Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1985. október 3., csütörtök Középiskolás fokon*.* Linda — balettcipőben Görbe Nóra portréja Tiszteletre méltó, de nehéz volt mindig az iskolafenntar­tók gondja. Megyénk iskolái a mögöttük hagyott évtize­dekben megfiatalodtak, több­ségükben újjászülettek. Egyetlen olyan ötéves ter­vünk sem volt, amikor az iskolaépítés ne lett volna központi, fontos célkitűzés, ne épültek volna száz és százszámra a tantermek, a kollégiumok, az iskolákat ki­szolgáló helyiségek. A múlt­tól kapott örökség a közok­tatás vonatkozásában —eny­hén szólva — szánalmasan szegényes volt, negyven esz­tendő kellett hozzá, hogy a magyar általános és középis­kolai hálózat a jelenlegi szintre kerüljön. A messziről indulás ter­mészetesen magában hordja a feszültségeket és miközben kiépült az új iskolarendszer, folyton éreztük, hogy cél­kitűzéseinkhez, igényeink­hez mérten a sok is kevés. Még több kellene! így vagyunk ezzel most is, a hetedik ötéves terv indítása előtt, amikor gond­jaink különösen középisko­lás fokon válnak szorítóvá. A Heves Megye Tanácsa ál­tal jóváhagyott megyei terv­Véget ért a Megyei Mű­velődési Központ Knézich ut­cai épületének felújítása. Péntektől már a megszépült, korszerű környezetben fogad­ja a látogatókat az intéz­mény. A házavató rendezvényre október 4_én, délután 5 óra­kor kerül sor: megyei díszí­tőművészeti kiállítás nyílik. A tárlatot a nyíregyházi VII. országos népművészeti pá­lyázaton és kiállításon be­mutatott Heves megyei alko­tásokból válogatták össze a szervezők. A közönség előtt október 23-ig, délelőtt 10-től este 6 óráig tart nyitva. Az ünnepélyen részt vesznek mindazok, akik aktív segít­ségükkel hozzájárultak a ház megújulásához: fellép az koncepció megállapítja, hogy a demográfiai hullám a he­tedik ötéves terv elején mái­dén a magas szintet, a gim­náziumokban és szakközép- iskolákban végzők száma 20 —25 százalékkal növekszik, csaknem évi kétezer főre szaporodik. Hová tegyük a tanulókat? Új tantermekbe és új kol­légiumokba ! Súlyos szavak, felelősség- teljes mondatok, amelyeket mindössze néhány hete mon­dott ki határozatban a me­gyei tanács testületé, nehéz gazdasági körülményeink t i- datában is, A döntés helyes­ségét bizonyára senki sem vonja kétségbe, még akkor sem, ha tudjuk', hogy a fon­tossági sorrend esetleg más célkitűzések nt«g valósításá­nak rovására megy. Ifjúsá­gunk jövője, az oktatás szín­vonalának fenntartása, műve­lése, a legfontosabbak kö­zött is olyan célkitűzés, amely nem tűrhet halasz­tást. A2 ideális, es a leg­szükségesebb igények kö­zött természetesen van tá­volság. Most, a legszüksége­sebb lehet csupán számunk­ra a reális. Mennyi az. ami kell? MNK Egri Néptáncegyüttese és Citerazenekara. Októberben még egy kiál­lításra kerül sor: 25-től 27- ig a Kisgalériában rendezik meg az orchidea- és szoba­növényvásárt,, a Szombathe­lyi Kertész Mezőgazdasági Termelőszövetkezet segítsé­gével. E héten szombaton délelőtt 9—12 óráig a gye­rekeket várják. A játékdél- előttön többek között csut- kababa-készítés, kéziszövés, papírhajtogatás, játékos dal­tanulás, számítógépes és vi­deojáték. valamint filmvetí­tés lesz. Október 12-én, délelőtt 10 órakor a díszteremben a Ludens pantomim együttes Játsszunk pantomimet cí­Nyolcvan középiskolai tan­terem és négyszáz kollégiu­mi férőhely! Ennyit jelöl meg a me­gyei tervkoncepció, ez a szám forog majd közszájon a tár­sadalmi vitákban, a helyi ta­nácsok tervkialakító tanács­kozásain. A szóban forgó lé­tesítmények költsége eléri az ötszázmilliót, méghozzá olyan társadalmi, illetve de­mográfiai kívánalommal, hogy az említett tantermek döntően már a tervciklus ele­jén épüljenek fel, hiszen 1988—89‘es tanévben már megjelennek a magas lét­számú osztályok. Számukra kell a hely! A terv valóra váltása bo­nyolult feladat, nem „csak" pénz kérdése, nem csupán a kultúrpolitikusok, a beru­házók gondja, de minden­nap számon tartott feladata lesz a tervezőknek, az épi- Iéknek is. Határidőre kivi telezhet >e? E kérdés felvetése éppen úgy elkerülhetetlen, mint a megoldás megtalálása, a he­tedik ötéves terv megvaló­sulása. A középiskolások növek­vő száma, a belépő új tan­mű gyermekműsorára ke­rül sor, amelyen Dvorák Gá­bor és Nagyiványi Péter művészek működnek közre. Bánffy György Jászai-díjas érdemes művésszel találkoz­hatnak a felnőttek október 5-én, este 7 órakor a ház teázójában. Az egri szárma­zású művész szűkebb hazá­ja közönségének vall pályá­járól, kedves verseit, szín­darabrészleteit adja elő. Ok­tóber 6-án, este 7 órakor a díszteremben Bethlen—Ne- meskürthy: Noé galambja című monodrámáját adja elő Bánffy György. Két egyfel- vonásosból álló pantomim­műsort láthatnak az érdek­lődők október 12-én, este 7 órakor a díszteremben a Lu­termek, kollégiumok, az új oktatási és nevelési elgondo­lások természetesen felvetik a tartalmi munka szerepét, jelentőségét is. Óriási fel­adat hárul a nevelőtestüle­tekre, a tanárokra személy szerint is! Közelébb hozzák az iskola és a család kap­csolatának fontosságát, a szü­lők személyes felelősségét, a gyermek-szülő viszonyt. A zsúfoltság önmagában véve is megnehezíti az oktatást, a nevelést, szűkíti a diákok mozgási lehetőségét, ellátá­sukat. Mégis elkerülhetetlen az előrelépés, az iskoláknak meg kell küzdeniük azokkal a nehezebb feltételekkel, amelyeket a demográfiai csúcs jelent. A magasabb létszám elke­rülhetetlenül távlati és na­pi gondokat vet fel az is­kolák. az iskolafenntartók és a szülők számára egyaránt. Olvan összehangolt erőfe­szítéseket igényel, amelyek megnyugtatóan megoldják a 14—18 éves fiatalok oktatá­si. nevelési gondjait az előt­tünk álló esztendőkben. Kö­zépiskolás fokon ! dens pantomim együttes tag­jainak előadásában. Tito Strozi: Játék és való­ság című színművét októ­ber 14-én. hétfőn délután 4 és este 7 órától tűzik mű­sorra. A főszerepben Nagy Attila és Császár Angela, a darabot Zsurzs Éva Kossuth- díjas rendezte. Október 26- án, délután 4 órakor a ka­marateremben a Muzsikás népzenei együttes koncertje lesz, utána táncház. „Vá­gyom egy nö után. ..” Ez a címe annak az operettest­nek, amelyet október 27 ón. este fél 8-kor láthat a kö­zönség. Közreműködnek a Magyar Állami Operaház művészei, vezényel Dénes lst~ ván. Augusztus közepén egv tv-játék főszerepében lát­hattuk. Kemény, öntudatos Vi vie volt Shaw drámájá­ban, a WarrCnné mestersé­gében. , Szeptember elején, a Kis­stadion közönsége tapsolt neki egy rockkoncerten : az R—GO együttes vendégeként lépett pódiumra, több sike­res számot énekelt. A jövő évben az új Lin- da-sorozatban láthatjuk, s a tervek szerint táncosnőként is bemutatkozik a Pécsi Ba­lett vendégeként a színházi évad második felében. Ezek után joggal merül fel a kérdés: ki ez a sokoldalú művész? Ki voltaképpen Görbe Nóra? — Édesapám, Görbe János Kossuth-díjas művész volt! Tizenöt éves múltam, ami­kor meghalt. Anyám peda­gógus, a gyermekkoromat vele töltöttem Szarvason. ahol tanított, mert a szüle­im elváltak, amikor én há­roméves voltam. Szarvason kezdtem el balettezni, na­gyon szerettem volna bale­rina lenni. Később verseny­szerűen művészi tornáztam, majd a Bartók Együttesben táncoltam. Gimnazistaként gondoltam először a színi- pályára. jelentkeztem a Pin­ceszínházba. amelynek tag­ja lettem. Ott szereztem színpadi gyakorlatot, s bizo­nyára ez is hozzájárult, hogy első nekifutásra bejut­hattam a Színművészeti Fő­iskolára. A harmadik évet végeztem, amikor Bacsó Pé­ter rám bízta az Áramütés című film főszerepét, majd a diploma utáh a MAFILM szíhészstábjába szerződtem, ma is ott dolgozom. — Évfolyamtársai, Dör- ner György. Bán János, Gás­pár Sándor. Pap Vera. s a többiek már számos színda­rabban arattak sikert. Nem hiányzik a színház, az állan­dó társulat? — A filmgyári stáb tag­jaként módom nyílik ven­dégszereplésekre is. Játszot­tam már Debrecenben, Veszprémben. Székesfehér­várott, Budapesten, a Rad­nóti Színpadon és a Játék­színben. — Édesapját a film tette országos hírű színésszé, bár a Nemzeti Színházban, az Ifjúsági, a Jókai, valamint vidéki színházakban is je­lentős alakításokat nyújtott egy-eov szerepében. Látta öt játszani? — Színpadon, sajnos, nem láthattam, de később min­den filmjét megnéztem az Emberek a havason-tól kezdve a Ház a sziklák alatt és a Húsz órán keresztül a Fel­támadott a tengerig. Ügy ér­zem, apám megérdemelné, hogy a televízió sorozatban levetítse ezeket a filmjeit. A mai fiatalok alig-alig is­merik a nevét. — Az önét annál inkább. A Linda-sorozat három epi­zódja ismertté tette. Éppen ezért csodálkoztam, amikor körülbelül két évvel ezelőtt visszavonult a szerepléstől egy időre. — Gyereket akartam. Úgy éreztem, hogy a szakmai si­ker, a népszerűség családi háttér nélkül nem elég. S ugyanez fordítva is igaz: hiába boldog családanya va­laki. ha munka nélkül, si­kerélmények hiányában lé­zeng a pályán. — Mostanában nem lehet panasza, már hónapok óta napi 10—12 órát dolgozik, tavasszal kezdték forgatnia Linda újabb epizódjait, s a munka az ét' végéig tart. Ha már a tévésorozatnál tar­tunk: hogyan született a Lin­da ötlete? — Él a környezetünkben egy lány, aki éppen olyan alkatú, mint én. Sovány, fi­ús, törékeny, első látásra, akár egy tini. Senki sem gondolná róla. hogy rendőr hadnagy. Gáti Györgynek, a film rendezőjének támadt az ötlete a karatézó rendőrlány­ról. Forgatókönyvet írt Pol­gár Andrással, így született a Linda. Az új hétrészes so­rozatot már hattagú alkotó­gárda írta, hogy minél több ötlet, kaland legyen benne Beszélgetésünk színhelye a városligeti Petőfi Csarnok. A bejáratnál hatalmas pla­kát hirdeti az Első emelet együttes koncertjét — Lin­dával. — Énekelni fog? — Nem. À sorozat Pop­pokol című epizódjának egyes jeleneteit vesszük fel „élőben", egy popkoncerten. A közönség nemcsak zenét hallgathat, hanem mázsás pofonokat, nagy verekedést is láthat. Egyébként már sok érdekes helyszínen forgat­tunk az elmúlt hetekben. Ve­rekedtem Lindaként a Köz­gazdaságtudományi Egye­tem állványsorán a magas­ban, sőt a margitszigeti ha­lastóban és a sportuszoda magasugrótornyában is. — Ügy tudom, dublőr nél­kül forgat. Nem fél ezektől a veszélyes jelenetektől? — Van, amikor egy kicsit félek. Egyik éjszakai forga­táson a Dunába kellett es­nem Leányfalunál, s azonnal elragadott a víz. Félelmetes volt sötétben a Duna. Azok a motoros üldözési jelene­tek sem voltak veszélytele­nek, amelyeket az utcai for­galomban vettünk fel. De szerencsére sosem történt baleset. — A Lindán kívül milyen feladatok várnak még önre? — ősszel megjelenik egy nagylemezem, Linda, a zöld öv címmel, ezen dolgozom, s a lemez négy dalához vi- deo-clippet készítünk a té­vében. Szóba került egy má­sik nagylemez is, erre a jö­vő év tavaszán kerülne sor. S újra táncolni tanulok, gyakorolok, hogy ne marad­jak szégyenben, amikor a Pécsi Balett vendégeként színpadra lépek a Pavanne című tánckompozícióban. Kárpáti György f MKRTICS SZÁRKISZJAN*: Diverzánsok IV/3. A hadnagy, aki eddig bá­tortalanul szemlélgette az öreget, most nem sok jót ígé­rő, gyanakvó pillantással mérte végig, aztán szokása szerint hadonászni kezdett a kezével : — Előre! A sziklák közé szorult szurdok szokatlanul szűk. Ott meg, ahol a patak, mi­után mintha térdre ereszke­dett volna, elrejti az utat, kitárulkoznak a sziklák, s árnyékukban a Remetekolos­tor talált menedéket. A ko­lostor előtt virágok és füvek nyájas szomszédságában egv méhes. A méhész némán, dolgát félre nem téve né­zeget bennünket; füstölgő szi- láccsal elhessentve a méh­rajt, nagy üggyel-bajjal lé- pékét rak a kaptárba. — Nem láttál idegenekéi errefelé? — kérdezi a had­nae>. — Ismerősöket se láttam le meg idegenekről beszé'si. 'Örmény író. 1925-ben szüle­tett. Több verses- és elbeszé­léskötet szerzőié. Részt vett a nagy honvédő háborúban. Műveinek fő témája a háború, ám írásaiban nem a háború 1 széles panorámáját rajzolja meg. hanem a harc résztve­vőinek lelkivilágára összponto­sítja figyelmét. Így lélek sem maradt itt hon, mindenki a fronton va­— Diverzánsokat kere­sünk. — Kik azok a diverzán­sok? — Nos. hat ejtőernyősök — magyarázza Szevjan. — Kik azok az ejtőernyő­sök? A hadnagy szemmel látha­tóan zavarban van: ez az ember nem erről a világról való? De hamar megtalálja a kiutat: — Na, szóval spionok. — Ahá — fogta fel a mé­hész. — De, ha azok igazi spionok. akkor nekik kell lát­niuk engem, nem nekem őket.. . — [gaz — hagyja rá a hadnagy. — Hát, ha igaz. akkor nincs miért összetaposnotok a virágokat. A spion nem hülye. Mi a fenének jönne ezekre a vizes, füves helyek­re és hagyná nyomait a zöldben? — Bölcs ember vagy, apó. — Ha. te is megérsz nyolc­van esztendőt, mint én. te is megokosodsz — szúr a hadnagyon az öreg, azt hí­vén, hogy gúnyolódnak ve­le. — Máskor ne gyere ide spionokat keresni. Ebből a félreeső szurdokból nem hogy a spion. de még az at gá­ti ristén se kecmereg ki. Spio­nok . . . Hányán vannak a spionjaitnk? — Nyolcán. — Vagy úgy — mosolyo- dik el az öreg —, szóval nyolcán kémkednek? De ki látta őket. ki számolta ösz- sze? A hadnagy hallgat. Való­ban: honnan kerültek ide ezek á kémek? Ki látta őket leereszkedni az ejtőer­nyőikkel? Ki számolta meg? Miért nem követték őket, hogy aztán zavartalanul az ellenség nyomára vezessenek bennünket? — Nem tudom — mondja a hadnagy. — Hát ha nem tudod, ak­kor hova hurcolod a kato­náidat keresztül-kasul he- gyeken-völgyeken? Na jó. tűnjetek el. ne tiporjátok össze fölöslegesen a virágo­kat. .. Útnak indulunk. Szarvas- csapáson libasorban má­szunk ki a szurdokból. El­fáradtunk. patakokban öm­lik arcunkról a verejték. Aszó zubbonya a hátán és hónaljban átnedvesedett, ki­verte a só. Aszó kicsire nőtt. a puskája meg hosszú. Tusa minduntalan beleütkö­zik a kövekbe, és száraz csattanással szikrákat csi­hol. Aszó minden 'alkalom­mal felhúzza a puskaszíjat, megigazítja hátán a pus­kát, ám újra meg újra is­métlődik az egész: a puska hosszú. Aszó viszont ala­csony. A hadnagy felderítőket küld. hogy fürkésszék ki a temető környékét, láncunk pedig zajtalanul, lassan ka­paszkodik föl a dombolda« Ion a tetőre. Fél óra sem te­lik bele, visszatérnek a fel­derítők és jelentést tesznek. A hadnagy végig sem hall­gatja őket, ahogy dukál, és furcsán kigyúlt tekintettel felpattan a helyéről. Tekin­tetében harag és eltökéltség váltogatja egymást. Egész külsejéből és testtartásából harciasság árad. Készül a harcra. — Végre! — letörli verej­tékét és hozzánk fordul: — Elvtársak, felderitöink már látták a diverzánsokat. A temetőkápolnában van­nak. Megparancsolom, hogy a szabályzatnak megfelelő­en járjanak el, zaj nélkül vegyék körül a kápolnát és várják a parancsaimat. — í'< id hadnagyunk arca és különösen a hangja hirtelen eliágyul. — Legyetek óvato­sak. tacskók, hogy áldozatok nélkül ússzuk meg. A diver­zánsok állig fel vannak fegy verkezve. Ha nem adjá'c meg magukat, magam ejtem fog­lyul az egész disznó ban­dát. Nekem van tapasztala­tom, ti viszont még egészen zöldfülűek vagytok... Hamarosan úgy bekerítjük a -temetőt, hogy senki sem­mi módon nem csúszhat ki a gyűrűnkből. A kápolnától nem messze oldalkocsis mo­torkerékpár áll, az oldalko­csiban géppisztoly. A tulaj­donosok a kápolnában van­nak. A fiúk zaj nélkül, rö­vid szökkelésekkel nyomul- ; nak előre a síremlékek és kőkeresztek mögé rejtőzve. A mohlepte sírköveken gyá­va gyíkok sütkéreznek. A legelőn ide-oda tekeregnek a legelésző bárányok. Egyikük nyakában szakadatlanul esi- i lingel a csengő. A szomorú csöndet kakukkfű csípős il- i Linda (Görbe Nóra) filmbéli szüleivel, akiket Kudrugi Gyula és Pécsi Ildikó alakít Szalav István HÁZAVATÓ TÁRLAT, PÉNTEKEN A Megyei Művelődési Központ várja vendégeit

Next

/
Thumbnails
Contents