Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 27., péntek 3 Hívó szó mindenkinek IV/2. Ott lenni a dolgok sűrűjében Napjainkban a népfront- mozgalomban az állampolgá­rok tömegei számára is, egy­re érzékelhetőbben a köz­élet fontos tényezője lett. Társadalmi viták, szakmai fórumok szervezője országos témákban éppúgy, mint a helyben legfontosabbnak ítélt ilyen természetű ügyekben. A népfront vezető testületéi részt vettek a leglényege­sebb társadalompolitikai, gazdasági elképzelések for­málásában, a döntések vég­legesítésében. így a többi között részesei voltak hosz- szú távú társadalompolitikai ikoncepciók kialakításának, az 1983. évi III. törvény — az új választójogi törvény — előzetes vitájának és végleges formába öntésének, a településhálózat fejleszté­sére vonatkozó korszerűsí­tett koncepció kidolgozásá­nak. Táguló körök A mozgalom elvárja, hogy valamennyi népfrontakti­vista ott legyen a dolgok sű­rűjében, nem szemlélőként, ihanem kezdeményezőként, cselekvőként, ha kell, akkor szokatlan, ismeretlen forrná, kát, eszközöket is használva. A VII. kongresszus óta je­lentősen/■tágult a mozgalmi munka köre. A településfej­lesztés, a környezetvédelem, a honismeret és sok más, hagyományos feladatkörben is gazdagodott a helyi és területi bizottságok eszköz­tára. Melléjük olyan, a tár­sadalmi ítélet nyomán elő­térbe kerülő feladatok sora­koztak fel, mint a fogyasz­tói érdekvédelem, a család helyzete, szerepe, az egye­sületalapítási törekvések erő­teljes támogatása, s így to­vább. Ide tartoznak a réteg­politikai vállalkozások gya­rapodó formái is, mint pél­dául a vállalatvezetők fó­rumának megteremtése, az agrárértelmiségiek klubjai­nak feltámasztása és van már mu'nkásfórum is a nép­frontmozgalom szárnyai alatt. Csupán emlékeztetőül az előbbiekhez! Az Országos Családvédelmi Tanács, a Vállalatvezetők Fóruma meg­szervezése mellett jelentős társadalmi visszhangot kel­tett a Fogyasztók Országos Tanácsa és helyi tanácsai megalakítása. Népfront-kez­deményezésre, három esz­tendeje teremtődtek meg ezek a nagyon szükséges kép­viseleti formák. Napjaink­ban már lassan eléri a két­százat a fogyasztók helyi — kerületi, nagyközségi, váro­si. megyei — tanácsainak a száma. E tanácsok szerveié- sében egyre rendszeresebbé válik a kisebb településeken is a fogyasztók fórumának a megrendezése. A fogyasz­tók tanácsai többek között elemezték a bútorok előál­lításának, értékesítésének, javításának, minőségének helyzetét, s tapasztalataik összegezése nyomán a két érintett tárca — az ipari és a belkereskedelmi — közös intézkedési tervet fogadott el a kedvezőtlen állapot megváltoztatására. A Fo­gyasztók Országos Tanácsa a népfrontfórumok nyomán javasolta már leállított tég­lagyárak ismételt üzembe helyezését... Politikai küldetés Általánosságban igaz; a népfrontmozgalom a helyi közélet szervezésében rend­kívül fontos szerepet játsz­hat, ha — akar! Ennek az akarásnak a különbözőségét jól bizonyítják a tanácstagi beszámolók, a megyei ta­nácstagi, az országgyűlési képviselői; fogadóórák — ezek előkészítője, szervező­je és ugyanakkor számonké- rője a helyi népfrontbizott­ság —, amint jelentős aka­rás-, rátermettségbeli kü­lönbségekről tanúskodnak egy-egy népfronttestületnél a falugyűlések, a vonzáskör­zeti tanácskozások is. Sokrétű jelenlét, részvétel gyakorlatára vetnek fényt az említettek, holott mennyi mindent még szóba sem hoz­tunk. Hiszen például a nép­front a mindenkori bábája a lakó- és utcabizottságok megválasztásának, serkenté­sének. Fontos terepe a nép­front mozgalmi munkájának a nemzetiségi szövetségek­kel való együttműködés. A népfront kebelén belül te­vékenykedő szövetségek fon­tosságára, súlyára ad tám­pontot, ha leírjuk: a nemze­tiségi lakosság lélekszáma napjainkban 380 ezer az or­szágban. Érthető tehát, ha a népfrontmozgalom nem­zetiségi fórumok rendezésé­vel, a nemzetiségi kultúra kincseinek óvásával éppúgy foglalkozik, mint azzal, hogy a nemzetiségieknek kellő képviselete legyen a nép­frontbizottságokon túl a ta­nácsokban, más testületekben is. Kádár János, a párt fő­titkára. a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XIII. kong­resszusán, a Központi Bi­zottság beszámolójához fű­zött szóbeli kiegészítőben így fogalmazott: a népfront­bizottságok „számos fontos társadalmi kérdéssel foglal­koznak olyan területeken is, ahol a párt nem tud közvet­lenül és hatásosan dolgozni”. E nemes, nem titkolt politi­kai küldetés az alapja an­nak a népfronttörekvésnek, hogy a társadalom min­den osztályában és rétegé­ben bővüljön a közéletben részt vevők száma. Főként ott, olyan rétegekben, ame­lyekhez mások szinte egyál­talán nem férnek hozzá, elég itt utalni a cigányla­kosságra, a kertbarátok, kistenyésztők egyesületeire. Igaz, az egyesületek kap­csolódása a népfrontmozga­lomhoz, sokféle kérdést is felvet. Hiszen járatlan az út. A követendő gyakorlatot azonban semmi esetre sem valami szoros szervezettsé­gi formába gyömöszölés kí­nálja, éppen az egyesületi forrna kevés kötöttséget tű­rő részelemeinek értő ösz- szeillesztése. Tények és veszélyek Növelte, növeli a népfront­mozgalom súlyát, hogy a he­tedik ötéves terv előkészíté­sében minden korábbinál nagyobb szerepet vállalt és kapott. A népfronttestületek alkotó részesei voltak a te- ’.epűiésífíjlesztéj aeteöik öt­éves tervidőszakra szóló me­gyei koncepciói kidolgozásá­nak. Ez mérleg egyik ser­penyőjébe kerülhet. A má­sikba ugyanakkor olyan té­nyek helyezhetők —, mint azok, például, hogy kevés a fiatal a testületi tagok, az aktivisták között, hogy éven­te 27—29 ezer házasság szű­nik meg válás miatt és így tovább. Ezek a tények kellő választ várnak a mozgalom­tól. Amitől óvakodni kell: az előbb említett kellő reagálás nehogy leszűküljön a ren­dezvényekre. Hiszen a moz­galomban már tapasztalható a rendezvényközpontú gon­dolkodás veszélye. A lénye­ges az ügyek politikai tar­talma, a közvetlen lakossági politikai munka. Mert a csa­lád intézményének erősítése is politikai feladat; sürgető társadalompolitikai teendő. A közvetlen lakossági mun­ka említésével lényegében azt is kimondtuk: a nép­frontmozgalom tekintélyét, súlyát a sok-sok helyi nép­frontbizottság teremti meg, erősíti, vagy éppen gyengí­ti ... Mészáros Ottó Következik: Szilárd elvek, kemény forintok Ot év mérlege, öt év tervei Új népfrontbizottság a hatvani 4-es körzetben Ismét megpezsdült a népfrontmun-ka Hatvanban is! Természetes ez, hiszen elérkezett a körzeti bizott­ságok újjáválasztásának az ideje, ami városszerte fölkeltette a lakosság érdek­lődését. Érvényes megjegy­zésünk az eddig végzett munka számbavételére ép­pen úgy. mint a mozgalom előtt álló új feladatokra, amelyek minden polgárt közelről érintenek. Egyéb­ként a városban, hat ilyen bizottság működik, s ezek közül legutóbb a 4-es szá­mú körzetben jöttek össze a mozgalom helyileg il­letékes vezetői, legjobb tá­mogatói. A Mészáros Lázár utcai fiókkönyvtárban lezaj­lott ülés középpontjában öt esztendő népfrontmunkája állt. a tanács képviseleté­ben jelenlevő dr. Kovács Éva vb-titkár pedig az új tervciklus főbb tennivalóit körvonalazta. Segítőkész szülők Aki a számadást végezte ezen az estén, az Farkas László körzeti titkár volt. S mit tartott fontosnak föl­emlegetni öt év annyi gond­jával kapcsolatban? Első­sorban megelégedéssel nyugtázta, hogy az új-hatva­niak jelentős társadalmi munkával segítették elő a terület kulturáltabbá, egész­ségesebbé tételét. A szülői munkaközösségek például a Rákóczi úti általános is­kola környezetének parko­sításában jeleskedtek, va­lamint támogatták a hátrá­nyos helyzetű kisdiákok fel­kutatását, sorsuk jobbítá­sát. A rétegpolitikai kér­déskörét érintve a nyugdí­jasok helyzetéről szólt a körzeti titkár, amiből meg­tudtuk, hogy a nehezülő életkörülmények ellenére a terület idősei szívesen és sokat tesznek a mozgalmi célkitűzésekért. Mi ennek a viszonzása? Mit tehet ér­dekükben a körzeti nép­frontbizottság? Segítséget nyújt különböző szociális segélyek kiutalásához, a té­li tüzelőaikció szervezéséhez, vagy éppen elősegíti a rá­szorultak szociális gondo­zását. A népfront és a fiatalok Persze, a fiatalok prob­lémái is terítékre kerültek a tanácskozás során, őket illetően arról esett legtöbb szó a beszámolóban, hogy legfőbb gondjuk az otthon- teremtés feltételeinek a biztosítása. A népfront eh­hez anyagiakkal nyilván nem rendelkezik. Szervezett viszont egy olyan sikeres fórumot, amelyen a jelenle­vő szakemberek sokrétű felvilágosítást nyújtottak mind az építőanyagok elő­teremtése, mind a legelő­nyösebb kölcsönformák igénybevétele tekintetében. Különben a mozgalmi mun­kákból épp az itt jelzett gond miatt nem tudtak úgy részelni a fiatalok, ahogyan elvárható lett volna. Az ilyen sikeres akciók viszont érezhetően közelebb hozták őket a népfronthoz. Ennek aztán olyasféle eredménye is lett, miszerint, az új. ti­zennégy tagú körzeti bizott­ságban öt KISZ-korú nő, férfi kapott helyet. Posta, iskola, busz Mind a körzeti munkát érintő beszámoló, mind a vb-titkár tájékoztatója ter­mészetes módon élénk ér­deklődést keltett a jelenle­vők körében. Többen több­féle kérdést feszegettek, s a válaszokat illetően akadt munkája Angeli József ta­nácselnöknek is. Dr. Lányi József és Rozmaring , Ist­ván például azon nézetük­nek adtak hangot, hogy a városi vezetésnek többet kellene törődnie az új-hat­vani városrészek fejlesz­tésével. Szorgalmazták konkrétan a kisposta és a Rákóczi úti általános isko­la bővítését, a 7-es buszjá­rat rendszeressé tételét a hétvégeken is, pozitívum­ként nyugtázták viszont, hogy az említett tanintézet időközben korszerű gázfű­téshez jutott. Krisztián Jó­zsef hozzászólásában az egészségügy területét érin­tette. s Dunaújváros, példá­jára utalt, kérve: egyazon épületen belül létesítsen a tanács bölcsődét, óvodát : és orvosi rendelőt, így biztosít­va a környék korszerű el­látását. Ami pedig a vásárló­erőt és igényt illeti. Többen fölvetették : el­várható lenne. hogy ezek arányba hozatalára az üzletek vezetői több gondot fordítsanak. A településfej­lesztési hozzájárulás beveze­tésétől pedig a közéleti strand bővítését remélik. Örökös tag Amikor pedig mindezen gondok, problémák kellő megvilágításba kerültek, s a jelenlevők jobban megis­merhették Angeli József, dr. Kovács Éva szavaiból a tanács valós lehetőségeit, jött az új körzeti bizottság összetételének megvitatá­sa. Ennek eredménye, hogy a 4-es körzet elnöke ismét Széchy Győző lett, titkárá­vá a régóta e funkcióban tevékenykedő Farkas Lász­lót választották, s nagy ová­ciótól kísérve lett örökös tag Marton Kálmán nyugal­mazott iskolaigazgató. Hár­mójuk mellett Czmorek Józsefné, Kovács lstvánné, Makarész Györgynél Far­kas Lászlóné, Petrovics Gé­za, Vígh János, Erdélyi Gá- borné. Salamon Ferenc, Jó- zsa Magdolna, Pintér Tibor és Udvardi Béla vívta ki a a népes bizottsági ülés részt­vevőinek a bizalmát. Moldvay Győző Mezei gumiköpenyt cserél a hidraulikus célgép segítségével Az egyre növekvő moto­rizáció szervizelése, ellá­tása, kiszolgálása nem kis feladatot jelent az állami vállalatoknak, ipari szö­vetkezeteknek, Éppen ezért nem egy települé­sen támogatják azoknak a kezdeményező, ügyes szakembereknek a mun­káját, akik kisipari tevé­kenységükkel segítenek a lakossági szolgáltatás szín­vonalának javításában. Hatvanban az utóbbi évek alatt több kis műhely nyílt a gépjármű-tulajdo­nosok nem kis örömére, ahol azokat az apróbb munkákat is elvégzik, amiket a „nagyok” neta­lán ímmel-ámmal fogad­nak. Felvételeink Mezei Sándor nemrég átadott miniszervizében kés- <»k. Bíró József alvázvédőimet csinál a személygépkocsin ... A korszerű mosó mindig üzemképes.. • (Foio! SlZló Sándor) Ahol fizetnek az egyetemistáknak Már nem újdonság, hogy minduntalan fel kell figyelni a Rábára. Emlékszünk még arra, milyen nagy meglepe­tést keltett, amikor a vállalat felmérte, hány emberre van szüksége a feladatok ellátásához. Akkor még újdonságnak számított ez a szemlélet. S aki fölöslegesnek bizonyult, az nézhetett más munkahely után. Ha megfeleltek számára a vállalati ajánlatok, akkor a javasolt helyre mehetett, s ha esetleg nem, akkor saját maga keresett új állást. Azóta is volt néhány szokatlan kezdeményezés ennél a nagyvállalatnál- (Köztük az például, hogy kölcsönt adott a banknak.) A legújabbat nemrég kapta szárnyra a hír: a cég fizetést ad azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után legalább a meghatározott ideig dolgoznak a Rábánál. Most senki se gondoljon arra, hogy ez nem új jelenség, hanem azonos a régi társadalmi ösztöndíjjal. Ez utóbbi, sajnos már nem jelent igazi vonzerőt a hallgatóknak. Alig valamivel kap többet a társadalmi ösztöndíjas, mint az, aki az egyetemtől kapja a pénzt. Éppen ezért a társadal­mi ösztöndíj el is vesztette a rangját. Vagy nem kötnek szerződést a hallgatók, mert senki sem szeretné magát le­kötni a kis különbségért, vagy — s ez gyakrabban előfor­I dul —, az ösztöndíjas semmi kötelezettséget sem érez arra, hogy valóban letöltse a szerződésben megszabott időt a vállalatnál. Ehelyett — ha jobb állást talál — könnyű szívvel szegi meg a megállapodást. Inkább vállalja, hogy a számára kifizetett összeget visszaadja, többnyire részle­tekben. Sőt, akad, aki adósságát azzal a vállalattal fizet­I ’ ■ ’ .-’ . -'L-. ■ teti ki, amelyikkel „megcsalja” a céget, amellyel koráb­ban szerződést kötött. Nos, hogy ilyen dolgok ne következzen.: < be, azon egy­szerű módon segít a Rába- Akkora fizetést ad a munka- szerződés alapján, amekkora nagyon ve.zó az egyetemi hallgatónak, s amekkorát bizony a vé .zős sem képes a mellényzsebéből kifizetni. De még vállal?. is nehezen akad, amely ekkora összeget áldozna az álta:a alig ismert vég­zősért. A tanulmányi eredménytől függően akár 4—5 ezer forintra is rúghat az az összeg, amely havonta üti a mar­kát annak a mérnökjelöltnek, aki vállalja a munkavi­szonyt. Azaz, ha valaki öt évre köt szerződést, akár 300 ezer forintot is kézhez kaphat egyetemi tanulmányainak ideje alatt. Ez a szép summa bizony kötelez. Biztos, hogy a cégnek sem kis áldozat ennyi munkabért kiadni a több mint száz egyetemistának, akikkel ilyen kapcsolatba lép. De megéri, mert így a szó szoros értel­mében biztosítani tudja szakemberszükségletét a következő évtizedekre. Mégpedig úgy, hogy meghatározza, milyen eredményeket kell elérnie tanulás közben, milyen nyelvet kell elsajátítania. Emellett a vállalathoz kötött hallgatók már képzésük közben megismerkedhetnek leendő cégük mindennapjaival, az előtte álló problémákkal, tehát saját ' jövendő feladataikkal is. A Rába most is jó módszert talált jövendőbeli fejlődé­séhez. De bármennyire is jó, nem 'szabadalmaztatta azt- Lehet utánozni! G. J. házilag...

Next

/
Thumbnails
Contents