Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

4, M 1 NÉPÚJSÁG, 1985. október 26., szombat Kezdődik a facsemete- és szőlőoltványvásár Sláger a szilva, hiánycikk a dió A hatvani Gazda bolt csemetekertjében Sátrán Ákos kertészmérnök veszi szemügyre a szilvafacsemetéket (Fotó: Szabó Sándor) Útszélesítés a Klapka utcán átkelőhelyeket a Lenin úton Biztonságosabbá teszik a gyalogos­fi balesetek csökkentéséért Baleset történt: a gyalogátkelőhe- hely vagy annak közvetlen közelében Sajnos, ismét Egerben, és újra a Le­nin úton. Nem lenne véletlen, ha egy helyszíni jelentés így kezdődne. De az az információ is tökéletesen hite­les lenne, hogy: csúcsforgalom idején a két lábukat közlekedési eszközként használók, a reggeli autóbuszokhoz igyekvők számára a városba vezető hosszú úton vajmi kevés a remény, hogy az egyik oldalról átevickéljenek a másikra. Még a zebra sem elég eh­hez! A járművek kőszívű gazdái ro­hannak — következésképp udvariat­lanok, érzéketlenek. Szürkületben — különösen a tél közeledtén — viszont a ..kivilágítatlan" járókelők okozhat­nak senkinek sem kellő bajt. A leg­egyszerűbb természetesen mindezekért az illetékeseket okolni. Pedig ők min­den tőlük telhetőt megpróbálnak, mim ahogy az Farkas Imre műszaki osz­tályvezető és Fekete Mihály csoport- vezető szavaiból is kiderült az egri vá­rosi tanácson. Az elmúlt években már október elején elkezdődött a gyümölcsfacsemeték és a szőlőoltványok értékesítése, az idén viszont csak e hét végén indult árusításuk a megyeszékhelyen. A késede­lem oka: a növények a szo­kottnál később kezdték el hullatni leveleiket. A még élő fát pedig nem illik ki­szaggatni a földből. Most viszont már a jelek szerint semmi akadálya a beszerzésüknek, s amint az egri áfésznél Kovács János felvásárlási osztályvezetőtől és Kvaszinger Jenő előadótól megtudtuk, a kínálat lega­lább olyan jó lesz, mint ta­valy. A gyümölcsfákat és a bo­gyósokat a Debreceni Kerté­szeti Vállalat látóképi fais­kolájától, a csemege- és bor­szőlővesszőket az abasári termelőszövetkezettől szer­zik be immáron évek óta. Ragaszkodnak az állandó partnerekhez. , — Ennek az az előnye, hogyha valamelyik fajta nem váltja be a hozzáfűzött re­ményeket, úgy tudjuk, hogy kinél kell reklamálni — mondták. — Ez biztonságot ad. Minden gyümölcsfélékből ki tudjuk elégíteni az igé­nyeket, csupán a dió lesz hi­ánycikk. Eddig szinte senki­nek sem kellett, az idén vi­szont újra keresik. Különö­sen azt az új fajtát, amely 3 év múlva már terem. Jö­vőre viszont már ez is kap­ható lesz, felkészülnek a termesztésére. Általában mindenből, így például al­mából, körtéből, szilvából 8—10 fajtát kínálunk, őszi­barackból pedig 12 féle áll a vevők rendelkezésére. Birs, berkenye és naspolya is kapható, ezek tavaly hiá­nyoztak. A bogyósok értékesítésé­vel nagy gondok voltak 2—3 éve. Senkinek sem kel­lett a ribizli és az egres. Ez a helyzet megváltozott. — Mostanában nagy igény mutatkozik irántuk — mond­ták. — Üj fajtával is szolgá­lunk. A jostya, a fekete ri­bizli és az egres keresztező­déséből keletkezett. A ribiz­linél nagyobb szemű és ma­gas a C-vitamin tartalma. Jelenleg a gyümölcsfa-sza­porítóanyagok iránti érdek­lődés látszik csökkenni. Sok helyen nincs már parlagterü­let, s megteltek a hobbiker­tek is. Csupán a régi fákat pótolják. Szőlőből sincs nagy forgalmunk, mert a telkekre néhány vessző is elegendő. Igaz azonban, hogy a szak­csoportok — nagy mennyi­ségben — az áfészen keresz­tül rendelik meg az oltványo­kat Abasárról. Minden évnek megvan a slágere. Régebben a meggyet és a cseresznyét keresték. Most különösen a szilva és az alma iránt nagy az ér­deklődés, de a kajszibarack is kedvelt. — A változás oka, hogy évekkel Azelőtt túlkínálat volt ezekből, s így a terme­lők alacsonynak tartották a felvásárlási árat. A gyümöl­csösökből ezek a fák lassan „kikoptak”. Mivel csökkent a termés, újra növekedett az ára- Most már ismét érdemes ezekkel is foglalkozni. Új­donságnak számít, hogy dísz­növényeket is tartunk. A tujaféléket és a fenyőket földlabdával együtt kínáljuk» s az év bármelyik időszaká­ban elültethetők. Az áfészhez tartozó 28 község felvásárlóit és a kör­nyékbeli kisebb fogyasztási szövetkezeteket már értesí­tették arról, hogy milyen lesz a kínálat. A hagyomá­nyokhoz híven szinte a fél megyében végzik az értékesí­tést. Amennyiben egy-egy településre nagyobb tételt kérnek, úgy azt ki is szállít­ják. — A tavalyi esztendőhöz hasonló mennyiség eladásá­val számolunk — mondták. — Akkor 14 ezer facsemete, ugyanennyi szőlőoltvány és 8 ezer bogyós talált gazdára. Természetesen ha kell, akkor többet is biztosítunk. Hét­köznapokon Egerben délelőt­tönként a volt ideiglenes pia­con, délutánonként pedig a Koszorú utcai lerakatban várjuk a vevőket, ahol szük­ség esetén szaktanácsokkal is ellátjuk őket. A fagy beáll­táig tartunk nyitva, s a jó­idő beköszöntével, tavasszal újra folytatjuk a munkát. Heves megyében még jó néhány helyen forgalmaznak csemetéket,, „ és , oltványokat. A hatvani áfész Gazda bolt­jában az elmúlt évihez ha­sonlóan most is mintegy 4 ezer gyümölcsfát szeretnének eladni. Az egyik sláger itt is a szilva. Egyébként a leg­nagyobb oltványtermesztő gazdaságokból — az abasá- riból, a nagyrédeiből és a markaziból — nemcsak a ha­zai, hanem még a külföldi piacokra is kerülnek vesszők. — Magától értetődő a kér­dés: mit tesznek a felelő­sök (?) a veszélyt rejtő helyzetek elhárítására, hi­szen sokan a közlekedési jelzőlámpák hiányával, nem megfelelő működésével ma­gyarázzák d történteket? — Az illetékesek előtt jól ismertek a dolgok. A közelmúltban végső egyez­tető tárgyalásra került sor a műszaki osztályon az érin­tett szervek képviselői kö­zött, azon részt vettek szak­emberek a megyei rendőr- főkapitányságról, a fő­ügyészségtől. a Közúti Igaz­gatóságtól és tőlünk. Ezen a tanácskozáson az említett útszakaszok forgalmi rend­jének tökéletesítésével kap­csolatos tennivalókat öntöt­tük végleges formába. — Mely konkrétumokról számolhatunk be az olva­sóknak? — Először is a Lenin út­nak a Klapka, a Grónay és a Münnich Ferenc utcai csomópontjaiban a-lámpák 'a vasúti csomópontiakká! teljes--szinkrónban ormüköd- nek, úgynevezett zöld hul­lámban. Ezzel megelőzhető a járművek torlódása, s le­hetővé Válik mindkét irány­ból a balra fordulás a Le­nin útról. A Grónay utca és a Lenin út sarkán még azt is vizsgálják, bővíthető-e az automata további fázis­sal. így ugyanis vagy a Grónayból, vagy a Lenin útról oda lehetne balra nagy ívben kanyarodni. — Az igazán veszélyezte­tett rész a Sas út és a ben­zinkút közötti szakasz... — Tény. hogy az utóbbi időben igencsak megnőtt a balesetek száma a Külsősor. a Nagyváradi és az Aradi utcai csomópontokban. Ezen a környéken — tudjuk jól — számos vállalat telephe­lye és gyermekintézmény található, s jelentős a gya­logos forgalom is. A saj­nálatos esetek mennyisége annak ellenére sem csök­kent, hogy megfelelő idő­ben odahelyezték a jelző­táblákat, s kiemelt megvi­lágítást kaptak a gyalogát­kelőhelyek. A különböző szervek képviselőinek meg­beszélésén szóba került, hogy ezen a szakaszon is jelző­lámpával kellene irányíta­ni a közlekedést. Ennek le­hetőségét a kezelő Közúti Igazgatóság és a városi ta­nács rövid időn belül meg- ■tózsfc&jÁf'fccteyVÏIt4” 'Öf éVqs tervnél már figyelem­be lehessen venni! Addig is természetesen gondos­kodni kell az átkelőhe­lyekre utaló táblák bal ol­dalon való ismétléséről, hogy a belső sávban haladók is idejében észlelhessék azo­kat. Emellett meg kell szün­tetni az ellentétes jelzése­ket is! — A Klapka utcai csomó­pont sem teljesen veszély­telen. . . —Megállapodás szüle­tett, hogy a Klapka utcá­ban az útburkolatot egy sávval bővítjük. Erre azért van szükség, hogy a jobbra kis és a balra nagy ívben kanyarodok külön-külön tudjanak besorolni. így megint csak elhárítható a tumultus. Az Agrober vállalta, hogy az útszélesí­tés tervét soron kívül elké­szíti. A műszaki osztály azt. hogy e munka elvégez­tetéséhez biztosítja az afiÿâ* gi fedezetet, s a kivitelező, a mélyépítő üzem hamaro­san megvalósítja az elkép­zelést. — Torlódásra adott jó ideig alkalmat a Somogyi Béla és a Beloiannisz utca sarkán az is, hogy nem mű­ködött a lámpa. Ennek mi lesz a sorsa? — A jelzőlámpát egy köz­úti balesetnél egyszerűen kitörték. Mihamarabb meg­rendeljük a kivitelezőnél a visszaépítését; .s a ■ lámpa — megegyezés szerint — rö­videsen reggel hattól este hatig folyamatosan üze­mel majd. Az említett vizs­gálatok eredményeiről a KBT segítségével tájékoz­tatjuk a lakosságot, s kikér­jük az állampolgárok véle­ményét is. Szalay Zoltán Az egerszalóki gyógyvízről Már több mint két évti­zede, hogy a demjéni kőolaj­mezőn — igaz, egerszalóki területen — kőolaj helyett a fúrásból meleg forrásvíz tört fel. Hőmérséklete 65,9 Celsius fok. Miután elfolyik, lehűl, az üledék pedig a kör­nyezetben színes holdbéli tájat varázsol. A kivált üle­dékes kőzet színpompája, s a víz kellemessége miatt nemcsak a környékről, ha­nem még külföldről is gyak­ran eljönnek ide fürdeni a kis kacsaúsztató szerű me­dencébe, amelyet a helyi ta­nács a víz útjában kialakí­tott. De valójában milyen is az egerszalóki forrásvíz. Érde­mes lenne-e itt fürdőt épí­teni? Meg lehetne-e pró­bálkozni gyógyászati cé­lokra történő felhasználásá­val? Asványianyag-tartalma, több mint egy gramm lite­renként. Összetétele alapján pedig kalcium — magnézi­um — hidrogénkarbonátos és kénes. Az ország többi helyével összehasonlítva egymás után érik a megle­petések az embert. Meta- kovasav tartalma magas, 63,44 milligramm. Orszá­gosan a hatodik helyet fog­lalja el. E téren az első a cserkeszőlői 114,4 milli­grammal. Metabórsav tar­talma 9 milligramm literen­ként. s ezzel a 22. helyen szerepel. A budapesti Pün­kösdfürdőéhez, illetve a Széchenyi fürdőéhez hason­lít. Kéntartalmát illetően a magyarországi vizek kö­zött a 10. helyen áll. Itt az első a mezőkövesdi Zsóri, a második pedig Harkány­fürdő. Rendkívül figyelem­re méltó magas fluorid’ tartalma, csupán a csoko- nyavisontai, a komlói és a mezőkövesdi Zsóri előzi meg. Kalcium, magnézium. illetve hidrogénkarbonát vonatkozásában a közép­mezőnyben foglal helyet. Rendkívül fontos még a víz vegyhatása. Valamivel savasabb, mint a harkány fürdői, a hévízi és az egri. A mezőkövesdihez, illetve a rudasfürdőihez áll közel. Most pedig nézzük az ed­dig említett tulajdonságok jelentőségét. A metakovasav fürdőzés során a bőr fel­színén kicsapódik, vékony védőréteget alkot, s így a hosszabb vízben tartózkodás sem károsítja a bőrt. A vi­szonylag kis metabórsav tartalmát azért érdemes megemlíteni, mert ivókú­rára is felhasználható szul- fid és fluorid tartalma mi­att, sőt ivóvíznek is alkal­mas. A kéntartalom a har- kányfürdői és a hévízi für­dők büszkesége. A fluor fogszuvasodás elleni haté­konysága jól ismert, a csontritkulás elleni szere­pe pedig a modern medici­na egyik izgalmas kérdése. Tehát az egerszalóki víz jó néhány rendkívüli kü­lönlegességgel bír. Mindeze­ket tanulmányok sora iga­zolja. Ha pedig az ember megismeri ezeket, fantáziá­ját egyre inkább felkelti a benne rejlő kihasználat­lan lehetőség. Dr. Bereczki János, a Heves Megyei Kórház és Rendelőintézet Reuma osztályának osztályvezető főorvosa A napokban adták át új díszburko­lattal és kandeláberekkel ékesítve a belváros híres üzletutcáját Magas házak sora a középkori útvonalon A Kristóf téren a múlt század végéről származó halászlányos kút gyönyörködteti az arra járókat Váci utcán. Váci ... Budapest belvárosának leghíresebb üzletutcája szebb mint valaha: új, színes dísz- burkolat borítja a Váci ut­ca sétáló szakaszát a Vörös­marty tértől a Párizsi utcá­ig. A házak magasságához mérten szűk útvonal a régi középkori alaprajzot követi. Bár az épületek az idők folyamán kicserélődtek, azért a múl­tat megörökítő városképek­ről és Pest történeti leírá­saiból tudjuk, hogy 1789-ig itt állt a Váci kapu; a 9. számú házban a Hét válasz­tófejedelemhez címzett ven­déglő, és a szállodában Liszt Ferenc is hangversenyezett; a 19. szám alatt pedig Kis­faludy Károly és Vörösmarty Mihály lakott élete végén. Ma egész sorát találjuk a divatboltok, szaküzletek, be­mutató termek, kereskedel­mi, idegenforgalmi képvise­letek elegáns együttesének. A gazdag kirakatok elvon­ják a figyelmet a szép hom­lokzatú épületekről, pedig ha keskeny is az utca, azért ér­demes egy pillantást felfelé is vetni.. A csatorna- és elektromos lejárókat korhű stílusban készült fedőkkel látták el (MTI-fotó: Varga László és Várkonyi Péter felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents