Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megnyílt az európai kulturális fórum Kedden Budapesten ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját az európai kulturális fórum. Äz értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje Madridban fogalmazódott meg, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 ország — 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada — egybehangzó határozatával Magyarországot jelölték ki a fórum színhelyéül. Az úgynevezett helsinki folyamatban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában rendeznek meg. A konferencia munkájában — amelynek hat héten át a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra területén dolgozó színházi, múzeumi vezető, zenész, képzőművész, irodalmár, s az egyes szekciók tanácskozásain számos kimagasló személyiség, nemzetközi hírű alkotó is jelen lesz. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hírt adjon a konferencia eseményeiről. Az értekezleten várhatóan számos állam, köztük Magyarország, a nemzetközi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat nyújt be. A részt vevő országok küldöttségeit vezetik: Amerikai Egyesült Államok, Walter J. Stoessel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának vezetője: Ausztria, Wolfgang Schallenberg nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója; Belgium, Robert Vaes nagykövet; Bulgária, Georgi Jordánon miniszterelnök-helyettes, a bolgár kulturális bizottság elnöke; Ciprus, Andreas Christophides közoktatási miniszter; Csehszlovákia, Miroslav Vélek szlovák kulturális miniszter; Dánia, Hans Kühne nagykövet; Finnország, Jaak- ko Numminen államtitkár; Franciaország, Francois-Régis Bastide nagykövet: Görögország. Fantelis Economou nagykövet; Hol landia, F. W. Jalink nagykövet; Írország, Edward J. Brennan nagykövet, íz- land, Ásgeir Tryggvason nagykövet; Jugoszlávia, Kole Csasule nagykövet; Kanada, J. E. Ghislain Hardy nagykövet; Lengyel- ország, Kazimierz Zygulski kulturális és művészeti miniszter; Liechtenstein, Comte Mario von Ledebur nagykövetségi tanácsos; Luxemburg, Paul Mertz nagykövet; Magyarország, Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter; Málta, Joseph Saliba képviselő; Monaco, Jean Gr ether, az államminiszter hivatalának vezetője; Nagy-Britannia, Norman St. John-Stevas képviselő; Német Demokratikus Köztársaság, Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter; Német Szövetségi Köztársaság. Karl-Günther von Hase nagykövet; Norvégia, Dagfinn Stenseht nagykövet; Olaszország, Giulio Tamagnini nagykövet; Portugália, J. C. de Freitas F. Fafe nagykövet. Románia, Dumitru Aninoiu nagykövet; San Marino, Maria Antonietta Bonelli, a külügyminisztérium igazgatója; Spanyolország, Luis Yanez Barnuevo, a külügyminisztérium nemzetközi együttműködés és Latin- Amerika-ügyek államtitkára; Svájc, Jeanne Hersch, a filozófia professzora; Svédország, llmar Bekeris nagykövet; Szovjetunió, Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter; Törökország, Cenap Keskin nagykövet; Vatikán Hervé Carrier, a Pápai Kulturális Tanács titkára. Az UNESCO küldöttségét Anders Arfwedson, a szervezet főigazgató-helyettese vezeti. A részt vevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-teremben délelőtt 10 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üdvözölte a jelenlévőket, majd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének adott szót. lázár György beszéde Elöljáróban a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében köszöntötte a tanácskozás valamennyi résztvevőjét, a megnyitó ünnepségen jelenlévőket. — Szeretném újólag kifejezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta — amely hazánk iránt megnyilvánult, amikor a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar Népköztársaság fővárosa legyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk megtisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy e fontos nemzetközi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A kulturális fórum napirendjén szereplő kérdések megvitatását különösen időszerűnek érezzük ma, amikor oly nagy szükség van a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti kapcsolatok fejlődését segítő kölcsönös bizalom erősítésére. A kulturális értékek cseréjére, a kulturális kapcsolatokra mindig is úgy tekintettünk, paint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusztító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a humanizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó befolyással voltak. A népeink közötti együttműködés legjobb hagyományait megtestesítő értékek közé. soroljuk az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, amelyet európai enyhülés néven ismert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróokmány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, lehetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhülési folyamat jelentős erőfeszítések árán elért eredményeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos veszélyek fenyegetik. Ebben a helyzetben Európa és a világ népei joggal kísérnek feszült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. Kormányunk, az emberiség sorsáért felelősséget érző valamennyi politikai tényezővel, minden békeszerető emberrel együtt üdvözli és támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére. a szemben álló nukleáris fegyverek számának radikális csökkentésére irányulnak. Ügy gondoljuk, hogy a nemzetközi párbeszéd fenntartásában, a kölcsönös bizalom légkörének helyreállításában, az enyhülési folyamat továbbvitelében minden egyes államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egymás és önmagunk iránt abban, hogy közös erőfeszítéssel leküzdhetők az emberiséget fenyegető súlyos problémák. A kulturális fórum munkájában 33 európai és két észak-amerikai állam képviselői vesznek részt. A madridi mandátumban megjelölt témakörök, a tanácskozás napirendjén szereplő kérdések kedvező alkalmat kínálnak árra, hogy alkotó eszmecsere bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kapcsolatok továbbLázár György köszönti a tanácskozás résztvevőit (MTI-fotó, Manek Attila felv. Népújság-telefotó — KS) fejlesztésének lehetőségeiről a kultúra különféle területein. Biztosak vagyunk abban, hogy a tanácskozás munkájában részt vevő kiemelkedő személyiségek tapasztalatainak és elgondolásainak kölcsönös megismerése, a közöttük kibontakozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kulturális fórum eredményesen záruljon. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű államok képviselői között egy sor kérdésben ideológiai és politikai nézet- különbségek nyilvánulnak meg. A helsinki folyamat minden eddigi eredménye azt igazolja, azonban, hogy e nézetkülönbségek ellenére olyan politikai-kulturális megoldásokat találhatunk, amelyek egyetlen állam törekvéseit sem sértik. hiszen az érdekek közösségére, a konszenzus elvére építenek. Az európai kultúrát mindig a sokszínűség, egyben az alapvető humanista értékek közössége, a nemzeti kultúrák szerves kapcsolata és kölcsönhatása jellemezte. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, szerencsésebb és hányatott sorsú nemzeteket képviselnek. Hisz- szük azonban, hogy — a helsinki záróokmány megfogalmazásával élve — minden kultúrának megvan a maga érdeme és értéke, ezért (Folytatás a 2. oldalon) Az európai kulturális fórum színhelye. A megnyitás előtti pillanatok, amikor gyülekeznek a küldöttségek (MTI-fotó, Soós Lajos felv. Népújság-telefotó — KS) BIZTATÓ TÉNYEK Gyógyszerellátásunk — túl a mélyponton Hajnal Anna műszeres gyógyszervizsgálatot végez (Fotó: Perl Márton) magasabb szinten gyors intézkedés történt, amelynek eredményei bizonyos átfutási idő után ez év nyarától már egyértelműen érződtek. Az a felfutás, ami szeptembertől tapasztalható, olyan ugrást jelent, hogy nemcsak a hatékony gyógyítás biztosított, de annak módjára egyszerre több ,,változat" is alkalmazható. Természetesen napjainkban is vannak hiánycikkek A világon nincs olyan ország, ahol pillanatnyi akadozások nem lennének. Hangsúlyozom viszont, hogy már csak pillanatnyi gondokról beszélhetünk. Az utóbbi hetekben például a Dopegyt- és a Corm/ar-el látásban voltak hiányok, viszont a gyártóktól máris ígéretet kaptunk nagyobb mennyiségű szállításra. Bizonyára a jövőben is előfordul hasonló, de napok. legrosszabb esetben hetek alatt kiküszöbölhető lesz a felmerült „csorba". Anélkül, hogy dicsérném „saját házam tájékát", úgy érzem, elmondhatom, hogy a gyógyszerészek minden dicséretet megérdemelnek, azért a helytállásért, amit az elmúlt nehezebb időszakban mutattak. A vásárlók sokszor nem is tudták, milyen nagyszabású „gyógyszergyártó tevékenység’' folyt a pultok mögött. Volt időszak, amikor olyan alapkészítmények sem érkeztek, mint az Algopyrin. az Amidazophe- num vagy a Valeriana, a betegek mégis hozzájutottak, mert a patikusok helyben elkészítették azokat. A megye gyógyszerellátásáról' szólva külön büszkeségünkről is beszámolhatunk, az egri drogéria közelmúltbeli átadásáról. Az eltelt időszak alatt a vásárlók megszerették, népszerűsége bizonyítja, hogy a tabletták világában is hasznos a természetes gyógyszerekhez fordulni füvekben, teákban, s más, könnyen hozzáférhető anyagokban keresni a gyógyulást. Újdonság még, hogy január 1-től állati takarmányokat kiegészítő premixek forgalmazásával is foglalkozunk. Eddig mintegy négymillió forint értékben vásároltak belőle. Nemcsak a különlegességek gyarapodásával, de az alapvető, hétköznapi kínálat színvonalának további garantált javításával is hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövőben semmilyen lényeges hiba ne csúsz- szon a forgalmazás gépezetébe. Szabó Péter Trien Jánosné egyéni kúpokat gyárt a mátraházi gyógyintézet betegei számára Magyarországon az eltelt évtizedek során megszoktuk, hogy a gyógyszerellátás színvonala kifogástalan. Éppen ezért hatalmas megdöbbenéssel vettük tudomásul tavaly, hogy a .gépezetbe” hiba csúszott, egyre több készítmény került fel a hiánycikkek listájára. A helyzet ugyan nem volt tragikus, sokan mégis annak látták. Szerencsére az ő ijedtségük is elmúlt, hiszen az eltelt hónapok során a gyógyszer- ipar túljutott a hullámvölgyön. — Szeptember óta olyan széles gyógyszerválaszték áll a lakosság rendelkezésére, mint korábban még sohasem. A helyzet nemcsak pillanatnyilag jó, de minden garancia megvan rá, hogy képesek leszünk megőrizni ezt a szintet, sőt némi javulás is várható — tájékoztat bennünket dr. Végh Miklós, a Heves Megyei Gyógyszertári Központ igazgatója, aki az elmúlt időszakra visszatekintve a következőket mondja el. — A krízist az alapanyag- árak gyors emelkedése okozta. Beszerzési keretünk sajnos nem bővült ezzel arányosan. A felhalmazott tartalékok kimerülése igen sokféle készítménynél szinte azonos időben történt meg. Leginkább a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszerei, bizonyos antibiotikumok és a fogamzásgátlók hiánya okozott gondot. A mélypont közepén sem fordult elő, hogy helyettesítőszerekkel nem tudtuk volna kielégíteni a betegek igényeit. A feszültséget gyógyszeripar és a lakosság között nemcsak a valóban meglevő hiánycikkek okozták, hanem olyan magatartás is. amely a kényelmes, alkalmazkodni nem tudó embereket jellemzi. Az orvosok hozzászoktak ahhoz, hogy azonos betegségekre azonos pirulákat írjanak fel, s amikor tudomást szereztek arról, hogy azok hiányoznak, akkor sem voltak hajlandók áttérni másfajta készítményekre, hanem rendületlenül írták tovább azokat a vényeket, amelyek akkor kiválthatatlanok voltak. A gyógyszerfogyasztó lakosság is ragaszkodott ahhoz, ami már egyszer bevált. Szerencsére ez a helyzet nem volt általános, s említésével sem az a célunk, hogy a felelősséget orvosokra, s betegekre hárítsuk, ez csupán nehezítette a helyzetet. A hiányok fölszámolására leg-
