Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
1 j NÉPÚJSÁG, 1985. október 26., szombat MINDENNAPI NYELVÜNK Sajátos szóhasználati tünetek A rendszeresen újságot olvasók körében gyakran vető, dik fel az a kérdés, mennyit bírhat el egy-egy szó a sajtóbeli közleményekben vállalt szerepkörének teljesítésében. Arra a sajátos szóhasználati tünetre és gyakorlatra gondolnak elsősorban, hogy a sajtó hasábjain több olyan cikk jelenik meg, amelyben sok bizonytalan jelentéstartalmú és használati körű szó jut kifejező-, közlőszerephez. Egyike-másika a szótárakban sem található. Példatárunkból kitűnik, mire vonatkozik az újságolvasók megjegyzése. Lapunk hasábjain olvashattuk ezt a nyelvi formát: „Mások eummogtak” (Népújság, 1985. aug. 24.). Szótárazva még nincs a cummog szóalak. A humorban fogant cikk mondanivalója csak sejteti, milyen jelentést hordozhat. De a szövegösszefüggésből az is kitűnik, hogy amennyire bizonytalan a szó jelentése és használati értéke, annyira kifejező a hangulati intenzitása, hangalakjának hangfestő értéke. Az Élet és Irodalom lapjain olvashattuk ezt a szövegrészletet: „Egy gusztustalan trutymó lesz belőle' (1985. aug. 30.). Itt is a szó hangalakjában sajátos, ironikus csengésében érezhetünk rá a megnevezés használati értékére. Nem véletlen pl. az sem, hogy Gáli István a Trutymó címet adta annak a hangkomédiájának, amely a bömbölő rádiók, a harsánykodó televíziók terrorja ellen lázad. A keserű humor nyelvi tüneteként elsősorban a hangzása révén tartják alkalmasnak az ellopott autó megnevezésére a csotrogány nyelvi formát ebben a szövegrészletben : „Lehet, hogy a mi vén csotrogányunk azóta fellobogózott jachtként ringatózik a Duna hullámain?” (Élet és Irodalom, 1985. máj. 25.). A bizalmas jellegű társalgási nyelvhasználatból is elsősorban a sajátos stílusértéket megtestesítő hangzású szavak kerültek a publicisztikai stílus szóhasználatába Az alábbi szövegrészietekben is olyan szóalakok jutnak szerephez, amelyek nem jelnetéstartalmukkal, hanem hangzásbeli kifejezőértékükkel igazítják el az olvasót: „A riporternő nem édeske- dett, nem prüntyögött” (Észak-Magyarország, 1985 aug. 12.). Tehát természetesen beszélt, s nem alig érthetően gagyarászott. A népi nyelv szóhasználatából került, ugyancsak a humorra hangoló hangzásával kifejező értékű gagya- rász igealak a sajtó nyelv- használatába: „Angolul beszélgettünk vagy inkább ga~ gyarásztunk” (Népújság, 1985. aug. 10.). A derű, a humor, a tréfálkozó jókedv érzékelésére már hangszerkezetében, hangzásában is igen alkalmas a rittyen igealak. Az iróniába oltott, kesernyés kritika éreztetésére újságíróink gyakran felhasználják ilyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben : „A műkorlátos lépcsőfeljárat provizórikus kirittyentése még nem teszi alkalmassá fesztiválok otthonának' (Észak-Magyarország, 1985 máj. 18.). „Pingálhatnék, de nem tudok lovat, rittyentek hát olyan absztraktokat, a két szemed áll háromfelé tőle” (Népszabadság, 1985. aug. 31.). A nem tervszerűen, de hebehurgya hirtelenséggel végzett munka érzékelésére is alkalmas igealak gyakori használatának megvan a maga társadalompolitikai háttere is. Erről a nyelvhasználati jelenségről is szólni fogunk. Vasárnap a televízióban Leonyid Zorin: Varsói melódia kckat. A társadalmi drámák sorából kitűnik a három évtizedet átfogó Barátok és évek (1961) című darabja, amelynek sok szálú, érdekes cselekményét biztos kézzel irányítja a szerző. Nem kevésbé jelentős a go- göli dramaturgia hagyományaira épült, nemrég készült modern darab is. a Házasságtörés (1980). amely az álom és valóság örök szembeállását, s furcsa ve- tületeit karikírozza ki. Az évenként új darabbal jelentkező Zorin számára a világsikert egy lírai dráma, a Varsói melódia (1966) hozta meg, amely szinpad- szerúségével. remek színészi játéklehetőségével meg~ mozgatta a rendezők fantáziáját Budapesttől New Yorkig. Az érzelgősség és irrealitás csapdáit ügyesen elkerülő mű a lengyel Helga és az orosz Viktor kapcsolatának történetében egy hirtelen fellobbanó, majd az idő múlásával keserű-szép, nosztalgikus emlékké halványuló szerelem finoman árnyalt lírai krónikáját meséli el, amelyben költészet, melodráma, s irónia elegyedik. A .háromütemű darab — ez vonatkozik időbeli felépítésére. s érzelmi hullámzására is — sorsokat, sorsfordulókat tud teljes művészi hitellel megragadni, s ábrázolni. A beteljesületlen szerelmi történet alkalmat ad az írónak rövid korrajzokra is. A nagy sikerű Varsói melódia két évtized múltán nálunk is újra színre került, s a kissé átdolgozott darab egyik premierjét nemrég tartották a Hatvani Galéria és Játékszínben. A lírai dráma ugyanazon szereplőkkel — Zsurzs Katival és Benkö Péterrel — vasárnap este Zsurzs Eva Kossuth-díjas rendező elképzelései alapján a televízió képernyőjén is látható lesz. Leonyid Zorinról befejezésként az ismert mondást kell idéznünk: . . .akit egyszer megérintett a színház varázsa, többé nem tud szabadulni a színpad vonzó mágikus erejétől. A hatvanéves múlt Zorin számára a színház jelenti az éleg|t, s ez fordítva is igaz: akjélet számára — színház. Dr. Hekli József A harmincasok, de talán még a huszonévesek is minden bizonnyal olvasták a régmúlt idők világhódító bestsellerét: Margaret Mitchell Elfújta a szél című regé nyét. A családokban kézről kézre jártt s még ma is, ha ma gánkézből veszi meg az ember, ugyancsak borsos árat kell fizetnie érte. Az atlantai származású írónő négy évig dolgozott művén, s már a könyv kiadása is legendás úton-mó- don történt. Amerikában a megjelenését követően, a harmincas évek derekán csakhamar több mint egymillió példányban kelt el. majd elindult európai si- kerútjára. S micsoda közüggyé vált a megfilmesítése! A legkiválóbb hollywoodi producerek szinte hajba kaptak, millió dolláros tételekkel dobálóztak, hogy Scarlett O'Hara és Rhett Butler minden szenvedélyt elemésztő szerelmi története a vászonra kerüljön. A több mint kétéves előkészületek után végül is 1939. június 27-én forgatták le az utolsó jelenetet, s a film összköltsége csaknem négymillió dollárra rúgott. A producer, David O. Selz- nick jól számított: a siker leírhatatlannak bizonyult. Nem kevesebb, mint hét rendező vett részt a munkában. Victor Fleming vezetésével. A filmet 1940-ig (huszonötmillió néző látta, s három év elteltével csak az Egyesült Államokban 32 millió dollár bevételt hozott. A regény jellegéből adódóan. igazi hollywoodi történetre számíthat a néző. Nem többre és nem kevesebbre. De talán eleget mond az is. hogy negyven év múltán ugyanolyan siker, mint a bemutatókor. Ugyanis 1939-ben szinte valamennyi Oscar-díjat az Elfújta a szél kapta meg. A forgatókönyv- író, Sidney Howard, a producer Selznick, a legjobb epizódista, a néger Hattie McDaniel, és a főhősnő, Vivien Leigh .... de tovább is sorolhatnánk. Éndemes meditálni rajta: mit mond a mának ez a történet. A történelmi események hitelessége — Észak és Dél harca — letagadhatatlan. Az írónőben a mű keletkezésekor még elevenen élt a polgárháború emléke, valós adatokat használhatott hát regényében. Az atlantai háború, mindaz a szörnyűség. amit az ottaniak a jenkik pusztítása miatt átéltek — mai szemmel nézve a filmen meglehetősen díszletszagú, müteremszin- tű. Az akkori „szokásoknak” megfelelően a fényképezés is beáUítottnak hat, a színek olykor természetellenesek Mégis, lenyűgöző produkcióval állunk szemben, s ennek elsősorban ' azért örvendezhetünk, mert kitűnő valamennyi jellemábrázolás. Margaret Mitchell műve, de a film sem sorolható a veretes alkotások sorába. Ám sznobizmusnak hatna, ha nem vallanánk be saját magunknak: ez a „szív- repesztő” szerelem, e küzdelmes, nem kevésbé kalandos életút, a mindent elviselhetővé tévő erő a ma emberéhez is szól. Hogy romantikus. olykor „földöntúli” fordulatokkal teli a film? Igen. Am tudatunk egy síkjában mégis realitással bír. Hogy hatásvadász? Ö, persze. De sokszor kell az embernek, hogy fetöltődjön ha még oly profán, hétköznapinak tűnő módon is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni: Scarlett O’Hara szerepében Vivien Leigh tökéletesen visszaadta a jel- lemfejlödést, Clark Gable mint Rhett Butler nemcsak hódító és a női szív vágya, de talpig valóságos ember is. Leslie Howard — Ashley Wilkes figurájában — túlnő a hollywoodi „bábcsilla- gokon” A csaknem négyórás film mindvégig leköti a néző figyelmét, s ez manapság, amikor oly sok unalmas, semmitmondó mozival találkozunk. már önmagában is jelent valamit. Jóllehet, többször elmosolyodunk egy- egy valószínűtlen jeleneten, mégis mintegy tanulságként szolgálhat a mai érzelemszegény világunkban. Mikes Márta Leonyid Zorin a mai szovjet dráma egyik legismertebb és legtermékenyebb képviselője. A közel fél évszázados írói tevékenysége alatt mintegy ötven színpadi művet alkotott, amelyek mind tematikailag. mind műfajilag igen széles skálán mozognak. Drámaírói művészetének alapvető tulajdonságait egyfelől a lí- raiság és a valóság konfliktusábrázolásának összefo- nódottságában, másfelől a játékosság helyenként a groteszk, a szatirikus iránti vonzódásában összegezhetjük. Az író a valóság tényleges összeütközéseit sohasem egyszerűsíti le. mindig a realitás talaján marad, még akkor is, ha &z érzelmi oldódás felől közelít a konfliktusokkal terhelt sorsú hőseihez. Azon írók sorába tartozik, a lírai drámák mesterével. Arbuzovval, s a „rövidnad- rágosok” színpadra fogalmazójával, Rozovval. s másokkal együtt, akik új csapást vágtak a szovjet drámairodalomban, visszakanyarít- va azt a hősök szoborszerü ábrázolásától az élet egyszerű tényeihez, az emberek mindennapjaihoz. Másképpen fogalmazva: Zorin is építette azt az irodalmi hidat, amelyen a szovjet dráma a sematikus stílustól a pszichológiailag motiváltabb, maibb realizmushoz eljutott. A mindmáig népszerű Zorin nagy mesterségbeli tudással konstruált, de részben bulvárnak mondható művei, amelyeket a kritika — elsősorban a darabok valós jelentőségét túlnőtt színpadi sikerek nyomán — nem egyszer aránytévesztéssel, fgl- . és leértékeléssel fogadott, fontos és jellegzetes szerepet töltenek be az összképben, s mindenképpen érdekes színfoltot képviselnek a szovjet drámaművészetben. A hatvanas évek elejétől napjainkig tartó mintegy negyedszázad alatt a termékeny Zorin a legkülönfélébb stílusú és szerkesztésmódú darabokkal hívta fel magára a figyelmet. A műfajilag is igen változatos színmüvek között éppúgy találhatunk történelmi és lírai drámákat, mint szatirikus komédiákat és groteszk játér , r-, •• I /a f •• I rf ^ •• •• Epulo, szépülő Gyöngyös... (Fotó: Szabó Sándor) Rumen Balabanov: lfelem szembe Ötven sztotinka volt a markában. — Találtam! — magyarázta. — Azt gondoltam.- szerencsét hoz. Elnevettük magunkat. — Ha máskor pénzt találsz. tedd a takarékba, mint a rendes emberek, és ne ijesztegess senkit ökölbe szorított kézzel... ! — mondtuk neki, és leporoltuk a kabátját. Ezután szétszéledtünk (Fordította: Adamecz Kálmán) Tegnap, ahogy megyek az utcán, látom, valaki ökölbe szorított kézzel jön velem szembe Hová jutott a világ? Várj csak. mindjárt biztonsági intézkedéseket foganatosítok! Bemegyek az első telefon- fülkébe. és felhívom a fivéremet : — Bátyó! — mondom. — A helyzet igen komoly Valaki ökölbe szorított kézzel jön felém, és meg akar verni .. . — Hol vagy most? — kérdezi a fivérem. Elmagyarázom Kijövök a fülkéből. és iám, már szalad is a bátyó! — Hol van? — kérdezi. — Ott ni . . . mutatok előre .. . Az meg nem is izgatja magát, hogy kelten vagyunk, csak jön felénk, s mintha még keményebben szorítaná ökölbe a kezét . . . A fivérem megijedt. — Jóllehet ketten vagyunk — mondja —. de az ott nagyon összeszedte áz erejét Ilyen pillanataiban az ember tíz másikkal is el tud bánni. Várj, mindjárt felhívom a barátaimat!- És bement a telefonfülkébe. Nem. tudom, mit beszélt, de egy perc múlva öt deli legény szaladt felénk az utcán, alaposan kifulladva. — Hol van? — kérdezik a. legények, és felgyűrik az ingük ujját. Mutatjuk, hogy ökölbe szorított kézzel jön velünk szembe És még ezek után is közeledett. Nem izgatta, hogy heten vagyunk. Egyenesen felém tartott. És ekkor rávetettük magunkat. Letepertük a földre. Nem ellenkezett. Kétszer is belerúgtunk. Nem is reagált. Félegyenesed tünk. Ö is fölkelt. Alig látott minket a fájdalomtól. A keze azonban továbbra is ökölbe volt szorítva. — Mi a fenét akarsz még az öklöddel? — kérdeztük. — Nem erted. hogy laposra verünk? Azonnal nyisd szét az ujjadat! Rápillantott ronggyá szaggatott ruhájára, és szétnyitott az ujjait. dr. Bakos József
