Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 252. szám ÁRA: 1985. október 26-, Szombat 2.20 FORINT Finiséhez közeledik a szölöszüret Esőre várnak az ekék Az időjárás az idén, s különösen az őszi hónapokban nem fogadta kegyeibe a mezőgazdaságot. Nagyon kevés csapadék hullott az utóbbi időben, s enélkül nemcsak a növények nem fejlődtek megfelelően, de még az ilyenkor szükséges talajelőkészítési munkákat is nehéz elvégezni, hiszen kiszáradt a föld. Természetesen így is minden határban dübörögnek a traktorok, ahol csak lehet szántanak, tárcsáznak, vetnek, s folyik a betakarítás. Hogy Heves megyében hol tartanak ezekkel a munkálatokkal, erről érdeklődtünk a gazdaságokban, s a megyei mezőgazdasági osztályon. Olvasni Mindennapi beszélgetéseink alkalmával s hivatalos tanácskozásaink során is gyakran szóba kerül, hogy gyermekeink nemcsak számolni, hanem sajnos olvasni sem nagyon tudnak. Szótagolva, többkevesebb hibával rágja át magát a szövegen, sajnos még a nagyobb diák is, s ennélfogva belefárad úgyszólván már az első sorokba. Kínjában, fájdalmában aztán már a betűket sem látja tisztán, olykor tücsköt- bogarat összehord úgy, hogy hallatán vagy hitetlenül csóváljuk a fejünket, vagy pedig önkéntelenül is felkacagunk. Utána pedig bosszankodunk, dühösen nemcsak rákiáltunk az ifjúra, hanem dorgáljuk is, mind keményebben. Ami természetesen a legkevésbé sem juttatja sikerélményhez. Ellenkezőleg. Úgy elmegy a kedve a könyvtől, hogy később még az újságot sem veszi kezébe. S itt kezdődnek a további bajok! Csak hajtogatjuk az olvasás gyönyörűségét, s többnyire alig gondolunk arra, hogy a könyv, az újság mennyire riasztó is lehet, ha nem tudjuk rendesen egymáshoz fűzni a szavakat, netalán a betűket is csak alig ismerjük. Bizony, fáradság, szenvedés így a nyomtatott sorok fölé hajolni, reménytelen bárkinek is az élvezetet emlegetni. Aki jószerével nem tud mit kezdeni egy-egy olvasmánnyal, a legkevésbé sem érzi annak igazi ízét. Egyszerűen képtelen meríteni abból a mérhetetlen ismeretanyagból, amit annyi tudós elme, okos agy kitalált, ösz- szegyűjtött, s egybefűzött. Nem tud megmártózni, fel. üdülni s új, friss erőre kapni a szellem mérhetetlen tengerében. S szegény marad bizony, talán a legszegényebb mindenki között! Nagy a betűvetés s az olvasás mestereinek felelőssége, az okos könyvek, hasznos újságok megszerettetésében, de nem kisebb a szülők, a család hasonló feladata sem. Idő, türelem kell minden nebulóhoz itt is, ott is, különösen a gyakorlással szükséges sokat törődni. Nem szabad addig megnyugodni. amíg makog a gyermek, s a legkevésbé is húzódozik, viszolyog a nyomdatermékektől. Miközben pedig fáradságot nem kímélve kérjük a lecke felmondását, természetesen járjunk elöl felnőtthöz illő jó példával is rendszeresen. Tartozzék mindennapi életünkhöz a könyv, az új. ság még akkor is, ha sokszor a munka fontosabbnak látszik. Mert az olvasás tulajdonképpen a munkánkban is segít. Egy sor mindent világosabbá tesz előttünk, s könnyít gondjainkon. Hamarább felismerjük, hogy egy-egy feladaton miként lehetünk ügyesebben, gyorsabban úrrá, tudásunk feltétlenül kamatozik a meg oldásban. Gyóni Gyula Gyöngyösön a Mátra Kincse Termelő- szövetkezetben is nagyon nehezen haladnak a szántással. A tervezett 800 hektárnak ailig készültek el a negyedrészével, mert a talaj nem fogadja be az ekét. Visontai Lászlótól, a nagyüzem elnökétől azt is megtudtuk, hogy az őszi árpa már teljes mértékben, az őszi búza pedig mintegy 60 százalékban földbe került. Az utóbbit folyamatosan vetik. Emellett végzik a talajelőkészítést is a kukoricaföldeken, amelyekről mostanság került be a termés a magtárakba. Egyébként ebből a növényből öt tonna a hektáronkénti átlagtermés. A burgonyát is kiásták Ugyancsak az aszály is szerepet játszott abban, hogy a szőlőtőkék nem hozták a várt mennyiséget. Csupán a kék szőlőknél elfogadható az eredmény, a többi fajta jócskán elmaradt a tervezettől. A zöldségfélék közül a paradicsom már a végét járja Viszont a petrezselyem, a sárgarépa, a zeller, az őszi káposzta és a cékla betakarítása csak november 10-e táján fejeződik be. Erdőtelken is bizony nehéz napok járnak a Szabadság Tsz-ben, hiszen — mint néhány más helyen, úgy itt is — képtelenség szántani. Csupán tárcsáznak s. úgy vetik a búzát. Ezt a munkát e hét végére fejezik be a 920 hektáron. Az őszi árpával pedig már régebben végeztek. Amint Soltész László elnök elmondta, a talajelőkészítést folyamatosan végzik, ahogy lekerül egy-egy növény termése a földekről. Jelenleg a kukorica törése zajlik. Jó hír, hogy az eddigi hat és fél tonnás hektáronkénti átlagtermés meghaladja a vártat. Emellett még egy kevés paradicsom -várja a dolgos kezeket. S ha már az aszályra panaszkodunk. említsük meg a jégverést is, amely tönkretette itt a téli almát. Igaz. csupán négy hektárnyi volt ebből a gyümölcsből. Andornaktályán az aszály miatti kemény földeken, a vetőágyak készítése során több munkagép meghibásodott, sőt a szikrázó talajon még tárcsák is eltörtek. Bajzát László elnök arról is beszámolt, hogy az Egervölgye Termelőszövetkezetben befejezték a kukorica aratását, s e hét végén a szüret is véget ér. A szőlőből azonban csak a tervezett meny- ny-iség harmadrésze kerül a puttonyokba. Az 1400 hektáron elvetették a búzát. Csupán 500 hektár szántása van még hátra, de ezzel még várnak. Hátha megérkezik az eső, azt követően könnyebben hasíthatja az éke a földet. Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy az aszály miatt a gazdaságok csak számottevően több munkával tudják elérni, hogy a kalászos gabonák jól előkészített magágyba kerüljenek. Viszont jó néhány helyen képtelenek ezt elkészíteni addig, amíg 25—30 milliméter csapadék nem hullik. Az előirányzott több mint 72 ezer hektár 90 százalékán elkészült a vetőágy, s az őszi búza már mintegy 46 ezer hektáron földbe került. Feléhez értek a kukorica törésével, s a cukorrépa betakarításával. Az utóbbi cukortartalma 18—20 százalék közötti. Eddig sem szállítási, sem átvételi gond nem akadt. Végéhez közeledik a szüret is. A nagy szárazság miatt azonban a mennyiség tovább csökken. Befejezés előtt áll a téli alma szedése, s a földeken csupán gyökérzöldség, cékla. téli káposzta vár még a sarára az említettek mellett. Vetik az őszi búzát a Hevesi Állami Gazdaságban Kádár János Nagy-Britanniába utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, a brit kormány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Eszak- Irország Egyesült Királyságba utazik. Sarlós István befejezte ötnapos franciaországi látogatását Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. befejezte ötnapos franciaországi látogatását és tegnap, a délutáni órákban, elutazott Párizsból. Ülést tartott a SZOT Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely egyebek között a szakszervezetek ifjúsági munkájának továbbfejlesztéséről tárgyalt. A SZOT személyi kérdésekről is döntött. Dr. Bukta Lászlót — más munkaterületre kerülése miatt — felmentette a Szakszervezetek Országos Tanácsa, annak elnöksége és titkársága tagjainak sorából és titkári funkciójából, s helyette Kósáné dr. Kovács Magdolnát, a Pedagógusok Szakszervezetének volt titkárát kooptálta tagjai sorába és megválasztotta a SZOT-titkárának. Szlovatsik Károlyt. a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjét ugyancsak megválasztották a SZOT titkárának. MŰSZAKI—KÖZGAZDASÁGI HETEK *85 Élelmiszer-gazdaságunk 1990-ig Dr. Villányi Miklós államtitkár előadása Gyöngyösön Merre tart a magyar élelmiszer-gazdaság? Milyen eredményei, gondjai vannak az ágazatnak, és mi lesz a szerepe a jövőben a hazai ellátásban, valamint az exportban? Ezek a kérdések foglalkoztatták pénteken délután Gyöngyösön, a Mátraalji Szénbányák központi tanácskozótermében összegyűlt szakembereket. A műszaki-közgazdasági hetek újabb kiemelt rendezvényén részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese is. Dr. Villányi Miklós államtitkár tájékoztatója közben (Fotó: Perl Márton) Dr. Domán László. a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd dr) Villányi Miklós, mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár tartott előadást. Rövid áttekintést adott élelmiszergazdaságunk elmúlt négy évtizedes fejlődéséről. Elemezte az 50-es. a 60-as, a 70-es évtized agrárpolitikáját. valamint a 80-as évek első felének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy mező- gazdaságunk és élelmiszer- iparunk a 70-es években lépett elő a korszerű biológiai, technikai és technológiai alapok megteremtésében. A világgazdaságban bekövetkezett változások azonban a magyar gazdaságra is kedvezőtlenül hatottak. Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. decemberi határozatát követően az egyensúlyi helyzet megteremtésére irányuló gazdaságpolitika megvalósítása, az elmúlt években a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól is jelentős jövedelemelvonásokat tesz szükségessé. Mindezek ellenére az ágazat a VI. ötéves tervben is magas színvonalon járult hozzá az ország kiegyensúlyozoti élelmiszer-ellátásához és jelentősen növelte exportját is. A kivitelt azonban különösen az elmúlt két évben jelentősen befolyásolta, hogy tovább romlottak a cserearányok az élelmiszerek világpiacán. A termelés korszerűsítésére tett erőfeszítések viszont így is jelentős eredményeket hoztak, ami a magyar élelmiszer-gazdaság nemzetközi elismerését is bizonyítja! Ma, az egy hektáron elért hatszáz dolláros teljesítménnyel felzárkóztunk a francia, az osztrák. illetve az olasz mezőgazdaság mellé. A világ élvonalához tartozunk az egy főre jutó gabona- és hústermelésben, a tejtermelésben pedig 4 ezer 300 literes átlaggal Európában a nyolcadik, az egy ia- kosra jutó 408 darabos tojástermeléssel pedig Hollandia után a második helyen állunk. összességében a VI. ötéves tervi elképzelések tel* jesülnek a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdőgazdálkodásban. Beszélt arról is, hogy a gabonatermelésben a versenyképes országok közé léptünk előre. Van azonban aránytalanság a kalászos gabona és a kukorica termelése között az utóbbi rovására, melyen megfelelő ösztönzéssel kívánnak változtatni! Hangsúlyozta, hogy 1990-ig a magyar gazdaság- politika céljaival összhangban fejlődik tovább élelmiszer-gazdaságunk. Fenn* tartjuk az előrelépés lehetőségeit. mindenekelőtt a választékos hazai ellátás és a fokozódó exportfeladatok érdekében. A sertés- és a baromfitenyésztés ösztönzésére új árpolitikai döntések lépnek életbe. 1986-ban szigorítják a keresetszabályozá- sí rendszerek feltételeit és az adózásban is lesz néhány változás. (Fotó: Perl Márton) Mentusz Károly
