Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-09 / 211. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 9., hétfő 3. Tárgyilagosan a nőkről Egyenjogúság a munkában Forró kása ez még mindig a legtöbb munkahelyen, mármint a nők egyenjogúsága. Az ünnepekkel, az akkorra szánt szép szavakkal .ugyanis nincsen baj. A baj. akkor kezdődik — és mélyre nyúló gyökerekkel van jelen a gyakorlatban —, amikor annak az egy Nagy Zsuzsannának, Kis Piroskának a képességeit, munkáját, teljesítményét kell — kellene — tárgyilagosan elbírálni. Mert igaz, a munkája mindenben megfelel a várakozásnak, de. . . s a de szócska után tülekednek az indoknak látszó előítéletek, fenntartások. Természetes, hogy a nők és a férfiak biológiai adottságai különböznek. Eltérnek bizonyos munkakövetelmények, munkafeladatok is, sőt, szakmák, munkakörök — mint például a bányászatban, melegüzemekben stbj — meghatározott csoportjában jogszabályok tiltják a nők foglalkoztatását. Azon is kevesen akadnak fenn, hogy a textilipar sok üzemében a művezető, a segédművezető férfi, összes beosztottjuk viszont nő. A két férfi kötelességei közé ugyanis olyan nehéz fizikai megterheléssel járó feladatok tartoznak — rnipt amilyen például a bálabontás, a lánchengerek cseréje és így tovább —, amelyeket nem lehet, nem szabad nőkre bízni. A textiliparnál maradva: azt sem tarthatjuk furcsának, hogy jó néhány munkahelyen a hónap bizonyos napjaira könnyített beosztást kapnak a leányok, asszonyok, ez ugyanis nem a munkában való egyenjogúsítás megsértése, hanem biológiai tényezők tisztelete, amint e tisztelet diktálta például a kismamaszalagok szervezését is. Meghökkentő helyzet Ne keveredjék tehát ösz- sze az, aminek semmi köze egymáshoz! A biológiai adottságoknak ugyanis nincsen része a meghökkentő helyzetben: az azonos munkakörben dolgozó, azonos munkafeladatot ellátó nők átlagos keresete — amint azt a termelő és a nem termelő ágazatokra kiterjedő reprezentatív elemzés feltárta — húsz százalékkal kisebb a férfiakénál! Meghökkentő a helyzet azért, mert kiderül belőle, a munkában egyenjogúsító társadalom — annak intézményei, szervezetei, tisztség- viselői — megadja az összevetés lehetőségét munkában, a javadalmazást azonban korántsem igazítja hozzá ehhez. Még nyersebben fogalmazva, legyen csak az a nő műszerész, tanácselnök, főosztályvezető, üzletigazgató, jogtanácsos, tanár, betanított I gépmunkás, legyen csak joga ezeken az adott helyeken a férfiakéval megegyező teljesítmény felmutatása, ám milyen alapon lenne joga azt hinni, az erkölcsi. anyagi megbecsülés is azonos lesz?! Tévhitek, előítéletek Néhány, eligazodást, arányt megismertető szám. A szocialista szektor 4,7 millió aktív keresőjéből 2,2 millió a nő. A népgazdaság egészében tizenkilenc százalék a nők aránya à szakmunkások között. továbbá 52,2 százalék a betanított és 60,7 százalék a segédmunkások táborában. A műszakiak csoportjából ugyanakkor csupán 23,7 százalék a nők részesedése. .. Objektív tényezők következményei éppúgy sűrűsödnek az előbbi számsorban, arányokban, mint a képzés, szakképzés sokféle szubjektív elemet is magába foglaló hatásai. Ahogy mondani szokták: az igazságtalanságoknak már abban fellelhető az egyik, vastag gyökere, hogy ugyan egyen jogúsít, de nem mindegy, milyen munkában egyenjogúsít a társadalom. Köznapibban kimondva, mit kínál fel választási lehetőségként a leánynak, asszonynak? Napjainkban a női aktív keresők 2,2 millió fős táborán belül a legjelentősebb, létszámú csoport a negyven-ötvennégy éveseké. Azoké tehát, akiknek — történelmi okok kivédhetetlen következményeként is, a képzésben elkövetett hibák, tévedések hatására is — gyakran még a választás látszatát sem kínálták fel, mert az az egy munkahely volt, az az egyféle beosztás. Ezen túljutottunk, de nehezen jutunk túl a tévhitek, előítéletek. ismerethiányok liánjainak sűrűjén, a „nem nőknek való”, a „nők itt nem tudnak ugyanannyit teljesíteni” stb. felfogásokon, vélekedéseken. Ezeknek a felfogásoknak, vélekedéseknek — és a nyomukban, hatásaikra kialakult gyakorlatnak — meghatározó szerepe van abban, hogy az élelmiszeriparban például minden száz szakmunkás közül csupán tizennyolc az asszony, a leány, de a textilruházati iparban nyolcvanegy, a gép- és gé- piberendezés-iparban mindössze négy... Valóban biológiai különbségek tükröződése lenne ez vagy valami egészen másnak vetülete a foglalkoztatási szerkezet egy- egy részterepére? Lehetőséget a választásra A munkát egyenjogúsító társadalomnak — a lényeges haladás ellenére is — sokféle további teendője van abban, hogy a nők fizikai, fiziológiai különbségeinek okos mérlegelésével tágítsa a lehetőségek körét a szakmák, munkafeladatok, munkakörök választása tényleges egyenjogúságának megteremtésével. Még több azonban a társadalom — intézményei, szervezetei, tisztség- viselői — dolga, feladata a munkában. Vagyis a mun- katerhekben, -követelményekben (illetve a munka eredményében, a teljesítmény mennyiségében, minőségében) már egyenjogúvá tett, lett asszonyok, leányok erkölcsi, anyagi megbecsültségének, javadalmazása igazságosságának javításában Sőt, némely tekintetben ennek az igazságosságnak a megteremtése a teendő. Ennek a teendőkörnek a jogosultságát aligha vitatja bárki is, az elvek magasztos mezején járva. Csak éppen a gyakorlat rögös útjain menve, botladozva el-elfelejtőd- nek ezek az elvek, s talán nem is az a gond, hogy akadnak feledékenyek, hanem az, hogy ók — szemben az érintettekkel! — semmiféle hátrányát nem érzik, nem szenvedik ennek a furcsa emlékezetki esésnek. Mészáros Ottó Győrbe máskor is szívesen eljövünk... A munkásfiatalok II. országos találkozója után Győr. Erre a határ menti megyeszékhelyre környékünkről csak ritkán jut el még az országjáró is. Pedig van látnivaló. A KISZ Heves Megyei Bizottságának küldötteiként, az elmúlt héten három napot tölthettünk ott, több mint nyolcvanan. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, ebben a sajátos hangulatú városban rendezték a munkásfiatalok II. országos találkozóját. A szervezők pedig gondoskodtak arról, hogy tétje is legyen ezeknek a kirándulásoknak. A halászlé- és malacsütő verseny eredménye volt az aznapi vacsora. Ezek után az igyekezetről úgy gondolom, hogy nem kel! szólni. Az eredmény Ilyen a győri gyalogbelváros egy részlete A három nap, a sok program ellenére is lehetővé tette. hogy bepillantsunk Győr életébe. Tehettük ezt azért is, mert az elsődleges célja a rendezvénynek; ennek a környéknek a gazdasági életével való ismerkedés. Mindjárt megérkezésünk után kiderült, hogy mi is foglalkoztatja ezekben a napokban a leginkább az itt élőket. Kiszállva az autóból, először is azt hittük, hogy valamiféle szúnyogcsalád otthonába csöppentünk. Még szinte le sem húztuk a pulóvert, amikor csupaszon maradt karunkra egyszerre nyolc-tíz vérszívó telepedett. Sajnos, a későbbiekben kiderült, hogy az egész városra ez a jellemző. Az augusztusi áradás után ugyanis — mint arról laptársunk, a Kisalföld beszámolt — későn végezték el a permetezést, s a már kikelt szúnyoglárvákban nem tudtak kárt okozni ezzel a módszerrel. Aztán ami még szembetűnően foglalkoztatja a győrieket, az a foci. Ott töltött napjaink egyikén játszották a Rába ETO—Bp. Honvéd mérkőzést, de már napokkal előtte az utcát járva szinte alig lehetett másról hallani. Egyszerűen úgy feltüzeltek a győriek. hogy eredeti elhatározásom ellenére kimentem én is a meccsre. Nem bántam meg. -Mégpedig azért nem, mert olyan csodában lehetett részem. amilyenben még soha sehol. Belépve a stadion nézőterére, egyszerűen tátva maradt a szám a meglepetéstől. Építészetileg, szakmailag mindent beleadtak a/, építők, s tervezők. A győri kollégák eldicsekedtek vele. hogy a manchesteri illetőségű Bobby Chalton a világhírű egykori labdarúgó Eu rópa legszebb stadionjának nevezte az ETO-ét. Mit lehet mindehhez hozzátenni? Van ízlése a jó öreg Bobbynak. Feltűnt az is Győrben, hogy mennyire figyelemmel kísérték a helybeliek rendezvényünket. Ahol tehették, szívesen bekapcsolódtak a programokba. Például a második nap estéjén, amikor is az Országos Béketanács rendezte békenagy- gyűlés szerepelt műsoron. A házigazda szerepét ekkor Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára vállalta. Gyertyák égtek a főtérre vezető utcák házainak ablakán, s minden résztvevő kezében. Együtt énekelte a több mint kétezres tömeg Varga Miklós Európa című dalát, csakúgy, mint a már két évtizede ismert Dinnyés-féle versmegzenésítéseket. Együtt harsogta mindenki a jelszavakat. követelve a békét, s nyugodt, építő életet. A vendégek sokasága, köztük a megyénk több üzeméből. gyárából, termelőszövetkezetéből. termelő egységéből érkezett fiatal pedig az idegenek kíváncsiságával érdeklődött minden iránt. A megannyi szakmai program közül talán a legérdekesebbnek az bizonyult, amelyen a Rába Vagon- és Gépgyár munkásfiataljainak helyzetelemzésére került sor. Megtudhattuk, hogy az egyetem, a főiskola időszakában kötött szerződések havi három, három és félezer forint jövedelmet jelentenek a még diáknak. Cserébe minden nyáron a gyárban kell dolgozni, a szakmai gyakorlaton részt venni. Miután pedig megvan a diploma, a legalacsonyabb fizetés is eléri az ötezer forintot. Ez, egy három. négy, sok esetben pedig ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnök fizetésének felel meg, az országos átlagot figyelembe véve. Persze, ezért olyan igényességgel követelnek is, hogy nem minden fiatal állja a sarat. Szó esett — hogyan is ne esett volna — az üzletről is. Méghozzá arról, amelynek alakulását az egész ország nagy figyelemmel kíséri: az autó. Az Opellal úgy tűnik. hogy létrejön az üzlet — árucserében —, s az is elképzelhető. hogy összeszerelő csarnokot építenek Győrben. Ez iránt a lehetőség iránt több világhírű autógyártó cég is érdeklődik, közöttük a Toyota. A három nap során érzékelhettük. láthattuk, hogy mit jelent, ha egy településen olyan magas szinten fejlett az ipar, mint Győrben. Habár, akik a Kisalföldi Állami Gazdaságban jártak, azok is csak a legnagyobb elismeréssel szóltak a látottakról. Maradt arra is energia, s főleg idő. hogy kiránduljon a társaság Perre, s Lipótra. pedig: senki nem maradt éhes, s gyomormosásra sem kellett egyetlen résztvevőt sem a kórházba szállítani. Amíg benne éltünk ennek a rendezvénynek a forgatagában — mert ez volt a javából —, úgy tűnt, hogy zsúfolt a program. Most így utólag visszagondolva: mégis szinte mindenre maradt idő. Kivéve talán az alvásra. S mindez annak köszönhető igazán, hogy a küldöttségek tagjainak volt mondanivalójuk egymásnak, s valójában új ismeretek megszerzésére törekedtek. No és természetesen ne feledkezzünk meg a vendéglátóinkról sem. a győri polgárokról. akik szeretettel fogadtak, s a KISZ Györ- Sopron Megyei Bizottságának dolgozóiról, akik megszervezték, s rendezték ezt a találkozót. Nagyobb sikert nem könyvelhetnek el maguknak, mint azt az általánossá vált véleményt: Győrbe máskor is szívesen eljövünk .. . Kis Szabó Ervin Megérkezés után a Heves megyei küldöttség Még egy kis rendezkedes a főtéren a békenagygyűlés előtt (A szerző felvételei) CICONIA Joggal panaszkodunk, hogy az ismert okok miatt, fogy hazánk és Európa költözőmadár-állománya. Bár időben felfigyeltünk például a gólyák (ciconia) fogyatkozó számára, próbáljuk fészkelésüket elősegíteni, nyugodtak mégsem lehetünk. Meggyőződésem, hogy a gólya jobban alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, mint amennyit mi segítünk ebben nekik. Sérült, hátramaradt kelepelőink az állatkertekben, a falusi baromfiudvarokban. változó vízi világunkban, mezőgazdaságunkban, fogyatkozó kéményü falusi házaink táján, hűségesen kitartanak a Kárpád-medencében is. Jön, rendezi fészkét, felneveli az új nemzedéket, aztán telelni indul. Gólyanaptári rend szerint szeptember első hete végén, a várnai tengerparton, déltájban elsötétül az ég. Európa gólyái vitorláznak Afrika felé. Valahol a Duna deltájában lehet a gyülekező, mert a madárhullámok egymást érik. Az első csoportban lehetnek ezren, aztán egyre többen. Nem tudom Európa gólyaállományának becsült számát, de sokan vannak, tízezernyien. Nem a tenger felett repülnek, a part vonalát követik. Megjegyzések a tengerpartról: — Navigálnak. — Műszereik beépítettek. Itt nincs elévülés. — Évezredek óta tartják a technikai színvonalat. — Brehm szerint a gólya 70 évet is megél. Életén át ugyanazzal a műszerrel repül. Bezzeg a Boeingek... — Ütlevél, vízum és vámvizsgálat nélkül. — Nincsenek nyelvi nehézségeik. — Budapest és Várna között 70 perc a repülési idő... Hát így nézzük a gólyákat. Sietősebbek a fecskéknél. Igaz, azok gyorsabban repülnek. A gólyák egy része tiszteletkört ír le a várnai tengerpart felett. Tudom, lemaradt társaikra várnak. Májusban jönnek vissza. Egyszer ezt is látni kellene, hazafelé bizonyára sietősebb az útjuk. Április végén Krétáról hajóztunk vissza a görög partok mentén az Adriára. Korfu előtt egy délelőtt két madár jelent meg a tengerjáró felett. Ügy hiszem vörösbegy pár volt. Egyikük fáradtan landolt a fedélzeti korlát mellett. Lihegett. Párja kitartóan repült a hajó felett, tartva a sebességet. Húsz perc pihenő után leelőztek minket Dubrovnik irányába. Nem tudom, a hím vagy a nőstény volt-e fáradékonyabb. Amikor a kis potyautas erőt gyűjtve újra felvágott a levegőbe, megtapsoltuk. Jó utat! Viszontlátásra, otthon! ö K