Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 3., csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Egy kamcsatkai variáció A turistáknak célja a hegyek orma (Fotók: APN — KS) napig tartó programról van szó. a szabadság alatt. Sportolási lehetőségek helyben Egyes számú kedvenc a síelés, amit a félsziget lakói nagyon szeretnek, főként a hegyekben, aztán itt van a fürdőzés ..kamcsatkai mód­ra vagyis jókat pancsolnak a hőforrások vizében. Petropavloszk környékén vannak külön síelésre - al­kalmas helyek, de az igazi síelők a hegyi lesiklókat szeretik, például a Morozna- ja hegyen. Ez nincs messze a várostól, és van néhány sportiskola is. Az utóbbi években nagyon népszerűvé vált a síelés Kamcsatka hegyeiben és az edzők minden érdeklődőt szívesen fogadnak. Ennek viszont az. a következménye, hogy mind több a síléces ember és egyre szaporodnak a turistaházak, a lesiklópá- lyák még a kisebb telepü­lések közelében is, A már említett Primorszk közelé­ben két lesiklópálya van, a turistaházhoz pedig szaunát és úszómedencét is építettek Mindezt a Vilju-klub kezde­ményezésére. Nálunk. Kamcsatkán bi­zony nyolc hónapig is eltart a sielési szezon. Úszni vi­szont egész éven át lehet: a medencék vizét nem kell felmelegíteni, a langyos, me­leg vagy még melegebb vi­zet a hőforrások adják. Jekatyerina Varkan Hajótúrán a Top-top törzs tagjai Naponta nyolc órát dol­gozunk, aztán nyolc órát al­szunk. Több, kevesebb idő elmegy azzal is. hogy be­érünk a munkahelyre, majd onnan haza. Otthon olva­sunk, tévét nézünk, intéz­zük a háztartás ügyes-bajos dolgait, de hát csak marad néhány szabad óránk. És ezt mivel töltjük? Nem Moszkvára gondo­lunk. hiszen ott lépten-nyo- ,mon van lehetőség a szóra­kozásra. De mi van nálunk, iá „világ végén”, vagyis Kamcsatkán, ahonnan kelet felé már csak a nagy víz. a Csendes-óceán hullámzik. Moszkvában aszfaltozott utak vannak, de nálunk az úttalan utakból vitathatat­lanul több van. mint sztrá­dából. Mégis nagyon sok itt az autó, mert nálunk ez a legfontosabb közlekedési esz­köz. A félsziget „fővárosától ' Petropavlovszk-Kamcsat­szkijtól úgy 35 kilométerre azonban van egy település. Primorszk, ahol sokan lak­nak, akik bármilyen távol­ságra és bármilyen irányba Induljanak is el, közlekedés­re csak a lábukat használják. Amúgy heterogén társaság: hegesztők, mérnökök, orvo­sok. Mielőtt Kamcsatkára jöttek, Leningrádban, Tbi­lisziben, Vlagyivosztokban éltek. Ami összehozta őket, a Vilju-klub, amit arról a viljucsinj vulkánról nevez­tek el. amelynek lábánál maga Primorszk is épült. A „Top-top tons" tagjai Primorszkban volt néhány ember, aki szerette a turiz­must. Ök alakították meg 1967-ben a turistacsoportot, amit tréfásan „Top-top törzsnek ' neveztek el, hiszen nem volt az komoly szerve­zet. Ám még az alapító atyák legbátrabbja sem gondolta volna, hogy az utánuk kö­vetkező nemzedék igazi tu­rista-klubbá alakítja a „tör­zset” és „országosan” (a helyi méretekhez viszonyít­va) népszerű lesz az egész félszigeten. Mint az embe­rét, minden öt. aztán min­den tíz évben megünnepel­ték a klub születésnapját. Az idén a tizennyolcadik szüle­tésnapja alkalmából köszön­tik. A klubtagok úgy ismerik egész Kamcsatkát, mint a tenyerüket, számukra nincs fehér folt a félsziget térké­pén. Felkapaszkodnak a vul­kánokra, megmásszák a me­redek sziklákat, hajóval vagy csónakkal végigjárják a folyókat, közben kikötnek, táboroznak, hegyet, sziklát másznak. Mindezt a hét végén vagy ha több JEMEN T ízéves az adeni egyetem Dr. Bugovics Elrmér az igazságügyi orvosszakértők felelősségéről beszél A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság 1967. no­vember 30-án nyerte el füg. getlenségét, 129 évig tartó angol gyarmatosítás után. A felszabadulást megelőző­en Dél-arábiai Köztársaság és Aden-protektorátus név­vel jelölték a térképek e kétmillió lakosú országot, amely az arab félsziget dél­nyugati részén fekszik. és Afrika szarvára tekint. Az angol gyarmatosítás előtt, évszázadokig, a törö­kök tartották megszállás alatt az országot. A britek elleni harc az északi tarto­mány egyik kis falujából. Hadfanból indult el 1962. október 14-én, Rajah Gha- leb Laboza vezetésével. A szabadságharc jemeni már­tírjainak emlékére ezen a helyen avatták fel Varga Imre szobrászművész alkotá­sát 1978-ban! Az új vezetés már 1970- ben elhatározta, hogy egye­temet kell alapítani a szak- emberhiány megoldása és a tudományos kutatás meg­szervezése céljából. Számos nehézség leküzdése után 1975-ben nyitotta meg ka­puit az adeni egyetem, ag­rár, jogi. bölcsész, általános mérnöki és orvosi fakultá­sokkal. A bölcsészkaron arab, angol, orosz, francia, német és spanyol nyelvek elsajátítására van lehetőség. Az általános orvosi karon 7. többi karokon 4 év a ta­nulmányi idő. A vizsgázta­tás elsősorban írásban tör­ténik. többszörös választásos kérdésekkel. Az orvosi ka­ron és az ahhoz kapcsolódó központi oktató intézmé­nyekben az oktatás és az ügyvitel nyelve az angol: két jól felszerelt könyvtár is segíti a képzést. Kitűnő angol könyvek állnak a hallgatók rendelkezésére, amelyeket évenként kölcsö­nözhetnek, így a könyvek sa­ját költségen való beszerzé­se felesleges. A különböző karokon a tanulók 20—40 százaléka nő, de az orvosi fakultáson ez megközelíti az 50 százalékot. A 10 éves jubileum tisz­teletére átadták az orvos- egyetem új elméleti tömb­jét és befejeződött a köz­ponti oktató kórház rekonst­rukciója. Ezt a Medicor ren­dezte be és szerelte fel, az egészségügyi személyzet és a hivatalos vezetés teljes megelégedésére. Magam is ebben az intézményben kap­tam megbízást kórbonctani feladatok ellátására. A 4 éves megbízatásom alatt számos előadást tartottam — az integrált oktatás ke­retében — 3—7 éves hall­gatóknak. vázolva a magyar szakorvosképzés, orvosi mű­szergyártás és gyógyszeripa­runk főbb jellemzőit. Az évenként megrendezett egye­temi tudományos napokon jemeni munkatársaimmal beszámoltunk a szívizom­infarktusok jellegzetességei­ről. de elemeztük 16 év kór- szövettani adatai alapján a gyakrabban előforduló da­ganatos megbetegedéseket is. Az elmúlt tíz év során az adeni egyetem jó kapcsola­tokat épített ki a szocialis­Harmadcvrs joghallgató ta országok felsőoktatási in­tézményéivéI, ezen kívül in­diai, néhány arab ország­beli és nyugat-európai — elsősorban francia — egye­temekkel alakultak ki tudo­mányos kapcsolatok. Az új értelmiség hatása szemmel látható a főváros­ban és vidéken egyaránt. Megérettek a feltételek ar­ra. hogy 1984-től elkezdjék az analfabétizmus felszámo­lását. Az úgynevezett vá- dikban (völgyek) figyelemre méltó mezőgazdasági kultú­ra jelent meg. A jogrendszer a társadalmi irányítás és ellenőrzés fontos pillére lett. A legfejlettebb technika szá­mos intézményben fellelhe­tő. beleértve a számítógépes rendszereket, és a kórházak­ban is érezhető a hazai spe­cialisták munkája. Az orvos- egyetem irányításával az Egészségügyi Világszervezet, a WHO-programokhoz kap­csolódó hosszú távú kutatá­si munkák kezdődtek; első­sorban a keringési megbe­tegedések és a daganatos el­változások feltérképezése cél­jából. Már 12 éve dolgoznak ma­gyar orvosok a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ságban. Kapcsolataink azon­ban nemcsak az egészség­ügy. de az ipar és mezőgaz­daság területén is tovább fejlődnek. Dr. Bugovics Elemér Dr. Bán Miklós, a kémiai tudományok doktora előadás közben (Fotó: Herbst Rudolf) TANZÁNIA Dar es Salaam-i levél A pénzváltást ezúttal nem úgy kell értenünk, hogy egy nagyobb címletet kisebbek­re cserélünk vagy esetleg fordítva, aprót nagy címlet­re váltunk. Nem is arról fog szó esni, hogy egyik valu­tát a másikra konvertálják, hanem a pénzváltásnak ar­ról a ritka, de azért előfor­duló fajtájáról, amikor egy 100-as bankjegyért ugyan­csak egy 100-as bankjegyet adnak és mindkettő elneve­zése tanzán schilling. % Bankjegycsere hétfőtől Az ország lakói július 28- án, vasárnap érdekes hírt olvashattak a reggeli lapok­ban. A sajtó mindenki tud­tára adta, hogy hétfő reg­geltől a bankok a régi száz schillinges bankjegyeket új százasokra cserélik be, mi­vel a következő hétfőtől kezd­ve — tehát egy hét múlva —, a régi százas címletek többé már nem hivatalos fi­zetőeszközei az Egyesült Tan­zán Köztársaságnak. A ré­gi húszas bankjegyek is csak októberig fogják ellátni fel­adatukat, ezt követően a ré­gi 20 schillinges is ki lesz vonva a forgalomból. A rendelkezés továbbá úgy szólt, hogy egy személynek legfeljebb tízezer Schillinge! vált a bank készpénzre, a többi 100-as címletben lévő pénzét egy bankszámlán he­lyezheti el mindenki. A kész­pénzre beváltható összeg — a helyi fizetéseket és ára­kat figyelembe véve — meg­felel egy jobb otthoni fize­tés összegének. Hétfőn kora reggel már hosszú sorok álltak a ban­kok előtt, délre pedig elkép­zelhetetlen méretűre duzzad­tak. A rossz nyelvek azt mondták, hogy ebből komoly botrány lehet. A helyi viszo­nyokat jól ismerők — és ezek persze elsősorban a he­lyi emberek —, azt mond­ták, hogy három nap múl­va teljes lesz a nyugalom, a bankok üresen fognak fo­gadni minden arrajárót. A pénzintézetek ajtajában tolongok láttán ezt nem na­gyon hitte el senki. Mégis, csodák-csodája, péntek dél­előttre megszűntek a sorok és bárki szabadon sétálha­tott be a pénzváltóhelyekre. Az egész műveletet példá­sa bb szervezettséggel még Európában sem lehetett vol­na végrehajtani. A művelet célja A bankjegycserével a kor­mánynak kettős célja volt. Elsősorban érvényt akart szerezni annak a rendel­kezésnek, hogy a 10 ezer schillingét meghaladó ösz- szegeket bankszámlán kell tartani, az ezen összeget meg­haladó fizetéseket pedig csek­kel kell teljesíteni. A másik célja e szokat­lan — de azért az otthoni olvasó előtt sem teljesen is­meretlen — pénzügyi lépés­nek az volt, hogy megsemmi­sítse a külföldön felhalmozó­dott nemzeti valutát, mely nem legális úton hagyta el az országot azért, hogy egy későbbi időpontban ugyan­csak illegálisan kerüljön vissza. Afrika nagyon sok orszá­gának — köztük Tanzániá­nak is — komoly gondot okoz a csempészet. Csempé­szet alatt az olvasó ezúttal ne valamiféle magyar mére­tekben szervezett — 50 or­kán, vagy 100 farmer vagy esetleg 500 kvarcórás — csempészmutatványokra gon­doljon. Itt sokkal többről és nagyobb méretekről van szó. Tanzánia Kelet-Afrika leg­gazdagabb országa, ami a lehetőségeit és természeti erőforrásait illeti. Ugyanak­kor az elképzelhetetlen mé­reteket öltő illegális kereske­delem felbecsülhetetlen ká­rokat okoz az ország gazda­ságának. Tanzánia ellátja éle­lemmel a szomszédos orszá­gok határ menti körzeteit. Rengeteg kukorica, kávé és egész állatcsordák lépik át a határt olyan körzetekben, ahol az ellenőrzés lehetősé­ge minimális. Burundi pél­dául jelentős aranyexportőr lett az utóbbi években, hol­ott nincs aranybányászata. A tanzán aranyexport ugyan­akkor az elmúlt húsz évben 3 tonnáról 4 kilogrammra csökkent. A csempészek eleinte a külföldi valutát fogadták el fizetőeszközül. Ezért vagy árut vettek és otthon érté­kesítették — ami a rizikó- sabb megoldás volt —, vagy a külföldi valutát otthon fe­ketén visszaváltották tanzán schillingre. Az évek alatt vi­szont rájöttek a külföldi fel­vásárlók, hogy a mások ál­tal kicsempészett schilling- gel már ott helyben, a csem­pészáru átvételekor ki lehet fizetni a csempészt. Ez min­denkinek előnyösebb meg­oldás. mely biztosítja a tan­zán nemzeti valuta „egész­séges” nemzetközi körforgá­sát. Idővel hatalmas össze-- gek halmozódtak fel a kül­földi partnerek kezében an­nak érdekében, hogy az üz­let gördülékenyen folyhas­son. Nos, e pénzeket tette a használt újságpapírral egyen­értékűvé egy hét alatt a tan­zán pénzügyi vezetés. Szigorú vámellenőrzés A tanzán vámosok általá­ban a világ legkellemesebb! legmosolygósabb pénzügyi hivatalnokai. Ez a megálla­pítás nem volt érvényes a bankjegycsere időtartamára, vagyis július 29. és augusz­tus 3. között. Szigorúan el­lenőriztek minden utazót, minden küldeményt, sőt — a Dar es Salaamban akkredi­tált diplomáciai missziók legnagyobb tiltakozására —, még a diplomáciai küldemé­nyeket is felbontották, ha azt a tulajdonosok vagy a diplomáciai futárok be akar­ták hozatni vagy hozni az ország területére. Volt olyan eset, hogy egy képviselet fu­tára négy napot töltött a Dar es Salaam-i repülőtér tranzitvárójában azért, hogy ne kelljen kinyitnia a reá bízott küldeményt. Az egésznek természete­sen megvan a maga logiká­ja. A bankjegycsere nem ét- semmit, ha a beválthatóság egy hete alatt a külföldi ke­zekben felhalmozott schil- lingek vissza tudnak jutni Tanzániába. Ezt alapvetően mindenki megértette, legyen az tanzániai vagy itt dolgo­zó külföldi. Az ország határátkelőhe­lyein több millió schillingét koboztak el a vámszervek, de csak töredéke annak, ami kintrekedt a határokon kí­vül. A Tanzán Központi Bank kormányzója nagyon következetesen elutasított minden olyán próbálkozást, hogy augusztus 4-ét követő­en bármilyen jogcímen is bankjegyet cseréljenek. A lakosságot nem is a pénzcsere lepte meg, hanem az a tény, hogy 500 schil­linges címlet nem került be­vezetésre. A főváros gyor­san születő és gyorsan to­vábbterjedő humora ezt az­zal magyarázta, hogy 500-as címlet majd az októberi el­nökválasztást követően lesz bevezetve. Azért a választás után, hogy arra már az or­szág új elnökének a képe kerülhessen. Dr. Nyíri Iván lapunk különtudósítója

Next

/
Thumbnails
Contents