Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1985. október 3., csütörtök Középiskolás fokon*.* Linda — balettcipőben Görbe Nóra portréja Tiszteletre méltó, de nehéz volt mindig az iskolafenntartók gondja. Megyénk iskolái a mögöttük hagyott évtizedekben megfiatalodtak, többségükben újjászülettek. Egyetlen olyan ötéves tervünk sem volt, amikor az iskolaépítés ne lett volna központi, fontos célkitűzés, ne épültek volna száz és százszámra a tantermek, a kollégiumok, az iskolákat kiszolgáló helyiségek. A múlttól kapott örökség a közoktatás vonatkozásában —enyhén szólva — szánalmasan szegényes volt, negyven esztendő kellett hozzá, hogy a magyar általános és középiskolai hálózat a jelenlegi szintre kerüljön. A messziről indulás természetesen magában hordja a feszültségeket és miközben kiépült az új iskolarendszer, folyton éreztük, hogy célkitűzéseinkhez, igényeinkhez mérten a sok is kevés. Még több kellene! így vagyunk ezzel most is, a hetedik ötéves terv indítása előtt, amikor gondjaink különösen középiskolás fokon válnak szorítóvá. A Heves Megye Tanácsa által jóváhagyott megyei tervVéget ért a Megyei Művelődési Központ Knézich utcai épületének felújítása. Péntektől már a megszépült, korszerű környezetben fogadja a látogatókat az intézmény. A házavató rendezvényre október 4_én, délután 5 órakor kerül sor: megyei díszítőművészeti kiállítás nyílik. A tárlatot a nyíregyházi VII. országos népművészeti pályázaton és kiállításon bemutatott Heves megyei alkotásokból válogatták össze a szervezők. A közönség előtt október 23-ig, délelőtt 10-től este 6 óráig tart nyitva. Az ünnepélyen részt vesznek mindazok, akik aktív segítségükkel hozzájárultak a ház megújulásához: fellép az koncepció megállapítja, hogy a demográfiai hullám a hetedik ötéves terv elején máidén a magas szintet, a gimnáziumokban és szakközép- iskolákban végzők száma 20 —25 százalékkal növekszik, csaknem évi kétezer főre szaporodik. Hová tegyük a tanulókat? Új tantermekbe és új kollégiumokba ! Súlyos szavak, felelősség- teljes mondatok, amelyeket mindössze néhány hete mondott ki határozatban a megyei tanács testületé, nehéz gazdasági körülményeink t i- datában is, A döntés helyességét bizonyára senki sem vonja kétségbe, még akkor sem, ha tudjuk', hogy a fontossági sorrend esetleg más célkitűzések nt«g valósításának rovására megy. Ifjúságunk jövője, az oktatás színvonalának fenntartása, művelése, a legfontosabbak között is olyan célkitűzés, amely nem tűrhet halasztást. A2 ideális, es a legszükségesebb igények között természetesen van távolság. Most, a legszükségesebb lehet csupán számunkra a reális. Mennyi az. ami kell? MNK Egri Néptáncegyüttese és Citerazenekara. Októberben még egy kiállításra kerül sor: 25-től 27- ig a Kisgalériában rendezik meg az orchidea- és szobanövényvásárt,, a Szombathelyi Kertész Mezőgazdasági Termelőszövetkezet segítségével. E héten szombaton délelőtt 9—12 óráig a gyerekeket várják. A játékdél- előttön többek között csut- kababa-készítés, kéziszövés, papírhajtogatás, játékos daltanulás, számítógépes és videojáték. valamint filmvetítés lesz. Október 12-én, délelőtt 10 órakor a díszteremben a Ludens pantomim együttes Játsszunk pantomimet cíNyolcvan középiskolai tanterem és négyszáz kollégiumi férőhely! Ennyit jelöl meg a megyei tervkoncepció, ez a szám forog majd közszájon a társadalmi vitákban, a helyi tanácsok tervkialakító tanácskozásain. A szóban forgó létesítmények költsége eléri az ötszázmilliót, méghozzá olyan társadalmi, illetve demográfiai kívánalommal, hogy az említett tantermek döntően már a tervciklus elején épüljenek fel, hiszen 1988—89‘es tanévben már megjelennek a magas létszámú osztályok. Számukra kell a hely! A terv valóra váltása bonyolult feladat, nem „csak" pénz kérdése, nem csupán a kultúrpolitikusok, a beruházók gondja, de mindennap számon tartott feladata lesz a tervezőknek, az épi- Iéknek is. Határidőre kivi telezhet >e? E kérdés felvetése éppen úgy elkerülhetetlen, mint a megoldás megtalálása, a hetedik ötéves terv megvalósulása. A középiskolások növekvő száma, a belépő új tanmű gyermekműsorára kerül sor, amelyen Dvorák Gábor és Nagyiványi Péter művészek működnek közre. Bánffy György Jászai-díjas érdemes művésszel találkozhatnak a felnőttek október 5-én, este 7 órakor a ház teázójában. Az egri származású művész szűkebb hazája közönségének vall pályájáról, kedves verseit, színdarabrészleteit adja elő. Október 6-án, este 7 órakor a díszteremben Bethlen—Ne- meskürthy: Noé galambja című monodrámáját adja elő Bánffy György. Két egyfel- vonásosból álló pantomimműsort láthatnak az érdeklődők október 12-én, este 7 órakor a díszteremben a Lutermek, kollégiumok, az új oktatási és nevelési elgondolások természetesen felvetik a tartalmi munka szerepét, jelentőségét is. Óriási feladat hárul a nevelőtestületekre, a tanárokra személy szerint is! Közelébb hozzák az iskola és a család kapcsolatának fontosságát, a szülők személyes felelősségét, a gyermek-szülő viszonyt. A zsúfoltság önmagában véve is megnehezíti az oktatást, a nevelést, szűkíti a diákok mozgási lehetőségét, ellátásukat. Mégis elkerülhetetlen az előrelépés, az iskoláknak meg kell küzdeniük azokkal a nehezebb feltételekkel, amelyeket a demográfiai csúcs jelent. A magasabb létszám elkerülhetetlenül távlati és napi gondokat vet fel az iskolák. az iskolafenntartók és a szülők számára egyaránt. Olvan összehangolt erőfeszítéseket igényel, amelyek megnyugtatóan megoldják a 14—18 éves fiatalok oktatási. nevelési gondjait az előttünk álló esztendőkben. Középiskolás fokon ! dens pantomim együttes tagjainak előadásában. Tito Strozi: Játék és valóság című színművét október 14-én. hétfőn délután 4 és este 7 órától tűzik műsorra. A főszerepben Nagy Attila és Császár Angela, a darabot Zsurzs Éva Kossuth- díjas rendezte. Október 26- án, délután 4 órakor a kamarateremben a Muzsikás népzenei együttes koncertje lesz, utána táncház. „Vágyom egy nö után. ..” Ez a címe annak az operettestnek, amelyet október 27 ón. este fél 8-kor láthat a közönség. Közreműködnek a Magyar Állami Operaház művészei, vezényel Dénes lst~ ván. Augusztus közepén egv tv-játék főszerepében láthattuk. Kemény, öntudatos Vi vie volt Shaw drámájában, a WarrCnné mesterségében. , Szeptember elején, a Kisstadion közönsége tapsolt neki egy rockkoncerten : az R—GO együttes vendégeként lépett pódiumra, több sikeres számot énekelt. A jövő évben az új Lin- da-sorozatban láthatjuk, s a tervek szerint táncosnőként is bemutatkozik a Pécsi Balett vendégeként a színházi évad második felében. Ezek után joggal merül fel a kérdés: ki ez a sokoldalú művész? Ki voltaképpen Görbe Nóra? — Édesapám, Görbe János Kossuth-díjas művész volt! Tizenöt éves múltam, amikor meghalt. Anyám pedagógus, a gyermekkoromat vele töltöttem Szarvason. ahol tanított, mert a szüleim elváltak, amikor én hároméves voltam. Szarvason kezdtem el balettezni, nagyon szerettem volna balerina lenni. Később versenyszerűen művészi tornáztam, majd a Bartók Együttesben táncoltam. Gimnazistaként gondoltam először a színi- pályára. jelentkeztem a Pinceszínházba. amelynek tagja lettem. Ott szereztem színpadi gyakorlatot, s bizonyára ez is hozzájárult, hogy első nekifutásra bejuthattam a Színművészeti Főiskolára. A harmadik évet végeztem, amikor Bacsó Péter rám bízta az Áramütés című film főszerepét, majd a diploma utáh a MAFILM szíhészstábjába szerződtem, ma is ott dolgozom. — Évfolyamtársai, Dör- ner György. Bán János, Gáspár Sándor. Pap Vera. s a többiek már számos színdarabban arattak sikert. Nem hiányzik a színház, az állandó társulat? — A filmgyári stáb tagjaként módom nyílik vendégszereplésekre is. Játszottam már Debrecenben, Veszprémben. Székesfehérvárott, Budapesten, a Radnóti Színpadon és a Játékszínben. — Édesapját a film tette országos hírű színésszé, bár a Nemzeti Színházban, az Ifjúsági, a Jókai, valamint vidéki színházakban is jelentős alakításokat nyújtott egy-eov szerepében. Látta öt játszani? — Színpadon, sajnos, nem láthattam, de később minden filmjét megnéztem az Emberek a havason-tól kezdve a Ház a sziklák alatt és a Húsz órán keresztül a Feltámadott a tengerig. Ügy érzem, apám megérdemelné, hogy a televízió sorozatban levetítse ezeket a filmjeit. A mai fiatalok alig-alig ismerik a nevét. — Az önét annál inkább. A Linda-sorozat három epizódja ismertté tette. Éppen ezért csodálkoztam, amikor körülbelül két évvel ezelőtt visszavonult a szerepléstől egy időre. — Gyereket akartam. Úgy éreztem, hogy a szakmai siker, a népszerűség családi háttér nélkül nem elég. S ugyanez fordítva is igaz: hiába boldog családanya valaki. ha munka nélkül, sikerélmények hiányában lézeng a pályán. — Mostanában nem lehet panasza, már hónapok óta napi 10—12 órát dolgozik, tavasszal kezdték forgatnia Linda újabb epizódjait, s a munka az ét' végéig tart. Ha már a tévésorozatnál tartunk: hogyan született a Linda ötlete? — Él a környezetünkben egy lány, aki éppen olyan alkatú, mint én. Sovány, fiús, törékeny, első látásra, akár egy tini. Senki sem gondolná róla. hogy rendőr hadnagy. Gáti Györgynek, a film rendezőjének támadt az ötlete a karatézó rendőrlányról. Forgatókönyvet írt Polgár Andrással, így született a Linda. Az új hétrészes sorozatot már hattagú alkotógárda írta, hogy minél több ötlet, kaland legyen benne Beszélgetésünk színhelye a városligeti Petőfi Csarnok. A bejáratnál hatalmas plakát hirdeti az Első emelet együttes koncertjét — Lindával. — Énekelni fog? — Nem. À sorozat Poppokol című epizódjának egyes jeleneteit vesszük fel „élőben", egy popkoncerten. A közönség nemcsak zenét hallgathat, hanem mázsás pofonokat, nagy verekedést is láthat. Egyébként már sok érdekes helyszínen forgattunk az elmúlt hetekben. Verekedtem Lindaként a Közgazdaságtudományi Egyetem állványsorán a magasban, sőt a margitszigeti halastóban és a sportuszoda magasugrótornyában is. — Ügy tudom, dublőr nélkül forgat. Nem fél ezektől a veszélyes jelenetektől? — Van, amikor egy kicsit félek. Egyik éjszakai forgatáson a Dunába kellett esnem Leányfalunál, s azonnal elragadott a víz. Félelmetes volt sötétben a Duna. Azok a motoros üldözési jelenetek sem voltak veszélytelenek, amelyeket az utcai forgalomban vettünk fel. De szerencsére sosem történt baleset. — A Lindán kívül milyen feladatok várnak még önre? — ősszel megjelenik egy nagylemezem, Linda, a zöld öv címmel, ezen dolgozom, s a lemez négy dalához vi- deo-clippet készítünk a tévében. Szóba került egy másik nagylemez is, erre a jövő év tavaszán kerülne sor. S újra táncolni tanulok, gyakorolok, hogy ne maradjak szégyenben, amikor a Pécsi Balett vendégeként színpadra lépek a Pavanne című tánckompozícióban. Kárpáti György f MKRTICS SZÁRKISZJAN*: Diverzánsok IV/3. A hadnagy, aki eddig bátortalanul szemlélgette az öreget, most nem sok jót ígérő, gyanakvó pillantással mérte végig, aztán szokása szerint hadonászni kezdett a kezével : — Előre! A sziklák közé szorult szurdok szokatlanul szűk. Ott meg, ahol a patak, miután mintha térdre ereszkedett volna, elrejti az utat, kitárulkoznak a sziklák, s árnyékukban a Remetekolostor talált menedéket. A kolostor előtt virágok és füvek nyájas szomszédságában egv méhes. A méhész némán, dolgát félre nem téve nézeget bennünket; füstölgő szi- láccsal elhessentve a méhrajt, nagy üggyel-bajjal lé- pékét rak a kaptárba. — Nem láttál idegenekéi errefelé? — kérdezi a hadnae>. — Ismerősöket se láttam le meg idegenekről beszé'si. 'Örmény író. 1925-ben született. Több verses- és elbeszéléskötet szerzőié. Részt vett a nagy honvédő háborúban. Műveinek fő témája a háború, ám írásaiban nem a háború 1 széles panorámáját rajzolja meg. hanem a harc résztvevőinek lelkivilágára összpontosítja figyelmét. Így lélek sem maradt itt hon, mindenki a fronton va— Diverzánsokat keresünk. — Kik azok a diverzánsok? — Nos. hat ejtőernyősök — magyarázza Szevjan. — Kik azok az ejtőernyősök? A hadnagy szemmel láthatóan zavarban van: ez az ember nem erről a világról való? De hamar megtalálja a kiutat: — Na, szóval spionok. — Ahá — fogta fel a méhész. — De, ha azok igazi spionok. akkor nekik kell látniuk engem, nem nekem őket.. . — [gaz — hagyja rá a hadnagy. — Hát, ha igaz. akkor nincs miért összetaposnotok a virágokat. A spion nem hülye. Mi a fenének jönne ezekre a vizes, füves helyekre és hagyná nyomait a zöldben? — Bölcs ember vagy, apó. — Ha. te is megérsz nyolcvan esztendőt, mint én. te is megokosodsz — szúr a hadnagyon az öreg, azt hívén, hogy gúnyolódnak vele. — Máskor ne gyere ide spionokat keresni. Ebből a félreeső szurdokból nem hogy a spion. de még az at gáti ristén se kecmereg ki. Spionok . . . Hányán vannak a spionjaitnk? — Nyolcán. — Vagy úgy — mosolyo- dik el az öreg —, szóval nyolcán kémkednek? De ki látta őket. ki számolta ösz- sze? A hadnagy hallgat. Valóban: honnan kerültek ide ezek á kémek? Ki látta őket leereszkedni az ejtőernyőikkel? Ki számolta meg? Miért nem követték őket, hogy aztán zavartalanul az ellenség nyomára vezessenek bennünket? — Nem tudom — mondja a hadnagy. — Hát ha nem tudod, akkor hova hurcolod a katonáidat keresztül-kasul he- gyeken-völgyeken? Na jó. tűnjetek el. ne tiporjátok össze fölöslegesen a virágokat. .. Útnak indulunk. Szarvas- csapáson libasorban mászunk ki a szurdokból. Elfáradtunk. patakokban ömlik arcunkról a verejték. Aszó zubbonya a hátán és hónaljban átnedvesedett, kiverte a só. Aszó kicsire nőtt. a puskája meg hosszú. Tusa minduntalan beleütközik a kövekbe, és száraz csattanással szikrákat csihol. Aszó minden 'alkalommal felhúzza a puskaszíjat, megigazítja hátán a puskát, ám újra meg újra ismétlődik az egész: a puska hosszú. Aszó viszont alacsony. A hadnagy felderítőket küld. hogy fürkésszék ki a temető környékét, láncunk pedig zajtalanul, lassan kapaszkodik föl a dombolda« Ion a tetőre. Fél óra sem telik bele, visszatérnek a felderítők és jelentést tesznek. A hadnagy végig sem hallgatja őket, ahogy dukál, és furcsán kigyúlt tekintettel felpattan a helyéről. Tekintetében harag és eltökéltség váltogatja egymást. Egész külsejéből és testtartásából harciasság árad. Készül a harcra. — Végre! — letörli verejtékét és hozzánk fordul: — Elvtársak, felderitöink már látták a diverzánsokat. A temetőkápolnában vannak. Megparancsolom, hogy a szabályzatnak megfelelően járjanak el, zaj nélkül vegyék körül a kápolnát és várják a parancsaimat. — í'< id hadnagyunk arca és különösen a hangja hirtelen eliágyul. — Legyetek óvatosak. tacskók, hogy áldozatok nélkül ússzuk meg. A diverzánsok állig fel vannak fegy verkezve. Ha nem adjá'c meg magukat, magam ejtem foglyul az egész disznó bandát. Nekem van tapasztalatom, ti viszont még egészen zöldfülűek vagytok... Hamarosan úgy bekerítjük a -temetőt, hogy senki semmi módon nem csúszhat ki a gyűrűnkből. A kápolnától nem messze oldalkocsis motorkerékpár áll, az oldalkocsiban géppisztoly. A tulajdonosok a kápolnában vannak. A fiúk zaj nélkül, rövid szökkelésekkel nyomul- ; nak előre a síremlékek és kőkeresztek mögé rejtőzve. A mohlepte sírköveken gyáva gyíkok sütkéreznek. A legelőn ide-oda tekeregnek a legelésző bárányok. Egyikük nyakában szakadatlanul esi- i lingel a csengő. A szomorú csöndet kakukkfű csípős il- i Linda (Görbe Nóra) filmbéli szüleivel, akiket Kudrugi Gyula és Pécsi Ildikó alakít Szalav István HÁZAVATÓ TÁRLAT, PÉNTEKEN A Megyei Művelődési Központ várja vendégeit
