Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 251. szám AKA: 1985. október 25., péntek 1.B0 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Környezet Barátom, aki lelkes szer­vezője a városszépítő egye­sületnek, érdekes dologra hívta föl a figyelmemet minap. Arról beszélt, hogy Egerben kevesebb a ron­gálás, mióta korhű öntött­vas lámpaoszlopokat he­lyeztek el. Mintha a van­dálok is tiszteletben tarta­nák azt, ami jobban illik a hely szelleméhez, eszté- tikusabb, látványosabb. Míg a régi mindenütt látható világítótestek álltak az em­legetett téren, mindunta­lan ki kellett javítani a kárt, rendszeresen tönkre­tették a burákat. Beszélgetőtársam iga­zolva látta ezzel régi el­méletét, mely szerint igenis nevelő hatású a környezet, a harmonikus látvány meg­akadályozhatja a károko­zást: ami kirí az eddig megszokottból, amivel nem lehet megbarátkozni, sok­kal nagyobb veszélyben van. Szerinte ezért érde­mes nagyobb figyelmet fordítani a mindennapok kultúrájára, az utcákra, a terekre, az épületekre, mindarra, ami körülvesz bennünket. Meggyőző ez az érvelés, bár néha találkozunk ez­zel ellentétes jelenségekkel is. Mégis, általában igaz a megállapítás. Feltűnik ugyan néha Eger történel­mi belvárosában is falfir­ka, esetleg más vandál tett, mégis, lakótelepeink­re jellemzőbb ez a fajta magatartás. Ahol kevésbé gyökeresedtek meg a lakók, ott hajlamosabbak arra, hogy tönkretegyék, elha­nyagolják azt, ami körül­veszi őket. Sajátos jelenség ez: éppen ott, ahol nagyobb szükség volna rendszeretet- re, gondoskodó figyelemre, épp ott feledkeznek meg erről leginkább. Hiába, az emberekkel nehezen lehet elfogadtatni, hogy olyasmit védjenek, fejlesszenek, ami kevésbé méltó rá. Ez az ellentmon­dás rányomja a bélyegét hétköznapi életünkre, az ördögi körből nehezen le­het kitörni. Arra nincs anyagi lehe­tőségünk, elképzelhetetlen is, hogy máról holnapra megszépüljön minden köz­terület. Inkább az lehet a megoldás, hogy fokozato­san, s a jövőre gondolva alakítsuk ki azt a városké­pet, amely formálja lakó­ját. Jó példa erre az Egri Ifjúsági Ház, amely mű­velődési intézményként szolgálja a megyeszékhely fiataljait, de úgy, hogy köz­ben példát mutat az igé­nyes környezetre, a lát­vány szépségére is. Itt is igazolódott a bevezetőben említett gondolat: a ha­nyagnak tartott ifjak ha­mar megtanulták, miként lehet megőrizni a tisztasá­got. hogy másnap vagy harmadnap is az fogadja őket. amit megszerettek. Az igényesség és a mi­nőség kulcsszavai jele­nünknek és jövőnknek. Ha megtanulunk e fogalmak jegyében gondolkodni, építkezni, sőt uram bocsá' tisztán tartani a közterüle­tet, társadalmunk minden területén érzékelhető lenne a változás. Gábor László Hazánkba látogat Erich Honoskor Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke a közeli napokban baráti munkaláto­gatásra hazánkba érkezik. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Lázár György­nek, a Minisztertanács el­nökének a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének szófiai üléséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta és elfogadta a vállalati jö­vedelem- és keresetszabályo­zás 1986. évi módosításáról szóló jogszabályokat. A kormány áttekintette az Országgyűlés októberi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatokat és észrevétele­ket. Ügy döntött, hogy a ja­vaslatokat a VII. ötéves terv véglegesítésekor hasz­nosítja. Egyidejűleg kötelez­te illetékes tagjait, hogy a konkrét indítványok meg­valósításának lehetőségeiről tájékoztassák az Országgyű­lés elnökét és az érdekelt képviselőket. ÜNNEPÉLYES MEGEMLÉKEZÉS Javult az Ifjúság helyzete Kitüntetések a megyei tanácson Az egri megyeházán a Himnusz vezette be csü­törtökön délelőtt a tanács soros ülését — külső­ségekben is ünnepélyesebbé téve az eseményt, amely ez alkalommal kedves évfordulóhoz kötő­dött. Harmincöt esztendeje annak, hogy a taná­csok megalakultak hazánkban. A résztvevők — közöttük dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Mészáros Albert, a HNF me­gyei titkára és dr, Szenczi Géza, az Állami Ifjú­sági Bizottság osztályvezetője — üdvözlését kö­vetően mindenekelőtt erről szólt*' Markovics Fe­renc elnök is. Ünnepi beszédében a ta­nácselnök hangsúlyozta, hogy a megemlékezés nem csupán a magyar közigazgatás tör­ténete fontos dátumához kapcsolódik, hanem szocia­lista államhatalmunk egyik alapintézménye létrejöttét is köszönti. A tanácsrendszer­rel államunknak olyan he­lyi és területi szervei szü­lettek, amelyek összhangban vannak a szocializmus épí­tésének általános, illetve hazai követelményeivel. Ta­nácsaink megerősödtek, me­gyénkben már évi mintegy 4,3 milliárd forinttal gaz­dálkodnak önállóan, saját tervük, költségvetésük alap­ján — a lakosságot szolgál­va. Ezután Markovics Ferenc kitüntetéseket adott át. Ta­nácstagi, tanácsi munkájá­ért emlékplakettet kapott Bocsi Lajosné egri főelőadó, Bozsik Árpád besenyőtelki tanácselnök, Gál Sándorne egri nyugdíjas, Ivády László pétervásári, Juhász Jenő tarnamérai tanácselnök, Ju­hász József markazi vb-tit- kár, Magda Miklós egri csoportvezető, Miskolczi Erzsébet főelőadó, Nagy László osztályvezető-helyet- ites. Pók Anna nyugdíjas, Sántha Pálné főelőadó. Sza­bó János detki vb-titkár, dr. Varjú Vilmos egri ta­nácselnök. „Kiváló társa­dalmi munkáért” jelvénnyel tisztelték meg Besze Ferenc gyöngyösi, vállalati gépko­csivezetőt, B. Nagy Károly hatvani nyugdíjast. Henger Ferenc pétervásári tsz-ága- zatvezetőt, dr. Kerekes La­jos egri bírósági elnököl, Kovács Sándor hevesi üze­mi gondnokot, Soós Jánost. a Mikroelektronikai Válla­lat gyöngyösi brigádvezetö- jét, Tűrő Miklós füzesabo­nyi MÁV-szerelőt és dr Varga Józsefet, az ÂB me­gyei igazgatóját A továbbiakban — Ko­vács Sándorné elnökhelyet­tes előterjesztésében — az Ifjúsági Törvény érvényesü­lésének, az ifjúságpolitikai intézkedési terv középtávú teljesítésének tapasztalatai­val foglalkoztak a résztve­vők. Mint az írásos anyag­ból és a szóbeli kiegészítés­ből kitűnt: megyénkben — ha az országos átlagnál ala­csonyabb is — a lakosság 41,8 százaléka 30 éven alu­li, így a fiatalok életének, sorsának alakulása feltét­lenül figyelmet érdemel, Ami a törődést illeti: két­ségtelen az igyekezet, hiszen összességében javult az if­jabb korosztály helyzete. A növekvő igények kielégíté­se azonban — elsősorban kellő anyagiak híján — ne­hezebbé vált. A gondok el­sősorban az önálló egzisz­tencia-teremtés, a pályakez­dés és a családalapítás, a lakáshoz jutás körül sűrű­södnek. A problémák meg­oldása csak más társadalom­politikai intézkedésekkel együtt sikerülhet a kívánal­mak szerint. Az élénk érdeklődéssel kí­séri jelentéshez — tanács­tagok és vendégek — tízen szóltak hozzá. Fodor né Gom­bos Klára többi között a ta­nulmányaikat befejezett lá­nyok akadályokkal teli el­helyezkedését kifogásolta, Domoszlai László az ifjúság nevelésében a szülői, a csa­ládi felelősségről szólt. Sí­pos Lászlóné a cigányfiata- (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a megye „parlamentje" Sevardnadze és Reagan beszéde Befejeződött az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka Csütörtökön szólalt fel az ENSZ negyvenedik közgyűlésén Reagan amerikai elnök. A képen: Sevardnadze szovjet leül ügyminiszter (balra) és Trojanovszkij ENSZ-nagykövet hall, gatja az amerikai vezető beszédét (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Az ENSZ napján, október 24-én megtartott ünnepi meg­emlékezéssel fejeződtek be csütörtökön New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából tartott ünnepségek, a közgyűlés üléssza kának külön ülései, amelyeken mintegy 80 állam- és kor­mányfő szólalt fel. Az ünnepi ülés szónokai a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának képviselői voltak: Reagan ame­rikai elnök, Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Csao Ce- jang kínai és Margaret Thatcher brit miniszterelnök, Ro­nald Dumas francia külügyminiszter. Rajtuk kívül ezen az ülésen kapott szót a7 el nem kötelezettek mozgalmának képviseletében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő valamint David Lange új-zélandi miniszterelnök. Üj-Zéland még ez év tavaszán kérte, hogy képviselője ezen az ülésen mond­hasson beszédet. A közgyűlés délutáni ülésén — amely közép-európai idő szerint este kezdődött meg — Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára és Jaime de Pinies, a közgyűlés ülésszaká­nak elnöke mondott beszédet. A közgyűlés ünnepélyes nyi­latkozatot fogadott el és nemzetközi békeévnek nyilvánítot­ta 1986-ot. Az ünnepi ülésen a magyar küldöttség padsoraiban foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki a közgyű­lés 40. jubiláns ülésszakára és az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésre érkezett New Yorkba. Az ülést helyi idő szerint röviddel 10 óra — közép-euró­pai idő szerint 17 óra — után nyitotta meg Jaime de Pinies elnök. Az első felszólaló Ronald Reagan. a7 Egyesült Álla­mok elnöke volt. (Folytatás a 2. oldalon) MÜSZAKI-KOZGAZDASAGI HETEK '85 Mire készül külkereskedelmünk a VII. ötéves tervben...? Veress Péter miniszter tájékoztatója Egerben A következő öt eszten­dő külkereskedelem-po­litikájáról. az elképzelé­sekről esett szó csütörtö­kön délután Egerben, a Technika Házában, a mű­szaki-közgazdasági he­tek újabb rendezvényén. Az érdeklődéssel kísért eseményen részt vett Bar- ta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága nak első titkára, valamint Markovics Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnöke is. Dr. Domán László, MTESZ Heves Megyei Szer­vezetének titkára köszöntöt­te a résztvevőket, majd Ve­ress Péter, külkereskedelmi miniszter tartott előadást. Vázolta az elmúlt közel más­fél évtized világgazdasági eseményeit és azok hatását a magyar gazdaságra. Szólt a 70-es évek hazai eladósodá­si folyamatáról és azokról a szándékokról, amelyeket a hitelek belső felhasználásá­ra tettünk Ennek egy ré­sze a mai magyar mezögaz- dasag teljesítőképességé n lemérhető, de vannak nyo­mat az iparban is. Kiemel­te. hogy a nemzetközi ke­reskedelemben bekövetke­zett eserearánymmlás ko­moly veszteséget okozott népgazdaságunknak. Emlé­keztetett arra. hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1918. decemberi határo­zata nyomán a gazdaság- politikai célkitűzésekben jelentős változások követ~ keztek be. Alapvető feladat­tá vált a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása és nemzetközi fizetőképessé­günk megőrzése. Gazdasá­gunk különösen az elmúlt Veress Péter miniszter elő­adását tartja (Fotó: Perl Márton) több mint fél évtizedben bi­zonyította ehhez való alkal­mazkodóképességét és 1984- ig jelentős külkereskedelmi aktívumot sikerült elér­nünk. Hangsúlyozta. hogy az idén elsősorban a rendkívü­li kemény tél miatt a ter­vezettől lényegesen több energiát használtunk fel. ami növelte kiadásainkat Felhívta azonban a figyel­met arra, hogy év végéig a külkereskedelmi terv teljesí­tésére további erőfeszítése­ket tesznek. Ez elsősorban a népgazdasági egyensúly javí­tása miatt fontos. A továb­biakban a VII. ötéves tervi elképzelésekről beszélt. Ki­emelte, hogy összhangban az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozataival társa­dalmi igényként fogalma­zódott meg a termelés. ezen keresztül a nemzeti jőve~ delem dinamikusabb növe­lése es az életszínvonal emelese! Mindezek mellett lényeges célkitűzés az or­szág adósságállományának további csökkentése is. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents