Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 7., szombat 3. fl pártoktatás a kongresszusi határozatok végrehajtásáért Irta: Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára A Magyar jSzocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának központi gondolata, a politikai munka legfontosabb feladata a párt egységének erősítése és megőrzése. Csak ennek birtokában képes a pár# céljainak megvalósítására, a tömegek megnyerésére, csak erre alapozva jöhet létre és fejlődhet társadalmi iméretekben a közös gondolkodás és cselekvés, a politikai egység, és ezáltal erősödhet a párt vezető szerepe, szélesedhet eszmei-politikai befolyása. Ez ,az 'egység sohasem jött és nem jön létre önmagától. Ha megszületik is, ,nem /abszolút és nem örökérvényű. Különösen nem az a feszültségektől, az ellentmondásoktól terhelt világunkban. !A társadalmi változás, a fejlődés újra és újra Imegköveteli a politika*, a szervezeti, a cselekvési egységet minden területen, minden kérdésben, mindenkor, minden helyzetben újra kell teremteni és -meg kell tartani ezt. Ebben a folyamatos tevékenységben az ideológiai és a propagandamunkának — és ezek egyik eszközének, a pártoktatásnak — az elméleti felkészültségen, a társadalmi, a gazdasági és a politikai élet törvényszerűségeinek ismeretén nyugvó meggyőződésnek mással nem pótolható szerepe van. Szüret Detken A /Jet/ci Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben a változó időjárás miatt a? idén két héttel később kezdődött meg Q korai érésű csemegeszőlő és a Csabagyöngye szüretelése. A Mátraalja egyik legnagyobb szőlőtermelő gazdaságában az elkövetkezendő hetek alatt mintegy 400 hektárról takarítják be a termést !(, Sajnos, nem mindegyik tűri ilyen szén, mint amilyet mutat Csernyák Istvánné: a fagykárok ugyanis jelentős kárt okoztak Kovács János puttonyába az első fürtöket önti Dcbrei Józsefné (Szabó Sándor felvételei) Ablak a világra — könyvkiállítás Az új, az 1985 86"os pártoktatási év küszöbét már átléptük, erről már korábbi tudósításaiban a Népújság beszámolt. Megkezdték munkájukat a káderképzésben és a továbbképzésben részt vevők, és a napokban sor kerül a tömegpropagan- da-tanfolyamok indítására is. Az új oktatási év szervesen illeszkedik a megelőzők sorába azzal a céllal. hogy megteremtse az oktatás és a nevelés, az ismeretadás és a világnézet alakításának egységét. szolgálja politikánkat, segítse a döntések előkészítését. azok megértetését, megvalósítását. Ugyanakkor különbözik is azoktól annyiban, hogv egy fő feladatra, az MSZMP XIII. kongresz- szusa határozatainak részletes feldolgozására, a végrehajtáshoz szükséges politikai. ideológiai feltételeknek, a közös akarattól vezérelt cselekvés alapjainak megteremtésére összpontosít. Ez kifejezésre jut többek között abban is, hogy a tömegoktatásban — a korábbi évek több szempontból is differenciált tanfolyamtípusai helyett — minden párt- szervezetben a kongresszus anyagára épülő „Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései” címet viselő tanfolyamot szerveznek. Az Oktatási Igazgatóság képzésében és továbbképzésében pedig néhány foglalkozás keretében önállóan, illetve az egyes témákhoz kapcsolódva kerül feldolgozásra. A pártoktatás minden szervezeti egységében részletesen ismertetni és értelmezni kell a kongresszus dokumentumait, a kongresszust előkészítő pártfórumok anyagát, attól a szándéktól vezérelve, hogy a párttagság, minden egyes kommunista, de a pártonkivüliek is világosan lássák szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeit, tisztában legyenek társadalmunk helyzetével, soron következő feladataival, s tegyenek azok megoldásáért. Mind a tömegpropagandában, mind a káderoktatásban sokoldalú összefüggésben, meggyőző érvekkel kell bemutatni a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusa által megerősített, a több mint negyedszázada töretlen, egész népünk érdekét tükröző politikai irányvonalát, annak tartalmát, jellemzőit, pártunk álláspontját társadalmi fejlődésünk időszerű kérdéseiről. Korábbi hiányt is pótolva, az utóbbi évek gyakorlatát folytatva kiemelt figyelmet érdemel a történelmi tudat fejlesztése, a felszabadulás utáni történelmünk, a szocialista építőmunka négy évtizedének, a munkásmozgalom hagyományainak bemutatása, tanulságainak előremutató feltárása. A történelmi tapasztalatok és tanulságok megfelelő hasznosítása erőnk egyik kiapadhatatlan forrása. Elősegítheti az egyes korszakokat érdemtelenül megszépítő, vagy másokat egyoldalúan bemutató, eltorzító szemlélet megváltozását. Szocialista utunkról csak olyan képet szabad kialakítani, amely a valóságban gyökerezik, tükrözi az osztályharc és a szocializmus építésének hazai tapasztalatait, összefüggésben van a kommunista világmozgalom, a szocialista világrendszer történetének fő elemeivel, és legfontosabb következtetéseivel. Sokoldalúan és reálisan kell ábrázolni a megtett utat, a ma valóságát, annak ellentmondásait, a fejlődés objektív lehetőségeit és korlátáit. A propaganda sokat tehet azért, hogy ne alakuljon ki a közgondolkodásban egyoldalú kép, ne történjen meg akár a gondok, akár az eredmények túlhangsúlyozása. A nehézségek — ezekről manapság több szó esik — ne feledtessék a sikereinket, ne okozzanak bizonytalanságot, hitetlenséget a szocialista építőmunka továbbvitelében, a politikai irányvonal megítélésében. A hazánkban történteket nem lehet önmagában vizsgálni, függetleníteni a nemzetközi élet eseményeitől, a világpolitikai folyamatoktól. Éppen ezért pontos ismeretet kell adni arról, hogy milyen nemzetközi, világgazdasági, politikai, katonapolitikai, ideológiai feltételek közepette törekszünk céljaink valóravál- tására, hogy kik tartanak velünk, kik emelnek gátat elénk. Be kell mutatni hazánk külpolitikai tevékenységét, a béke megvédése érdekében tett erőfeszítéseit, szövetségi rendszerünket, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködésünket, kapcsolataink alakítását a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés világgal. A most kezdődő pártoktatási évben is megkülönböztetett szerepet kell biztosítani a gazdasági propagandának. E területen sem elégedhetünk meg a helyzet ismertetésével, szólni kell a gazdaság mélyebb összefüggéseiről, a tapasztalható nehézségek tényleges okairól, meg kell értetni pártunk szemléletformálását is feltételező gazdaságpolitikájának lényegét. Célravezető, ha az egyes gazdasági jelenségeket, intézkedéseket is a maga történetiségében, nemzetközi összefüggéseiben, a rendszer egészében vizsgáljuk, mert így lehet ellensúlyozni a tájékoztatás szintjén is alkalmanként jelentkező egyoldalúságot, aránytévesztést, megcáfolni hamis nézeteket. A pártoktatásban a gazdasági élet egyes elemeivel az azt megillető mértékben -és módon kell foglalkozni, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a gazdaság meghatározó ereje a szocialista nagyipar és a szocialista mezőgazdaság. A pártoktatásnak a maga eszközeivel elő kell segítenie a XIII. kongresszus gazdasági programjának, a VII. ötéves terv koncepciójának a megértését, az 1985—86-os esztendők gazdasági feladataival való cselekvő azonosulást, hozzá kell járulnia a munkaszervezés, a munkafegyelem, a munkakultúra, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodó képessége, vállalkozókészsége és a vállalatok közötti együttműködés javításához, a legoptimálisabban teljesítő termelési szerkezet kialakításához, a hazai természeti erőforrások hasznosításához, az ésszerű energiatakarékossághoz. A gazdasággal, a termelés hatékonyabbá tételével összefüggésben kell szólni az életszínvonal- és a szo- ciálpolitkáról, kiemelve, hogy mindennek alapja a jó munka, a hatékonyabb termelés. A pártoktatásban megfelelő helyet kell, hogy kapjanak a gazdasági feladatok teljesítéséhez kapcsolódó társadalompolitikai, tudati és erkölcsi tényezők, a szocialista tudat formálása, a szocialista életmód alakítása. Akkor, amikor a gazdaság fejlesztése kiemelt feladat, a kultúra, a tudomány szerepe is természetszerűen növekszik. Ezt a felismerést tükrözi a kongresszusi határozat is, s igazolja egy sor. a kulturális életünkkel ösz- szefüggő intézkedés, mint például a hamarosan életbe lépő új oktatási törvény. Gazdasági feladatainkat nem lehet megvalósítani anélkül, hogy ne tegyünk meg mindent az oktatásért, a köz- művelődésért. A gazdaság korszerűsítése megköveteli, illetve feltételezi a gondolkodás korszerűsítését, a tudományok fejlődését — s itt értem valamennyi tudományágat —, eredményeinek hasznosítását. E kapcsolat létét, elemeinek egyenlő arányú fejlesztését politikai rendszerünkkel összefüggő ok is indokolja. Hazánkban a társadalom vezető ereje a munkásosztály, hatalmát a parasztsággal szoros szövetségben gyakorolja. Ebből a szempontból sem közömbös, hogyan gyarapszik társadalmunk műveltségi szintje. Nem lehet csak az a célunk, hogy a munkás képes legyen a rábízott egyre korszerűbb technika kezelésére, a mezőgazdasági dolgozó a korszerű mezőgazdasági munka végzésére, vagyis, hogy emelkedjen szakmai műveltségük — ez is nagyon fontos! —, de ettől több kell! Nevezetesen az, hogy ettől elválaszthatatlanul gyarapodjék általános műveltségük, legyen lehetőség képességeik sokoldalú kibontakoztatására, hogy felkészülten vegyenek és vehessenek részt a mindennapi munkán túl a közéletben, végezzék társadalmi megbízatásukat. A pártoktatásban foglalkozni kell a társadalmi viszonyok alakulásának tartalmával és fő tendenciáival, ismertetni kell a társadalom marxista—leninista felfogó sának alapvető kérdéseit, a szocialista társadalom kialu kulásának és fejlődésének út ját, társadalmunk osztály és rétegszerkezetét. érdek viszonyait, politikai rendszerünket, a nemzeti egy ség. a szocialista demokrácia politikai és ideológiai mozzanatait. A propaganda hirdesse a szocialista er köles alapvető és időtálló ér tékeit, ezzel együtt megfelelő minősítéssel tükrözze azokat az értékváltozásokat, amelyek társadalmi viszonyaink alakulásának talaján végbemennek. Segítse, hogy az emberek értékrendjében a munka és a dolgozó ember megbecsülése, a közösségi élet elvei, az egymás iránti felelősség és szolida ritás, az igazságosság legyen a meghatározó. Az 1985 86-os pártoktatási év tartalmi követelményeinek sorából kiemelt példák is igazolják, hogy jelentős feladat és felelősség hárul a pártoktatás szervezőire, irányítóira, a pártoktatásban dolgozó propagandistákra és az oktatásban részt vevő hallgatókra. A pártalapszer- vezetek és -testületek foglalkozzanak folyamatosan a pártoktatással, tekintsék azt a pártmunka szerves részének. Az általánosan megfogalmazott feladatokat az adott közösség, illetve terület ismeretében fogalmazzák meg konkrétabban, teremtsék meg a lehetőségét, hogy a helyi tennivalók beépüljenek a pártoktatásba, továbbá azt, hogy a XIII. kongresszus anyagának fel- dc'í O/áí P r végrehajtás megszervezése során tovább éljen és érvényesüljön az a nyílt, kritikai szellem, az a tenniakarás, amely magát a kongresszust jellemezte. A pártoktatás színvonala, tartalmi munkája nagyban függ attól, hogy miként dolgozik a propagandista: megbízásuk megtörtént, hamarosan befejeződik felkészítésük is az oktatási év legfontosabb tennivalóira. Mindezzel azonban nem tekinthetjük befejezetnek a velük való foglalkozást. Fontos az állandó, folyamatos tájékoztatásuk, s az az iránymutató segítség, amely hozzájárul az egyes témák színvonalas feldolgozásához. Legalább ennyire fontos, hogy a propagandisták jól fel- készülten, a módszerek sokszínűségével, az adott közösség érdeklődését figyelembe véve szervezzék a foglalkozásokat, s ne csak az. ismeretadást, hanem a személyiség formálását is tekintsék célnak. Megyénkben az 1985 86-os oktatási évben csaknem 1400 propagandista irányításával a pártoktatás keretében — a káderképzés és továbbképzés, valamint a tömegpropaganda tanfolyamain — több mint 25 ezer fő kezdte, illetve kezdi meg munkáját. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a propagandamunka ne váljon öncélúvá, az elmélet tanulmányozása ösz- szekapcsolódjon az élő, eleven politizálással, szintézisét adja a legfontosabb ideológiai kérdéseknek, a párt politikájának következetes megvalósítását szolgálja. Lehetőség van arra, hogy a hallgatók olyan tudásra tehessenek szert, amely mérhető teljesítményekre teszi képessé őket és a szerzett ismeretek birtokában hozzáértőbben és elkötelezettebben végezzék társadalmi- közéleti tevékenységüket, vegyenek részt a napi feladataink megoldásában, eligazodjanak az új és állandóan változó helyzetben, helyt álljanak a munkapadok mellett, az intézményekben, a társadalmi munkamegosztás különböző posztjain. Az ősszel Budapesten megrendezendő Európai Kulturális Fórum idején könyv- kiállítás nyílik a budai várban lévő Munkásmozalmi Múzeumban. Az Ablak a világra című tárlaton a helsinki záróokmányt aláíró államok népeinek irodalmából Magyarországon megjelent kötetekből, illetve az ezen országokról szóló, magyar szerzők tollából származó írásokból látható reprezentatív válogatás. Hazánk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életét 900 könyv mutatja be. A 3100 kötetet felvonultató kiállítást a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése rendezi. A mai Magyarország életével megismertető — magyar és idegen nyelven hazai könyvműhelyekben készült — alkotások mellett száz, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében őrzött bibliofil kiadvány is helyet kap a tárlaton, amelyek a magyar könyvkiadás, könyvkultúra folyamatosságát, évszázados tradícióját szemléltetik. A régebbi magyar kiadások között mutatják be a világ- irodalom kiemeLkedő alkotóinak magyar nyelven legA BÉKÉÉRT, A BIZTONSÁGÉRT címmel megjelent Andrej Gromikónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának kötete, amely az utóbbi öt évben, a Szovjetunió külügyminisztereként elmondott beszédeiből és folyóiratokban közzétett írásaiból tartalmaz válogatást. Az ENSZ-ben. a madridi találkozón, a stockholmi konferencián elhangzott beszédei mellett olvasható még a legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával mondott beszéde, annak a televíziós interjúnak a szövege, amelyet Shultz külügymikorábban közölt müveit is A tárlókban száz. magyar szerzők külföldi kiadóknál megjelent száz kötetét is elhelyezik. A záróokmányt aláíró országok irodalmi és kulturális értékeivel, művészeti és tudományos életével kétezer külföldi kiadvány ismerteti meg a látogatókat. A tárlatot a közös kulturális kapcsolatokat is bemutató fotók egészítik ki, A képek külföldi államfők, neves közéleti személyiségek magyar kulturális intézetekben tett látogatásait elevenítik fel Emellett bemutatják a hazai könyvkiadók munkáját, a műemléki és a modern könyvtárakat, könyvüzleteket. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése állítja össze azt a könyvkiállítást is, amely a Vizuális kultúra Magyarországon című tárlat részeként a Budapest Kongresszusi Központban nyílik meg ugyancsak a kulturális fórum idején. Ezen magyar képző-, ipar- és népművészeti kiadványokat, Magyarország tájairól készült fotóalbumokat is tárnak a delegátusok elé. niszterrel folytatott' tárgyalásairól adott Moszkvában 1985. január 13-án, valamint 1985. május 24-én elhangzott beszéde a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyv ratifikálása alkalmából. A kötetet Andrej Gromikónak a magyar kiadáshoz írt előszava vezeti be. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent válogatás áttekintést nyújt a Szovjetunió külpolitikájának elmúlt öt esztendejéről, e külpolitika folyamatosságáról, hangsúlyváltozásairól és a változó körülményekre adott válaszairól. ANDREJ GROMIKO: A békéért, a biztonságért
