Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

2 4 4 NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 30., hétfő Pillantás a hétre Válogatás a jövő hét külpolitikai eseményeiből Nem kérdéses, hogy a jö­vő hét legfontosabb világpo­litikai eseményei közül is ki­emelkedik Mihail Gorbacsov párizsi látogatása. A szovjet —francia csúcstalálkozó mel. lett azonban szép számmal szerepelnek más fontos talál­kozók, választások, utazások is a hírügynökségek prognó­zisaiban. HÉTFŐ: A Fehér Házban Ronald Reagan amerikai el­nök Husszein jordániai ural­kodóval tárgyal. A közel­múltban Washingtonban járt Mubarak, egyiptomi álamfő is — nyilvánvaló, hogy ha- rrjarosan újabb amerikai dip­lomáciai offenzíva várható a Közel-Keleten. KEDD: Francz , Jozef Strauss bajor miniszterelnök a kormánykoalícióban részt vevő CSU vezetője ezúttal Kínába, majd Dél-Koreába utazik. A rendkívül aktív politikusról azt rebesgetik, hogy külügyminiszteri ambí­cióitól még most sem búcsú­zott el, (csak éppen útjában áll a szabaddemokrata Genscher). SZERDA: Mitterrand elnök meghívására Párizsba érke­zik Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára. A küszöbön- álló szovjet—amerikai csúcs- találkozót megelőző tárgya­lásokat óriási érdeklődés elő­zi meg, s a szombatig tartó látogatástól nagyon sokat várnak a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztése terén is. CSÜTÖRTÖK: Rendkívüli ülésre gyűlnek össze az OPEC tagjainak olajügyi mi­niszterei. Az osztrák fővá­rosban megtartandó konfe­renciájukon újabb kísérletet tesznek majd a meglevő ér­dekellentétek áthidalására. Ha nem járnak sikerrel, könnyén lehet, hogy gyakor­latilag széthullik a néhány éve még hatalmas befolyás­sal bíró szervezet. PÉNTEK: Pekingben meg­kezdődik a kínai—szovjet külügyminiszter-helyettesi konzultációk hetedik fordu­lója. Az ENSZ-közgyűlés al­kalmából New Yorkban le­bonyolított külügyminiszteri találkozó után most újabb alkalom nyílik, a két ország kapcsolatainak javítására. SZOMBAT: Ugyancsak Kínába utazik a pakisztáni miniszterelnök is. A két ázsiai állam kapcsolatait ja­vítják az Indiával való köl­csönös konfliktusaik és az afganisztáni ellenforradalmá­roknak nyújtott közös segít­ség is. VASARNAPj Portugáliában általános választások kez­dődnek. Az idő előtt kiírt szavazás nagyon nagy jelen­tőségű az ország jövője szem­pontjából, s az előrejelzések szerint meglehetősen sok­esélyes is, mivel több nagy politikai erő csap össze. A legvalószínűbb az, hogy egyik párt sem kap többséget és újra koalíciós kormány irá­nyítja majd Portugáliát. SZERDÁTÓL NÉGY NAPIG Párizs vendége Mihail Gerbacsov Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára szerdán ér­kezik négynapos hivatalos látogatásra Párizsba. Vik­tor Afanaszjev, a Pravda főszerkesztője a L’Humanité Dimanche-nak adott nyilat­kozatában hangsúlyozta : e látogatás elsősorban arra irányul, hogy megoldásokat keressenek korunk legége­tőbb problémáira, s egyesít­sék a két ország erőfeszíté­seit egy nukleáris kataszt­rófa megakadályozására. A látogatás másik célja a két­oldalú kapcsolatok erősítése. Figyelembe vesszük termé­szetesen a nézeteltéréseket is — s lehet majd vitatkoz­ni azokról — folytatta a Pravda főszerkesztője —, de az az óhajunk, hogy in­kább az egyetértési ponto-' kát keressük, azokat az ál­láspontokat, amelyek — ha nem is azonosak — de leg­alábbis párhuzamosak. A problémák konstruktív megközelítése mellett fogla­lunk állást. Afanaszjev rámutatott ar­ra, hogy a francia kormány határozottan „atlantista” politikát folytat és ez ne­hézségeket okozott a szov­jet—francia kapcsolatokban és együttműködésben. „Úgy vélem azonban — mondot­ta —, hogy Franciaország, — amely szoros kapcsola­tokat tart fenn az Egyesült Államokkal, Nagy Britanniá­val és az NSZK-val — hoz­zájárulhat egy olyan lég­kör megteremtéséhez, amely lehetővé teszi, hogy pozitív eredményeket remélhessünk a genfi csúcstalálkozótól. Genfben például egy kö­zös szovjet—amerikai hatá­rozatot fogadhatnak el va­lamennyi nukleáris kísérlet megszüntetéséről. • Ehhez csatlakozhatnának más ha­talmak, így Franciaország is.” A Pravda főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszüntette január elsejéig nukleáris kísérleteit. Ha az Egyesült Államok követné ezt a példát — a moratóriu­mot meghosszabbíthatnák. Nagyon fontos megoldandó kérdés a világűr militarizá- lásának megakadályozása. „Ha sikerülne ezt elérni, ké­szek lennénk nagyon mesz- szire menni a nukleáris fegyverzet csökkentése terén. A tények azonban azt mu­tatják, hogy Reagan elnök nem akar erre az útra lép­„ • >» ni. Lángokban a londoni négernegyed Négy évvel az -emlékeze­tes nyári lázadás után szom­baton este megint lángra lobbant Dél-London nagy­részt fekete bőrűek lakta negyede, Brixton. A gyújtogatok véres elég­tételt akartak venni azért a .^tragikus tévedésért” ame­lyet rendőrtisztek egy 38 éves, hatgyermekes anya életére törve elkövettek. Cherry Gross-1 fegyveres de­tektívek lőtték hátba, ami­kor rablással gyanúsított fia után nyomozva — szomba­ton reggel — a lakásába betörtek. A Scotland Yard később mélységes sajnálko­zását fejezte ki a történtek miatt. Amint Gross asszony sú­lyos sbesülésének híre ment. egy körülbelül kétszáz fős­re becsült, helyi fiatalokból álló csoport szerveződött „tá­madó osztaggá”.1 Megroha­mozták a brixtoni rendőr­séget és benzinespalackok­kal dobálták meg. es Késő este már házak üzletek is lángra kaptak — hasonlóan egy tizenöt autó- , ból álló barikádhoz. Az au­tóki némelyikét a lázongó fiatalok „elkobozták”, amint vezetőjük éppen a brixtoni főutcán hajtott keresztül, Történtek súlyos fosztoga­tások is. Néhány kirívó in­cidensben pedig tudósító újságírókat összevertek. A kivonult rohamrendőröknek csak hajnaltájt sikerült le­csendesíteniük a környéket. Az összecsapásokban — ed­digi adatok szerint — har- minchatan sebesültek meg. A rendőrség 45 letartózta­tást eszközölt. Nem kizárt, hogy a brix­toni konfliktusnak halálos áldozatai is vannak. A tűz­oltóság ugyanis vasárnap reggelig még nem volt ké­pes maradéktalanul átfé­sülni a kiégett épületeket, s megbizonyosodni afelől, hogy nincsenek-e tetemek a ro­mok alatt. INDIA Új szikh kormány Pandzsáb államban Zail Szingh indiai elnök vasárnap megszüntette a Pandzsáb állam feletti köz­ponti kormányzást. A ren­delet az új-delhi vezetés tel­jes bizalmát juttatja ki­fejezésre a pandzsábi vá­lasztások nyomán megala­kult új helyi kormányzat iránt. 1983. október 6-án azért helyezték az államot központi irányítás alá, mert az akkori helyi vezetés nem tudott megbirkózni a rend helyreállításának feladatá­val. Vasárnap letette a hivata­li esküt Pandzsáb állam új, mérsékelt szikh kormá­nyának hat tagja. A kabinet élén Szurdzsit Szingh Bar- nala főminiszter, a választá­sokon a legtöbb mandátumot szerzett Akaii Dal párt el­nöke áll. —( Külpolitikai kommentárunk Marianne ráncai MARIANNE, a Francia Köztársaságot jelképező kedves nőalak, amely ott mosolyog valamennyi fran­cia közintézményben, nemrégiben új arcot kapott. Brigitte Bardot képmását felváltotta Catherine De- neuve szintén szép arca. Csakhogy Marianne-nak — ha nem jelképes, hanem igazi, élő figura lenne — ma inkább gondterhelt, ráncoktól barázdált homlokú asszonynak illene lennie, mintsem könnyedén mo­solygó, fiatal lánynak. Párizsban ugyanis egymást követik a politikai botrányok, a nehéz, megoldásra váró problémák. A vészesen közelgő parlamenti választások esélye­sei ezúttal a jobboldal ellenzékben lévő pártjai. Nem is hagynak ki egyetlen lehetőséget sem a kormány és Mitterrand elnök bosszantására, saját pozícióik to­vábbi erősítésére. Az emlékezetes Rainbow Warrior ügye mellett most ismét egy, a francia csendes-óceá­ni területékkel kapcsolatos esemény irányította a figyelmet erre a távoli régióra: az új-kaledóniai vá­lasztások. A környék szigetein elterülő kisebb-na- gyobb államok (ide számít még a kontinensnyi Auszt­rália is!) egyöntetűen tiltakoznak a francia atomkí­sérletek miatt; a felrobbantott hajóval együtt el­süllyedt a franciáik maradék becsülete is; Üj-Kale- dónián a kanak őslakosság az elszakadásért és az önálló állam -megteremtéséért küzd, mindez roppant kényelmetlen a szocialista kormány számára. A MOSTANI ÜJ-KALEDÖNIAI VÁLASZTÁSO­KON a tét az, hogy vajon elfogadja-e, vagy elutasít­ja a helyi lakosság többsége a Párizs által javasolt részleges önkormányzatot. A most megválasztandó négy regionális tanács tagjai alkotnák majd azt a területi -tanácsot, amely gyákorolhatná a francia kor­mány és a nemzetgyűlés által ráruházott jogokat. Csakhogy az őslakosak keveslikv a francia telepesek pedig sokallják az engedményéket. Az itteni francia kolónia hagyományosan gaullista, vagy még jobb­oldalibb érzületű, s a következő parlamenti válasz­tásúikon is biztos ellenzéki bástyának számít, ezt ki­használandó a múlt héten Jacques Chirac Ikampá- nyába illő kifejezetten Mitterrand-ellenes hangulatú látogatást tett Üj-Kaledónián. Ugyancsak itt járt Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldal hírhedt vezére. Üj-KALEDÓNlA tehát valódi jelentőségénél fon­tosabb választási előharc színterévé vált, és Párizs gondjai csak tovább fokozódnánák, ha elképzelései netán kudarcot szenvednének a vasárnapi erőpró­bán. Kisimulnak vagy elmélyülnek Marianne hom­lokán a barázdák — megtudjuk, amikor a hírügy­nökségek világgá repítik a mostani szavazás ered­ményeit. Horváth Gábor Elutazott az ENSZ főtitkár- helyettese az aki Letető Ramos Sahani, ENSZ főtitkárhelyettese, a nemzetközi ifjúsági év al­kalmából rendezett európai ifjúságpolitikai tanácskozá­son tartózkodott Magyaror­szágon. szombaton elutazott Budapestről. Az ENSZ fő­titkárhelyettesét fogadta Cse­llók Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke. Találkozott Horn Gyula kül- ügy minisztériumi államtit­kárral. r I I I I L Az Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Szállítási üzemegység Egri Főmérnöksége AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ- gépjárművezető, — autó-motorszerelő, - autóvillamossági szerelő, — takarító, — segédmunkás, — művezető munkavállalókat­Jelentkezés személyesen 3. Sz. ÉPFU Egri Főnökség EGER, Bervai út 2. sz. n I I I I j A CSILLAGOK BÉKÉJÉRE LENNE SZÜKSÉG Klímaváltozás? Szakadt az eső és vadul fújt a szél — a Glória hur­rikán búcsújaként — pénte­ken Washingtonban, amikor Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter gépkocsija a Fehér Ház nyugati szárnya, az elnöki hivatal elé gördült. „Nem megyek el addig in­nen, amíg szebb idő nem lesz” — tréfálkozott a mi­niszter. Délután, amire a két­órás megbeszélés és a más­fél órás munkaebéd véget ért, már ragyogott a nap, de ezúttal Sevardnadze nem tréfálkozott. „A tárgyalások fontosak és kölcsönösen hasz­nosak voltak” — mondotta nevében Vlagyimir Lomejko, a külügyminisztérium szóvi­vője a nemzeti sajtóklub­ban hirtelen összehívott és hatalmas érdeklődést kivál­tó sajtóértekezletén. Hason­lóan nyilatkozott a sajtót tá­jékoztatván az amerikai el­nök nevében George Shultz külügyminiszter is. A politikai klíma persze korántsem változik olyan gyorsan Washingtonban, mint az időjárás. A politikai me­teorológusok szerint a szov­jet külügyminiszter jelenlegi megbeszélései — Reagan el­nökön kívül kétszer tár­gyalt Shultzcal is — mégis talán hoztak valamelyes ja­vulást. Konkrét eredmény­ről csupán egy megállapodás tanúskodik: Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan novemberi csúcstalálkozójá­ig a két ország szakértői magas szinten tanácskoznak az ott napirendre kerülő kér­désekről. A megbeszélések után Reagan is, Shultz is je­lezte, hogy az amerikai kor­mányzat változatlanul a ré­gi elveket vallja az űrfegy­verkezés kérdésében, nem hajlandó magáévá tenni azt a — Sevardnadze által az ENSZ-közgyűlés ülésszakán kimondott — jelszót, hogy a „csillagok háborúja” helyett a csillagok békéjére kell tö­rekedni, meg kell akadályoz­ni a csapásmérő fegyverek elhelyezését a világűrbe, s ehelyett nemzetközi együtt­működést kell teremteni a kozmosz békés felhasználá­sára. Mégis, Washington most már, akarva nem akarva kénytelen tudomásul venni, hogy a Szovjetunió nem va­lamiféle „propagandahábo­rút” kezdett a csúcstalálko­zó előtt, hanem nagyon ko­moly, jelentős és a nukleá­ris háború kockázatát tény­legesen csökkentő megálla­podásokra kíván javaslato­kat tenni. Ezeket ugyan egyelőre nem teszik közzé, s a szovjet küldöttség is csak a genfi leszerelési tanácsko­záson terjeszti javaslatait az amerikai fél elé, de lénye­gükről vannak bizonyos hí­rek. Eszerint a Szovjetunió, amint azt Sevardnadze kö­zölte Reagan elnökkel, kész — Gorbacsov korábbi kije­lentéseinek megfelelően — igen nagy mértékben csök­kenteni saját hadászati tá­madó fegyvereit, ezen belül mind a hordozóeszközöket, mind a robbanófejeket, ha az Egyesült Államok is kész a hasonló lépésekre s főként akkor, ha hajlandó komoly formában tárgyalni az űr- fegyverkezési verseny meg­akadályozásáról. Lomejko sajtóértekezletén ennek megfelelően nyoma­tékosan aláhúzta: a szovjet —amerikai leszerelési tár­gyalás célja, a két ország eredeti megállapodása szerint egyrészt annak megakadályo­zása, hogy a fegyverkezési verseny kiterjedjen a világ­űrre, másrészt az ilyen ver­seny megszüntetése a Földön. Ezzel szorosan összefügg, s ettől nem választható el a hadászati és a közepes ható- távolságú nukleáris fegyve­rek számának csökkentése. A megoldás így csak olyan lehet, amely komplex mó­don, egymással összefüggés­ben kezeli a hadászati egyen­súly valamennyi összetevő­jének kérdését. A mostani találkozó előtt Reagan és- kormányzata a „kemény vonal” védelmében lépett fel, hangoztatván, hogy Washington egy jottányit sem enged az űrfegyverkezési programból. A szovjet ja­vaslatok s az űrfegyverke­zési tervek ellentmondásai­ra rámutató moszkvai állás- foglalások egyaránt „propa­gandának” minősülnek. Ám egy, közvetlenül Sevardnadze látogatási előtt napvilágot lá­tott tanulmány, — amelyet nem valamiféle fegyverkezés­ellenes csoport, hanem az amerikai kongresszus két há­za által megbízott szakértői bizottság készített el — egy­értelműen kimondta: az „űr- védelem" — amely egyébként a Reagan által megjelölt formában aligha valósítható meg, — nem csökkenti, ha­nem egyenesen megnöveli a nukleáris konfliktus kirob­banásának veszélyét. Joggal írta a The New York Times, hogy Reagant az űrfegyver­kezés kérdésében „nemcsak az oroszok szorongatják, ha­nem a kongresszus is”. KU Csaba Japánból az USA-ba Terv: rakétakövető berendezés szállítása Az amerikai űrfegyverke­zési programban való japán részvétel megvitatása céljá­ból hivatalos japán küldött­ség utazott vasárnap az Egyesült Államokba. A de­legáció a külügy-. a hadügy-, a külkereskedelmi és ipari minisztérium, továbbá a Tu­dományos és Technológiai Hivatal képviselőiből áll. A Nakaszone-kormány már hónapokkal ezelőtt támoga­tásáról biztosította a wa­shingtoni űrfegyverkezési tervet. A hivatalos Tokió az esetleges részvételt illetően mindeddig nem adott vá­laszt, japán kormánytisztvi­selők mostanáig úgy fogal­maztak: a szigetországi köz­reműködést bizonyos „ho­mályos” pontok tisztázásától, valamint a részvételre szin­tén felszólított nyugat-euró­pai szövetségesek reagálásától teszik függővé. Mindazonál­tal a Nakaszone-kabinet a japán magánvállalatok szá­mára már „zöld jelzést” adott a csatlakozáshoz. Tokiói közlés szerint az amerikai hadügyminisztéri­umban folytatandó megbe­széléseken nemcsak az űr- fegyverkezési tervvel, hanem a két ország közötti általá­nos haditechnológiai együtt­működéssel kapcsolatos kér­dések is napirendre kerül­nek. Így például megvitatják azt a legutóbbi wa­shingtoni kérést, hogy Japán rakétakövető technológiát bocsásson az Egyesült Álla­mok rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents