Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 7., szombat 3. fl pártoktatás a kongresszusi határozatok végrehajtásáért Irta: Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára A Magyar jSzocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának központi gon­dolata, a politikai munka legfontosabb feladata a párt egységének erősítése és megőrzése. Csak ennek birtokában képes a pár# céljainak megvalósítá­sára, a tömegek megnyerésére, csak erre alapozva jöhet létre és fejlődhet társadalmi iméretekben a közös gondolkodás és cselekvés, a politikai egység, és ezáltal erősödhet a párt vezető szerepe, szélesedhet eszmei-politikai be­folyása. Ez ,az 'egység sohasem jött és nem jön létre önmagától. Ha megszü­letik is, ,nem /abszolút és nem örökérvényű. Különösen nem az a feszültsé­gektől, az ellentmondásoktól terhelt világunkban. !A társadalmi változás, a fejlődés újra és újra Imegköveteli a politika*, a szervezeti, a cselekvési egy­séget minden területen, minden kérdésben, mindenkor, minden helyzetben újra kell teremteni és -meg kell tartani ezt. Ebben a folyamatos tevékeny­ségben az ideológiai és a propagandamunkának — és ezek egyik eszközének, a pártoktatásnak — az elméleti felkészültségen, a társadalmi, a gazdasági és a politikai élet törvényszerűségeinek ismeretén nyugvó meggyőződésnek mással nem pótolható szerepe van. Szüret Detken A /Jet/ci Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben a változó időjárás miatt a? idén két héttel később kezdődött meg Q korai érésű csemegeszőlő és a Csabagyöngye szürete­lése. A Mátraalja egyik legnagyobb szőlőtermelő gazdasá­gában az elkövetkezendő hetek alatt mintegy 400 hektárról takarítják be a termést !(, Sajnos, nem mindegyik tűri ilyen szén, mint amilyet mutat Csernyák Istvánné: a fagykárok ugyanis jelentős kárt okoztak Kovács János puttonyába az első fürtöket önti Dcbrei Józsefné (Szabó Sándor felvételei) Ablak a világra — könyvkiállítás Az új, az 1985 86"os párt­oktatási év küszöbét már átléptük, erről már koráb­bi tudósításaiban a Népúj­ság beszámolt. Megkezdték munkájukat a káderképzés­ben és a továbbképzésben részt vevők, és a napokban sor kerül a tömegpropagan- da-tanfolyamok indítására is. Az új oktatási év szervesen illeszkedik a megelőzők so­rába azzal a céllal. hogy megteremtse az oktatás és a nevelés, az ismeretadás és a világnézet alakításának egy­ségét. szolgálja politikánkat, segítse a döntések előkészí­tését. azok megértetését, meg­valósítását. Ugyanakkor kü­lönbözik is azoktól annyi­ban, hogv egy fő feladatra, az MSZMP XIII. kongresz- szusa határozatainak részle­tes feldolgozására, a végre­hajtáshoz szükséges politi­kai. ideológiai feltételeknek, a közös akarattól vezérelt cselekvés alapjainak megte­remtésére összpontosít. Ez kifejezésre jut többek kö­zött abban is, hogy a tö­megoktatásban — a korábbi évek több szempontból is differenciált tanfolyamtípu­sai helyett — minden párt- szervezetben a kongresszus anyagára épülő „Társadal­mi fejlődésünk időszerű kér­dései” címet viselő tanfolya­mot szerveznek. Az Oktatá­si Igazgatóság képzésében és továbbképzésében pedig né­hány foglalkozás keretében önállóan, illetve az egyes témákhoz kapcsolódva ke­rül feldolgozásra. A pártoktatás minden szer­vezeti egységében részlete­sen ismertetni és értelmez­ni kell a kongresszus doku­mentumait, a kongresszust előkészítő pártfórumok anya­gát, attól a szándéktól ve­zérelve, hogy a párttagság, minden egyes kommunista, de a pártonkivüliek is vilá­gosan lássák szocialista épí­tőmunkánk nemzetközi fel­tételeit, tisztában legyenek társadalmunk helyzetével, so­ron következő feladataival, s tegyenek azok megoldásáért. Mind a tömegpropagandá­ban, mind a káderoktatás­ban sokoldalú összefüggés­ben, meggyőző érvekkel kell bemutatni a Magyar Szocia­lista Munkáspárt kongresz- szusa által megerősített, a több mint negyedszázada tö­retlen, egész népünk érde­két tükröző politikai irány­vonalát, annak tartalmát, jel­lemzőit, pártunk álláspont­ját társadalmi fejlődésünk időszerű kérdéseiről. Korábbi hiányt is pótolva, az utóbbi évek gyakorlatát folytatva kiemelt figyelmet érdemel a történelmi tudat fejlesztése, a felszabadulás utáni történelmünk, a szo­cialista építőmunka négy év­tizedének, a munkásmozga­lom hagyományainak bemu­tatása, tanulságainak előre­mutató feltárása. A történel­mi tapasztalatok és tanulsá­gok megfelelő hasznosítása erőnk egyik kiapadhatatlan forrása. Elősegítheti az egyes korszakokat érdemte­lenül megszépítő, vagy má­sokat egyoldalúan bemutató, eltorzító szemlélet megválto­zását. Szocialista utunkról csak olyan képet szabad ki­alakítani, amely a valóság­ban gyökerezik, tükrözi az osztályharc és a szocializmus építésének hazai tapasztala­tait, összefüggésben van a kommunista világmozgalom, a szocialista világrendszer történetének fő elemeivel, és legfontosabb következteté­seivel. Sokoldalúan és reáli­san kell ábrázolni a meg­tett utat, a ma valóságát, annak ellentmondásait, a fej­lődés objektív lehetőségeit és korlátáit. A propaganda sokat te­het azért, hogy ne alakul­jon ki a közgondolkodásban egyoldalú kép, ne történjen meg akár a gondok, akár az eredmények túlhangsúlyozá­sa. A nehézségek — ezek­ről manapság több szó esik — ne feledtessék a sikereinket, ne okozzanak bizonytalan­ságot, hitetlenséget a szocia­lista építőmunka továbbvite­lében, a politikai irányvonal megítélésében. A hazánkban történteket nem lehet önma­gában vizsgálni, függetlení­teni a nemzetközi élet ese­ményeitől, a világpolitikai folyamatoktól. Éppen ezért pontos ismeretet kell ad­ni arról, hogy milyen nem­zetközi, világgazdasági, politi­kai, katonapolitikai, ideoló­giai feltételek közepette tö­rekszünk céljaink valóravál- tására, hogy kik tartanak velünk, kik emelnek gátat elénk. Be kell mutatni ha­zánk külpolitikai tevékeny­ségét, a béke megvédése ér­dekében tett erőfeszítéseit, szövetségi rendszerünket, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködésünket, kap­csolataink alakítását a fej­lődő országokkal és a fej­lett tőkés világgal. A most kezdődő pártokta­tási évben is megkülönböz­tetett szerepet kell biztosí­tani a gazdasági propagan­dának. E területen sem elé­gedhetünk meg a helyzet is­mertetésével, szólni kell a gazdaság mélyebb összefüg­géseiről, a tapasztalható ne­hézségek tényleges okairól, meg kell értetni pártunk szemléletformálását is felté­telező gazdaságpolitikájá­nak lényegét. Célravezető, ha az egyes gazdasági jelensé­geket, intézkedéseket is a maga történetiségében, nem­zetközi összefüggéseiben, a rendszer egészében vizsgál­juk, mert így lehet ellen­súlyozni a tájékoztatás szint­jén is alkalmanként jelent­kező egyoldalúságot, arány­tévesztést, megcáfolni hamis nézeteket. A pártoktatásban a gazdasági élet egyes ele­meivel az azt megillető mér­tékben -és módon kell fog­lalkozni, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a gazdaság meghatározó ereje a szocia­lista nagyipar és a szocia­lista mezőgazdaság. A párt­oktatásnak a maga eszközei­vel elő kell segítenie a XIII. kongresszus gazdasági prog­ramjának, a VII. ötéves terv koncepciójának a megérté­sét, az 1985—86-os esztendők gazdasági feladataival való cselekvő azonosulást, hozzá kell járulnia a munkaszer­vezés, a munkafegyelem, a munkakultúra, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodó képessége, vállalkozókészsé­ge és a vállalatok közötti együttműködés javításához, a legoptimálisabban teljesítő termelési szerkezet kialakí­tásához, a hazai természeti erőforrások hasznosításához, az ésszerű energiatakarékos­sághoz. A gazdasággal, a ter­melés hatékonyabbá tételé­vel összefüggésben kell szól­ni az életszínvonal- és a szo- ciálpolitkáról, kiemelve, hogy mindennek alapja a jó munka, a hatékonyabb termelés. A pártoktatásban megfe­lelő helyet kell, hogy kap­janak a gazdasági feladatok teljesítéséhez kapcsolódó tár­sadalompolitikai, tudati és erkölcsi tényezők, a szocia­lista tudat formálása, a szo­cialista életmód alakítása. Akkor, amikor a gazdaság fejlesztése kiemelt feladat, a kultúra, a tudomány sze­repe is természetszerűen nö­vekszik. Ezt a felismerést tükrözi a kongresszusi ha­tározat is, s igazolja egy sor. a kulturális életünkkel ösz- szefüggő intézkedés, mint például a hamarosan életbe lépő új oktatási törvény. Gazdasági feladatainkat nem lehet megvalósítani anélkül, hogy ne tegyünk meg min­dent az oktatásért, a köz- művelődésért. A gazdaság korszerűsítése megköveteli, illetve feltételezi a gondol­kodás korszerűsítését, a tu­dományok fejlődését — s itt értem valamennyi tudo­mányágat —, eredményeinek hasznosítását. E kapcsolat létét, elemeinek egyenlő ará­nyú fejlesztését politikai rendszerünkkel összefüggő ok is indokolja. Hazánkban a társadalom vezető ereje a munkásosztály, hatalmát a parasztsággal szoros szövet­ségben gyakorolja. Ebből a szempontból sem közömbös, hogyan gyarapszik társadal­munk műveltségi szintje. Nem lehet csak az a cé­lunk, hogy a munkás képes legyen a rábízott egyre kor­szerűbb technika kezelésére, a mezőgazdasági dolgozó a korszerű mezőgazdasági mun­ka végzésére, vagyis, hogy emelkedjen szakmai művelt­ségük — ez is nagyon fon­tos! —, de ettől több kell! Nevezetesen az, hogy ettől elválaszthatatlanul gyara­podjék általános műveltsé­gük, legyen lehetőség képes­ségeik sokoldalú kibontakoz­tatására, hogy felkészülten vegyenek és vehessenek részt a mindennapi munkán túl a közéletben, végezzék tár­sadalmi megbízatásukat. A pártoktatásban foglal­kozni kell a társadalmi vi­szonyok alakulásának tar­talmával és fő tendenciáival, ismertetni kell a társadalom marxista—leninista felfogó sának alapvető kérdéseit, a szocialista társadalom kialu kulásának és fejlődésének út ját, társadalmunk osztály és rétegszerkezetét. érdek viszonyait, politikai rend­szerünket, a nemzeti egy ség. a szocialista demokrá­cia politikai és ideológiai mozzanatait. A propaganda hirdesse a szocialista er köles alapvető és időtálló ér tékeit, ezzel együtt megfele­lő minősítéssel tükrözze azo­kat az értékváltozásokat, amelyek társadalmi viszo­nyaink alakulásának talaján végbemennek. Segítse, hogy az emberek értékrendjében a munka és a dolgozó em­ber megbecsülése, a közös­ségi élet elvei, az egymás iránti felelősség és szolida ritás, az igazságosság legyen a meghatározó. Az 1985 86-os pártoktatási év tartalmi követelményei­nek sorából kiemelt példák is igazolják, hogy jelentős feladat és felelősség hárul a pártoktatás szervezőire, irányítóira, a pártoktatásban dolgozó propagandistákra és az oktatásban részt vevő hallgatókra. A pártalapszer- vezetek és -testületek fog­lalkozzanak folyamatosan a pártoktatással, tekintsék azt a pártmunka szerves részé­nek. Az általánosan meg­fogalmazott feladatokat az adott közösség, illetve te­rület ismeretében fogalmaz­zák meg konkrétabban, te­remtsék meg a lehetőségét, hogy a helyi tennivalók be­épüljenek a pártoktatásba, továbbá azt, hogy a XIII. kongresszus anyagának fel- dc'í O/áí P r végrehajtás meg­szervezése során tovább él­jen és érvényesüljön az a nyílt, kritikai szellem, az a tenniakarás, amely magát a kongresszust jellemezte. A pártoktatás színvonala, tartalmi munkája nagyban függ attól, hogy miként dol­gozik a propagandista: meg­bízásuk megtörtént, hama­rosan befejeződik felkészíté­sük is az oktatási év leg­fontosabb tennivalóira. Mind­ezzel azonban nem tekint­hetjük befejezetnek a velük való foglalkozást. Fon­tos az állandó, folyamatos tájékoztatásuk, s az az irány­mutató segítség, amely hoz­zájárul az egyes témák szín­vonalas feldolgozásához. Leg­alább ennyire fontos, hogy a propagandisták jól fel- készülten, a módszerek sok­színűségével, az adott kö­zösség érdeklődését figyelem­be véve szervezzék a fog­lalkozásokat, s ne csak az. ismeretadást, hanem a sze­mélyiség formálását is te­kintsék célnak. Megyénkben az 1985 86-os oktatási évben csaknem 1400 propagandista irányításával a pártoktatás keretében — a káderképzés és továbbkép­zés, valamint a tömegpropa­ganda tanfolyamain — több mint 25 ezer fő kezdte, il­letve kezdi meg munkáját. Minden feltétel adott ah­hoz, hogy a propagandamun­ka ne váljon öncélúvá, az elmélet tanulmányozása ösz- szekapcsolódjon az élő, ele­ven politizálással, szintézisét adja a legfontosabb ideoló­giai kérdéseknek, a párt politikájának következetes megvalósítását szolgálja. Le­hetőség van arra, hogy a hallgatók olyan tudásra te­hessenek szert, amely mér­hető teljesítményekre teszi képessé őket és a szerzett ismeretek birtokában hoz­záértőbben és elkötelezet­tebben végezzék társadalmi- közéleti tevékenységüket, ve­gyenek részt a napi felada­taink megoldásában, eliga­zodjanak az új és állandóan változó helyzetben, helyt áll­janak a munkapadok mellett, az intézményekben, a társa­dalmi munkamegosztás kü­lönböző posztjain. Az ősszel Budapesten meg­rendezendő Európai Kul­turális Fórum idején könyv- kiállítás nyílik a budai vár­ban lévő Munkásmozalmi Múzeumban. Az Ablak a vi­lágra című tárlaton a hel­sinki záróokmányt aláíró államok népeinek irodalmá­ból Magyarországon meg­jelent kötetekből, illetve az ezen országokról szóló, ma­gyar szerzők tollából szár­mazó írásokból látható rep­rezentatív válogatás. Ha­zánk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tét 900 könyv mutatja be. A 3100 kötetet felvonultató kiállítást a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése rendezi. A mai Magyarország éle­tével megismertető — ma­gyar és idegen nyelven ha­zai könyvműhelyekben ké­szült — alkotások mellett száz, az Országos Széché­nyi Könyvtár gyűjtemé­nyében őrzött bibliofil ki­advány is helyet kap a tár­laton, amelyek a magyar könyvkiadás, könyvkultúra folyamatosságát, évszázados tradícióját szemléltetik. A régebbi magyar kiadások között mutatják be a világ- irodalom kiemeLkedő alko­tóinak magyar nyelven leg­A BÉKÉÉRT, A BIZTON­SÁGÉRT címmel megjelent Andrej Gromikónak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának kötete, amely az utóbbi öt évben, a Szov­jetunió külügyminisztere­ként elmondott beszédeiből és folyóiratokban közzétett írásaiból tartalmaz váloga­tást. Az ENSZ-ben. a madridi találkozón, a stockholmi kon­ferencián elhangzott be­szédei mellett olvasható még a legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával mon­dott beszéde, annak a tele­víziós interjúnak a szövege, amelyet Shultz külügymi­korábban közölt müveit is A tárlókban száz. magyar szerzők külföldi kiadóknál megjelent száz kötetét is elhelyezik. A záróokmányt aláíró or­szágok irodalmi és kulturá­lis értékeivel, művészeti és tudományos életével kétezer külföldi kiadvány ismerteti meg a látogatókat. A tárla­tot a közös kulturális kap­csolatokat is bemutató fo­tók egészítik ki, A képek külföldi államfők, neves köz­életi személyiségek magyar kulturális intézetekben tett látogatásait elevenítik fel Emellett bemutatják a ha­zai könyvkiadók munkáját, a műemléki és a modern könyvtárakat, könyvüzlete­ket. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü­lése állítja össze azt a könyv­kiállítást is, amely a Vizuá­lis kultúra Magyarországon című tárlat részeként a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban nyílik meg ugyan­csak a kulturális fórum ide­jén. Ezen magyar képző-, ipar- és népművészeti ki­adványokat, Magyarország tájairól készült fotóalbumo­kat is tárnak a delegátusok elé. niszterrel folytatott' tárgya­lásairól adott Moszkvában 1985. január 13-án, vala­mint 1985. május 24-én el­hangzott beszéde a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsá­ban a Varsói Szerződés ha­tályának meghosszabbításá­ról szóló jegyzőkönyv rati­fikálása alkalmából. A kötetet Andrej Gromi­kónak a magyar kiadáshoz írt előszava vezeti be. A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában megjelent válo­gatás áttekintést nyújt a Szovjetunió külpolitikájá­nak elmúlt öt esztendejéről, e külpolitika folyamatossá­gáról, hangsúlyváltozásairól és a változó körülmények­re adott válaszairól. ANDREJ GROMIKO: A békéért, a biztonságért

Next

/
Thumbnails
Contents