Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. október 25., péntek Kitüntetések a megyei tanácson (Folytatás az 1. oldalról.) ilok oktatásának javuló ered­ményeiről beszélt. Hegedűs Ernőné a pedagógusok in­dításához kért nagyobb tá­mogatást. Kameniczky An­tal a sok mindennek alap­ját jelentő iskolai oktatás­ban a tanítás helyett a meg­teletére rendezett PV-kiálli- tás megtekintésére invitálta a résztvevőket. Gyóni Gyula ★ Tegnap délelőtt ülést tar­tott Eger Város Tanácsa is. Dr. Varjú Vilmos tanácsel­Néhányan a kitüntetettek közül. Balról: Túró Miklós. Hen­ger Ferenc, Pók Anna. Besze Ferenc, Bocsi Lajosné és Gál Sándorné (Fotó: Perl Márton) tanításra buzdított. Vass Julianna a világnézeti tisz­tánlátás szerepére utalt. Szabó Péter az intézeti mun- Ika feltételeinek további ja­vítását emelte ki a tenniva­lók közül. Kóta Sándor, a honvédelmi felkészítés je­lentőségét hangsúlyozta. Minczér Andrásné községük fejlesztéseiről számolt be. Valluch István a fiatalság jelentősége igazi felismeré­sének. megértésének fon­tosságára figyelmeztetett. Válaszadás, a vita össze­foglalása után elfogadták a megyei tanács következő öt­évi ciklusprogramját, szer­vezeti és működési sza­bályzatát, megalakították bi­zottságait. Jóváhagyták az egri tanuszoda építését szol­gáló kötvénykibocsátási el­képzelést, a gyöngyösi kór­házrekonstrukció megkez­dését. s elfogadtak még több más indítványt. Végül Pi­pis József megyei polgári védelmi törzsparancsnok mondott köszönetét munká­juk támogatásáért. egyben pedig a 35. évforduló tisz­nök megemlékezett az első választások és a tanácsok megalakulásának 35. évfor­dulójáról. Visszatekintett az első tanácstörvényre, az 1950. utáni demokratikus fejlődésre és a testületek későbbi helyi és össztársa­dalmi szerepének változá­sára. A közügyet, a megalaku­lástól szolgáló tanácstagok­nak emlékplakettet adtak át. Így Friedrich Istvánné dr., özv. Tóth Istvánné, Gerzovich József és Csécs István kapott elismerést. Ezután a munkaterv sze­rinti napirendek megtárgya­lására került sor. Dr. Gyu­la Zoltán vb-titkár beszá­molt a hatósági munka tör­vényességéről. dr. Gyetvai Gyula, a megyei kórház fő­igazgató főorvosa pedig Eger egészségügyi ellátásának helyzetéről adott számot, majd a tanácstestület meg­köszönte a mintegy 2300 egészségügyi dolgozó alap- ellátási és kórházi tevékeny­ségi körben végzett munká­ját. Befejeződött az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka Veress Péter tájékoztatója Egerben (Folytatás az 1. oldalról.) Aláhúzta, hogy a követke­ző években várhatóan a nemzetközi piacokon javul­nak az áruelhelyezési lehe­tőségek. Ezek feltétele azon­ban a modernebb, verseny­képesebb termékek gyártá­sa és eladása. Ebben a mun­kában kiemelkedően fontos, hogy gépiparunk és élelmi­szergazdaságunk tovább nö­velje kivitelét. Természete­sen nem mondhatunk le a vegyi- és a könnyűipar ál­tal gyártott cikkek export­járól sem. A minőségi igé­nyek azonban nap mint nap növekednek, különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari termékek­kel szemben. így a fő célki­tűzés az, hogy valamennyi gazdálkodóegységnél a meg­levő energiával és anyagból többet, az eddigieknél jobb cikkeket állítsanak elő. Csakis a hatékonyabb mun­kával teremthetjük meg azokat a forrásokat, amelyek 1990-ig előbbrelépésünket szolgálják. Ezután a következő évek importpolitikai elképzelései­ről is szólt. Hangsúlyozta, hogy ennek elsősorban a ki­vitellel megfelelő arányban kell alakulnia. A behozatalt pedig főleg korszerű tech­nikával és technológiával a feldolgozóipar korszerűsíté­sére fordítják. Heves me­gye idei külkereskedelmé­ről szólva a háromnegyed­éves eredmények alapján ki­fejtette, hogy az országos képhez hasonló. Elmaradás van a konvertibilis export teljesítésében, ugyanakkor a rubelelszámolású kivitel valamelyest meghaladja áz időarányos tervet. Végeze­tül felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a következő évek­ben úgy kell szervezni mun­kánkat. hogy az a többlet­teljesítményekben jelent­kezzen. Ehhez a termelőüze­meken kívül fontos a kor­mányzati munka további ja­vítása és a dinamikus fej­lődést segítő közgazdasági sza­bályozórendszer kialakítása. ■ Mentusz Károly (Folytatás az I. oldalról.) Reagan elnök sajátos hangvételű beszédet mon­dott az ünnepi ülésen. Azt mondotta ugyan, hogy „új kezdetet akar a szovjet— amerikai kapcsolatokban. amikor novemberben Genf- ben találkozik Mihail Gor- bacsovval. az SZKP KB fő­titkárával” —. de beszéde nagy részét a Szovjetunió politikája és különösen más országoknak nyújtott segít­sége elleni támadásoknak szentelte. Reagan abból indult ki. hogy „a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti különbségek mélyrehatóak". Bár kifejtette, hogy Gorba- csovval .,olyan szellemben lehet és kell találkoznia, amelyben békésen tárgyal­hatnak a különbségekről", továbbá a nézeteltérések megértésének egyetlen módja az, ha tisztában van­nak lényegükkel, s Genfben meg kell vizsgálni, mi az oka a bizalmatlanság jelen­legi szintjének". Az ameri­kai elnök azt mondta: ,.a Szovjetunió megsértette a két ország között fennálló szerződéseket, s az amerikai nép »nem tud megbékélni azzal, hogy« erőt és akna­munkát használnak fel" a rendszer hatókörének ki- terjesztésére. Reagan csak röviden fog­lalkozott a Szovjetunió új leszerelési javaslataival. „Ügy vélem, vannak a ja­vaslatban olyan magvak, amelyeket fel lehet nevelni, s az elkövetkező hetekben arra kell törekednünk, hogy létrehozzuk az igazi alku folyamatát" — mondotta, s kijelentette: üdvözli a szov­jet vezetésnek a balliszti­kus rakéták számának nagy arányú csökkentése iránt ta­núsított érdeklődését, de azt hangoztatta : „ mindaddig. amíg az ilyen fegyvereket nem tüntetik el a föld szí­néről. az Egyesült Államok keresi a módot arra. hogy kísérletekkel és próbákkal szabaduljon meg a nukleá­ris fenyegetés terrorjától”, vagyis folytatni kívánja az úrfegyverkezési program megvalósítását, beleértve az ilyen fegyverek gyakorlati kipróbálását. Azt állította, hogy ez nem fenyeget sen­kit sem. s a Szovjetunió is foglalkozik űrvédelmi rend­szer kifejlesztésével. ..Tavaly az ENSZ köz­gyűlés ülésszakán azt mon­dottam. hogy az Egyesült Államoknak és a Szovjet­uniónak minden oka .meg­van a közöttük fennálló tá­volság lerövidítésére. Genf­ben. a két ország vezetői­nek hat év óta első találko­zásán Gorbacsov úrnak és nekem meglesz erre a lehe­tőségünk. Igv Genfbe mind­két félnek azzal a szándék­kal kell elmennie, hogy párbeszédet folytassanak, el­kötelezzék magukat egy olyan világ mellett, amely­ben kevesebb a nukleáris fegyver, elkötelezzék magu­kat arra, hogy biztonságo­sabb ösvényen haladnak együtt a XXI. század felé, lerakják a tartós béke alap­jait" — mondotta Reagan, kijelentette, csak akkor le­het eredményeket elérni, ha „minden nép felhagy azzal, hogy saját elgondolásait má­sokra kényszerítse". ★ Az ülésen felszólaló szov­jet külügyminiszter. Eduard Sevardnadze bevezetőben felolvasta azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kül­dött a világszervezet főtit­kárának és az ENSZ fenn­állása 40. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepi ülés valamennyi résztvevőjének. A szovjet külügyminiszter ezután méltatta az ENSZ négy évtizedes útját. A miniszter megállapítot­ta: változatlanul a népek és a világszervezet előtt áll meg a legfontosabb feladat, a garantált béke megterem­tése. Utalt arra, hogy a Szov­jetunió mélyreható megol­dást javasolt az európai kö­zepes hatótávolságú nuk­leáris eszközöket illetően, s eltávolítottá egyes ilyen fegyvereit az európai öve­zetből. „Ha megfelelő meg­állapodásra jutunk, nem növeljük az ilyen fegyverek számat országunk ázsiai területén sem" — jelentette ki A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte: a létrejött nemzetközi szer» ződéseket — így például a rakétaelhárító fegyverekről létrejött SALT—I szerződést — nem lehet egyoldalúan és önkényesen értelmezni. A SALT—I szerződés világosan és egyértelműen eltiltja min­den olyan újfajta rendszer és annak összetevői kifej­lesztését. kipróbálását és rendszerbe állítását, amelyet a tengerre, a levegőbe, a világűrbe vagy mozgatható indítóállásba telepítenének. ,,Reméljük, hogy az Egyesült Államok olyan álláspontra helyezkedik, amely lehetővé teszi, hogy a soron követ­kező szovjet—amerikai csúcstalálkozón elvi megál­lapodásra lehessen jutni azokról a kérdésekről, ame­lyek jelenleg a genfi tár­gyalásokon szerepelnek A szovjet külügyminisz­ter szólt a világgazdaságban mutatkozó súlyos jelensé­gekről is. a munkanélküli­ségről, a gazdagok és sze­gények helyzetében mu­tatkozó szakadék további mélyüléséről. Elítélte az új­gyarmatosító gazdasági tö­rekvéseket. amelyek a népe­ket nemcsak gazdaságilag sújtják. hanem politikai szabadságuktól is megfoszt­ják. Sürgette az adósság- probléma olyan megoldását, amelyben az Egyesült Nem­zetek Szervezete is részt vesz „A Szovjetunió tiszta lel - kiismerettel, nem üres kéz­zel jött erre az ülésre — mondotta beszéde be­fejező részében Edu­ard Sevardnadze. — Az az ország, az a nép, amely oly sokat szenvedett a há­borútól. hogy sebei most, negyven év elmúltával is sajognak, olyan konkrét és- realista lépések széles körű programját javasolja, ame­lyek a minimálisra csök­kenthetik a világméretű ka­tasztrófa kockázatát. Min­den törekvésünk a jövő biz­tosítására irányul — de en­nek a jövőnek az érdekében a kockázatot már most fel kell számolni." Búvdrúton a Vörös-tengeren VII/6. Forgatócsoport — víz alatt Innentől kezdve a többi „meló". Bátyó tart még bú­várruhában a Szaturnusz fe­délzetén ggy stábártekezletet. Ez olyan furcsán hivatalos számomra. Stábértekezlet? Szolnoki búvárbarátaim­mal ugyanis az Adrián tel­jesen máshoz szoktam. Tóni mondott valamit, hogy úgy. A többiek hozzászóltak, de csak ha gondolták. hogy esetleg másképp. Aztán Tó­ni közölte, hegy mégis vagy mégse. Egypercesnél hosszabb ..értekezletre" nemigen em­lékszem sem az Adriáról, sem Kisköréről, ahol a zsi­lip alatt dolgoztam velük. Ez más. Bátyó részletesen elmond­ja, hogy azon az útvonalon, amelyet végigúsztunk, mi­lyen sorrendben, milyen tá­jékozódási pontokhoz igazod­va mik a filmezhető látniva­lók. Hacsek. Tóni. én néha belejavítunk: az „öreg megfigyelőkészsége azonban tiszteletreméltó. Alig kell megszólalnunk, z A filmezni induió csapat annál többet beszél. Kérdez, pontosít, részletekre kíván­csi. Nemigen értem: ugv vé­lem, túl nagy feneket kerí­tettek a dolognak. A tévé­sek mindent túlbonyolíta­nak. gondolom korábbi ta­pasztalataimból. Amíg utánuk nem megyek a második palack levegővel. Mert van ugye a kamera, ifj. Pásztor kezében. Szá­razon vagy negyven kiló a tokkal együtt, a víz alatt is terjedelmes, nehezen forduló jószág. Aztán van két-há- rom lámpa. Kecskeméti Gabi, Cser Géza. Kiss Fri- nyó, Herke Géza kezeli őket, váltva. Az operatőrt Stensz- ky Gyula cseréli le. ha fogy­tán a levegő. De inkább a film fogy hamar. Olyankor a szárazon levő operatőr filmet cserél. a víz alatti pedig addig fényképez. Mint a kombájn. Tehát váltott személyzet dolgozik azon, hogy az ál­talunk felderített szakasz filmre, fotóra kínálkozó lát­nivalóit minél kisebb idő- veszteséggel tegye képpé. A viz alatti stáb tagjai számá­ra a normális filmforgatás legfontosabb kelléke, a be­széd. nem adatott meg. Te­hát előre tudniuk kell. mit akarnak, a kevés kézjel minden kifejezésre nem ele­gendő. A levegő adta korlá­tozott felvételi időtartam pe­dig sietségre ösztönző. De nem kapkodásra! A hal megriad, a homok zagyossá válik a kapkodó mozdula­toktól. és felvételre alkal­matlan körülményeket te­remt. Es a kapkodás: hiba- lehetőség is! Ami nemcsak azért veszélyes, mert itt is­métlés nincs, a labor, ahot minden kiderül. négyezer kilométerre van. De elég egy rosszul beszilikonzsirozott O-gyürűs tömítés, és az Ar- riflex filmfelvevő, amelyen egy egész expedíció alapul, vizet kap, és bedöglik. Ezért hát. hogy a kis Pásztor, a maga jóval nyolc­van feletti kilóival oly mér­téktartóan mozog. A szára­zon ez néha már idegbor­zoló egv ilyen szangvinikus ember számára, mint. én, itt azonban a stábértekezlet ki­váltotta ellenérzéseim cso­dálattá módosulnak. Ahogy a ferdén ledőlt gorgánia- korall ágai fölött elúszó tűz- halra ráközelít, kezével ve­zényelve a világító fiúkat — felesleges mozdulat nélkü­li profizmus. Frinyó közben megmutatja, hogy mi a kü­lönbség egv világosító és egy búvár között: saját ref­lektorát a gorgónia alá te­szi, az áteső ellenfényben teljesen térbelivé válik a látvány. Súlytalan lebegés: a tűzhalhoz méltó. Meg Fri- nyóhoz. aki ezek szerint szintén profi. Nemcsak, hogy mindent tud, a szakmájá­ról. de élvezi is. Nekem ez a profizmus. Kezdem és is élvezni a dolgot. Gyorsan körülpil­lantva találok még egy sok- tollú tűzhalat, gondosan oda­terelgetem a kamera elé. Egy tűzhal: talált valamit a kamera. Két tűzhal : ez már cselekményes film! Mellényem egyre dagad . . . Miközben persze, arra nem figyelek eléggé, hogy kissé felkavarom a homo­kot. Cser Géza odamutat uszonyaimra. Megértem; de hát, állni,’ térdelni kell va­lamin! Széttárom a karom, jelezvén tehetetlenségemel. Cser Géza odahajol lassan. A mentőmellény egy tömlő­vel. az inflátorral a levegő­palackhoz kapcsolódik. En­nek kapcsológombját nyom­ja meg. amitől a mentőmel­lény azonnal megtelik leve­gővel, és katapult gyorsaság­gal repít a felszín felé! De mindenesetre: el a kemera közeléből . . . „Repülök" fölfelé vagy öt métert, mire megtalálom a golyóval ellátott szinórvéget a mentőmellényen. Ennek meghúzásával a mellényből kiengedhető a levegő. így le­het süllyedni. Haragszom Cser Gézára, hisz kirúgott: aztán látom, hogy ők, Fe­rit nem számítva mindany- nyian lebegnek a talaj felett, a mentőmellény segítségével. Tényleg! Hát hogy magya­rázta volna el ezt másképp a víz alatt? Hasonlóan járok Herke Gézával is. Nikoncssal-va­kuval készítenék totálképe­ket erről az olajozottan működő búvár-világosító- operatór gépezetről, de ez legalább öt kocka. a nagy távolság miatt nagy villa­násokkal. Az ötödik villa­násnál feljön oda. ahonnan rálátással fényképezek, és élénk taglejtésekkel magya­rázza el a következőket: Munkában — ,,A Fuji film, amelyre Ferike forgat, a lámpák vö­röses fényére ad majd szín­helyes képet a negatívon. Ha ebbe belevillan a vaku, ennél jóval kékebb színű fénye, az egy filmkockát a filmből nemcsak hogy túlex­ponálhat, de még normál fe­dettség esetén is más szí­nűvé tehet. Márpedig a nyu­gatnémet átvevő a márkatíz­ezrekért olyan filmet, ame­lyen akár egyetlen (!) karc is van, használhatatlannak minősít !" Rábízom az olvasó fantá­ziájára annak elképzelését, hogyan mutogatta el e rövid eszmefuttatást tizenöt mé­teren Herke Géza? Tanulság: az ő mozgásu­kat kell ellesnem a víz alatt. Nézem Frinyót először. Felröhögök, számból kifor-. dúl a csutora. Frinyó ugyan­is még egyszerűbb megol­dást választott. Egyszerűen levette a nagy-nagy áramlá­sokat, tehát homokfelhőt okozó uszonyt, és neoprén csizmájában könnyedén lépdel. De rettentően komi­kus. szokatlan a mezítlábas a forgatócsoport búvár látványa: ezen nevet­tem. És ezért köhögök most. . . A víz alatt nem il­lik röhögni ugyanis. De ha egyszer Frinyó olyan! Egész albertirsai egyé­nisége derűt sugárzó. Ugra­tások célpontja a hajón is. Most is annak veszi, hogy uszonya nincs ott. ahol le­tette. Egyik sincs Eszébe se jut, hogy a tenger nem tó, íolyamnyi méretű és se­bességű áramlások folynak benne. Amik elvihetik az uszonyt. Ha ugyan a hajón nincs. Am a későbbiekben kide­rül, hogy a hajón sincs. Egv profi, import strapabíró uszony ára forintban jobbá­ra kettessel kezdődő négy­jegyű szám,, érthető hát a bánat. Amit tetéz Bátyó ok­fejtése a vacsora mellett. (Azért ott, mert onnan Fri­nyó nem tud menekülni az ugratások elől.) — Tudod. Frinyó. az egészben csak az lesz a kel­lemetlen. amikor majd szob­rot állítanak neked Albert- irsán. Most képzeld el, ott állsz, mint rettenthetetlen búvár, maszkodat a keleti égboltra függesztve da­colsz a széllel, hátadon pa­lack — itt kihasználva a finálé előtti lélektani pilla­natot. vastagon zsíros ke­nyeréről a felesleges zsírt egyszerűen rákeni Frinyó kenyerére, aki ezen a pofát­lanságon eltátja a száját — jobb kezedben kedvenc gu­mis szigonypuskád, balod­ban a lámpa, és akkor nem lesz a lábadon uszony! Frinyót szemmel láthatóan porrá zúzza az eshetőség. Bánatában megeszik még kél fej vöröshagymái éjsza­kára. Kőhidi Imre (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents