szo­cializmus tervszerű és mindenoldalú tökéletesítését, a szovjet társadalom hala­dását a kommunizmus felé. Ez a békéért és a társadalmi haladásért folyta­tott küzdelem programja” — hangzik az SZKP új szerkesztésű programter­vezete, amelyet a szombati szovjet sajtó hozott nyilvánosságra. Az okmány rámutat, hogy a társadalmi felszabadulás világtörténelmi folyamata, amely a Nagy Októberrel kezdődött, a né­met fasizmus és a japán militariz- mus - szétzúzása után meghozta a ki­zsákmányolok hatalmának megdöntését Európa, Ázsia, majd pedig Amerika szá­mos országában, A szocializmus, amely el­sődlegesen a Szovjetunióban vált valóság­gá, világrendszer lett. Az új társadalom felépítésének marxista—leninista elmélete gyakorlatilag nemzetközi méretekben iga­zolódott, s a szocializmus Földünk hatal­mas térségein jutott érvényre, országok egész csoportjának példáján szemléletes módon igazolódott vitathatatlan fölénye, a kommunista civilizáoió létrehozásának útjá­ra százmilliók léptek. Ojabb és újabb né­pek vonják meg bizalmukat a kapitaliz­mustól. nem kívánják vele összekapcsolni fejlődésük távlatait, szívósan vonzódnak a társadalmi berendezkedés olyan típusához, az olyan társadalmi viszonyokhoz, amelyek a szocialista országokban már kialakultak. A program a Szovjetunió kommunista távlatait jellemezve rámutat, hogy az SZKP végső célja: a kommunizmus felépítése a Szovjetunióban. Az okmány szerint „a szo­cializmus és a kommunizmus az egységes kommunista formáció két egymás után kö­vetkező szakasza. A kettő között nincs éles határ: a szocializmus fejlesztése lehetőré­geinek és fölényének minél teljesebb ki­bontakoztatása, a rá jellemző általános kommunista elvek erősítése jelenti a tár­sadalom tényleges előrehaladását a kom­munizmus felé.” „A kommunizmus osztály nélküli társa­dalmi rend, ahol a termelőeszközök egysé­ges össznépi tulajdonban vannak, a társa­dalom valamennyi tagja teljes szociális egyenlőséget élvez, ahol az emberek sok­oldalú fejlődésével egyidejűleg a tudomány és a technika szüntelen fejlesztése alapján növekednek a termelőerők, ahol bőv«i bu­zog a társadalmi gazdaság valamennyi for­rása és megvalósul a magasztos elv: „Min­denki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint.” A kommunizmus a szabad és öntudatos dolgozók kitűnően szervezett közössége, ahol érvényesül a tár­sadalmi önigazgatás, a társadalom javára végzett munka mindenki számára elsőren­dű létszükségletté, felismert szükségszerű­séggé válik, ahol minden egyes ember ké­pességeit a nép szempontjából a legnagyobb haszonnal gyümölcsöztetik.” Az SZKP új szerkesztésű programterve­zete meghatározza a párt gazdasági straté­giáját, szociális politikáját, a szovjet tár­sadalom politikai rendszere fejlesztésének, az eszmei nevelőmunkának, az oktatásnak, valamint a tudomány és a kultúra terén kifejtendő tevékenységnek a feladatait. Az okmány kifejti, hogy az SZKP milyen fel­adatokat tűzött ki nemzetközi síkon, a bé­kéért és a ársadalmi haladásért vívott küz­delemben a pártpolitika fő célkitűzéseiként. Ezek a következők: biztosítani kell a ked­vező külső feltételeket ahhoz, hogy töké­letesedjék a szocialista társadalom és to­vábblépés történjék a kommunizmus felé a Szovjetunióban; ki kell küszöbölni a vi­lágháború veszélyét, el kell érni az általá­nos biztonságot és a leszerelést; a Szovjet­uniónak szüntelenül szélesítenie és bőví­tenie kell együttműködését a testvéri szo­cialista országokkal, mindenképpen elő kell mozdítani a szocialista világrendszer erő­södését és fejlődését; fejleszteni kell az egyenrangú, baráti kapcsolatokat a felsza­badult országokkal; a Szovjetuniónak fenn kell tartania és fejlesztenie kell kapcsola­tait a tőkés államokkal a békés egymás mellett élési, valamint a hatékony és köl­csönösen előnyös együttműködés alapján; ápolni kell az internacionalista szolidaritást a kommunista és a forradalmi-demokratikus pártokkal, a nemzetközi munkásmozgalom­mal, a népek nemzeti-felszabadító harcá­val — hangoztatja az okmány, majd ki­emeli: „Az SZKP-nák a külpolitikai kér­désekkel kapcsolatos álláspontja egyesíti magában a szovjet nép érdekeinek szilárd védelmét, az imperializmus agresszív poli­tikájával való határozott szembehelyezke- dést és a párbeszédre, a nemzetközi kérdé­sek konstruktív megoldását célzó tárgyalá­sokra való készséget” — hangoztatja az okmány. „Nincs magasabbrendű és fele­lősségteljesebb küldetés, mint a béke meg­őrzése és erősítése, az agresszió és a mill- tarizmus erőinek megfékezése — a mai és az elkövetkező nemzedékek életének nevé­ben. A szocializmus eszménye a háborútól és a fegyverektől mentes világ.” A szocialista országokkal való együttmű­ködést érintő fejezet kimondja: „Az SZKP elsődleges jelentőséget tulaj­donít a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének és erősítésének. A párt szilárd elvtársi kapcsolatokra és sokoldalú együttműködésre törekszik a Szovjetunió és a szocialista világrendszer minden állama között. Abból lindul ki, hogy a szocializmus országainak összeforrottsága megfelel mindannyiuk saját érdekeinek csakúgy, mint közös érdekeiknek, és szol­gálja a béke és a szocialista eszmények győzelmének ügyét. Az SZKP különleges gondot fordít a barátság átfogó erősítésé­re, a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai közötti kapcsolatok fejlesz­tésére és tökéletesítésére. Ezen országok sokoldalú együttműködé­sének hajtóerejét jelentik az őket irányító kommunista és munkáspártok. A testvéri országok kommunistái összeforrottságának erősítése, és a társadalomirányítási gyakor­lat kölcsönös gazdagítása ' céljából az SZKP a jövőben is közreműködik a párt­közi kapcsolatok szélesítésében, amelyek kiterjednek a pártok valamennyi szintjére, a Központi Bizottságoktól az alapszerveze­tekig. Az SZKP ugyancsak hozzá kíván járulni a vélemény- és tapasztalatcseréhez kétoldalú, illetőleg sokoldalú alapokon. Az SZKP továbbra is folytatja a Szov­jetunió -és a többi szocialista országok kö­zötti államközi kapcsolatok szilárdításának, azok egyezményes keretek közötti rögzíté­sének, a törvényhozó szervek, a társadal­mi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesz­tésének irányvonalát, és a politikai együtt­működés minden formájának további ak­tivizálására törekszik. A szovjet kommunisták szorgalmazzák a testvéri országok mind hatékonyabb együtt­működését a nemzetközi színtéren, figye­lembe véve mindegyikük saját érdekeit, il­letve a közösség általános érdekeit. Olyan körülmények közepette, amikor még létezik a NATO imperialista katonai tömbje, a párt szükségesnek tartja, hogy minden eszközzel elősegítse az imperializ­mus agresszív törekvéseivel szembeni kol­lektív védelem, a szilárd békéért és a nem­zetközi együttműködésért vívott küzdelem eszközét jelentő Varsói Szerződés Szerve­zete tevékenységének tökéletesítését. A gazdasági együttműködés területén az SZKP síkraszáll a szocialista országok anyagi összeforrottságának alapját jelentő szocialista gazdasági integráció további el­mélyítéséért. A párt különösen fontosnak tartja, hogy a testvéri országok következe­tesen egyesítsék erőiket a termelés inten­zívebbé tételének, a tudományos-műszaki fejlődés felgyorsításának kulcsfontosságú területein, hogy együttesen oldják meg a történelmi jelentőségű feladatot: népeik jólétének emelése, biztonságuk erősítése ér­(Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál hazaérkezett New Yorkból Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke vasárnap dél­előtt hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ-közgyűlés 40. jubile­umi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évforduló­jával kapcsolatos megemlé­kezéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár. Losonczj Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Katona Imre, az Elnö­ki Tanács titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke. Gratz Budapesten Leopold Gratz osztrák szö­vetségi külügyminiszter Vár­konyi Péter külügyminiszter meghívására vasárnap dél­után hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Röviddel az érkezést köve­tően megkezdődtek a ma­gyar—osztrák külügymi­niszteri tárgyalások. A két ország diplomáciájának veze­tője áttekintette a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdéseket, valamint a magyar—osztrák kapcsolatok alakulását. (MTI) Szavaznak a küldöttek ... Az elmúlt hét végén foly­tatódták Hevesben is a szakmák megyei küldöttér­tekezletei. Számvetésre, tiszt­újításra került így sor szom­baton, a KPVDSZ-nél. A MÉSZÖV egri székházábain egybegyűlteket — közöttük Lévai Ferencet. az SZMT és Kiss Györgyöt, a megyei KISZ-bizottság titkárát — az elnöklő Báry József kö­szöntötte, majd a szakszer­vezet megyei bizottsága ne­vében Kovács Gyuláné tit­kár fűzött szóbeli kiegészí­tést a legutóbbi öt esztendő munkájáról — a számvizs­gáló bizottság jelentésével együtt — írásban kiadott be­számolóhoz. Mint az előterjesztésekből — egyebek mellett — ki­tűnt: a választott tisztség­viselőknek, testületeknek, az igyekvő aktivistáknak nagy részük van abban, hogy szű­ke bb hazánk országosan az elsők között van a kereske­delemfejlesztésben, nincse­nek különösebb zavarok a lakosság ellátásában. Ered­ményes volt a mozgalom tervezésben való közremű­ködése, a munkaversennyel a népgazdasági egyensúly ja­vításához is hozzájárultak. Általánosabbá vált a közvet­len, több csatornás beszer­zés, nőtt a saját előállítású árualap mennyisége, s ked­vezőbb lett összetétele, bő­vült a pénzintézetek — fő­leg a takarékszövetkezetek — kiegészítő tevékenysége. (Folytatás a 3. oldalon) A megye öt településén Új népfrontbizottságokat választottak A Hazafias Népfront országos kongresszusára december­ben kerül sor. A tömegmozgalom városi irányító szerveinél a hét végén tartották meg a küldöttgyűléseket, amelyeken az elmúlt öt esztendőben végzett tevékenységről, annak összeg­zéséről volt szó. Egyúttal megválasztották azokat a szemé­lyeket, akik magasabb szinten képviselik a helyi szervezeteket, összeállításunkhoz öt településről kaptunk tudósítást. EGERBEN Szombaton városi nép­frontértekezletet tartottak megyeszékhelyünkön. Ve­res István, a HNF Városi Bizottságának titkára be­számolt a népfront VII. kongresszusé óta végzett he­lyi munkájáról. Értékelte a különböző társadalmi és .tömegszervekkel való együtt­működést. Elmondta, hogy a lakosság összefogásának és társadalmi munkájának köszönhetően Eger tovább szépült az elmúlt években. Az egrieket bevonták a fej­lesztési tervek véleményezé­sébe, a körzetben falugyű­léseket, tanácstagi beszámo­lókat szerveztek, segítették az országgyűlési képviselők fogadónapjait. A városkör­zeti népfrontbizottságok munkája tovább szélesedett, az elnökség mellett működő munkabizottságok szerepe fokozódott. A beszámolót hozzászólá­sok követték amelyek töb­bek között a környezetvéde­lem aktuális gondjait. az informácószerzés és továbbí­tás fontosságát hangsúlyoz­ták. A vita után került sor a HNF városi bizottságának újjáalakítására, az elnökség és a tisztségviselők megvá­lasztására, s a munkabizott­ságok megalakítására. A HNF városi bizottságának elnöki posztjára ismét dr. Kerekes Lajos került. Veres István titkárt érdemei el­ismerése mellett felmen­tették. s helyére Molnár Istvánt választották meg. Az elnökség további tagjai: dr. Gyula Zoltán, Kovács Attila, Márton József, dr. Ritecz Éva, ifj. Barta Károlyné, Molnár György, Pajtás Fe­renc, Pálfy István, Pusztai Lászlóné. Ezt követően a megyei népfrontértekezlet résztvevőire szavaztak. GYÖNGYÖSÖN A városi népfrontértekez­letet Kelemen Árpád, a HNF Városi Bizottságának el­nöke nyitotta meg, s kö­szöntötte Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkárát. Bódt Bélát, a megyei párt-vb tag­ját, a GHV vezérigazga­tóját és Jenei Jánost, a ■HNF megyei titkárhelyette­sét. Ezután Széles János, a HNF Gyöngyös városi tit­kára számolt be az elmúlt öt évben végzett munkáról: elmondta, hogy a beszámo­lási időszakban tovább élénkült az állampolgárok érdeklődése a közügyek iránt. Nőtt a részvételük a helyi tervek kimunkálásá­ban, a célkitűzések megva­lósításában. Ezt példázza Gyöngyös megalapításának 650. és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére ki' (bontakozott széles körű ösz- szefogás a társadalmi mun* kák végzésében: A beszámoló elhangzása után Murcsányi László, a városi tanács elnökhelyette­se tájékoztatta a résztvevő­ket Gyöngyös VII. ötéves ttervénék célkitűzéseiről. A továbbiakban hozzászólások következtek. Ezek után meg­választották a Hazafias Népfront városi elnökségé­nek és más tisztségviselő­it, a megyei népfrontértekez- let küldötteit. A Hazafias Népfront Gyöngyös Városi Bizottsága elnökének megválasztották Kelemen Árpádot, titkár* nak pedig Széles Jánost. HATVANBAN a városi népfrontéritekez* letet a Cukorgyári műve­lődési házban rendezték (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents