Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 17., csütörtök 1. Kommunisták a szakszervezetekben Alig két éve, 1983 októ­berében a párt Központi Bi­zottsága állástfoglalt a szak- szervezeti munka fejlesztésé­ről, értékelte az ezzel ösz- szefüggő pártmunkát, össze­foglalta az elvi és gyakorla­ti teendőket. A közeljövő eseményei szükségessé teszik, hogy a pártszervek és -szervezetek ismét napirendre tűzzék a szakszervezetek tevékenysé­gét. Ennek lehetőségét ősz­szel, a szakszervezeti alap­szervezeti tisztségviselők megválasztásával kezdődő, és 1986 februárjában, a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusával záruló szakszer­vezeti választások teremtik meg. A párt útmutatásával A dolgozók százezreit megmozgató eseménysorozat a szakszervezeti mozgalom alkotó eszmecseréje lesz, tag­ságával, amelyben egyaránt helyet kaphat az elmúlt fél évtized bonyolult, ellentmon­dásos fejlődésének elemzé­se, és a XIII. pártkongresz- szus útmutatásán alapuló feladatok meghatározása is. A szakszervezeti válasz­tások politikai jelentősége indokolja az önvizsgálatot, és azt, hogy a pártszervek és -szervezetek is inoghat4- rozzák a szakszervezeti mun­kával, a választások segíté­sével összefüggő helyi leen­dőket. Ehhez útmutatást adott a párt Politikai Bi­zottsága is, ez évi, júniusi állásfoglalásában. Amikor a szakszervezeti választások politikai előké­szítése megkezdődött, néhá- nyan aggályosán szóvá tet­ték, hogy a közelmúlt bel­politikai eseményei, ame­lyek megkezdődtek a párt­kongresszusi irányelvek vi­tájával, majd folytatódtak a XIII. pártkongresszussal, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokkal, „ki­merítették” a pártszerve­ket. Várható, hogy lan­kad a figyelem, megtörik a politikai aktivitás... Az el­múlt hónapok azonban meg­cáfolták ezeket az állításo­kat. Sikerült megőrizni a kongresszusi időszak poli­tikai lendületét, és ami kü­lönösen fontos : kongresszu­si „nézőpontból” tudják ér­tékelni és meghatározni a párt szakszervezeti politiká­jából adódó, és a szakszer­vezeti választásokkal ösze- függő tennivalókat. A legfontosabb politikai feladatként fogalmazták meg. hogy a szakszervezeti tiszt­ségviselők megválasztásával összefüggő szervezőmunkát, a rendezvényeket fel kell használni a párt politikájá­nak megvalósítása, a párt­kongresszusi határozat vég­rehajtása, a politikai akti­vitás növelése érdekében. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatává tet­ték, hogy a beszámoláskor, a feladatok meghatározása­kor, a kibontakozó vitákban ennek nagy hangsúlyt ad­janak. A szakszervezeti tag­ság a választott testületek, tisztségviselők számára ha­tározza meg az üzemi, vál­lalati, intézményi, megyei mozgalmi teendőket. Nyílt, őszinte eszmecserét A pártszervek és -szerve­zetek segítő, előremutató mó­don adjanak hangot véle­ményüknek a szakszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták mozgalmi munkájáról, a párt Központi Bizottságának a szakszervezeti munkára vo­natkozó állásfoglalása meg­valósulásáról. A rendezvé­nyeken szóljanak a szakszer­vezeteknek a társadalomban betöltött szerepéről, helyi kezdeményezéseiről, arról, milyen módon vettek részt a megyei pártértekezlet ha­tározatából adódó feladatok végrehajtásában. A kommunisták segítik, hogy mindezekről a munka­helyeken nyílt, őszinte eszme­csere bontakozzon ki a dol­gozókkal. Olyan légkörben kerüljön sor a beszámolókra, a választásokra, amelyben a szakszervezeti tagság meg­érti, elfogadja a párt poli­tikai céljait, és alkotó mó­don, kezdeményezően hozzá­járul megvalósításukhoz. A mozgalmi munka ered­ményes végzésének megha­tározott személyi feltételei vannak. Többek között az hogy a szakszervezeti tiszt­ségekbe politikailag felké­szült, a választók, a tagság bizalmát élvező, érdekeit bátran képviselő, meggyőző képességgel rendelkező dol­gozók kerüljenek. A párt- szervezetek a szakszervezetek önállóságát, felelőssét tisz­teletben tartva teszik meg javaslataikat a kiválasztás­hoz, ezzel segítve a jelölő- bizottságokat megbízásuk tel­jesítésében. Az elmúlt öt év alatt a szakszervezeti tisztségvise­lőknek nemcsak a mozgal­mi munkája „mérettetett meg", hanem az alkalmassá­guk is. Ahol szükséges, a váltás, a lehetőség most adott. A pártszervezetek ilyen értelemben is véle­ményt mondanak a szakszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták tevékenységéről. Egyszerűbb, de sokszínűbb A párt Központi Bizottsá­ga 1983-as állásfoglalásában javasolta a szakszervezetek szervezeti felépítésének, mű­ködésének a követelmények­hez történő igazítását. E cél érdekében most egysze­rűsödni fog a szakszerveze­tek megyei tanácsainak fel­építése. Változik az iparági­ágazati szakszervezetek me­gyei középszerveinek formá­ja is. Ez egyegy megyében a jelenleginél sokszínűbb, szakszervezetenként is elté­rő lehet. Ezek nem öncélú változtatások, hanem a kor­szerűbb, hatékonyabb, az alapszervezeteke; jobban se­gítő mozgalmi munkát szol­gálják. Fontos, hogy műkö­désükhöz megkapják a se­gítséget, mer; esetenként még értetlenkedés fogadja a mó­dosításokra irányuló szán­dékot. A : egyik megyei párt-vég­rehajtóbizottsági ülésen je­gyezték meg: „Zsúfolt lesz a program év végére is!” A megállapítás igaz, hiszen nemcsak a szakszervezetek választanak. Hasonló előké­születek folynak a Hazafias Népfront szerveinél is. Jó néhány vállalat pedig ek­kor választja meg, a ko­rábbi döntéseknek megfele­lően. a vállalati tanácsot. A pártszervek segítik a koordi­nációt, a megfelelő üteme­zést, támogatják az együtt­működést, hiszen fontos, hogy a szervezés, a rendez­vények ne zavarják egy­mást, mindegyik megőrizze a maga jelentőségét. Az eseményeknek megfe­lelő nyilvánosságot kíván­nak adni. Erre igénybe ve­szik a helyi tömegkommu­nikációs eszközöket is. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió vidéki stúdiói, a megyei és üzemi lapok fo­lyamatosan tájékoztatnak majd az eseményekről. Be­mutatnak tisztségviselőket, ismertetik a választások po­litikai jelentőségét, foglalkoz­ni kívánnak a szakszerveze­ti mozgalom megyei eredmé­nyeivel, tudósítást adnak a rendezvényekről. . . Sokat segíthetnek A közhangulatra a XIII. pártkongresszust követő bi­zakodó, legalább lassú gaz­dasági fellendülést remélő várakozás a jellemző. Ha ezt egy-egy konkrét kérdés­ben a valóság nem igazol­ja vissza, olyan feszültséget okozhat, amelyre megfelelő érvekkel és időben fel kell készülni a szakszervezeti és pártszerveknek egyaránt. Ez csak egy az üléseken felve­tődhető példa, de lehetne so­rolni többet is. A választá­sok előtt tehát alaposan, kö­rültekintő módon kell mér­legelni a várható helyzetet is. A párttestületek, a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták sokat segíthetnek a reális értékelés kialakítá­sában. az előremutató prog­ram kidolgozásában, és eh­hez adhatnak politikai tá­mogatást — következetesen képviselve és erősítve a párt szakszervezeti politikáját. Sz. Várnai Ferenc az MSZMP KB munkatársa Majd később Jó ez az épület. Szép is. Érdekes is. Mintha azt példázná, hogy az únt sablo­noktól el lehet és el is kell térni. Ez pe­dig nem pénzkérdés. A jó ízléstől függ. Állok az épület előtt és kényelmetlenül érzem magam. Dudva, gaz, piszok, földkupac, rendet­lenség, szemét környeskörül. Az épület- együttes udvara is rendezetlen. A járdát most öntik le. Amott még friss a beton. Annyira friss, hogy valakinek a lábnyo­mát is visszaadja. Akár a filmsztárokét odaát. De ez itt... ? Mindé:. Gyöngyösön a Kálvária-dombon, az új szolgáltatóház jellemzője. Az üzlet­ben minden ragyog, tiszta. Öröm a pol­cokon végignézni. A hatalmas üvegabla­kok szépen díszítettek. Nem feledkeznek meg a járdáról sem a bolt dolgozói. Hát ilyenek vagyunk. Ügy mondanám, a részletekkel már nem törődünk. Az már senkit sem izgat, hogy a szép üzlet közvetlen környéke milyen. A fontos az, hogy bent legyen elegendő áru és a vevő elégedetten távozzék. Na­gyon fontos követelmény ez, kétségtelen. De a vevő be is megy és ki is jön a boltból. Hat rá az, amit bent lát és hat ra az. amit kint. A kétféle érzékelés pe­dig egyetlen fogalomba áll össze benne: ABC'áruház. Pedig nem a kisker tehet arról, hogy az építők, a fölmunkások úgy hagytak maguk után mindent, ahogy hagytak. Mondjam azt, az építők sem marasztal­hatok el teljesen, mert ők meg azt szok­ták meg, hogy a „külső tereprendezés” nem lényeges eleme az általuk végzett munka értékesítésének. Ezernyi példát lehet erre felsorolni kis hazánk megannyi területéről. Ilyen „felemások" vagyunk. Legyen kész az új ház, a többi már nem számít. Ha majd időnk lesz, ha majd energiánk lesz rá, a környezettel is törődünk. Addig pedig? .. . Hozzászoktatjuk az embereket ahhoz, hogy nálunk a környe­zet, a külső nem fontos. Ha pedig azzal nem kell törődni, akkor... akkor sok eset­heti lehet arra hivatkozni, hogy ott is, az is és mégis... Pedig milyen régóta mondjuk, hogy a forma a tartalomtól elválaszthatatlan. Természetes, hogy a rendetlenség ren­detlenséget szül. A fejekben is, a tettek­ben is. Itt a baj! (—ár) Egerszalökon ötvenen dol­goznak a termelőszövetkezet teremtette iparban. Legfon­tosabb törekvésük, hogy mi­nél több önálló termékük kerüljön a piacra, mert az éri meg igazán. így gyárt­ják többek között a könyv­tári berendezéseket. polco­kat. Az országban jelenleg csak egyedül itt foglalkoz­nak az infúziós, transzfúziós üvegek zárókupakjainak elő­állításával. Az egyéb forgá­csolási és présmunkákon kí­vül kooperációban állnak a Mátravidéki Fémmüvekkel ahová különleges műanyag záróbetéteket szállítanak. S még egy fontos tudni­való az egerszalóki termelő- szövetkezet melléküzemágá­ról: éves termelési értékük meghaladja a 15 millió fo­rintot. Ez pedig egy ilyen „hányatott”, rossz emlékű nyár után mint az idei volt, bevételével — nem mellé­kes . . . EGERSZALÓKI PÉLDA Mit hoz a mellékiizeiág? Megannyi vitára adott már okot a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége. Vannak, akik jónak, van­nak, akik kifejezetten ká­rosnak ítélik ezt a munkát. Egy megállapítással azonban nem lehet vitatkozni: ha va­lahol „lyuk keletkezik. az betömhető” a melléküzemági bevételekkel. Már. ahol jól csinálják. A mezőgazdaság pedig — amióta világ a vi­lág, mindig is kockázatos vállalkozás volt. Lehet bár­milyen felkészült a szak­ember, legfeljebb a techni­ka, az időjárás évenkénti szeszélyességét lehetetlen kivédeni. Az idén például azok a termelőszövetkezetek, amelyek legfontosabb be­vételi forrása a szőlő, ne­héz esztendőt zárnak. S kü­Fodor Géza az excenter- présen darabolja az alkat­résznek valót Ionosén ilyenkor segíthet, enyhíthet valamelyest az anyagi gondokon a mellék­üzemág. 7,soka László és Juhász Gyula pnnthegcszió gépen radiátorclcmeket állít össze Tajti Tibor. Molnár János. Koznia Gábor. Takács István a fémvázas polc alapját hcgeszti össze (Fotó: Kőhidi Imre) Egészséges munkakörülményeket teremt a szellőztető berendezés Homonnai Sándor. Bessenyei László és Molnár Sándor munkahelyén is Takarmányok minőségének ellenőrzése A mezőgazdasági nagy­üzemek és. a kistermelők nagy mennyiségű ipari ab­rakkeveréket használnak fel az állatok tartásához, hizla­lásához. A forgalomba ho­zott tápok és koncentrátu- mok előállításáról és forgal­mazásáról a két évvel ez­előtt megjelent MÉM-rende- let intézkedik. A jogsza­bály 'hatályba lépése óta végzett hatósági ellenőrzé­sek — amelyek gyakran a felhasználók bejelentésein alapultak — több olyan hiá­nyosságot tártak fel, ame­lyek rontották a takarmá­nyozás hatékonyságát. A gyártás során például előny­ben részesítették azokat az olcsóbb komponenseket, amelyeknek mérhető, úgy­nevezett nyers táplálóanyag­tartalma elérte ugyan a kí­vánt szintet, de emészthe­tősége már nem volt meg­felelő, és így a takarmány egy része az állati szervezet számára „hozzáférhetetlen" volt. A takarmánygyárak gyakran hetente változtat­ták az abrakkeverékek ösz- szetételét, ami szintén zava­rokat okozott az állattartás­ban. A felhasználók kifogá­solták továbbá, hogy a for­galomba hozott takarmá­nyok egy részének túlságo­san alacsony a tápláló­anyag-tartalma és emiatt gazdaságtalanná válik a fel- használás. A feltárt hiá­nyosságok magyarázatul szolgálnak arra, hogy miért romlott a fajlagos takar­mányfelhasználás, főként 3 kistermelőknél, de számos mezőgazdasági nagyüzem­ben is. A MÉM közleményt je­lentetett meg arról, hogy milyen intézkedésekre van szükség az ipari abrakkeve­rékek minőségének javítá­sára. Ez kimondja: a forga­lomba kerülő termékek re­ceptjének módosításakor a gyártóknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat, hogy az állattartók a szükséges átmenetet —, ami a takar­mányozásnál alapvető fon­tosságú — biztosítani tud­ják. A jövőben a közleményben foglaltak teljesítését szigo­rúan ellenőrzik. A MÉM- ben a takarmányok minősé­gének további javítása vé­gett dolgoznak az erre vo­natkozó rendelet módosítá­sán is. Az új rendelkezés várhatóan egyebek között a táplálóanyagszintek eme­léséről intézkedik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents