Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 24., csütörtök J, Nyugdíj előtt Guri István, avagy: Kubikos a háztetőn Ha igazán kipróbált, valódi öreg harcost akarunk keresni Hevesen, a Hanyi— Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatnál, ez esetben bizony, nem vállalkozunk lehetetlenre: pillanatok alatt sorolják az irodában a törzsgár- datagokat, köztük Bódi Ottót, Puzsoma Lajost, Törő- esik Gézát, Oláh Mihályt, szóval azokat, akik a megalakulásának negyedszázados évfordulóját idén ünneplő társulatnál, immár több mint két évtizedet töltöttek kemény, de eredményes munkában. Eme kis „elitnek" tagja Guri István is, akit a fiatalok Pista bácsiként tisztelnek, jobb hangulatukban meg egyszerűen csak úgy, hogy „az öreg". — Hiába — mondja bölcs beletörődéssel —, mindenkinek számolni kell vele, hogy előbb-utóbb ez a rang iHi- ti meg. Kiskörén, ahol ma is élek, ez egyáltalán nem ritkaság, vagyis hát . . . akkoriban nem volt az, amikor én gyerek voltam. ígér», gyerek volt, gyerekember Guri István, 16 éves, amikor tizedmagával — akik közt hasonló korúak és idősebb, tapasztaltabb férfiak is voltak — útra kelt, hogy megkeresse a kenyérre valót — idegenben. — Akkor, amikor én elértem a 16 esztendőt, 1941- et írtunk, nehéz világ volt. Mindenki ott dolgozott, ahol éppen munkát talált, a mi- közülünk való az többnyire a gátakon. De nekem akkor ott semmi nem jutott, így csapódtam azokhoz, akik felkerekedtek, vonatra ültek — és Erdélyig meg sem álltak. Mert az időben éppen ott akadt munka a ma- gunkformának. Először utat építettünk, a következő évben meg vasutat, Déda és Szeretfalva közt. y olt ott minden: kubik, krampács, meg ami csak kell; azután meg, újabb esztendő múltán ugyanez, Dés környékén . . . — Szabadságra nem is gondoltak? — Dehogy nem: évente egyszer, ahogy lehetett. Szerencsére, 43-ban már Dés környékén jártunk, közelebb az otthonhoz, 44-ben pedig végleg hazakerültem. Volt mit csinálni a nagy pusztítás után. Mi otthon, Kiskörén, a korombeliekkel a hídroncsok kiemelésén dolgoztunk, amiket a németek berobbantottak. Voltak jó néhányan, akiket a munkájuk után nagyon becsültem, és szerettem volna közéjük tartozni. — Teljesedett a kívánsága, Pista bácsi? — Teljesedett, igen. A munkában is becsültek, azután meg, 45 februárjában, amikor nálunk, Körén megalakult a párt, és is elmentem, mert arra gondoltam, hogy ez csak jó lehet, ha pedig jó, akkor nekem ott a helyem. — És a többiek? — Így gondolkodhattak ők is, mert a java szintén eljött, pedig össze sem beszéltünk. Utána ment tovább, mint rendesen, minden. Dolgoztam Budapesten, a rom- eltakarításnál, Salgótarjánban építkezésen, aztán majdnem tíz évig otthon. Kiskörén, a földművesszövetkezetnél. Voltam én boltvezető, még irodista is, meg ami csak kellett. Egészen addig, míg egyszer össze nem találkoztam Sipos Bélával, aki nyugdíjazásáig párttitkár és építésvezető volt a vízgazdálkodási társulatnál, ami akkoriban alakult meg Kiskörén. Kérdezősködtem, hogy, meg mint, jó-e ott, ő pedig magyarázta, hogy ez, meg az, és hogy jó lesz. Addig-addig, hogy megtetszett nekem, hát megkérdeztem, akadna-e ott nekem valami jóféle lehetőség. Erre ő azt mondja: — igen, vizöri. Jó lesz-e? — Jó — mondtam, és felcsaptam, de a vízőrség csak idénymunka volt, és ha a szezon lement, más helyre irányítottak bennünket. Kubikoltunk, földet hánytunk, betonoztunk. a fene se győzi sorolni. Így ment el vagy tíz esztendő, közben meg úgy összeszoktunk, dolgozók, vezetők, hogy már nem volt kedvem változtatni. Innen azután, hogy már éppen a 25. nyaramat taposom itt. Mivel pedig október 23-án betöltőm a hatvanadik évemet, lassanként meg kell barátkozni a nyugdíj gondolatával.. . — Elfáradhatott, Pista bácsi.. . — Nem. kérem, én nem vagyok fáradt, annak örülnék, ha még vagy húsz év volna hátra. Kértek rá, jöjjek majd nyugdíj után is, hát én jövök. És jöhet nekem kubikolás. jöhet kőművesmunka, műtárgyépítés, vasbetonszerelés, még társadalmi munkában is. Mert szívesen teszem azt is, szerintem ezt kívánja a barátság. — Különösen, ha akad. aki viszonozza . . — Azzal itt nincs hiba. A fizetésünk, azt hiszem, egészen tisztességes, néha pedig jutalommal is gondolnak ránk. Én például 82-ben voltam egy nyolcnapos, Odesz- sza—Jalta—Szocsi feketetengeri úton. Olyan szép volt, hogy el nem felejtem, de még korábban, 1971-ben, az elsők között voltam, akik Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak, 1977-ben elnöki dicséretben részesítettek. 1983- ban pedig Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kaptam. így aztán nincs okom panaszra. — És odahaza? Otthon hogy telik az idő? — Elárulom, van egy hobbim, a fafaragás. Még Erdélyben szerettem bele a fába, azóta is faragok. ha van egy kis időm. Széket, asztalt, efféléket. Most, hogy a társulat a jubileum megünneplésére kélzül, lehet, hogy ki is állítják majd a munkáimat az új épületben Mellesleg szólva, ebben is sok munkám van: amikor kezdtük, kubikoltam, most meg. a befejezésnél, ácsmunkát végzek, odafent a tetőn. Néha belegondolok, ez se mindenkivel történik meg: kubikos dolgozik -a háztetőn . . . — És lent, a szarufák, gerendák, lécek, cserepek közt, mire szokott gondolni? — Én-e? Hát, sok mindenre! Például arra, hogy, én vagyok az élő bizonyíték arra, hogy egyszerű ember is feljuthat a magasba. Ki így, ki úgy. Én, lássa, egészen a háztetőig jutottam . . . B. Kun Tibor Célszerszámok Kis .pénzből is lehet ötletes, hasznos kis célszerszámokat készíteni, amelyekkel — aki ügyesebb — saját maga is elvégezheti gépjármű-karbantartását ott—javításhoz hon. Varga Ferenc fiatal, hatvani autószerelő-mester ötlete megvalósításához a nyersanyagot az autóbontóból és a MÉH-telepről szerezte bé. teherautók kormányszervó szivattyújának adottságait hasznosította a váltó a differenciál - mii olajjal való feltöltéséhez. Allólábak, kistekerö kar, egy méter mii anyag cső és kész is a kis szerkezet Vaslemez, ólom, méricskélés. A Zsigulinál a levett henger fejek szelepkiszerelését könnyíti meg, teszi gyorsabbá az ügyes szerkezet (Fotó: Szabó Sándor) 35 ÉVES A POLGÁRI VÉDELEM „Ott vagyunk a legkisebb közösségben is...“ Interjú Pipis József alezredessel, a megyei PV törzsparaocsnokával Ezekben a napokban ünnepeljük a Polgári Védelem megalakulásának 35. évfordulóját. Ebből az alkalomból beszélgettünk Pipis József alezredessel, a megyei PV törzsparancsnokával. Arról folyt a szó, hogyan, milyen célból alakult ez a szervezet, milyen utat tett meg a 35 év során, s miként ünnepük meg e jelentős évfordulót? , — A II. világháború hálásaként, Magyarország légoltalma teljesen széthullott. 1950-ben, amikor ,a Minisztertanács megbízta a Belügyminisztériumot a légoltalom megszervezésével, valóban a semmiből kellett elindulni megyénkben is — mondotta a törzsparancsnok A légoltalom célját így határozták meg: ,,az állampolgárok előkészítése az emberi élet, a nemzeti vagyon oltalmazására, valamint a légitámadások és egyéb ellenséges támadóf egy vérek által okozott károk csökkentésére és felszámolására", A köztudatban a légoltalom kifejezés „légó”-ként terjedt el. Mit értett ez alatt a lakosság döntő többsége? Azt, hogy szervezett tanfolyamokon kell elsajátítania a légitámadás esetén szükséges rendkívüli tennivalókat. De jóval többről volt szó. A tanácselnökök irányítása mellett létre kellett hozni és felkészíteni először a megyéknél, városoknál a légoltalmi szerveket. Ezért a legfontosabb szervezési feladatot, a lakóterületi önvédelmi szervezetek kiépítése, felkészítése jelentette: háztömbök, házcsoportok, önálló házak védelmi csoportjai formákban. Ezt követte a szakszolgálatok lakóterületek szerinti megszervezése. majd az üzemekre is kiterjesztett önvédelmi szervezetek létrehozása. Közben a használhatatlan óvóhelyeket és légoltalmi létesítményeket folyamatosan működőképessé kellett tenni. Ki kellett építeni a lakosság riasztásához és tájékoz tatásához szükséges hálózatot. Légoltalmi bázisokra, kórházakra, szükségkórházakra is gondolni kellett. 1964-ig a tűzszerészek is a légolta-. lom szervezetén belül végezték az ország területének az aknamentesítését, amelynek során halált megvető bátorságot tanúsítva életüket kockáztatták, ha kellett, áldozták értünk. — Mióta Polgári Védelem a PV? — Már az 1960-as évek elején a szocializmus fejlődése, az imperializmus agresszivitásának növekedése szükségessé tette a légoltalom feladatkörének a kiszélesítését is. A hátország védelmének előkészítése a fegyveres erők felkészítésével egyenértékűvé vált. Ezért 1964-ben az Elnöki Tanács a hátországvédelmi tevékenység célját és tartalmát jobban tükröző „Polgári Védelem” kifejezés használatát rendelte el a „légoltalom” helyett, és a Polgári Védelmet a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe adta. — Mi a Polgári Védelem feladata? — Elsősorban a humanitás, a lakosság érdekeinek a szolgálata. Ezt úgy teszi, hogy közben az állami, társadalmi és egyéni erők ösz- szefogott mozgósítását is szervezi. 1974-ben a Minisztertanács határozatban jelölte meg napjainkra is .érvényesen a Polgári Védelem célját. Részletesen megfogalmazva: a lakosság életének és az anyagi javaknak a megóvása, valamint a szervezett társadalmi és állami élet fenntartása mind háború, mind elemi csapások vagy egyéb katasztrófák idején. — Kik irányítják ezt a sokrétű és nagyon felelős munkát? —A Polgári Védelem átfogja országunk, megyénk egész ez irányú felada fainak irányítását, így ott vagyunk a legkisebb közösségekben is. Széles körű erők mozgósítására képes, mert mindenütt a kis vagy nagy közösség első számú vezetője a polgári védelmi parancsnok. A tanácsi apparátusokban elenyésző azoknak a száma, akik a néphadsereghez tartozóan szolgálnak hivatásos katonaként vagy polgári dolgozóként a polgári védelmi parancsnokságoknál. Legfőbb segítőink azok a magyar állampolgárok. akik a legkülönbözőbb munkahelyeken dolgozva — megyénkben is több tízezren — életük valamelyik szakaszában becsülettel fáradoztak, vagy ma is munkálkodnak a polgári védelmi célok megvalósításáért. A tanácselnökök, a volt járási hivatalok vezetői, a megyei- városi tanácsok szakigazgatási vezetői, a községi tanács végrehajtó bizottság titkárai és az üzemek vezetői számtalanszor tanúbizonyságát adták annak, hogy mindenkor készek polgári védelmi vezetőként is helytállni. Lakosságunk és az üzemekben dolgozók nagy megértéssel, becsületes és áldozatkész hozzállással végzik polgári védelmi feladataikat Ézt bizonyították azok a gyakorlatok, amelyeket a légoltalom idejében vagy akár napjainkban is levezettünk a kiképzési feladatok elsajátításának megméretésére. — Hallhatnánk erről bővebben is? — A nagyobbak közül említésre méltó az 1978-as füzesabonyi és az 1980-as gyöngyösi gyakorlat. Az előbbi azért is, mert megyénk polgári védelme a Varsói Szerződés tagállamaihoz tartozó országok polgári védelmi vezetői előtt Is bizonyította feladataira való készenlétét. Az elemi csapásokat vagy egyéb katasztrófái illetően adódó feladatainkat tekintve, megyénk az utóbbi években szerencsésnek mondható. Amíg országunk más részén földrengés vagy árvíz kényszerítette a polgári védelmet rendeltetéséből adódó feladataira, nálunk csupán a Tárná mentén vált szükségessé néhány községben az árvízvédelmi készültség elrendelése a tavaszi időszakban. E községek lakosait, az építési és vízügyi-, valamint a kitele- pitési és befogadási szakvezetőket illeti dicséret azért, mert megtették azokat a szükséges előkészületeket és intézkedéseket, amelyek alkalmazhatóvá tették terveinket és polgári védelmi szervezeteinket a váratlan meglepetés elkerülésére. — Nehezítő tényezőként' jelentkezett munkánkban az utóbbi évek során az állam- igazgatás területén — így megyénkben is — bekövetkezett fejlődés. Így természetesen a polgári védelmi irányításban és feladatvégrehajtásban is követnünk kellett a változásokat. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Polgári Védelem Országos Törzsparancsnok által 1982-ben végrehajtott bizottsági ellenőrzés során „jó”-ra értékelt Eger és Gyöngyös város parancsnokságához hasonlóan fejlődik Hatvan város és Füzesabony városi jogú nagyközség is. Elismerésre méltónak találtuk ellenőrzéseink során 1982 óta Pétervásárán. Felsötárkányban, Gyöngyösorosziban, Pélyen és Kálban a községi tanács és tsz, valamint a Hatvani Lenin, a Visontai Reménység, a Mezőszemerei Rimamente Termelőszövetkezet munkáját. Hasonló módon elismerést érdemelnek: az Egri Dohánygyár, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Mátravidéki Fémművek és a füzesabonyi gyára, a Mikroelektronikai Vállalat, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, Hatvan és Vidéke Áfész. Kiemelkedően végzi az ifjúsági honvédelmi hazafias nevelését a péter- vásári Mezőgazdasági Szakmunkásképző- és Munkás- továbbképző Intézet. A KISZ Ifjú Gárda polgári védelmi szakaszuk rajai több megyei versenyt nyertek, és értékes helyezéseket értek el az országos döntőkben is. — Hogyan ünnepelnek? — Szerényen. Ez a védelmi szervezet 40 éves szocialista hazánkban a Magyar Néphadsereg egyik fontos részeként működik. Egyre szélesebb körben válik ismertté, írják már sokan így: „pv”, s mondják is: „pévé”. Irányítója a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága. A 35 éves Polgári Védelem eredményeit kiállításon, pv-filmnapokon mutatjuk be Egerben. A kiállításon szeretnénk szemléltetni a megyénkben rendelkezésükre álló polgári védelmi felszereléseket. technikai eszközöket és fejlődésünket. A vetítésre kerülő filmek közül különösen a „Békési gyakorlat" címűt szeretném kiemelni, amely életszerű átfogó képet nyújt minden nézőnek a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról. Ezúttal is tisz- teléttel meghívjuk a Vörös Csillag moziba az érdeklődőket. és azokat is, akik velünk együtt emlékeznek, hiszen részesei voltak eredményeinknek. Köszönetét mondunk a honvédelmi munkákban velünk együttműködőknek, és őket is tisztelettel várjuk, a néphadsereg katonáit, a munkásőröket és a tűzoltókat, az MHSZ és a Vöröskereszt vezetőit és aktivistáit, mindazokat a polgári védelmi parancsnokságokon kívül állókat — többségében pedagógusokat, a párt- és KISZ- propagandiStákat —. akik az ifjúság hazafias honvédelmi neveléséért, válamint az egész lakosság felkészítéséért is fáradoznak. Ugyanúgy szeretettel várjuk a pv-fil- mek és a kiállítás megtekintésére megyénk ifjúságát, és minden felnőtt lakosát. Az ajtók 9 órától 22 óráig mindennap nyitva állnak az érdeklődők előtt október 24 és november 3. között. Fazekas István
