Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 2., hétfő 3 Dr. Bogyó István az agrárexportról: Az ínyenc áruké • •• // a jovo „Harminchét éve járom a fejlett ipari és a fejlődő országokat, tanulok agrártechnológusaiktól és mezőgazdáiktól, a dél-amerikai Andesek tundráitól az Amazon-völgyén át a Szenegál sivatagjaiig. Az évek során megerősödött bennem a hit. hogy ag rártudomány nem létezik’”... Dr. Bogyó István egyesült államokbeli magyar agrárközgazdász előadásából való a fenti idézet, ami a hazai és külföldi agrárszakemberek tanácskozásán hangzott el a napokban Budapesten, a Kertészeti Egyetemen. Megkértük, mondja cl. mi késztette erre a szokatlan kijelentésre? OMÉK ’85 Európa bármely részén megállná a helyét A nemzetközi kapcsolatok elmélyítését szolgálta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kalauzolásával megtekintette a Nag.vrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet mélyhűtött termékeit is — Elöljáróban hadd mondjam el, hogy 1948-ban Magyarországon doktoráltam, s már akkor törtem rajta a fejem, hogy miképp lehetne magasabb szintre emelni a fejlődő országok gazdasági helyzetét és szociális' körülményeit, a mezőgazdasági és élelmiszeripari technológia segítségével. Miután éveket dolgoztam különböző, mezőgazdasággal és élelmiszer- iparral, -kereskedelemmel foglalkozó cégeknél, többek között tizenhét évet a General Food Corporationnál; 1971 óta részben mint önálló konzultáns, részben az amerikai kormány, vagy pedig fejlődő országok felkérésére különböző mezőgazdasági-ipari problémák megoldásán fáradozom. Az utolsó öt évben Szenegálban tevékenykedtem, valamint dél- amerikai országokban, és a Fülöp-szigeteken. Elmondhatom, hogy négy évtizedes pályáfutásom alatt sok mindennel foglalkoztam, de ezek a dolgok nem skatulyázhatok be az úgynevezett agrártudományba. A tudományok a technológia axiómái. Az agrártechnológia majdnem minden alap- tudomány eredményeit igénybe veszi. Befolyásolja a biológia, a fizika, a kémia és a matematika minden ága. Persze határvonalat húzni a technológia és a tudományok között igen nehéz, a mezőgazdasági fejlődéspolitika szempontjából azonban rendkívül fontos. A tudományok fejlődésének irányítása ugyanis veszélyes és gyakran káros erőfeszítés. A technológiák fejlődését és alkalmazását viszont tervezni és irányítani kell. A világon sajnos, rengeteg példa van rá, hogy amikor a technológia felügyelet nélkül, csak megy a maga útján, az többnyire nem vezet arra a gazdasági és szociális eredményre, amit vártak. Itt van például a zöld forradalom, aminek nagyon sok áldozata is volt. Mexikóban bőtermő búzát, a Fü- löp-szigeteken rizst, Peruban maniókát nemesítettek. Több. rendszeresen gabonát importáló ország ideiglenesen önellátóvá, sőt exportképessé vált. De a csodamagvak csak tőkeintenzív gazdálkodással váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A rossz minőségű földön, műtrágya és növényvédő szer nélkül gazdálkodó kistermelő ezekből a szuper magvakból sem kap jobb termést, sőt gyakran rosz- szabbat, mint korábban. Ezek a parasztok majdnem mindenütt a nagyvárosok nyomortanyáin kötöttek ki. Magyarországon; úgy látom sikerült megállítani a nagyvárosokba való tömeges vándorlást. Én harminchat évig csak az olvasmányaimon keresztül kísértem figyelemmel a magyar mezőgazdaság fejlődését. Külföldön egyre több importált magyar élelmiszert vásárolva meggyőződhettem arról, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar színvonalas. Amikor tavaly itt jártam látogatóban, alig ismertem az országra. Űj volt a télen is járható úthálózat, 3 decentralizált ipar, az építkezések, a termelőszövetkezetek. összefoglalva úgy mondhatnám: e nagyszerű eredményeket annak köszönheti Magyarország, hogy a vezetés rájött arra: nem létezik külön ipari, mezőgazdasági és társadalompolitika, ha ezek nincsenek szinkronban, akkor baj van. Ha meg akarjuk szüntetni azt a paradoxont, miszerint a világ egyik részén mil- liárdokat fizetnek ki a termelőknek. hogy a megművelt területeket csökkentsék, addig másutt az emberek éhenhalnak, akkor ezt a komplex szemléletet kell alkalmazni. Eddigi munkájuk eredményeképpen a magyarok minőségileg és technológiailag versenyképesek majdnem mindenkivel, a tömegáruk te;én. A fejlődés útja azonban a legmagasabb minőségű áru előállítása. Azt értem ez alatt, hogy például a primőr gyümölcs és zöldség abszolút kifogástalan minőségű legyen, a tömegárut pedig magas szinten feldolgozva kell eladni. A jövő az élelmiszer-exportban a legjobb minőségű, „ínyenc" áruké, amelyek kifejezetten a „kaviár-kategóriába tartoznak. Ezen a szinten viszonylag kevés a versenytárs, aki azonban egy szinttel alacsonyabban versenyez, az már mindenkivel versenyez ! Sajnos, Magyarországon mindig csak élelmiszer- és libamájexportról beszélnek, pedig az a csöpögtetéses öntözési technológia, amit a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben láttam. a világon párját ritkítja, tehát üzletet lehetne belőle csinálni. Egyes magyar technológiák és agráripari berendezések jól értékesíthetők lennének a fejlődő országokban. Nagy lehetőségek vannak a magyar ló- tenyésztésben, a vad gazdálkodásban is, hiszen ezekben Magyarország világhírű, s képes lenne a luxusigények kielégítésére. Látja már egy fél órája beszélünk a mezőgazdaságról, de még szó sem esett agrártudomány róll ■k Az egybegyűlt agrárszakemberek — a gödöllői, debreceni, keszthelyi, s több külföldi agrártudományi egyetem képviselői — persze nem egészen osztották dr. Bogyó István ama felfogását. hogy nincs agrártudomány. A lelke mélyén talán még dr. Bogyó István sem, hiszen ő is az egyik agrártudományi egyetemen doktorált... De ezt csak a pontosság, a tények kedvéért tettük hozzá. Mindenki értette ugyanis a neves agrárközgazdász mondanivalójának lényegét: vajmi keveset ér a „tiszta’ agrártudomány, ha nincs mögötte társadalmi háttér. Más szavakkal: aligha lehet a sokat emlegetett zöld forradalmat véghez vinni, mélyreható társadalmi változások nélkül. Még kevésbé volt vita dr. Bogyó István ama véleményéről, hogy az agrárexportban a jövő a „kaviár”-kate- góriába tartozó Ínyenc áruké. Köszönjük a figyelmeztetést! Miklós Éva Befejeződött legújabbkori agrártörténelmünk sikeres bemutatója, a 70. Országos Mezőgazdasági, Élemiszer- ipari Kiállítás és Vásár. Az eddigi legnagyobb területen, 156 ezer négyzetméteren mutatta be újdonságait 27 külföldi ország 120 vállalata, illetve intézménye és 1129 hazai cég. A kilencnapos eseménysorozat sikerét bizonyítja, hogy huszonhét nemzetközi delegáció érkezett a nagy seregszemlére, ugyanakkor több, mint félmillió látogató fordult meg a kiállításon. A vélemények egyöntetűek voltak abban, hogy az idei OMÉK megjelenésében és gazdag tartalmában Európa bármely részén megállná helyét. Jól szolgálta nemzetközi kapcsolataink elmélyítését. A látottakból is lemérhető volt, hogy hazánk élelmiszergazdasága az elmúlt ' évtizedben megháromszorozta forgalmát a KGST-országok- kal. Ez hűen tükröződött a növénytermelés, az állattenyésztés, a kutatás, továbbá a mezőgazdaság és az ipar együttműködésében. A seregszemle megfelelően szolgálta a vállalatközi kapcsolatok korszerűsítését, az üzletkötéseket. Az új termékek o korszerű, főként energiatakarékos termelési módszerek bemutatása pedig a jelen mellett elsősorban a holnap igényeire hívta fel az érdekeltek figyelmét. Az élelmiszeripari vállalatok csaknem félezer újdonsággal jelentkeztek. Ezek jelentős része a jövőt illetően az olcsó áruk körét bőviti. Kiválóan szerepelt a kiállításon a hazai MEZÖGÉP- ipar, amely a két ágazat fokozott együttműködését bizonyítja. A kistermelők bemutatkozása pedig azt szemléltette. hogy élelmiszergazdaságunk hosszú távon is A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ szakemberei a város és környékének infrastruktúráját tanulmányozva felismerték, hogy viszonylag nagyszámú, magasan kvalifikált szakember él itt, akik a kibernetika ismerői. Ugyanakkor az átlag felnőtt szinte semmit sem tud a komputerekről, a diákok érdeklődése pedig ugrásszerűen megnőtt ez irányba. számol aktív közremüködé- sükre. A kiállítás fővonala — melyet az MSZMP XIII. kongresszusa is megerősített —, miszerint folytatjuk bevált .és kipróbált agrárpolitikánkat, biztosítja azt a kedvező hátteret, amelyben az élelmiszerteTmelők tevékenykednek és működhetnek a jövőben is. A kiállítás keresztmetszetét adta a magyar mezőgazdaság és élemiszeripar elmúlt négy évtizedes fejlődésének is, de nem kevésbé az utóbbi öt esztendő eredményeinek. A 80-as évek első felében ugyanis hazánk mezőgazdaságában a termelés növekedési üteme éves átlagban meghaladta a 2,5 százalékot. -Ebben az időszakban gabonatermelésünk túllépte a 15 millió, a vágó- állatelöállitás pedig megközelítette a 2,4 millió tonnát. Mindez lehetővé tette, hogy a kiegyensúlyozott hazai ellátás mellett az agrárexport csaknem 40 százalékkal nőtt, amely jelentősen hozzájárult a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A termelésnövelés alapvető feltétele a nagyüzemi me1985 januárjában létrehozták a személyi számítógéppel rendelkezők klubját, 45 fővel. Videomagnóra vették fel a televízió BASIC-tan- folyamát, 'konzultációkat szerveztek, vizsgalehetőségeket teremtettek. A vékonypénzű diákokat eleinte gép híján el kellett utasítaniuk, de márciusban megoldódott a helyzet, vásárolhattak két komputert. (Lényegesen többre lenne szükség). zőgazdaság megteremtése volt. A kiállításon is bemutatott modern biológiai, kémiai, technológiai anyagok, eszközök és berendezések bizonyították, hogy ezek alkalmazásával zárkóztunk fel a v lág élenjáró mezőgazdasággal rendelkező országainak termelési színvonalához. Ugyanakkor azt is kifejezésre juttatták, hogy az elmúlt négy évben miként változott meg a nagyüzemi termelési szerkezet. A mezőgazdasági alaptevékenység ugyanis a korábbi 81-ről 75 százalékkal nőtt. A 80-as évek eddig eltelt részében tovább egyszerűsödött a nagyüzemek termelési szerkezete. A gabona, az ipari növények, valamint a hústermelés mellett a gazdaságokban csökkent a zöldség- és gyümölcs- termelés. Ez is jelzi, hogy a legjövedelmezőbb, továbbá az export fokozását ösztönző ágazatok fejlődtek a leggyorsabban, összhangban a nép- gazdasági tervekkel. A reprezentatív kiállítás, a termékek, tenyészállatok, eszközök és berendezések — amelyek között jó néhány Heves megyeit is különböző dijakkal ismert el a szakmai zsűri —, nem feledtethetik az élelmiszertermelésben jelentkező gondokat. Sürgős intézkedéseket igényel a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztésben, a kukoricatermelésben, valamint a kiegészítő tevékenységekben a jövedelmi helyzet javítása. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek, illetve térségek problémáinak mielőbbi rendezése, a kistermelésben pedig az érdekeltség fokozása segíthet. Ma már parancsoló a minőség javítása, hiszen termékeinkkel a nemzetközi piacokon csak így lehetünk versenyképesek. A kiállításon részt vett minden látogató meggyőződhetett arról, hogy nemcsak nagyszerű négy évtizede és jelene, hanem ugyanilyen jövője is van élelmiszergazdaságunknak. A klub tagjai felvették a kapcsolatot a Neumann János Számítógéptudományi Társasággal, s vállalkoztak a II. Országos Software Börze megrendezésére. melynek lebonyolítását számos helyi és országos cég segíti majd. Egyénileg alkotott játék- programok jutnak majd főszerephez. de sor kerülhet üzletkötések lebonyolítására és végeznek piackutatást is. Ajánlatot kaptak az ország első Primó-bázisklubA Propagandista legájabb számáról A párt egységének erősítése és őrzése a szocialista társadalom céljainak megvalósításáért napjainkban is alapvető feladat. Maros Dénes arról beszélgetett vezetőkkel. mit tehet a propaganda érdekében. Gazdaságpolitikánk a vállalati gyakorlatban címmel — 1985. május 28—29. között — országos propagandatanácskozást tartottak Győrött. Bossányi Katalin beszámol az értekezletről, és tömören .összefoglalja az élenjáró -vállalatok vezetőinek felszólalását. A pártoktatásban az 1985 86-os tanév abban különbözik az előzőektől, hogy minden láncszemében egységesen egy fő feladatra összpontosít, az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának végrehajtásához szükséges tudati feltételek biztosítására. Kemény László megfogalmazza a soron lévő feladatokat. A magyar kommunisták negyven évvel ezelőtt megrendezett első országos pártértekezlete új módon, új szellemben közelítette meg a szakszervezeti mozgalom kérdését. Jakab Sándor feltárja, milyen helyet kapott az MKP újjáépítési programjában a szakszervezeti mozgalom. Közvéleményünk, különösen a nemzetközi politika kérdései iránt érdeklődik évek óta élénk figyelemmel — esetenként visszatérő aggodalommal — követik a lengyelországi stabilizáció eseményeit. Pataki István cikkében arra -ad választ, hol tart napjainkban a szocialista kibontakozás Lengyelországban. A kínai gazdasági reform olyan új utakat akar keresni, amelyek megfelelnek a hatalmas ország tényleges gazdasági adottságainak/ A reformfolyamat egyes állomásairól Baracs Dénes ad áttekintést. Moszkvában ötven évvel ezelőtt. 1935-ben került sor a Kommunista Internacio- nálé történelmi jelentőségű VII. kongresszusára, amely kijelölte a szocializmusba való átmenet új útjait, és egy egész korszakra meghatározta a kommunista pártok új irányvonalának alapelveit. Székely Gábor méltatja a tanácskozás jelentőségét. Napjaink világgazdasági realitásai között kétségtelenül a legfontosabb jelenségek közé sorolható, hogy immár több mint egy évtizede a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat a világkereskedelme lassú növekedése, stagnálása, vagy éppen visz- szaesése, ezzel egyidejűleg az exportpiacokért folytatott verseny korlátozására, kizárására való törekvés jellemzi. Huszár Ernő megvilágítja a tőkés világgazdaságban lépten-nyomon tapasztalható protekcionizmus okait. jártak megszervezésére — létrehozása az anyagi lehetőségek alakulásától függ. A Mátra Művelődési Központ ad otthont 1986-ban a Számítógépes Klubok Országos Konferenciájának. A tervek között szerepel még egy helyi számítógépes egyesület alapítása is. A jövőben kilépnek intézményükből. s a községi művelődési házakban előadásokat, alapfokú tanfolyamokat szerveznek. íme, a bemutatott biokert — ha nem is a jövője — de irányzatában példamutatója lehet a nagyüzemi mezőgazdaságnak. Növénytársításokkal, vegyszer nélkül is távol lehet tartani a kártevőket. A módszer mind több kiskertben hódit , (Fotó: Köhidi Imre) Mentusz Károly A KIBERNETIKA VIDÉKI KÖZPONTJA LESZ? Számítástechnikai kultúránkért—Gyöngyösön
