Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET népújság, ms.október26„s.ombot A kárpátaljai magyar irodalom kistükre E heti Irodalom és Művészet rovatunkban az Ungváron kiadott Lendület című ifjúsági almanachból válogatott írásokkal és a kárpátaljai képzőművészek alkotásairól készült reprodukciókkal ismertetjük meg olvasóinkat. „Magyarnak én itt születtem...” A soknemzetiségű szovjet irodalom palettáján kicsiny, de élénk színfolt Kárpátalja (hivatalos közigazgatási nevén: Kárpátontúli Terület) magyar li- teratúrája. A határainkon túli magyar nemzetiségi irodalmak közül ezt ismeri a legkevésbé a haziai olvasó, annak ellenére. hogy az ungvári Kárpáti Kiadó könyvei évről évre jelen vannak a könyvheti kiadványok között, és irodalmi lapjainkban, az utóbbi esztendőkben gyakrabban olvashatók a Tiszahát toll- forgatóinak írásai. A közelmúltban Ungvárott kiadott Sugaras utakon: A kárpátontúli magyar nyelvű irodalom antológiája (1945—1985) című gyűjteményéből hiteles képet kaphatunk a szovjetunióbeli magyar irodalom fejlődési ívéről. A szomszédos országok magyar nyelvű irodalmainak ez a legfiatalabb hajtása mindössze négy évtizedes múltra tekint vissza. Indulásánál kiemelkedő szerepet játszott Balta László, a Kárpáti Igaz Szó című napilap főszerkesztője, művészettörténeti tanulmányok, több verses- és novelláskö- tet. valamint A lemezcsattogtató című regény szerzője, aki ma is fáradhatatlanul szervezi a kárpátaljai irodalmi életet. Antológiákat állított össze (Petro Lizanecce1. Gortbay Erzsébet tel és Vö- szócsik Verával, az ungvári egyetem magyar tanszékének tanáraival karöltve jelentős szerkesztői tevékenységet fejtett ki például a fentebb említett kötet ösz- szeállításában is); az ö bábáskodása mellett született meg a Kárpáti Igaz Szó vasárnapi irodalmi melléklete, a Neon; az ő ötlete volt (amit különben egyedülálló kezdeményezésként értékelt a szovjet sajtó), hogy a lap hasábjain kivágható s vékony könyvecskévé összefűzhető alakban jelenjenek meg a fiatal költők versei. A lap égisze alatt működik a József Attila Irodalmi Stúdió is, mely 1971-ben alakult a Kárpátontúli Területen élő és működő pályakezdő magyar költőkből és prózaírókból. A stúdió — melynek létrehozását részben nápi igény diktálta (a Kárpáti Igaz Szó irodalmi rovatának ugyanis szüksége volt versekre, novellákra és ahhoz, hogy ezek rendszeresen megjelenhessenek. egy meglehetősen népes írógárda felnevelésére kelleti vállalkozni) — az eltelt majd tizenöt esztendő alatt egy sajátos arculatú irodalmi iskolává fejlődött. „Tagjai — Írja Dupka György, a stúdió társelnöke — azóta is a szovjet irodalom gazdag tapasztalatából, a magyar irodalom haladó hagyományaiból merítve, a szovjet valóságból táplálkozva igyekeznek részt venni az új ember nevelésében, a közösség formálásában — igy kötődve szocialista hazánk egységes irodalmához." A stúdiósok nemcsak a helyi lapokban bizonyítják tehetségüket: ukránra fordított munkáikat közölte a Vitcsizna, az Ukrajnai írószövetség központi orgánuma és több más folyóirat: szerepeltek magyarországi. csehszlovákiai és romániai kiadványokban. Közülük többnek egykét önálló kötete is napvilágot látott (Balogh Balázs, Füzesi Magda. Balia D. Károly, Horváth Gyula, Ferenczi Tihamér, Finta Éva, Balogh Miklós, Imre Sándor, Horváth Sándor, Dupka György). A józsefattilásók szoros kapcsolatot tartanak fenn az ulkrán. orosz és más nemzetiségű költőkkel. Abban a meggyőződésben fordítják egymás verseit> hogy e tevékenységük révén kárpótolja egykor egymástól elkülönült és nemzetiségi ellentétektől megosztott különböző ajkú lakóiban — ukránokban. ruszinokban, magyarokban, szlovákokban, románokban — tovább erősödik az egymás iránti kölcsönös megbecsülés. barátság és szeretet érzése. Tudatosan vállalt írói magatartásforma ez, amelyről Dupka György igy vall Egy távoli ismerősnek című versében : „.. .magyarnak én itt / születtem a Kárpátok karélyozta síkvidéken s vallom magam annak / (itt, hol múló köreik tükrében ez / a föld ÁTKUNK és SZERELMÜNK, költők / szellemét idézve. TÁJAK s NÉPEK / TALÁLKOZÓJA); hol idők óta / legalább hét nemzetiség év- / gyűrűktől duzzadó fája mélyen / gyökeret vert e tájba, s most jár / szivünk szomszédolói egymáshoz. . . / így gazdagodunk, kik már közös honunk / határát a szőke Tiszától a / jeges ópe- renciáig mérjük, / s szivünk sövénye mögül ablakot / nyitunk egymás portájára. ..” Zahemszky László Dupka György Csak a táncban lázadsz? A cigifüstös disco-bárban. ha belédcsap a villám-zene. ihaj, farmer-bőrű nimfával csöndedet metszi fel a heve. s lelked gödrébe dallam surran, felszippant a tam-tam táncritmus. lángjába determináltan. ihaj taposómalma hogy visz-húz! Ereidben sistergő töltete felnégyeli vérszegény vágyad. —I az időt így agyonverve — ihaj. csak a táncba lázadsz?! I Manajln: Virágzó vólg> Balogh Miklós Nem állomás A krónikákból évezredekbe látok, mi végzet volt! És mennyi pusztulás! Itt ölő érdek, ott meg árulás.. . idők. korok — mind csupa könny meg átok. Ősök kérdőn pillantok vissza rátok : mért nem következett ezekre más? Sírt. amely úgy is körötte tátong, ember embernek szívesen mért ásott? Mi megmásítjuk ezt a földtekét, kiirtunk minden öröklött fekélyt. Földünkre többé árnyék nem vetődhet. ember emberibb életet teremt. hisz bolygónk nem lehet csak átmenet, kis állomása messze elmenöknek! HMM B oth Gáspárt nem lehetett könnyen táncba vinni. Nehéz mozgású, lúdtalpas ember volt. akkora hanggal megáldva, hogy suttogását a harmadik szomszédban is meg lehetett hallani. A fejét is magasan hordta, mintha fényes nappal csillagot keresne az égen. Hangjánál csak haragja volt nagyobb, ha fellángolt. A garast ellenben a fogához verte, aztán meg úgy becézte, hogy a felesége szóhoz nem jutott a láttán. Pedig Bothné is értett a szóhoz, olyanmód tekergette a nyelvét, mintha előtte be- zsirozta volna. Egymáshoz valók voltak mégis nehezen értették egymás nyelvét. Ha egyikük akart valamit, a másik foggal-körömmel ellenezte. így aztán nem panaszkodhattak a családi eseménytelenségre. Végül is mindig Julinak volt igaza. Nem is fogyott ki a dicsekvésből: — Olyan ember az én uram, mint egy darab kenyér. Soha az engem nem bántana. Évek sora óta farmvezető volt Both Gáspár. Szakértelme ugyan nem sok volt hozzá, de az első kolhozi években, amikor rábízták a munkát, nem is az volt a döntő. Erélyes hang, markos kéz kellett, hogy rendjén menjenek a dolgok. Mert Both Gáspárral senki nem mert újjat húzni. Az irányítást később szakemberek vették át. az állattenyésztők tanfolyamokat végeztek, gépeket kaptak segítségnek, Both Gáspár meg maradt a régi. Semmi nem ragadt rá, csak vastagabb lett. Jó étvágya volt. a vasszeget is megrágta volna. Erre azonban nem került sor. Jól ment neki. Húsz év alatt kétszer építette át a házát, aztán garázsról is gondoskodott. Moszkvicsát Zsigulira cserélte. — Van annak, aki el nem issza! — dicsekedett Bothné. — Veszünk mi kocsit a lyányunknak is, ha férjhez megy. — Nem kell annak a tiétek, lesz annak, aki vegyen — évődött vele Fábiánné, az egyetlen szomszédasszony, akivel Juli meg Erdélyi Gábor Menyecskéit nem kapott össze — A Vedres sem alább való, mint te, megveszi az a fiának. — Haha, a Vedres — biggyesztette el a száját Bothné. — Meghogy a Vedres. Kell is nekünk a Vedres. Már csak megnézzük, kihez adjuk a lyányukat. A Vedres. Ne nevettesd már ki magad. Magda. Pont a Vedres fia. — Ügy tudom, az jár a lyányodhoz — feszítette tovább a húrt Fábiánné. — Na és? — csattant fel Bothné. — Ha jár, hát jár. Addig jön, míg én akarom. Az még semmit nem jelent. De azt megmondhatom, hogy a lyányom nem lesz a Vedres fiú felesége. Mást szántam neki. komolyabb partit. — Ne te ne — képedt el Fábiánné. — Hát neked mi bajod Vedresékkel? Kezei csókolhatsz a fiúnak, ha megkéri a lyányod Okos is, derék is, egyetemje van. a te lyányod meg kicsoda? Az irodára is az urad könyörögte be. különben mehetne a mezőre a tíz osztályával. Lassan már oda is kevés lesz. — Jaj, te Magda, hogy mondhatsz mái ilyet? — hápogott vörösen Bothné. — Neked a család nem számit? Azt is kell nézni, kik voltak a Vedresék. Ha nem tudnád, én megmondom. Nagy senkik! — Te aztán adod, Juli — hüledezeli Fábiánné. — Az embernek megáll az esze. ha rákezded. Hát te ki voltál? Meg most ki vagy? Éppen hogy egy nagy senki. Az
