Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 27., péntek KGST VB­ülés Moszkvában 1985. szeptember 24—26- án Moszkvában megtartotta 116. ülését a KGST Végre­hajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok delegációit miniszterelnök-helyettesek, állandó KGST-képviselők vezették, Magyarországot Marjai József miniszterel- fnök-helyettes. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében részt vett a vb-ülés munká­jában Jugoszlávia állandó KGST-képviselője. A ta­nácskozáson loan Totu, Ro mánia állandó KGST-képvi. .selője elnökölt. A KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezleté­nek határozatait figyelembe véve a végrehajtó bizottság képviselői konzultációkat folytattak a tagállamok gaz­dasági és tudományos-mű­szaki szervezetei közötti köz­vetlen kapcsolatok helyzeté­ről, lehetőségeiről és távla­tairól. Különösen nagy fi­gyelmet fordítottak a koope­rációval összefüggő kérdé­sekre. A japán kormány értékelései : Rendkívül sikeres volt a magyar kormányfő látogatása A japán kormány értéke­lése szerint Lázár György szigetországi látogatása rend­kívül sikeres volt — hang­súlyozta Pietsch Lajosnak, az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva a tokiói külügyminisztérium szóvi­vője. A szóvivő külön ki­emelte annak jelentőségét, hogy a Minisztertanács el­nökének személyében az el­ső magyar kormányfőt üd­vözölhették Japánban. Szokásos csütörtöki sajtó­konferenciáján a minisztéri­um magas rangú képviselő­je szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy Lázár György Japánban tett láto­gatása és a látogatás során folytatott hivatalos tárgya­lások nagymértékben hoz­zájárulnak a két ország kö­zötti kapcsolatok további erősítéséhez. A szóvivő úgy értékelte, hogy az első ma­gyar miniszterelnöki láto­gatás nyomán mélyül a Ja­pán és Magyarország közöt­ti kölcsönös megértés. Ezzel kapcsolatban üdvözölte azt a tény, hogy a Miniszterta­nács elnökének — mint fo­galmazott — szigetországi tartózkodása során alkalma volt megismerkedni Japán gazdasági és kulturális éle­tével. A továbbiakban a japán külügyminisztérium szóvi­vője annak a nézetének adott hangot, hogy rendkívül jók a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének kilátásai. Ezzel összefüggésben kiemelte a két ország közötti gazdasági és kulturális együttműködés területeit, valamint utalt a turizmus előmozdításában rejlő lehetőségekre. Hozzá­fűzte, hogy a Magyarország­ra látogató japán polgárok­ra mély benyomást gyakorol a magyar emberek barátsá­ga. A minisztérium képviselő­je végezetül nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Japán a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztését óhajtja. Növelnünk kell az ENSZ szerepét a jobb világ felépítésében A szovjet külügyminiszter felszólalása a Biztonsági Tanács ünnepi ülésén „A7 Egyesült Nemzetek Szervezete a jobb világért, s a Biztonsági Tanács fele­lőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában” — ezzel a címmel tartott csütörtökön New Yorkban rendkívüli ülést az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ülé­sen megemlékeztek a világ- szervezet fennállásának négy évtizedéről. Növelnünk kell az ENSZ szerepét a jobb világ felépí­tésében, a Biztonsági Ta­nács hatékonyságának növe­lésében — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, a Biztonsá­gi Tanács csütörtöki, ünne­pi ülésén, amelyet az ENSZ fennállásának 40. évforduló­ja alkalmából tartottak. E feladat időszerűségét — folytatta a szovjet külügy­miniszter — mindenekelőtt a nemzetközi helyzet bonyo­lultsága határozza meg. A jelenlegi feszültség okairól már volt alkalmunk szólni az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán. Az emberiséget napja­inkban csakis úgy menthet­jük meg a feje felett függő veszélytől, hogy az államok­nak egyesíteniük kell min­den erejüket. Emellett szól a Hitler-ellenes koalíció tapasz­talata, de magának az ENSZ létrehozásának a ténye is, ami halaszthatatlanul össze­függ a szabadságszerető né­pek nagy győzelmével. A szovjet külügyminiszter ezután arról szólt, hogy a nemzetközi kérdéseket a realitás alapján, felelősség- tudattal kell vizsgálni, hogy leküzdhessük a fennálló fe­szültséget, újjáéleszthessük az enyhülést és konkrét erő­feszítéseket tehessünk egy jobb világ felépítése érde­kében. A különböző államokban már annyi hadviselési esz­köz halmozódott fel, hogy az­zal az egész élővilág kipusz­títható. A fegyverek halmo­zása és tökéletesítése pedig tovább folytatódik — hang­súlyozta Sevardnadze, majd rámutatott: a földi fegyve­reket most űrfegyverekkel akarják kiegészíteni, olya­nokkal, amelyek úgyszól­ván egy pillanat alatt ké­pesek megsemmisíteni bár­milyen célpontot. Sevardnadze aláhúzta: a Szovjetunió kijelentette, hogy nem lép ki elsőként fegy­verrel a világűrbe. Arra azonban senki se számítson, hogy a Szovjetunió nem tudja megtenni a szükséges ellenintézkedéseket, ha va­laki más ilyen lépést tenne. Sevardnadze kijelentette, hogy a Szovjetnió. mint az ENSZ egyik alapító tagja, azt szeretné, hogy a világ- szervezet az egyetemes bé­ke valóban tekintélyes véd­nöke legyen. Hozzáfűzte: országunk ezért sürgeti az ENSZ és mindenekelőtt a Biztonsági Tanács haté­konyságának növelését. A Biztonsági Tanács ál­landó tagjainak felelőssége természetesen a legcseké­lyebb mértékben sem csök­kenti azt a szerepet, ame­lyet a BT többi tagjainak, az ENSZ valamennyi tag­államainak kell betöltenie a nemzetközi béke fenn­tartásában. Legyen közöt­tük bármilyen különbség is, annak nem szabad elhomá­lyosítania a legfontosabbat: hogy elháríthassuk a nuk­leáris veszélyt és megóv­hassuk a békét. Szeretném remélni, hogy mai ülésünk úiabb ösztönzést ad az ENSZ és a Biztonsági Ta­nács egész tevékenysége ha­tékonyságának növelésé­hez — fejezte be Eduard Sevardnadze. n szovjet sajtó Kádár János látogatásáról Nagy érdeklődést váltott ki Moszkvában Kádár Já­nosnak, az MSZMP főtitká­rának a szovjet fővárosiban tett baráti munkalátogatása. A moszkvai központi la­pok csütörtökön a fontos eseményt megillető módon, címoldalukon számolnak be a látogatás eseményeiről. A baráti találkozó és bará­ti légkörben című tudósítá­sok a TASZSZ hírügynök­ség anyagai alapján adnak hírt Kádár János és Miha­il Gorbacsov szerdai, a Kremlben megtartott szívé­lyes légkörű találkozójáról, amelyen minden megvitatott kérdésben teljes volt a né­zetazonosság a két fél kö­zött. Az MSZMP főtitkára és az SZKP KB főtitkára elé­gedetten állapította meg, hogy a fejlődés magas szintjére jutott a Magyar- ország és a Szovjetunió kö­zötti barátsági és sokoldalú együttműködés — hangsú­lyozzák a tudósítások. — Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP a marxizmus—leni- n izmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján változatlanul a ma­gyar—szovjet kapcsolatok el­mélyítésére törekszik min­den területen. Külön is fel­hívták rá a figyelmet, hogy hatékonyabbá kell tenni az országaink közötti gazdasá­gi kapcsolatokat — mutat­nak rá a beszámolók, ame­lyek a megbeszélésen kívül hírt adnak a Kádár János tiszteletére szerdán a Kreml­ben rendezett díszebédről is. Több híradásában is film- riportot közölt a látogatás eseményeiről szerdán a szovjet televízió, s ugyan­csak több híradásában is­mertette az út eseményeit a moszkvai rádió. Sevardnadze és Shultz megbeszélései New Yorkban találkozót tartott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. A találko­zón a szovjet—amerikai kap­csolatokat, elsősorban a biz­tonságot érintő kérdéseket vitatták meg. A szóban for­gó kérdéseket Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára és Ronald Reagan ame­rikai elnök novemberre ki­tűzött találkozójának elő­készítése szempontjából te­kintették át. Eduard Sevardnadze meg­erősíti e a szovjet vezetésnek azt a nézetét, amely szerint a küszöbön álló legmaga­sabb szintű szovjet—ameri­kai találkozó központi fel­adata kölcsönösen elfogadha­tó megoldásokat találni a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére a Földön, és an­nak megakadályozására a világűrben; oly módon meg­szilárdítani a hadászati sta­bilitást, hogy közben jelen­tős mértékben csökken az atomfegyverzet szintje. Ezzel kapcsolatban Sevard­nadze felhívta az amerikai külügyminiszter figyelmét a Szovjetunió legutóbbi kez­deményezéseire: az atomrob­bantások moratóriumára és arra a javaslatra, hogy le­gyen széles körű nemzetkö­zi együttműködés a világűr békés felhasználása terén, oly módon, hogy nem he­lyeznek el fegyvereket a kozmoszban. Megállapodtak, hogy foly­tatják a véleménycserét a most megvitatott és egyéb kérdésekről azon a találko­zón, amelyet Eduard Sevard­nadze tart Ronald Reagan elnökkel és George Shultz külügyminiszterrel ma Wa­shingtonban. A szerdai találkozó tárgy­szerű, nyílt jellegű volt és mindkét fél véleménye sze­rint hasznosnak bizonyult. Haderőcsökkentés Megegyezés helyett időhúzás A Varsói Szerződés komp­romisszumos megegyezésre törekszik, a NATO viszont folytatja az időhúzást. Ez­zel a tanulsággal szolgált a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások új fordulójának el­ső, csütörtöki ülése. Stanis­law Przygodski lengyel nagykövet hangoztatta: a VSZ országai azért terjesz­tették elő februárban új ja­vaslataikat. hogy kimozdít­sák a zsákutcából a tárgya­lásokat, miután a nyugati fél magatartása miatt átfogó egyezmény most nem lát­szik lehetségesnek, a szocia­lista szerződéstervezet olyan kérdésekre vonatkozik, ame­lyekben lehetséges kölcsönö­sen1 elfogadható megállapo­dás. (A VSZ javaslata sze­rint elsőként szovjet, illetve amerikai haderőket vonná­nak ki — ellenőrzötten — Közép-Európából, mégpedig az előbbieket nagyobb mér­tékben, ezután befagyaszta­nák a haderőket és azok to­vábbi csökkentéséről tár­gyalnának.) A nyugat máig nem adott érdemi választ a javaslatra — miközben kifogásait han­goztatja, egyidejűleg pedig tovább fegyverkezik a tér­ségben, mutatott rá a nagy­követ. Miközben a VSZ a fegyverzetek kivonását is ja­vasolja, a NATO pusztán a katonai személyzet kivoná­sáról beszél. Építő nyugati válasz, megállapodás a je­lenlegi helyzetben különö­sen fontos volna — de eh­hez a NATO politikai szán­dékára volna szükség, hang­súlyozta a VSZ országainak szónoka. A NATO nevében felszó­laló Jan Hein van de Mortel, holland nagykövet szavaiból világosan kitűnt, hogy a nyugat tovább húzza az időt. A szónok ismét arról beszélt, hogy az ellenőrzés kérdéseiről kell tárgyalni — jóllehet abban sincs megál­lapodás, mit ellenőrizzenek majd. A NATO szóvivője kérdésekre válaszolva elis­merte, hogy a nyugat ko­rábban üdvözölte a VSZ feb­ruári javaslatát (amelyre vi­szont azóta sem ad választ), s azt mondotta, hogy „to­vábbi tanulmányozásra” van szükség. Megfigyelők szerint nyilvánvaló, hogy az ame­rikai politika a 12 éve fo­lyó tárgyalások legújabb. 37. fordulójában sem látja érde­kében állónak a komoly tár­gyalást, még kevésbé a meg­egyezést. Külpolitikai kommentárunk )­Angola harcai A POLITIKA NAGY FORDULATÁT követő években egy új társadalmi-gazdasági útra lépő ország dolga mindig nehéz. Kiváltképp akkor, ha .az illető ország elmaradott, fejletlen gazdaságú. Sokszorosan nehezíti helyzetét, ha nem építkez­het békében, ha kemény harcokban — mondhat­ni, kétfrontos háborúban — kell védelmeznie ön­magát, új útját, s emellett kell megpróbálnia elő­rejutását. A napjainkban ismét a világpolitikai reflekto­rok fényébe került Angola ilyen ország. Gyakor­latilag tíz esztendeje kell folyamatosan harcolnia is ennek a kincsekben gazdag, mégis oly szegény országnak. A hatalomból akkoriban a baloldali felszabadítási mozgalom (ma MPLA Munkapárt) által kitessékelt, más irányzatú és elképzelésű po­litikai szervezetek azonnal a szocialista előrelépés­sel szemben hirdették meg harcukat, ellenforradal­mi szerepet vállalva ezzel. A közeli és gazdag Dél­afrikai Köztársaság az egyik, a távoli, de még hatalmasabb Egyesült Államok a másik mentora az angolai ellenforradalmároknak. Elegendő fegy­ver, pénz és más segítség jut tőlük az UNIT A fegyvereseinek ahhoz, hogy azok az angolai dél­vidéken fenntarthassák a bizonytalanságot. Még­sem lettek volna ők elég erősek a fiatal állam eltiprására, hiszen a nyílt külföldi támogatás lát­tán az angolai kormány katonai segítséget kért és kapott Kubától. Ezután lépett fel a dél-afrikai rendszer saját katonai erejével Angola ellen, más­különben az ellenforradalmárokat kiebrudalták volna az országból. Pretoria pedig akkor minden korábbinál jobban retteghetett a függetlenné vált, a fekete többség által irányított, s ráadásul még baloldali vezetésű Angola „délre ható” példájától. Angolát évek óta megújuló támadások érik a dél­afrikai hadsereg részéről, hiába emeli fel szavát emiatt az ENSZ. Harcra készen és naponta harc­ban is kell állnia az angolai hadseregnek az el­lenforradalmárok és a dél-afrikai agresszorok ellen. ÉRTHETŐ, HOGY ILYEN ERŐFESZÍTÉSEK mellett nehéz gyorsabban lépni előre az új társa­dalom formálásában. S persze, az is logikus, hogy Angola barátainak segítsége nélkül még nehezebb, esetleg lehetetlen is lenne a továbbhaladás. Az angolai állam irányítói érthetően igénylik hát a gazdasági-politikai segítséget, s hálásak érte. Nem csoda, hogy a baráti országok vezető államférfiai- nak látogatását rendkívül fontosnak ítélik Luan­dában, kivált nagyra tartják, ha a szocialista ál­lamok vezetőit üdvözölhetik, hiszen jól tudják, hogy Angola függetlenségének, társadalmi haladá­sának egyik biztosítéka ezeknek az államoknak a segítsége és kiállása. Avar Károly Pályázati felhívás! A Vác Városi Tanács V. B. pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére a Váci Kommunális Költségvetési Üzemben. A munkaviszony 5 évre szól, amely meghosszabbítható. KIKÖTÉSEK: — szakirányú végzettség: közgazdasági egyetem vagy számviteli főiskola,- 5 év szakmai gyakorlat,- fizetés megállapodás szerint,- lakáskérdés megbeszélés alapján megoldható. A pályázók jelentkezését érdeklődéssel várjuk I Jelentkezés: Brandt János üzemvezetőnél, 2601 Vác, Deákvári fasor 2. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents