Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 229. szám ARA: 1985. szeptember 30.. hétfő 1,80 FORINT Védtelenül?! A házban időnként nagy a ramazuri. A felsőbb szin­teken lakók ilyenkor bú­csút mondhatnak a csend­nek, a nyugalomnak, pihe­nésre pedig aligha gondol­hatnak. A „műsor” a nap vagy az éjszaka legváratlanabb órájában kezdődik, s a leg­nagyobb izgalmat az je­lenti: nem tudni meddig tart. A nyitány általában hosszú csengetés, szűnni nem akaró sípolás, amely visszhangzik végig a hosz- szú folyosón. Majd követ­kezik a részeg kiabálás, hangos káromkodással fű­szerezve, amely vad ajtó- rugdosással, dörömböléssel párosul. Ez mindaddig el­tart, amíg a renitenskedőt beengedi a család, vagy az únja el a dolgot és távo­zik. A lakók úgy tűnik, tehe­tetlenek. Ilyenkor minden­ki kulcsra zárja ajtaját, a „f élesebbeknél" felkerül­nek a biztonsági láncok. De hogy is merne valaki éjnek idején kimenni a fo­lyosóra és csendre inteni a hangoskodót? Igaz, né­hányszor már a rendőrség­hez fordultak segítségért, ilyenkor egy-két hétig nyu­galom volt, aztán kezdő­dött elölről minden. .. A jelenség, sajnos nem egyedi. Hiába is jelölnénk meg a ház pontos címét, egész listát sorolhatnánk melléje. Az elvált asszony és két kisgyerekének élete ugyan­csak zaklatott. Hiába sza­kadt meg törvényesen a házastársi viszony, hiába ítélte a bíróság nekik a la­kást, — a volt férj „hű­séges természet”. Ha ala­posan felönt a garatra, ha­zalátogat, s ha nem talál be- bocsáttatásra, kitartóan lár- mázik az ajtó előtt, rette­gésben tartván a családot meg a szomszédokat. Az elvált asszony esete szinten nem egyedülálló: sajnos, számtalan sorstársa van... Az ilyen és ehhez ha­sonló, sorozatos incidensek­nek. a legtöbbször az alko­hol az oka. A rendbontók, a veszélyt okozók olyany- nyira rabjai az italnak, hogy teljesen elvesztik ön­kontrolljukat, a legtöbb­ször azt sem tudják, mit cselekszenek. A válás után, kiszakadván a családból, még inkább elvesztik azt a féket, amely megállíthatná őket a teljes lezüllésben. '■ Az ilyen hívatlan látoga­tók, rendbontók, a nyugal- j mat zavarók még esetleg í nem is követtek el kisebb- ; nagyobb bűncselekményt, i Nem kapták rajta magán- laksértésen, vagy éppen garázdaságon. Ám, ha idő­ben nem állítják meg őket, ; félő, hogy útjuk egyenesen odáig vezet. A közösség összefogásá­ra volna hát szükség: a munkahely kezdeményezé­sére is lehet kényszerelvo­nó kúra kezelést alkalmaz­ni. Az alkoholizmus ellen küzdő bizottságoknak egy­re nagyobb a hatáskörük, a társadalmi szervek ösz- szefogása mind eredménye­sebb. Am, egy-egy lakókö­zösségben is arra volna szükség, hogy éljenek a le­hetőséggel, és jelezzék, je­lentsék, ha sorozatosan elő­fordul házukban a hangos­kodás, a rendbontás. Mert előbb-utóbb az ilyesminek véget kell vetni. És nem­csak saját nyugalmuk ér­dekében. .. ! Mikes Márta HONVÉDELMI DÍSZESEMÉNY AZ EGRI DOBÓ TÉREN „Hz eskütétel ünnep és határkő a katona életében...” Koszorúzás Budapesten — Oláh István beszéde Nagykanizsán A fegyveres erők napja alkalmából szombaton koszorúzá- si ünnepséget rendeztek Budapesten, a Hősök terén, a Ma­gyar Hősök Emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a- Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Kamara János bel­ügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút­Nyilvános katonai eskütételi ünnepséget tartottak vasár­nap a Magyar Néphadsereg nagykanizsai helyőrségében, ott volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ KB első titkára, Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres erői fő­parancsnokának magyarországi képviselője. Oláh István honvédelmi miniszter mondott beszédet. Egye­bek között hangoztatta: — Biztonságunk érdekében nem mondhatunk le honvé­delmünk további erősitéséről. Jóleső érzés tudni, hogy a magyar dolgozók többsége azonosul és egyetért pártunknak ezzel a politikájával. A nép bizalma erőt ad a katonáknak a feladatok végrehajtásához, ami az igazi forradalmi hagyo­mányokhoz hű helytállásra kötelezi őket. „£n, a dolgozó nép fia .. — Bokros Béla honvéd után mondták az eskü szövegét társai rított jobb kézzel tették le a katonai esküt, amelynek szelleme, fogadalma kell, hogy elkísérje őket életük további részébeh. A megható és felemelő érzésű esemény után Pólyák József alezredes, egységpa­rancsnok szólt a fiatal har­cosokhoz. Már első monda­taiban hangsúlyozta: a ka­tonai eskü — a fogadalom­tétel — a szabadságért, a függetlenségért és a társa­dalmi haladásért küzdő né­pünk történelmi hagyomá­nyai közé tartozik. Ünnepé­lyes esküt tettek az idegen hódítók ellen halálukig küz­dő elődeink, többek között itt. Eger várának hős vé­dői is. Népünk igaz fiai mindenkor becsülettel eleget tettek esküben vállalt köte­Tegnap délelőtt szép ese­ménynek volt színhelye tör­ténelmi múltú megyeszékhe­lyiünk, Eger központja, a Dobó tér: azok a fiatalok tettek katonai esküt, akik egy hónappal ezelőtt vonul­tak be a néphadseregbe. A szülők, a hozzátartozók és a sok érdeklődő előtt lezajlott eseményre pontosan tíz órai kezdettel került sor. amikor a felsorakozott egységnek — és az elnökségben helyet foglalóknak : párt-, tanácsi tömegiszervezeti vezetőknek, a társ fegyveres erők veze­tő képviselőinek. szovjet katonai barátainknak, a gyá­rak, üzemek, gazdaságok, intézmények képviselőinek — kürtszó jelezte a maga­sabb egység parancsnoká­nak. Kerékgyártó Béla ve­zérőrnagynak az érkezését. A jelentéstétel után — Farkas Gábor őrnagy dísz- egységparancsnok kíséreté­ben — a parancsnokok a Rákóczi induló hangjaira elléptek a felsorakozott ala­kulat előtt, majd a csapat- és történelmi zászlók beho­zatala, a Himnusz és a meg­nyitó beszéd elhangzása után. Bokros Béla honvéd kért engedélyt a katonai es­kü letételére. A felsorakozott egységek a Szózat hangjai mellett felemelt, ökölbe szo­Az eskü pillanatai Az ünnepség résztvevői (Fotó: Szántó György) AZ ESKÜ EGÉSZ ÉLETRE KÖTELEZ ! Pólyák József alezredes, egységparancsnok ünnepi beszédét tartja lezettségüknek. „Önök. akik ma a kibontott csapatzászló előtt esküt tettek a legne­mesebbre —. a szocialista haza vadelmére tettek foga­dalmat. Az eskütétel ünnep és határkő a katona életé­ben Ezzel teljes értékű és jo­gú tagjává váltak nép­hadseregünknek, amely fegy­verbarátai oldalán a szocia­lista világrendszer, a béke és a szocializmust építő népünk biztonságának őr­zésére hivatott...” Ezt követően Németh László, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Eger Vá­rosi Bizottságának első tit­kára köszöntötte az esküt tett katonákat. Mint mon­dotta: szeptember 29-e a magyar hazafiság, a haza- szeretet napja. Számunkra jelkép is, hiszen ezen a na­pon volt az 1848 49-es sza­badságharc jelentős csatája, s azóta ez a dátum jelképe forradalmi és honvédő ha­gyományainknak. ,,így, főt hajtunk itt, most Dobó István és harcostársai em­lékének, a parasztháborúk, a függetlenségi harcok küz­dői, a magyar munkásmoz­galom résztvevői, hősei, ál­dozatai emléke előtt.” Az esküt tett katonák fi­gyelmét felhívta arra is, hogy szavaikat, hangjukat a Dobó tér. az egri vár hő­si falai verték vissza. Az a tér, az a kő, ahol nemcsak Magyarországnak, de Euró­pának mutattak példát az egri védők. Ennek szellemé­ben kell nekik is a továb­biakban élniük. Ugyancsak a becsületes katonai helytállásra, az eskü­ben tett fogadalmak maradék­talan végrehajtására hívta fel a fiatal katonák figyel­mét. Kerékgyártó Béla ve­zérőrnagy, a magasabb egy­ség parancsnoka, akinek az esküt tett katonák nevében Farkas Zsolt hallgató tett ígéretet, hogy ennek szelle­mében minden körülmények között teljesítik feladataikat. A nyilvános eskütétel ka­tonai díszmenettel ért vé­get. Ismerkedés Angola múltjával Losonczi Pál Zimbabwében folytatja afrikai útját Hivatalos megbeszélésen fogadta Luandában Jose Eduard« dos Santos angolai miniszterelnök a Losonczi Pál vezette magyar delegációt (Népújság-telefotó — EPA — MTI — KS) A hivatalos baráti látoga­táson Angolában tartóz­kodó Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnökének va­sárnapi programja főképpen az afrikai ország távoli és közeli múltjával való is­merkedés jegyében zajlott. Jose Eduardo dos Santos elnök elkísérte Losonczi Pált valamennyi délelőtti prog­ramra. A magyar párt- és állami küldöttség elsőnek a fegy­veres erők múzeumát ke­reste fel. A múzeum egy hajdani portugál erődben kapott helyet. Az egykori Szent Mihály erőd egy domb tetején áll és onnan tökéle­tes a kilátás a tengeröbölre, a kikötőre és a felhőkarco­lókat sem nélkülöző Luanda fővárosra, amelyet Sao Pau­lo de Luanda néven 1576- ban alapított az első portu­gál kormányzó. A múzeum­ban Losonczi Pálnak el­magyarázták, hogy az An­golában élő népek, király­ságok már századokkal ez­előtt fegyvert fogtak a gyar­matosítók ellen, pedig ez utóbbiaknak jobb puskáik voltak. Az 1956-ban meg­alakult MPLA felszabadító mozgalom fegyveres küzdel­mének dokumentumait, a harcosok fegyvereit is lát­hatták a vendégek. A múzeum udvarán ha­talmas szobrok állnak. A gyarmati idők portugál sze­mélyiségeit megörökítő szob­rokat 1975, azaz a függet­lenné válás után elvitték a főváros Luanda főteréről a régi hatalom emlékeitől va­ló szabadulás jegyében. Ér­dekes, hogy az erőd előtt ki van állítva egy dél-afrikai rohamkocsi is, amelyet az angolai népi hadsereg egy­ségei zsákmányoltak az or­szág területén. A múlt felelevenítése után Luanda egyik új büszkesé­gét látogatta meg Losonczi Pál. A kongresszusi központ a portugál érában filmszín­ház volt, amelyet 1977-ben az MPLA-Munkapárt ala­pító kongresszusára némileg korszerűsítettek. Idén azu­tán kubai építők valóságos épületegyüttessé bővítették azt, mert itt rendezték meg most szeptember elején az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek érte­kezletét. Losonczi Pált Paulo Jor­ge, a Népi Gyűlés, a par­lament első titkára vezette körül a központban, ahol a következő fontos esemény­re már idén decemberben sor kerül. Itt tartják majd az MPLA-Munkapárt má­sodik kongresszusát. A harmadik program a rabszolgamúzeum megláto­gatása volt, a fővárostól 23 kilométer távolságban. An­golából a XVI—XIX. szá­zadok között mintegy öt­millió rabszolgát hurcoltak el elsősorban Brazíliába, Sao Tóméba, Kubába, Pe­ruba és a La Plata vidéké­re. A kontinens belsejéből a partra hurcolt rabszol­gák egy részének behajózá­sa itt történt. A múzeum az ő szenvedéseiknek állít em­léket. A Magyarországnál közel háromszor nagyobb országnak csak hatmillió la­kosa van és ez a kis szám részben a hajdani rabszol­gakereskedelem következ­ményeire vezethető vissza. Losonczi Pál a vasárnap késő délutánt a kis. 26 fős magyar kolónia társaságá­ban .töltötte el. Tájékoztat­ta őket a magyar belpoliti­kai és gazdasági fejlemé­nyekről. Az Elnöki Tanács elnöke az Angolai Népi Köz­társaságból hétfőn utazik el és Zimbabwében folytatja afrikai útját. Hétfőtől az üzleti élet hétköznapjai Vasárnapi vásárprogram Vasárnap a BNV-n szü­neteltek az üzleti tárgyalá­sok, a fogyasztási cikkek szakkiállítása egész nap a közönség rendelkezésére állt. A kiállítók a bét végére megerősítették közönségszol­gálatukat, a látogatók szom­bati rohamai után újra fel- töLtötték standjaikat szóró­lapokkal, prospektusokkal, kitakarították a pavilonokat. Hivatalos vendégei is vol­tak a vásárnak. Meglátogat­ja a BNV-t P. Dzsaszraj, mongol miniszterelnök-he­lyettes, Dóró Györgynek, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesének kalauzolásá­val. Ugyancsak meglátogatta az őszi BNV-t Adnan Kas- sar. az Arab Kereskedelmi Kamara ügyvezető elnöke. A fővárosiak és vidékiek tízezrei, s külföldiek is szép számmal választották prog­ramul a látnivalókban gaz­dag őszi BNV megtekinté­sét. Mint minden évben, most is már a délelőtti órák­ban gondot okozott a kocsi­val érkezőknek a parkolás. Jobban jártaik azok, akik buszra szállták, vagy a Ke­leti pályaudvarról félórán­ként közlekedő különvo- nattai érkeztek Kőbánya-fel­sőre. mert onnan néhány perc alatt kényelmesen el­érhették a vásárt. Különösen a könnyűipari cikkek, bútorok, ruházati termékek, cipők bemutatói­nál, az A-pavilonban tor­lódtak össze a látogatók. De sokan látogatták a játékúj­donságok kiállítását is, az Interplayexpo pavilonjában, valamint. a szórakoztató­elektronika bemutatóját, a 23-as pavilonban. Az idén is kiosztják a kö­zönség díját a vásár utol­só napján, október 6-án. A díjra benevezett termékek­kel a B-pavilon vitrinjei­ben összegyűjtve ás találkoz­hatnak a látogatók. A be­nevezett termékeket kiállító standokon a szervezők már elhelyezték a szavazólapokat és az urnákat. A BNV-nek szombaton és vasárnap összesen több mint 200 ezer látogatója volt. Hét­főn megkezdődnek az üzleti élet hétköznapjai, a szakmai programok. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents