Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

1. , aj % m jj NÉPÚJSÁG, 1985. október 14., hétfő Pillantás a hétre , Az északi féltekén ősz, a délin viszont tavasz van. Egyvalamiben nincs különb­ség — világszerte élénk a politikai időjárás. Hidegebb­re vagy enyhébbre fordul­nak-e a szelek? Ez a kérdés foglalkoztatja a megfigyelő­ket a Föld minden országá­ban. HÉTFŐ: Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök Nagy- B’ritanniába látogat. A két ország viszonyát némiképp még mindig terheli, hogy az angliai szikh közösség élesen szemben áll az új-delhi kor­mánnyal. KEDD: Közel kétéves elő­készítő munka után Budapes­ten megnyílik az európai kul­turális fórum, a helsinki zá­róokmányt aláíró 35 ország küldöttségének hathetes ta­nácskozása. Stockholmban az előzetes tervek szerint beje­lentik, ki — vagy kik —nye­ri el a közgazdasági Nobel- díjat. Ami azt illeti a világ- gazdaságra ráférne már egy igazán hatékony, működőké­pes elmélet. A különböző is­kolák közül egyelőre még nem tudni, melyiket részesí­tik előnyben a svéd bizott­ság tagjai. SZERDA: Bécsben meg­kezdődik a Szocialista Inter- nacionálé leszerelési értekez­lete. A konferencia állásfog­lalása nagyon nagy jelentő­ségű lehet — elsősorban- az űrfegyverkezés kérdésében, valamint a francia ihletésű Euréka-program ügyében vár­hatók heves viták. CSÜTÖRTÖK : A Délai rikai Köztársasággal szemben életbe léptetendő szankciók­ról tanácskozik az északi ta­nács, méghozzá külügymi­niszteri szinten. A tanácshoz tartozó skandináv és észak­európai országok azok, ame­lyek a tőkés világban a leg­radikálisabb megoldások fe­lé hajlanak az apartheid fel­számolásáért vívott, immár nemzetközi harcban. PÉNTEK: A stockholmi európai bizalom- és bizton­ságerősítő, valamint leszere­lési konferencián véget ér a hetedik forduló. Haladás egyelőre nem mutatkozik, mivel a NATO-országok me­reven elutasítják a Varsói Szerződés tagjainak javasla­tait. SZOMBAT: Andreasz Pa­pandreu, görög miniszterel­nök az Egyesült Államokba utazik, ahol felszólal az ENSZ közgyűlésének jubileu­mi ülésszakán és tárgyal Ro­nald Reagan amerikai elnök­kel. A két ország kapcsola­tai meglehetősen megromlot­tak, mivel a szocialista gö­rög kormány egy sor eset­ben szembefordult az ameri­kai szándékokkal. VASÁRNAP: Brüsszelben hatalmas tömegmegmozdulást szervez a belga békemozga­lom. A felvonulások és nagy­gyűlések célja, hogy a kor­mány állítsa le az amerikai közepes-hatótávolságú atom­fegyverek telepítését, illetve számolja föl a már harcrend­be állított tizenhat darab szárnyas rakéta indítóál­lásalt. Nakaszone levele Gorbacsovnak Japán a Szovjetunióval a kapcsolatok megjavítását óhajtja, és síkraszáll a két­oldalú politikai, gazdasági és kulturális együttműködés el­mélyítéséért. Tokió azon a véleményen van, hogy ebből a célból a legfontosabb a két ország között a párbe­széd és a kölcsönös megér­George Bush amerikai al- elnök kínai látogatásával folytatódnak a rendszeres kí­nai—amerikai magas szintű találkozók és eszmecserék: Bush vasárnap érkezett Pe- kingbe, s közel egyhetes lá­togatása alkalmat ad arra, hogy új amerikai konzulá­tust nyisson meg Szecsuan- ban. Li Hszien-nien kínai ál­lamfő nyári egyesült álla­mokbeli látogatásakor Chi­cagóban kínai konzulátust nyitottak tés erősítése. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozta Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterel­nök Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának küldött levelében. A szigetország kormány­fője Mihail Gorbacsov egy hónappal ezelőtt hozzá inté­zet levelére adott választ. Bush Pekingben ismert, s ezúttal nyomatékosabban hangoztatott kínai panaszo­kat hall majd, bár kínai vé­lemény szerint a viszony „egészében véve jó". Feltű­nő azonban, hogy a kínai külügyminisztérium éppen a Bush-látogatás előestéjén fi­gyelmeztetett arra. hogy az Egyesült Államok protekcio­nista intézkedései súlyos ká­rokat okozhatnak a kétolda­lú kereskedelemben, Szovjet űrkutatási főhatóság alakult Az űrkutatás népgazdasá­gi célokra történő felhasz­nálásának irányítására a Szovjetunióban létrehozták a Szovjetunió Űrtechnikai Fő­igazgatóságát. Az új orszá­gos hatáskörű szerv felada­tairól vezetője, A. I. Dunajev számol be az Izvesztyija szombati számában. A főigazgatóság elsődleges feladata, hogy irányítsa, ősz szehangolja a népgazdasági munkák végrehajtására és tudományos kutatásokra szánt űrtechnikai eszközök létrehozását és működteté­sét. Ennek érdekében szoro­san együtt fog működni az űrkutatásban érdekelt vala­mennyi minisztériummal és országos főhatósággal. Gon­doskodik az űreszközök fel­bocsátásának előkészítéséről és végrehajtásáról, a világ­űrből származó információk összegyűjtéséről és a gyakor­lati hasznosítást szolgáló el­terjesztésükről. Az űrtechni­kai főigazgatóság felügyeli majd szovjet részről a nem­zetközi űrkutatási progra­mokban való részvételt. George Bush Kínában Az Achille Lauro elhagyta Egyiptomot Az Achille Lauro olasz tengerjáró luxushajó szom­baton magyarországi időszá­mítás szerint 12.15 órakor felszedte horgonyait az egyiptomi Port Szaidban és kifutott a földközi-tengeri vi­zekre. A hajótársaság szóvi­vője szerint törölték a ki­rándulás eredeti terveit: a 24 000 tonnás, kék-fehér hajó nem az izraeli Asdod kikö­tő, hanem az olasz partok felé vette útját. Ugyanebben az időpontban szállt fel Rómából az Egyptair állami légiforgalmi vállalat gépe, hogy visszatér­jen Egyiptomba. A hírek szerint a gépen tartózkodnak azok az egyiptomi biztonsá­gi emberek is, akik — állí­tólag — Tuniszba akarták kísérni a PFSZ törvényszéke elé a hajóeltérítő palesztino­kat. és a PFSZ közvetítésre felhatalmazott képviselőit is. Az Achille Laurót múlt hétfőn. Alexandria közelé­ben kerítették hatalmukba a palesztinok. A hajó ezután a Szíriái partok felé közele­dett, de megfordult, és Port Szaidban kötött ki. Az egyiptomi állami ve­zetők egyébként továbbra is azt hangoztatják, hogy a ha­jót elfoglaló terroristák sza­badon engedésekor a legtel­jesebb jóhiszeműséggel jár­tak el, sőt Mubarak elnök kalózkodással vádolta az Egyesült Államokat. Ennek ellenére az arab országok — főleg Kuvait — sajtója fel­tételezi, hogy Egyiptom együttműködött az ameri­kaiakkal. rC KüIpolitikoi kommentárunk )—i Tortaszeletelés Londonban GYAKORLATILAG minden európai tőkés ország - az EGK tagjain kívül még nyolc állam — képviselői vesznek részt azon a tanácskozáson, amely ma kez­dődik a brit fővárosban. A képzeletbeli asztal köze­pén egy képzeletbeli torta, a körülötte állók kezé­ben képzeletbeli tortaszeletelő kés: arról folyik az alkudozás, ki mekkora részt hasítson ki magának a francia kezdeményezésre beinduló Euréka-program- ból. Alighogy Reagan elnök meghirdette az amerikai ..stratégiai védelmi kezdeményezés"’ (SDI). vagyis az űrfegyverkezés tervét, a franciák is előálltak, jó­részt polgári • jellegű technológiai fejlesztési elképze­lésükkel. Párizsban ugyanis rájöttek, hogy a techno­lógiai versenyfutásban az Egyesült Államok szinte behozhatatlan előnyre tenne szert Európával szem­ben. ha az SDI ürügyén (újabb) kulcspozíciókat fog­lalna el a tudományos-technikai fejlődés területén. A franciák megpróbálják Európában megteremteni azt az ellensúlyt, amely adott esetben hosszú távon is biztosíthatja az öreg kontinens tőkés csoportjai számára a szorítóban maradást. A TERV LÉNYEGÉBEN NAGYON EGYSZERŰEN HANGZIK: mindazokon a területeken, ahol az Egye­sült Államok új kutatásokba kezd. Európa is bein­dítja saját fejlesztési programjait, s egyesített erő­forrásokkal szállnak szembe a rendkívül tőkeerős és a kormány által feltétel nélkül támogatott amerikai monopóliumokkal. Az egyszerű elv gyakorlati megvalósítása azonban már korántsem olyan könnyű dolog. Mindenekelőtt tisztázni kellene a konkrét kutatási irányokat és az esetleges eredmények hozzáférhetőségét, felhaszná­lási körét. Ennek fontosságára hívta föl a figyelmet a Time magazinnak még franciaországi utazása előtt adott interjújában Mihail Gorbacsov is. Az SZKP fő­titkára később újfent megerősítette A KÖZELMÚLTBAN a hírügynökségek már tudó­sítottak az Eurékához kapcsolódó első szerződések­ről. A Philips, a Thomson, a British Aerospace, az ENI és más. európai mércével nézve mammutcégek máris osztozkodnak a jövőbeni koncon. Egyelőre a torta java része még az asztalon van — a baj majd csak akkor következik, ha a részt venni kívánók már egymás kezéből is ki akarják tépni a szeleteket Horváth Gábor A GREENPEACE KERESZTES HÁBORÚI Bálnák és atomhajók A Greenpeace egyik hajójáról a távolból őket szemmel tartó francia fregattot figyelik Ember-pingvinek a pingvinek védelmében tüntetnek Brüsszelben (Fotó: Reuter — MTI — KS) Hetek, hónapok óta előke­lő helyen szerepel a világ­sajtó hasábjain, a hírügy­nökségek jelentéseiben a Rainbow Warrior név. S ez nem is csodálható: az ügy. amely eredetileg úgy indult, mint egy kis környezetvé­delmi csoport incidense a távoli Üj-Zélandon, az idők folyamán csakugyan világ- politikai fajsúlyú esetté vált. A Greenpeace hajója ellen Auckland kikötőjében elkö­vetett merényletről bebizo­nyosodott, hogy kétségkívül a francia titkosszolgálat em­berei álltak a háttérben. Az egyre erősödő botrány hatá­sára Franciaországban tá­vozásra kényszerült Hernu hadügyminiszter, személy- csere történt a titkosszolgá­lat élén is, az ügy kapcsán a jobboldal nem szünetelteti támadásait Fabius kormány­fő, de még Mitterrand elnök ellen sem. „Zöld béke" A vádak, leleplezések, gya­núsítások és beismerések e kusza szövevényében. a Rainbow Warriorhoz kötődő fejlemények özöne mellett jóval kevesebb szó esett ar­ról a szervezetről, amely az egész ügyet kirobbantotta. Pedig a Greenpeace törté­nete, tevékenysége tartogat jó néhány olyan érdékessé­get, amely érdemessé teszi, hogy közelebbről is megis­merkedjünk vele. Első pil­lantásra nem más, mint egy a számtalan környezetvé­delmi csoport közül, amely­nek lépéseit a Föld számos részén egyre nyomasztóbban jelentkező ökológiai gondok diktálják, a vízszennyeződés­től egész a savas esőkig és az erdők gyorsuló, pusztulá­sáig. Fellépésének másik te­rülete inkább a hagyományos békecsoportokéra emlékez­tet, hisz céljaik közt a nuk­leáris robbantások, illetve általában az atomfegyverek és a fegyverkezés elleni küz­delem kap kiemelt hangsúlyt. Nos, a Greenpeace-nél a két szféra aligha választható külön. A magyar fordítás­ban „Zöld békét" jelentő szervezet tagjai széles körű harcot folytatnak az emberi környezet mindenféle nuk­leáris és kémiai szennyezése ellen, csakúgy, mint a ritka, nemegyszer kihalóféltjen lé­vő állat- és növényfajták megmentéséért. Jelmonda­tuk önmagában is sokatmon­dó: „Szavak helyett tette­ket !" Milliónyi szimpatizáns A mozgalom épp másfél évtizede, 1970-ben . jött lét­re. Kanada csendes-óceáni partvidékén, Britisch Colum­biában, ahol egyszerűbb kör­nyezetvédelmi problémák néhány tucat önkéntest egy csatasorba tömörítettek. Alig hét év múlva a létszám mintegy 80 ezerre, hatókö­rük hat országra terjed, ma­napság pedig 15 országban körülbelül 1,2 millió tagjuk, illetve támogatójuk van. A szimpatizánsok számát be­csülni sem igen lehet, az mindenesetre tény, hogy a 14 millió dollár körül járó költségvetésük szinte teljes egészében apró. alig 10—15 dollár körüli egyéni ado­mányokból gyűlik össze. Akárhogy is nézzük tehát, a Greenpeace valóságos nem­zetközi hálózattá szervező­dött: 30 irodáját, 150 fős személyzetét, film- és fotó- részlegét. hajóit-'és kiterjedt hírszolgálatát a sussexi (Nagy-Britannia) Lewesben levő központból irányítják. Persze nem a szó „katonai" értelmében, hisz a mozga­lom két alapelve változatla­nul az önkéntesség és a tu­datos erőszakmentesség. Ez minden akció lebonyolítását, minden kampány hangvételét megszabja, sőt már a tag­felvételnél meggyőződnek arról, hogy a jelentkezők megfelelnek-e a nemes cél­kitűzéseknek. S hogy mire terjed ki konkrét tevékenységük? Még felsorolni is hosszadalmas lenne. Tiltakoznak — hang­súlyozottan politikai állás- foglalás és részrehajlás nél­kül — az atomkísérletek el­len. Nehéz eldönteni, hogy akcióik, a közvéleményre gyakorolt hatásuk mennyi­ben járult hozzá a légköri robbantások betiltásához, de tény, hogy azóta is igyekez­nek ezen a 'téren továbblép­ni. Párizzsal szembeni kriti­kájuk is ehhez a problé­mához, a Mururoa-korallzá- tony körzetében végrehajtott ismételt francia nukleáris kísérletekhez kötődik. Fókabébik és gyárkémények A Greenpeace napirenden tartja a déli sarkvidék fegy­vermentes státuszának fenn­tartását, és az óceánok „nuk­leáris szeméttel", vagy más vegyi anyagokkal való rom­bolásának kérdését. Egy szellemes megfogalmazás sze­rint valóságos keresztes had­járatot viselnek minden ké­miai szennyezés ellen. Látványos akciók sorát hajtották végre, messzeme­nően kihasználva az így sze­rezhető publicitást. Beha­toltak ,a nevadai kísérleti atomlétesítménybe, hogy ér­zékeltessék: milyen köny- nyen terrorakciók helyszíne lehet egy-egy nukleáris re­aktor, raktártelep, vagy la­boratórium. Felmásztak a legmagasabb európai gyár­kéményre. tüntetést szervez­tek a hírhedt dioxin-mérge- zésért felelős Hoffman—La­roche zürichi központjánál. Óriási visszhangot keltett a a bálnák és a fókák védel­méért indított kampányuk is. Üj-Fundland partjainál például úgy próbálták meg­akadályozni a védtelen fó­kabébik könyörtelen lemé­szárlását, hogy lemoshatatlan zöld festékkel csúfították el a fiatal állatok fehér prém­jét. A szer ártalmatlan, ám használhatatlanná tette a keresett gereznákat gyűjtő vadászok erőfeszítéseit. Aligha túlzás tehát kije­lenteni: a „Zöld armada" a világtengerek számos pont­ján tiszteletre méltó ener­giával, következetességgel tö­rekszik feladatai valóra vál­tására, vállalva akár a konf­liktusokat, a rosszallást éS az ellenlépéseket is — bál* a Rainbow Warriorhoz ha* sonló súlyosságú eset eddig szerencsére még nem fordult elő. Más kérdés, hogy az erőviszonyok nyilvánvalóan nem a ,,Zöld béke" hívei­nek kedveznek. A londoni Financial Times találó meg­fogalmazása szerint a Green­peace Dávidként küzd a nemzetközi multinacionális társaságok és az egyes kor­mányok Góliátjai ellen. A mozgalom vezetői így maguk is tisztában vannak azzal, hogy ebben az egyenlőtlen küzdelemben csak a nemzet­közi közvélemény széles kö­rű mozgósításával, az embe­rek lelki ismeretének felrá­zásával remélhetnek némi­leg jobb pozíciót.

Next

/
Thumbnails
Contents