Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 212. szám ARA: 1985. szeptember 10.. kedd 1,80 FORINT Szülőhazánk Tisztelet a kivételnek — nem ismerjük vagy csak kevésbé a földet, amelyen élünk. Tizenéves ismerő­söm — harmadikos szak­középiskolás — teljesség­gel megdöbbentett a minap, amikor beszélgetésünk va­lamiképpen az ország me­gyéi s városai felé terelő­dött. Csak ámultam-bá- multam, utóbb pedig már visszafoghatatlanul bosz- szankodtam is, amikor nem tudta megmondani, hogy például Békéscsaba merre van és minek a székhelye, vagy a Velencei-tó, amely­nél éppenséggel heteket töltött a nemrég véget ért, hosszú vakáció idején, va­lójában melyik területhez tartozik. A leányzó — aki melles­leg az alapvető számtan­nal, sőt az olvasással is meglehetősen hadilábon áll, egyébként gépkocsit vezet, perfekt a popzené­ben és diszkócsillag. Saj­nos, korántsem egyedüli említett tájékozatlanságá­ban, sorolhatnám hosszasan a hozzá hasonlókat. Nem értem, fel nem fog­hatom, hogy ismeretei eny- nyi idő után miként ma­radtak ennyire hézagosak. Tanítói, tanárai, nem utol­sósorban a szülei, hogyan mehettek el észrevétlenül az említett hiányosságok mellett, hiszen nem ko­runkban, hanem már év­tizedekkel ezelőtt is fon­tosnak tartották az iskolá­ban és családban egyaránt, hogy szűkebb vagy tágabb környezetünkről legalább a legszükégesebbeket tud­juk. A mai nyugdíjasok — akik többségének vagy leg­alábbis nagy részének — legfeljebb a hat általános elvégzésére volt lehetősége, már zsenge ifjúságukban a legtermészetesebbnek tar­tották, hogy eligazodjanak széles e hazában, úgyszól­ván álmukból felriadva is fújják az országrészek, me­gyék, járások, városok el­helyezkedését, de minden­képpen a legközelebbi szék­helyeket. s a jelentősebb te­lepülések neveit, vagy a nagyvárosok lakosságának számát, több-kevesebb pon­tossággal. Ma, amikor jóval köny- nyebb a dolog — kevesebb a megyénk, nincsenek já­rásaink és a sajtó, a rádió, a televízió a korábbinál sokkalta gyakrabban emle­geti helységeinket, tájegy­ségeinket — nemcsak egy­szerűen nevetséges, hanem felháborító is a közömbös­ség, a tudatlanság, amivel sajnos elég sűrűn találko­zunk. Még a tv által köz­vetített rangosabb vetélke­dőn is előfordul, hogy a csupán országhatárt, illetve ; a számottevőbb folyóinkat, tavainkat feltüntető térkép­re, akár a felnőtt verseny­ző sem képes berajzolni egyebet. Aligha kell hangsúlyoz­ni, hogy több, sokkal több figyelmet kellene fordítani mindannyiunknak élette­rünk megismerésére. Sem az iskolában, sem pedig a családban nem lehetünk annyira igénytelenek, hogy lemondjunk a szóban for­gó tudnivalókról. Mert ez is hazaszeretet. Földünk­nek tartozunk vele, amely Í oltalmat ad és eltart — a legtöbbet nyújtja nekünk. Gyóni Gyula Az alkotó marxizmus útját követve Diplomaátadás és tanévnyitó az oktatási igazgatóságon Fontos az ideológiai műveltség tár­sadalmi szerepe a jelenlegi fejlődési szakaszban. Szerepe nemcsak a közös­ség, hanem az egyén szempontjából is jelentős. A haladás egyik fontos esz­közének kell tekintenünk az ideológiát, és erre alkalmassá is kell tennünk — hangsúlyozta Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára hétfő délután az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságának diplomaátadó és tanévnyitó ünnepségén. Baksa Dezsőné átveszi vörös diplomáját dr. Vasas Joachimtól A megjelenteket Dudás József, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese üdvözölte, majd átadta a szót Kiss Sándornak, aki méltatta az intézményben végzett munkát. Köszöntöt­te a diplomát átvevőket, akik több éves kemény mun­ka dokumentumát kapták kézhez. Egyúttal köszöntötte azokat is, akik hozzájárul­tak ehhez az eredményhez. Hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság mindig meg­különböztetett figyelmet for­dít arra a tevékenységre, amely e falak között zaj­lik, hiszen a hallgatók a marxista—leninista elmélet alapos tanulmányozásával nagyobb tudást és erőt me­rítenek napi tevékenységük­höz. Az oktatási igazgató­ság képzi és továbbképzi a párt-, az állami, a gazdasá­gi és a társadalmi élet ve­zetőit, elősegíti a társadal­mi és politikai kérdések tu­dományos elemzését; hozzá­járul ahhoz, hogy1 a mun­kásosztály ideológiája job­ban érvényesüljön szellemi életünkben. Az intézmény különböző tagozatain az 1984—85-ös tanévben 2786-an tanultak, ebből a káder- és tovább­képzésben 2229-en. Ezen a formán, valamint az egy­éves pártiskolán 900-an fe­jezték be tanulmányaikat. Már a számok is önmagu­kért beszélnek, mutatják milyen fontos szellemű mű­helyről van szó. Nagy fel­adatokat kell évről évre megoldani ahhoz, hogy meg­felelő .,tudati hátországot” biztosítsunk a szocializmus építéséhez. Ehhez a felelős­ségteljes munkához a tárgyi feltételek biztosítottak. Az új épület jól illik a város­képbe, s felszereltségével korszerű körülményeket biz­tosít. A tanári kar kitünően felkészült, a politika iránti elkötelezettséggel dolgozik. Ennek eredményeként hét­főn a szakosított tagozaton Egerben száz, Gyöngyösön harmincnégy személy vehet­te át diplomáját, amely fel­sőfokú politikai végzettséget biztosít, ezzel feljogosítja tu­lajdonosát a magas szintű propagandamunka végzésé­re. A megyei pártbizottság tit­kára külön említette azok nevét, akik kiemelkedő tel­jesítményük alapján vörös diplomát kaptak. Abkaro- vics Endre, Baksa Dezsőné, Balázs Miklósné. dr. Bartos László, Csirmaz Gábor, Da- ragó István, Dudás Lukács- né, Farkas 1 mréné, Farkas Istvánné, dr. Herczeg Ta­más, Kalóz József, Kiss Ka­talin, Kriston Ferencné, Kri- varicsné dr. Varga Éva, La- borcz Imre, Lajszner Lajos, dr. Mátrai Gézáné, Miskol- czi Lászióné, Mohos Zol­tán, Nagy Imréné, Nagyjá- nosi Gyula, Rozmaring Kál­mánná, Sőregi István, dr. Szabados Lajosné, ifj. Tari Ferenc, Tuza Ferenc, dr. Vízi Ferenc, Zsukotinszky Antal kimagasló eredmény­nyel tette le vizsgáit. Kiss Sándor azt kérte a frissen végzettektől, hogy ne tekintsék tanulmányaikat be­fejezettnek, hanem inkább egy olyan folyamatnak. amelynek csupán egyik sza­kasza ért véget. Az állandó tanulás időszakában élünk, az élet követelménye az ön­álló ismeretszerzés. A mar­xizmus—leninizmus — mint gondolatrendszer — nem egy­szerű tételek, definíciók hal­maza, nem dogma, hanem folytonos, önmagát mindig megújítani képes, az élet gyakorlatához igazodó. az új kérdésekre választ kere­ső módszer és elmélet. A megyei pártbizottság titká­ra az itt oktató tanárok nevében is kiemelte, hogy — a klasszikusok életmű­vein keresztül — a dialek­tikus gondolkodás módszerét akarták megismertetni, s föl kívánták kelteni az igényt a továbbképzésre, az elmélet további tanulmányozására. Emellett természetesen az a legfontosabb, hogy megszer­zett ismereteiket kamatoz­tassák, átadják embertársa­iknak. Nagy ma az ideoló­gia szerepe, jelentősége. Eszmei és lelki szilárdság­gal kell a végzett hallgatók­nak erősíteni a párt ideoló­giai egységét és szélesíteni a párbeszédet o haza sorsáért felelősséget érzők mind na­gyobb tömegével. A most diplomát szerzők tanulmányaikat politikailag rendkívül termékeny idő­szakban végezték, mivel eb­ben az időszakban ülésezett az MSZMP XIII. kongresz- szusa. amelynek központi gondolata az volt, hogy ha­ladjunk tovább a lenini úton. A párt az egész tár­sadalommal együtt keresi az új kérdésekre a megfelelő válaszokat. A lenini út az alkotó marxizmus útja: a ma felvetéseire, a ma embe­rének kell válaszolnia. A végzős hallgatók után a tanulmányaikat most kez­dőkhöz fordult Kiss Sándor, köszöntötte a szakosító és speciális tagozat 636 új diák­ját. Ezzel ünnepélyesen meg­nyitotta az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának 1985—86- os tanévét. Ezt követően dr. Vasas Joachim, az intézmény igaz­gatója adta át az oklevele­ket. majd a végzősök közül dr. Mátrai Gézáné köszön­tötte a tanárokat és hallgató- társakat, megígérve azt, hogy minden erejükkel igyekeznek a frissen diplo- mázottak megfelelni a vára­kozásnak. Az MSZMP Heves Megyei Oktatási Igazgatóságán a politi kai gazdaságtan szakosított tagozatán végzett osztály (Fotó: Kőhidi Imre) Tovább erősödött a magyar és a bolgár n ép közötti barátság Ünnepi megemlékezés a HÁÉV-nél Mucsi Péter, az ünnepség szónoka és a résztvevők egy cso­portja (Fotó: Perl Márton) A bolgár szocialista for­radalom győzelmének 41. év­fordulója alkalmából, ünne­pi megemlékezést tartottak hétfőn Egerben, a Heves Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói. A bolgár és a magyar Himnuszt köve­tően, Káló László szavalta el Hriszto Botev Elégia cí­mű költeményét, majd Su­lyok Ernő szb-titkár köszön­tötte a megjelenteket, kö­zöttük Petár Pencsevet, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének konzuli tanácsosát, Schmidt Rezsőt, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, Pal- csó Pált, az egri városi párt- bizottság titkárát, Révészné Bőgős Zsuzsa megyei úttö­rőelnököt és Bernât Istvánt, a városi KISZ-bizottság tit­kárát. Mucsi Péter, a HAËV pártbizottságának titkára ünnepi beszédében többek között kiemelte: a szocialista forradalom győzelmével a bolgár nép történetében elő­ször jött létre olyan hatalom, amely megdöntötte a bur­zsoázia uralmát. Szólt a két ország közötti baráti kapcso­latról, amely hosszú évekre nyúlik vissza, s 1945-öt kö­vetően, egyre erősödik, gaz­dagodik. Hangsúlyozta: fo­kozottan kell támaszkodni egymás eredményeire, s még inkább ki kell cserélni az iparban, a mezőgazdaságban, s az élet más területein szerzett tapasztalatokat. Utalt arra, hogy e téren akad házuk tájáról is pél­da, hiszen a napokban kö­töttek együttműködési meg­állapodást a Targovistei Épí­tő- és Szerelőipari Vállalat­tal. Beszámolt arról az egy­re terebélyesedő kapcsolat­ról is, amely Heves és Tar- goviste testvérmegyék kö­zött az utóbbi esztendőkben kibontakozott. Egyebek kö­zött hangsúlyozta, örülünk azoknak a sikereknek, ame­lyeket a baráti ország az eltelt időszakban elért. Ezt követően Petár Pen- csev kért szót, s arról is be­szélt, hogy népe nagyon sok szenvedés és megpróbáltatás után vívta ki szabadságát, s ezekben a napokban azok emléke előtt is fejet hajta­nak, akik életüket áldozták a szebb jövőért. Megemlé­kezett a szovjet hadseregről, amely nagy szerepet játszott a fasizmus felszámolásában. Mint mondta: az egykori szegény Bulgária ma fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkezik, s dolgozói mos­tanában lelkes munkával ké­szülnek a Bolgár Kommu­nista Párt XIII. kongresszu­sára. A programot az Egri 5. Számú Általános Iskola út­törőinek irodalmi műsora követte, akik a baráti szo­cialista ország történelmének egy-egy jellegzetes epizódját elevenítették fel prózával és zenével. Huszonöt é¥#fcTVILATI Jubileumi kiállítás Budapesten Negyedszázaddal ezelőtt az akkori kohó- és gépipa­ri miniszter adta ki az alapítólevelet a VILATI — Villamos Automatikai Intézet létrehozására. Ezzel egy új iparág, az automatikai ipar megteremtődött Magyar- országon. Az elmúlt 25 évben nagy fejlődésen ment keresztül a VILATI és nem kevésbé ez az iparág is. Mindezt méltatták és bemutatták azon a jubileumi kiállításon, amelyet a 25. évforduló alkalmából hétfőn délelőtt nyitottak meg Budapesten, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemutatóházában. Az eseményen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője és Gégény Tibor, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője is. Dékán,y Sándor, a VILATI igazgatója köszöntötte a vállalat alapító tagjait, vala­mint az érdeklődőket. Ez­után Jeszenszki Sán­dor szaktanácsadó mondott ünnepi beszédet. Ebben fel­vázolta az elmúlt negyed­század fejlődését. Emlékez­tetett, hogy a VILATI előd­je, a Ganz- Villamossági Gyár volt. ahol 1948—49'ben kezdték meg a vezérlőbe­rendezések készítését. Az­után ezt a feladatot 1958-ig a Transvill látta el. 1960- ban pedig létrejött a VILA­TI, amely intézetként in­dult. 1968-tól lett önálló vállalat, 1978 óta pedig Vil­lamos Automatika Fővál­lalkozó és Gyártó Vállalat néven tevékenykedik. Hangsúlyozta, hogy a kiál­lítás az első pneumatikus szabályozó berendezésektől napjaink legfejlettebb prog­ramozható, vezérlőberende­zéséig végigvezeti a látoga­tót a fejlődésben. Aláhúz­ta, hogy a hatvanas évek. ben közreműködtek az elekt­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents