Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 28., szombat Heves megyében is társadalmi összefogással Bizottság az alkoholizmus ellen Az utóbbi években nőtt a szeszesital- fogyasztás megyénkben. Az alkohol egyéni, családi társadalmi következményeit tekintve súlyos rombolást végez. Érdekesség, hogy az iszákossággal szorosan összefüggő halál oka, a májzsugo­rodás egyre gyakoribb, ugyanakkor a bíróság által elrendelt kötelező gon­dozások, s a nagyfai beutalások száma csökkent. Az 1983-ban létrehozott Alkoholizmus Ellenes Állami Bizottsággal, s a rá egy év­re megalakult megyei tes­tületekkel új szakasz kez­dődhet az italozások elleni küzdelemben. Hogy mi vár­ható az elkövetkezőkben, erről kértünk tájékoztatást Kovács Sándornétól, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­től, a Heves Megyei Alko­holizmus Ellenes Bizottság elnökétől és Szabó János titkártól. — A bizottságnak a ta­nácsi osztályok illetékesein túl más állami és társadal­mi szervek képviselői is tagjai — mondták. — Szak­értelmük, felkészültségük, aktivitásuk és munkakörük révén alkalmasak arra, hogy koordinálják, szervez­zék a feladatokat, ellenőriz­zék a végrehajtást. Mind­ezek alapja természetesen, hogy gondosan elemezzük jelenlegi helyzetünket, re­ális lehetőségeinket. Nagyon nehéz valós képet alkotni, hiszen megyénk történelmi ■borvidék, nagy az idegen- forgalma, így körülményes ■megállapítani például az egy főre jutó fogyasztást. Nem az abszolút alkohol­mentesség a célunk, hanem a túlzott fogyasztás vissza­szorítása. Tevékenységünk­nek sem a szeszes ital a központi témája, hanem az azzal káros mértékben kap­csolatba került ember, aki saját egészségét, életét, csa­lád jáit, környezetét teszi tönkre Ha egy társadalomban so­kan élnek ilyen hatás alatt, akikor az a fejlődés egészét lassítja. Ugyanakkor rend­kívül nagy fontosságot tu­lajdonítunk a megelőzésnek, a fiatalok felvilágosításának, meggyőzésének. Májusban jóváhagyták a középtávú programot, s most készül a terv, amely munkájukat a VII. ötéves tervidőszakra meghatároz­za. — Fő feladatunk az egész­séges emberi életre nevelés, a propaganda és példamu­tatás útján. Az egészséges életmód fontosságának tu­datosítása. Bár alapelvünk: meg kell előzni a bajt, prog­ramunkban konkrét intéz­kedéseket is tervezünk e káros jelenség gyógyító-ne­velő intézményeinek és a rehabilitációs lehetőségek támogatásának érdekében. Látványos eredmények egyik napról a másikra nem várhatók. Tevékenységünk­ben a munkahelyek, társa­dalmi szervek aktív közre­működése nélkülözhetetlen. Megítélésünk szerint az üze­mek is érzik e probléma súlyát, és már több helyen megalakították a munkahe­lyi bizottságokat. Közöttük a VILATl egri gyáregysé­gében és az Egri Közúti Építőipari Vállalatnál. Ed­dig is sokat tett az ügy ér­dekében a Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete. o KÖJÁL egészségnevelési osztálya és a Hazafias Nép­front Heves Megyei Bizott­sága, valamint az Egészség- ügyi Szolgálat. Az egri áfész is minden elismerést megérdemel, mivel ráfizetés­sel is üzemelteti az Ifjúsá­gi • Ház alkoholmentes étter­mét a fiatalok érdekében. Jelentős ellentmondás ta­pasztalható a kereskedelmi érdekeltség és a társadal­mi érdek között, hiszen hosszú évek óta szinte fo­rintban is bizonyítható, hogy az iszákosság okozta károk felülmúlják iaz állami be­vételt. Egyes szakértők becs­lése szerint mintegy 15 mil­liárd forint a mérhető vesz­teség, évente az iszákosság okozta betegségekből adódó termeléskiesés. táppénz­igénybevétel, közúti és ház­tartási balesetek miatt. A bűnözés okai között is fon­tos helyet kap az „alkoholos befolyásoltság”. — Központi intézkedés szükséges szeszes italok és üdítők termelésének, for­galmazásának anyagi ösz­tönző és érdekeltségi rend­szerét illetően. A szeszmen­tes ifjúsági szórakozóhelyek jövedelemszabályozási rend­szerével kiemelten kellene foglalkozni. Itt a többitől eltérő szabályozókra lenne szükség. Már csak azért is, mert a tizenévesek között is növekszik a kocsmákat, presszókat lá­togatók száma. Tehát köz- gazdasági természetű felada­tok kerülnek előtérbe, hogy a kínálat, az „ár-adó” össz­hangba kerüljön céljaink­kal. Nagyon fontosnak tart­juk az alkoholfogyasztással kapcsolatos helyes érték- rendszer kialakítását. a gyermek számára a teljes alkoholtilalmat. A megelőzést és a hatá­sos utókezelést tűzték zász­lajukra. Az elvonókúrára rendelés továbbra sem tar­tozik a bizottságra, ez meg­maradt a városi egészség- ügyi osztályok feladataként. A beutalás nehézkesen megy, hiszen az iszákos ál­talában inem vállalja a ke­zelést. — Való igaz, hogy mind­ez bürokratikus, nehézkes. A család nem meri kérni, mert fél a majdan vissza­térő apa, vagy anya harag­jától. Az ilyen és hasonló gondok megoldásához a jö­vőben a munkahelyek veze­tői, bizottságai is sokat te­hetnek aktívabb, álhumá­numot nem tűrő kezdemé­nyezéseikkel. hatékonyabb intézkedéseikkel. Mi arra törekszünk, hogy kiszélesít­sük az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi bázi­sát, szorgalmazzuk a terü­leti és munkahelyi bizott­ságok létrehozását. Segít­jük tevékenységük kibon­takozását. Kezdeményezzük szakembereink, aktíváink képzését, s az érvényes ren­deletek betartásának elle­nőrzését. Szeptember végén afctívaülést tartunk, amely­nek célja, hogy minél szé­lesebb körben ismerjék meg programunkat, s hogy minél több embert tudjunk felsorakoztatni az ügy ér­dekében. Homa János Ellesett történetek A kórház a világ legdemokratikusabb intézménye. Ott ugyanis Imindeki egyforma fehér lepedővel bevont pokróccal takarózik, ugyan olyan kényelmetlen párnát gyűr a feje alá, s hogy ki kinek visz oda egy pohár vi­zet, azt nem a \társadalomban elfoglalt helye szabja meg, hanem az, hogy ki tud egyáltalán lábra állni. A kórház egy gyóntatószéknél is jobban ösztönzi őszinte szóra az embereket. ' Soha sem látottakkal szemben nyílik meg a szívünk, talán azért, mert úgy reméljük, azután sem találkozunk. Délutáni szendergések közben lestem el az alábbi mo­nológokat: Tudja. Mari néni, ott a Kovácsék mellett a sarkon, most építkeznek a Majoros Józsiék. Akkor vittek épp cserepet nekik, amikor engem hozott be a mentő. Külföldi piros cserepet, mert hogy a szomszédék is azzal fedtek. Ma már nem tudják a népek, mi az elég. Egyik eme­let a másikra. Ha a szomszédé egyszintes, akkor az övé már kettő kell hogy legyen. A negyedik már három­szinteset épít. Oszt panaszkodik mindenki, hogy nagy a költség. Mert mindenki a más szemének épít, nem ma­gának. Milyen szépek azok a régi házak. Mondom az embernek, látod, már lassan semmi se lesz elég. A mi házunk csak olyan szegényesnek számit a so­ron. Akkoriban én nem is akartam nagyot csak olyat mint az apáméknak volt. Nem kellett nekem a szute- rén, meg az öt lépcső feliedé. Csak azért csináltunk, hogy meg ne szóljanak már, mert hogy a szomszédok­nak mind olyan volt. Csak nem csúfoskodhatunk mi sem kisebbel... ★ Valamikor a szép tiszta szegénység fogalmával hatá­rozták volna meg, amiről másik szomszédom beszélt: Nekem, kedvesem, kevés a nyugdíjam; 15 éve százalé­kosak le, gondolhatja, akkor nem adtak még annyit, ■mint most. Ráadásul ott maradtam magamra két kis­gyerekkel, mert a férjem is otthagyott betegen, nem kellettem. Meg is fogtam én minden fillért. Nálunk nem dobta el a gyerek a fél zsemlét. Ünnepszámba ment, ha zsemlét vettem. De azért vcűt mindenünk. Ügy tud­tam spórolni, hogy a szoba-konyhás lakásban a kony­hát. — mert az olyan régi nagy volt — leválasztottam, kis zuhanyzót szereltettem fel, a magam pénzéből. Nőt­tek a gyerekek, kellett nekik. A hasunkon spóroltunk, mert szegény ember csak azon tud. Persze, ne tessék azt gondolni, hogy nem volt mit enni. Arra én mindig ügyeltem. Csak egy kicsit megtoldottam a nyugdíjam. A lakáshoz van egy kis kertrész. Én azt úgy művelem, hogy annak bámulója van nem egy. Felosztottam ap­ró kis ágyasakra. Az egyikben megterem az évi zöld­ség. a másikban a répa. A harmadikba borsót vetek. Még télre is teszek el ezt-azt. Felér az nekem egy fél nyug­télre is teszek el ezt-azt. Felér az nekem egy fél nyug­díjjal. De virág is van egy-kéttő, mert kell a szemnek a szép. Gyomlálgatöm, kapálgatom. Tetszik tudni, a szí­vemmel nem lehet hajolgatni, hát csináltattam magam­nak egy ügyes kissámlit. Arra leülök, úgy dolgozom. És nem sírdogálok senkinek sem, hogy nekem nehéz. Legfeljebb néha éjszakánként, amikor a gyerekek se hallják, felsóhajtok magamban, lesz-e még erőm? — d. — Legalább egymillió forint értékű, szállításra kész, a bol­tokban hiába keresett harisnyanadrág — itt elfekvő áru­ként... (Fotó: Perl Márton) Gyöngyösről Mezőkövesdre Már tájékoztatást kértek Beszámoltunk már arról, hogy a Mátraalji Szénbá­nyák a szomszédos megyé­ben, Borsodban új külfej- téses üzemet nyitott Bükk­ábrányiján. A területileg il­letékes. mezőkövesdi városi pártbizottság arra kérte a vállalat vezérigazgatóját, hogy adjon tájékoztatást a bánya jelenlegi helyzetéről és a jövőjéről. A párt-vb kihelyezett és kibővített ülést tartott Bükk- ábrányban. Meghallgatta a vezérigazgatótól, dr. Győri Sándortól kapott tájékozta­tást. Kérésünkre a vezér- igazgató elmondta, hogy nagy érdeklődés kísérte a témát és nagyon sok kérdés hangzott el. — Ezek a kérdések azt is érzékeltették, hogy minden szervezet segítő szándékkal érdeklődik a tennivalói fe­lől. Azt tudakolták, hogy a jövőt illetően milyen felada­tok állnak majd előttük a bányafejlesztés nyomán. — Mi volt a legfontosabb tárgykör? — összefoglalóan úgy mondhatom, hogy a szociá­lis kérdések. Ilyen volt mindenekelőtt a létszám. Közöltem, hogy 1990-ig ezer körül lesz a dolgozók szá­ma Bükkábrányiján. A kulcsembereket Visontáról visszük át. Hogy a többi honnan lesz? Ügy mond­tam. a kapuban akarjuk őket felvenni. — Milyen feladatokat von maga után ez a tekintélyes létszámú dolgozógárda? — Mindenekelőtt a lakás. Két lehetőség van, vagy Mezőkövesden hozunk létre lakóházakat, vagy a község­ben. Bükkábrányban. Min­denféle építkezési és vásár­lási formát támogatunk anyagiakban is, és gépek kölcsönzését is elősegítjük. A város mellett az szól, hogy ott a bányászok gye­rekei tanulhatnak. A gyer­meknevelési intézmények megépítését a bánya pénz­ügyileg is segíti, mint tet­tük ezt Gyöngyösön is. — Hogyan fogadták a tá­jékoztatást? — Az érdeklődésre jellem­zésül azt mondhatom el, hogy a kibővített ülésen je­len voltak a társadalmi és a gazdasági szervezetek ve­zetői is. A pártbizottság el­ső titkára, Makó József úgy kezelte a témakört, hogy abból érzékelni tudtam, a bányát már magukénak vallják. De említhetem az áfész elnökét is. aki kije­lentette, hogy ők szeretné­nek a fejlesztéssel lépést tartani és a maguk terveit ehhez igazítani, hogy idő­zavarba ne kerülhessenek. A kibővített ülés résztve­vői megtekintették a bükk­ábrányi külfejtést is. és hogy a várható jövő képét is láthassák, október 3-án ellátogatnak Visontára, ahol a Thorez Bányaüzemmel is­merkednek meg. (gmf) Komfort, Tip-top, fehér és antikrózsaszín Hiánycikk harisnyanadrágok — mint elfekvő áruk Látogatás a tarnaleleszi harisnyaüzemben Serény és eredményes munka folyik hosszú ideje a tarnaleleszi termelőszö­vetkezet harisnyaüzemé- ben. Mégis, legutóbbi ott- jártunkkor, kevés jóról szól­hatott Smigor Lászlóné üzemvezető. Harisnyafron­ton ugyanis meglehetősen különösen alakult a helyzet: míg a boltokban egyes ke­resett harisnyák, harisnya­nadrágok hiánycikknek számítanak, addig itt el­fekvő készletként foglalják a helyet a raktárban. A kereskedelem — érin­tetlenül — lanyha érdeklő­dése miatt az eddigi három helyett most már csak két műszakban dolgoznak je­lenleg, de így is 5600 darab harisnyát gyártanak napon­ta. Tudnának többet Is, de számukra itt megvonták a határt, ami meglehetősen érthetetlen, hiszen a terme­lésükben egyebek közt meg­található a Komfort haris­nyanadrág, amely a beteg lábúak számára különösen előnyös viselet, vagy a Tip­top csípőszorítós harisnya, nadrág, az antikrózsaszínű nadrág garmadával, pedig ez állítólag akkor sem kap­ható a kereskedelembe, ha akár a földről lemegyünk is... o Mindez meghatározza a leleszi Egyetértés Mgtsz var­rodájában dolgozó 103 nő keresetét és hangulatát, az utóbbit az okéval együtt, akik hiába keresik kedvenc ha­risnyájukat az üzletekben. A termelés — mint felvé­teleink ,is mutatják — en­nek ellenére szorgalmasan és nagy szakértelemmel fo­lyik az üzemben, azzal a reménnyel, hogy kitűnő mi­nőségű termékeik az aka­dékoskodások ellenére vé­gül eljutnak azokhoz, akik számára készítik azokat — a vevőkhöz. Nagyüzem az Egyetértés harisnyaüzemcbcn Speciálgépeken, nagy szakértelemmel dolgoznak az asszo­nyok Minden együtt a nagyon keresett fehér harisnyanadrághoz

Next

/
Thumbnails
Contents