Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
j Bi , \ -, • NÉPÚJSÁG, 1985. október 16., szerda Megnyílt az európai kulturális tórum A képen a szovjet küldöttség Pjolr Gycmicscv vezetésével (MTI-fotó, Műnek Attila felv. Népújság-telet'otó — KS) fFolytatás az 1. oldalról) joggal tarthat igényt arra. hogy szellemi-kulturális eredményei más népek számára is hozzáférhetővé váljanak. A helsinki záróokmány ezért tulajdonít jelentőséget annak. hogy a részt vevő államok megfelelő eszközökkel elősegítsék az egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés felkeltését, kulturális értékeinek szélesebb körű megismertetését országaikban. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szellemében — nyitott Európa és a világ minden humanista szellemű kulturális értéke iránt, sőt, jelentős anyagi támogatással teszi hozzáférhetővé ezeket az értékeket. Talán nem hat szerénytelenségnek, ha azt mondjuk. Magyarország nemcsak részesedett mindazokból a szellemi-kulturális javakból, amelyeket más európai nemzetek létrehoztak. hanem maga is hozzájárult az évszázadok során ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük, a kulturális fórum résztvevőinek, mindazoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre látogattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat szerezzenek országunkról. népünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. — Kormányunk érdekelt abban, hogy a ma kezdődő kulturális fórum eredményesen betöltse küldetését a helsinki folyamatban, hozzájáruljon a közös értékek tudatának erősítéséhez, az államok közötti együttműködéshez, a kultúra művelői közötti kapcsolatok további bővítéséhez. A magyar küldöttség ezeknek a törekvéseknek a jegyében vesz részt a tanácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár György, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredményes munkát kívánt a kulturális fórum résztvevőinek. A tavaly ugyancsak Budapesten tartott előkészítő értekezleten sorshúzással eldöntött sorrendnek megfelelően a plenáris ülés első felszólalója Le Compte Mario von Ledebur, Liechtenstein nagykövetségi tanácsosa volt A budapesti európai kulturális fórum a béke, a relatív enyhülés különleges pillanata — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban megfordítva, úgy használhatnánk a régi mondást, hogy „a múzsák között hallgatnak a fegyverek". A béke megőrzése nem lehet csupán a kultúra területén dolgozók feladata, de a jelen tanácskozásnak feltétlenül azzal a céllal kell dolgoznia, hogy legalább a békének azt a nem is túlságosan tág terét megőrizhessük, melyet a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet alakított ki, s amelyet az azt követő tanácskozások őriznek. Olyan tér ez. amelyben mind a 35 ország küldöttei hallathatják szavukat, a kis és a nagy országok egyaránt. Dumitru Aninoiu, a román delegáció vezetője emlékeztetett arra. hogy az európai fórumot a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulóján rendezik meg, és olyan időszakban, amikor különösen nagy szükség van az együttműködésre, a bizalom és a biztonság erősítésére. Remélhetőleg a budapesti fórum is a párbeszédei, a népek közötti jobb megértést segíti — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta: feltétlenül szükség van a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésére, azért is, mert műalkotások csak békében születhetnek. A hatalmas szellemi forrásokat a béke és nem a pusztítás szolgálatába ' kell állítani. Kulturális együttműködés csak a barátság és az enyhülés légkörében létezhet. Hangsúlyozta, hogy a román álláspont szerint kulturális együttműködés csak szabad és szuverén államok között lehetséges, minden külső nyomás nélkül. Románia — tette hozzá — a nemzetközi jog normáinak megfelelően vesz részt a kulturális cserében. Jeanne Hersch asszony, a svájci küldöttség vezetője felszólalásában az európai kultúra kialakulását ás ösz- szetevőit boncolgatta. Hangsúlyozta. hogy jóllehet az európai kultúra az azonosság jeleit is magán viseli, a földrész minden nemzete sajátos kultúrát alakított ki. Ezért az európai kultúra jelenlegi helyzetét leginkább „egység a különbözőségben" kifejezéssel lehetne jellemezni. A helsinki értekezletet követő, úgynevezett utókonferenciákról beszélve úgy vélekedett. hogy a legutóbbi ottawai tanácskozás sikertelennek bizonyult. Hangsúlyozta: ebből le kell vonni a megfelelő következtetést, s arra kell törekedni, hogy a budapesti fórum eredményesen fejeződhessék be. Ehhez, szerinte nem „elvtelen kompromisszumokra" van szükség, hanem arra. hogy a jelenlévők kifejtsék nézeteiket, még akkor is, ha ezek eltérnek egymástól. Aggodalommal szólt arról, hogy Európában mind nagyobb mértékben halmozódnak fel a különböző fegyverek, fegyverfajták, márpedig a kulturális értékek cseréjéhez, a kultúra fejlesztéséhez békés, alkotó légkörre van szükség. A svájci küldöttség — mondotta befejezésül — arra törekszik, hogy türelemmel és mások nézeteinek jobb megismerésével igyekezzék elősegíteni a mostani fórum ered mény ességét. Walter J. Stoessel, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője felszólalásában kijelentette: a budapesti kulturális fórum napirendjére tűzött kérdések közvetlen kapcsolatban vannak a népek jobb, kölcsönös megértésével. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy házigazdája e nagyszabású rendezvénynek. Hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztosabb világ megteremtéséhez járulhatnak hozzá tanácskozásukkal, előmozdíthatják a jobb. kölcsönösebb megértést a hazájuk kultúrájáról szóló információk szabad áramlásával. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a bevándorlók hazája. Európa valamennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát Walter J. Stoessel külön kiemelte az amerikai filmművészetben oly nagy szerepet játszott magyar Cukor György és Kertész Mihály nevét. Az Egyesült Államok — folytatta — hosszú időn át menedékül szolgált azok számára, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket. Közülük sokan hazatértek és odahaza folytatták alkotó munkásságukat, mások Amerikában maradtak, az amerikai kulturális életet gazdagították Az amerikai küldöttségve- zetc a továbbiakban a kulturális fórum feladataival, a helsinki záróokmányban és a madridi záródokumentumban megjelölt célkitűzésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta. hegy az Egyesült Államok küldöttsége „kiegyensúlyozott és alkotó módon" kívánja megvitatni az alkotás, az információcsere és az együttműködés egymással összefüggő kérdéseit. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Európa megosztott földrész. Célul jelölte meg a kulturális tevékenységet és együttműködést fékező akadályok felszámolását, valamint annak elősegítését, hogy valamennyi nép és nemzeti kisebbség „minden vonatkozásban ápolhassa kulturális hagyományait". Szorgalmazta a népek és az országok közötti kapcsolatok kiszélesítését minden szinten és ebben az összefüggésben üdvözölte, hogy a kulturális fórumon a szellemi élet megannyi kiválósága vesz részt. Mint mondotta. az Egyesült Államok — miután nincs művelődés- ügyi minisztériuma — nem állami küldöttséggel képviselteti magát. A delegációban a kulturális élet különböző nézeteket valló képviselői vesznek részt. Reményét fejezte ki, hogy a szellemi élet vezetőinek találkozója a budapesti kulturális fórum páratlan és ígéretes eseménye lesz. Paul Mertz, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra, hogy a európai kultúra egységes és közös hagyományokra, értékekre épül, ugyanakkor ez a kulturális azonosság nem jelent egyformaságot. Kifejezte reményét. hegy a fórum hozzájárul majd e közös értékek és kulturális kapcsolatok erősítéséhez. Miroslav Válek, a csehszlovák küldöttség vezetője nyugtalansággal szólott arról, hogy az utóbbi időben világunkban növekedett a feszültség, erősödött a szembenállás. „Ez agoodalommal tölt el bennünket, miként aggaszt minden jóakaraté embert. A kultúra fontosságáról szólva kijelentette: önmagában nem akadályozhatja meg a pusztítást, de eszköz lehet a rombolás veszélyének elhárításában, elősegítheti az emberi élet meg- oltalmazását, a népek közötti kölcsönös megértés erősítését. Felszólalásában állást foglalt a kulturális értékek cseréjének bővítése mellett is. Hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy ideológiai különbözőségek akadályozzák az erre vonatkozó közös akarat kinyilvánítását. Jean Grether, a Monacói Nagyhercegség küldöttségvezetője rámutatott: a budapesti kulturális fórum azzal az igénnyel ül össze, hogy elősegítse a részt vevő 35 állam közötti együttműködést, a művészi alkotómunka területén éppúgy, mint a könyvek vagy más kultúrhordozók terjesztésében, filmek, televíziós műsorok közös létrehozásában. Fernandes Fafe a portugál küldöttség vezetője azt a reményét fejezte ki, hogy a budapesti tanácskozás kulcsszava a megértés lesz. Wolfgang Schallenberg, az osztrák küldöttség vezetője a nemzeti kultúrák kölcsönösen megtermékenyítő hatásának jelentőségét méltatta felszólalásában. François-Régis Bastide, a francia küldöttség vezetője a vendéglátó Magyarországnak tisztelegve „keresztút- nak" nevezte hazánkat, amelynek kultúrája befogadott szinte minden európai hatást, miközben ragaszkodott nemzeti eredetiségéhez Emlékeztetve arra. hogy 1980-ban Madridban Franciaország vetette fel kulturális fórum rendezésének gondolatát a helsinki folyamat részeként. hangoztatta: a kultúra nagyon lényeges összetevő és kapcsolatteremtő atekintetben. hogy erőszaktól és bizalmatlanságtól mentes új Európát teremtsünk. Európa önazonosságát. egységét kultúrája teszi a nemzeti hagyományok változatosságán keresztül — mondotta. Georgi Jordanov, a bolgár küldöttség vezetője rámutatott: ez a párbeszéd — folytatta —. amelyre ez a magas fórum hívja a résztvevőket, akkor válhat az enyhülés és végső soron a béke felé vezető „realista stratégia" elemévé, ha a kultúra béketeremtő erővé válik Ghislain Hardy a kanadai delegáció nevében mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada igen nagy jelentőséget tulajdonít a helsinki folyamatnak, s reméli, hogy a budapesti kulturális fórum újabb impulzust ad a népek közötti jobb megértéshez, és a biztonság erősítéséhez. F W. Jolink, a holland küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: Budapestnek a kulturális fórum színhelyeként való kiválasztása szerencsés mind a város megkapó szépsége, mind az egyetemes kultúrához való nem csekély hozzájárulása miatt. Dr. Hans-Joachim Hoffmann, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője hangsúlyozta, az NDK megalakulásától fogva fontosnak tekinti a kulturális együttműködést minden állammal, a kölcsönös tisztelet, szuverenitás és egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján, és őszinte, becsületes párbeszédre törekszik mindenkivel. Ezzel a fórum befejezte elsőnapi tanácskozását. A szerdai plenáris ülésen folytatódnak a küldöttségvezetők felszólalásai. Az európai kulturális fórum köszöntésére a résztvevő országok küldöttségének, képviselőinek tiszteletére gálaestet rendeztek a Magyar Állami Operaházban. zetét. — az SZKP szervezeti szabályzatában végrehajtandó változtatásokat, — a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének 1986—1990-re szóló ötéves tervét és a 2000-ig terjedő időszakra ' érvényes hosszú távú tervet. Az ülés napirendi pontjairól Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tartott előadói beszédet. A plénum az előterjesztett dokumentumokat megvitatásuk után elfogadta. Az ülés úgy határozott, hogy az újjászerkesztett pártprogram tervezetét és a szervezeti szabályzat módosítását nyilvánosságra hozzák, az SZKP XXVII. kongresszusát megelőző pártértekezletek, pártBécsben kedden délelőtt megkezdődött a Szocialista Internacionálé (Sí) irodájának ülése. A szociáldemokrata pártok világszervezetének vezető testületé főként a nemzetközi helyzetről tárgyal. Előtérben állnak Kö- zép-Amerika: Salvador, Nicaragua kérdései, amelyek megvitatásában az érdekeltek. köztük a sandinisták is részt vesznek. Különös hangsúlyt kapnak a közel-keleti kollektívák gyűléséin, az oktatási intézményekben, a katonai alakulatoknál és a társadalmi szervezetekben megvitathassák. A Központi Bizottság ülése szervezeti kérdésekét is megvitatott. A plénum Nyikolaj Ta'.i zint, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává választotta. Nyikolaj Rizskovot a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt kinevezése kapcsán felmentet te a Központi Bizottság titkárának tisztsége alól. Nyi- kolaj Tyihonovot, aki egészségi állapotára való tekintettel nyugdíjba vonult, a plénum felmentette az SZKP KB Politikai Bizottságának tagsága alól. Az SZKP KB plénuma ezzel befejezte munkáját. PFSZ tuniszi központja elleni közelmúlti izraeli támadás. A zárt ülésen ott lesz Simon Peresz kormányfő, az internacionáléhoz tartozó izraeli Munkapárt elnöke, akinek politikáját a szervezetben is sokan elítélik. Az iroda ülését Leopold Gratz osztrák külügyminisz ter köszöntötte, majd Willy Brandtnak, az internacionálé elnökének vezetésével kezdődött meg a tanácskozás. 1 —( Külpolitikai kommentárunk Bizonyítvány-magyarázás KAPKODÁS? SZEMMEL LÁTHATÓAN. Ilyen sebtében még nem hívtak össze NATO-külügyminisz- teri értekezletet, mint most. A tegnap Brüsszelben rendezett találkozó előzménye: Belgium és Hollandia rosszallja, hogy nem kapott meghívást Washingtonba. ahol Reagan elnök a NATO — nagyobb — tagállamainak vezető politikusaival meg szeretné vitatni a szovjet—amerikai csúcs témakörét. Sértődöttség? Minden bizonnyal. Végtére is Hága és Brüsszel teljes jogú tagja az észak-atlanti paktumnak. s joggal tart igényt arra, hogy véleményét kikérjék egy történelmi fontosságú eszmecsere előtt. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy mindkét országban változatlanul vegyes érzelmeket keltett és máig is éles vitára ad alkalmat az eurorakéták telepítése, s az sem kétséges, hogy a belga és a holland megnyilatkozások egyértelműen szembehelyezkednek a legagresszívebb amerikai körökkel. Ilyen körülmények között Shultz amerikai külügyminiszter bizonyára mentegetőzni kényszerült kormánya nevében tegnap a brüsszeli értekezleten. Különben is, Washingtont kínosan érinti, hogy Párizs eleve lemondta a konzultációra szóló meghívást. A belga és holland berzenkedés pedig világosan utal arra, hogy a szovjet—amerikai csúcs előtt a NATO berkeiben nem sikerült összehangolni az álláspontokat. MIHAIL GORBACSOV ÚJABB INDÍTVÁNYAI jól érzékelhető zavart keltettek az USA-ban éppúgy mint Amerika nyugat-európai szövetségesei körében. Azt még a legszélsőségesebb politikai körök sem tagadják, hogy a stratégiai fegyverzet jelentős csökkentésére. a genfi szovjet—amerikai tárgyalások ú; mederbe terelésére, valamint a Párizzsal és Londonnal a saját atomütőeröröl folytatandó külön konzultációkra tett moszkvai javaslatok módosították az eddigi helyzetet. Shultz San Franciscóban kénytelenkelletlen elismerte: a Szovjetunió legutóbbi leszerelési javaslatai révén a tárgyalások „olyan új szakaszba kerültek, amelyben lehetséges az előrehaladás. ha a szovjet fél komoly tárgyalási készséget tanúsít". A NATO KÜLÜGYMINISZTEREINEK sebtében összehívott brüsszeli tanácskozása arról tanúskodik, hogy a genfi Gorbacsov—Reagan találkozóra a tagállamok egységes álláspontot sürgetnek. Olyant, amely Nyugat-Európa érdekeit is figyelembe veszt Erről azonban Shultz külügyminiszter aligha volt képes meggyőzni tárgyalópartnereit. Gyapay Dénes Az SZKP Központi Bizottságának ülése Kedden Moszkvában teljes ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A plénum megvitatta: — az SZKP új szerkesztésű programjának tervekonferenciák, a köztársasági kommunista pártok kongresszusai elé vitára bocsátják. Nyilvánosságra hozzák az ötéves és a hosszú távú népgazdasági terv tervezetét is, hogy azokat a dolgozó Szocialista Internacionálé — Bécsben problémák, elsősorban a
