Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 2., hétfő 3 Dr. Bogyó István az agrárexportról: Az ínyenc áruké • •• // a jovo „Harminchét éve járom a fejlett ipari és a fej­lődő országokat, tanulok agrártechnológusaiktól és mezőgazdáiktól, a dél-amerikai Andesek tundráitól az Amazon-völgyén át a Szenegál sivatagjaiig. Az évek során megerősödött bennem a hit. hogy ag rártudomány nem létezik’”... Dr. Bogyó István egyesült államokbeli magyar agrárközgazdász előadásából való a fenti idézet, ami a hazai és külföldi agrárszakemberek tanács­kozásán hangzott el a napokban Budapesten, a Kertészeti Egyetemen. Megkértük, mondja cl. mi késztette erre a szokatlan kijelentésre? OMÉK ’85 Európa bármely részén megállná a helyét A nemzetközi kapcsolatok elmélyítését szolgálta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese Papócsi Lász­ló mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kalauzolásával megtekintette a Nag.vrédei Szőlőskert Ter­melőszövetkezet mélyhűtött termékeit is — Elöljáróban hadd mond­jam el, hogy 1948-ban Ma­gyarországon doktoráltam, s már akkor törtem rajta a fejem, hogy miképp lehetne magasabb szintre emelni a fejlődő országok gazdasági helyzetét és szociális' körül­ményeit, a mezőgazdasági és élelmiszeripari technológia segítségével. Miután éveket dolgoztam különböző, me­zőgazdasággal és élelmiszer- iparral, -kereskedelemmel foglalkozó cégeknél, többek között tizenhét évet a Ge­neral Food Corporationnál; 1971 óta részben mint ön­álló konzultáns, részben az amerikai kormány, vagy pe­dig fejlődő országok felké­résére különböző mezőgaz­dasági-ipari problémák meg­oldásán fáradozom. Az utol­só öt évben Szenegálban te­vékenykedtem, valamint dél- amerikai országokban, és a Fülöp-szigeteken. Elmondhatom, hogy négy évtizedes pályáfutásom alatt sok mindennel foglalkoztam, de ezek a dolgok nem ska­tulyázhatok be az úgyneve­zett agrártudományba. A tu­dományok a technológia axiómái. Az agrártechnoló­gia majdnem minden alap- tudomány eredményeit igény­be veszi. Befolyásolja a bio­lógia, a fizika, a kémia és a matematika minden ága. Persze határvonalat húzni a technológia és a tudomá­nyok között igen nehéz, a mezőgazdasági fejlődéspo­litika szempontjából azon­ban rendkívül fontos. A tu­dományok fejlődésének irá­nyítása ugyanis veszélyes és gyakran káros erőfeszítés. A technológiák fejlődését és alkalmazását viszont tervez­ni és irányítani kell. A világon sajnos, renge­teg példa van rá, hogy ami­kor a technológia felügyelet nélkül, csak megy a maga útján, az többnyire nem ve­zet arra a gazdasági és szo­ciális eredményre, amit vár­tak. Itt van például a zöld forradalom, aminek nagyon sok áldozata is volt. Mexi­kóban bőtermő búzát, a Fü- löp-szigeteken rizst, Peru­ban maniókát nemesítettek. Több. rendszeresen gabo­nát importáló ország ideig­lenesen önellátóvá, sőt ex­portképessé vált. De a cso­damagvak csak tőkeintenzív gazdálkodással váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A rossz minőségű földön, műtrágya és növényvédő szer nélkül gazdálkodó kis­termelő ezekből a szuper magvakból sem kap jobb termést, sőt gyakran rosz- szabbat, mint korábban. Ezek a parasztok majdnem min­denütt a nagyvárosok nyo­mortanyáin kötöttek ki. Magyarországon; úgy lá­tom sikerült megállítani a nagyvárosokba való töme­ges vándorlást. Én harminc­hat évig csak az olvasmá­nyaimon keresztül kísértem figyelemmel a magyar me­zőgazdaság fejlődését. Kül­földön egyre több importált magyar élelmiszert vásárol­va meggyőződhettem arról, hogy a magyar mezőgazda­ság és élelmiszeripar színvo­nalas. Amikor tavaly itt jártam látogatóban, alig is­mertem az országra. Űj volt a télen is járható úthálózat, 3 decentralizált ipar, az épít­kezések, a termelőszövet­kezetek. összefoglalva úgy mondhatnám: e nagyszerű eredményeket annak kö­szönheti Magyarország, hogy a vezetés rájött arra: nem létezik külön ipari, mező­gazdasági és társadalompo­litika, ha ezek nincsenek szinkronban, akkor baj van. Ha meg akarjuk szüntetni azt a paradoxont, miszerint a világ egyik részén mil- liárdokat fizetnek ki a ter­melőknek. hogy a megmű­velt területeket csökkentsék, addig másutt az emberek éhenhalnak, akkor ezt a komplex szemléletet kell al­kalmazni. Eddigi munkájuk ered­ményeképpen a magyarok minőségileg és technológiai­lag versenyképesek majd­nem mindenkivel, a tömeg­áruk te;én. A fejlődés út­ja azonban a legmagasabb minőségű áru előállítása. Azt értem ez alatt, hogy példá­ul a primőr gyümölcs és zöldség abszolút kifogásta­lan minőségű legyen, a tö­megárut pedig magas szin­ten feldolgozva kell eladni. A jövő az élelmiszer-export­ban a legjobb minőségű, „ínyenc" áruké, amelyek ki­fejezetten a „kaviár-kate­góriába tartoznak. Ezen a szinten viszonylag kevés a versenytárs, aki azonban egy szinttel alacsonyabban versenyez, az már minden­kivel versenyez ! Sajnos, Magyarországon mindig csak élelmiszer- és libamájexportról beszélnek, pedig az a csöpögtetéses ön­tözési technológia, amit a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben lát­tam. a világon párját ritkít­ja, tehát üzletet lehetne be­lőle csinálni. Egyes magyar technológiák és agráripari berendezések jól értékesít­hetők lennének a fejlődő or­szágokban. Nagy lehetősé­gek vannak a magyar ló- tenyésztésben, a vad gazdál­kodásban is, hiszen ezekben Magyarország világhírű, s képes lenne a luxusigények kielégítésére. Látja már egy fél órája beszélünk a mezőgazdaság­ról, de még szó sem esett agrártudomány róll ■k Az egybegyűlt agrárszak­emberek — a gödöllői, deb­receni, keszthelyi, s több külföldi agrártudományi egyetem képviselői — per­sze nem egészen osztották dr. Bogyó István ama fel­fogását. hogy nincs agrártu­domány. A lelke mélyén ta­lán még dr. Bogyó István sem, hiszen ő is az egyik agrártudományi egyetemen doktorált... De ezt csak a pontosság, a tények kedvéért tettük hozzá. Mindenki értette ugyanis a neves agrárközgaz­dász mondanivalójának lé­nyegét: vajmi keveset ér a „tiszta’ agrártudomány, ha nincs mögötte társadalmi háttér. Más szavakkal: alig­ha lehet a sokat emlegetett zöld forradalmat véghez vinni, mélyreható társadal­mi változások nélkül. Még kevésbé volt vita dr. Bogyó István ama vélemé­nyéről, hogy az agrárexport­ban a jövő a „kaviár”-kate- góriába tartozó Ínyenc áruké. Köszönjük a figyel­meztetést! Miklós Éva Befejeződött legújabbkori agrártörténelmünk sikeres bemutatója, a 70. Országos Mezőgazdasági, Élemiszer- ipari Kiállítás és Vásár. Az eddigi legnagyobb terüle­ten, 156 ezer négyzetméte­ren mutatta be újdonsá­gait 27 külföldi ország 120 vállalata, illetve intézmé­nye és 1129 hazai cég. A kilencnapos eseménysoro­zat sikerét bizonyítja, hogy huszonhét nemzetközi de­legáció érkezett a nagy se­regszemlére, ugyanakkor több, mint félmillió látoga­tó fordult meg a kiállítá­son. A vélemények egyön­tetűek voltak abban, hogy az idei OMÉK megjelené­sében és gazdag tartalmá­ban Európa bármely részén megállná helyét. Jól szolgálta nemzetközi kapcsolataink elmélyítését. A látottakból is lemérhető volt, hogy hazánk élelmiszer­gazdasága az elmúlt ' évti­zedben megháromszorozta forgalmát a KGST-országok- kal. Ez hűen tükröződött a növénytermelés, az állatte­nyésztés, a kutatás, továbbá a mezőgazdaság és az ipar együttműködésében. A se­regszemle megfelelően szol­gálta a vállalatközi kapcso­latok korszerűsítését, az üz­letkötéseket. Az új termé­kek o korszerű, főként ener­giatakarékos termelési mód­szerek bemutatása pedig a jelen mellett elsősorban a holnap igényeire hívta fel az érdekeltek figyelmét. Az élelmiszeripari vállala­tok csaknem félezer újdon­sággal jelentkeztek. Ezek je­lentős része a jövőt illetően az olcsó áruk körét bőviti. Kiválóan szerepelt a kiállí­táson a hazai MEZÖGÉP- ipar, amely a két ágazat fo­kozott együttműködését bi­zonyítja. A kistermelők be­mutatkozása pedig azt szem­léltette. hogy élelmiszergaz­daságunk hosszú távon is A gyöngyösi Mátra Mű­velődési Központ szakembe­rei a város és környékének infrastruktúráját tanulmá­nyozva felismerték, hogy vi­szonylag nagyszámú, maga­san kvalifikált szakember él itt, akik a kibernetika is­merői. Ugyanakkor az át­lag felnőtt szinte semmit sem tud a komputerekről, a diákok érdeklődése pedig ugrásszerűen megnőtt ez irányba. számol aktív közremüködé- sükre. A kiállítás fővonala — melyet az MSZMP XIII. kongresszusa is megerősített —, miszerint folytatjuk be­vált .és kipróbált agrárpoli­tikánkat, biztosítja azt a ked­vező hátteret, amelyben az élelmiszerteTmelők tevékeny­kednek és működhetnek a jövőben is. A kiállítás keresztmetsze­tét adta a magyar mezőgaz­daság és élemiszeripar el­múlt négy évtizedes fejlődé­sének is, de nem kevésbé az utóbbi öt esztendő eredmé­nyeinek. A 80-as évek első felében ugyanis hazánk me­zőgazdaságában a termelés növekedési üteme éves át­lagban meghaladta a 2,5 százalékot. -Ebben az idő­szakban gabonatermelésünk túllépte a 15 millió, a vágó- állatelöállitás pedig megkö­zelítette a 2,4 millió tonnát. Mindez lehetővé tette, hogy a kiegyensúlyozott hazai el­látás mellett az agrárexport csaknem 40 százalékkal nőtt, amely jelentősen hozzájárult a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A termelésnövelés alapve­tő feltétele a nagyüzemi me­1985 januárjában létrehoz­ták a személyi számítógép­pel rendelkezők klubját, 45 fővel. Videomagnóra vették fel a televízió BASIC-tan- folyamát, 'konzultációkat szerveztek, vizsgalehetősége­ket teremtettek. A vékony­pénzű diákokat eleinte gép híján el kellett utasítaniuk, de márciusban megoldódott a helyzet, vásárolhattak két komputert. (Lényegesen többre lenne szükség). zőgazdaság megteremtése volt. A kiállításon is bemu­tatott modern biológiai, ké­miai, technológiai anyagok, eszközök és berendezések bi­zonyították, hogy ezek alkal­mazásával zárkóztunk fel a v lág élenjáró mezőgazdaság­gal rendelkező országainak termelési színvonalához. Ugyanakkor azt is kifejezés­re juttatták, hogy az elmúlt négy évben miként változott meg a nagyüzemi termelési szerkezet. A mezőgazdasági alaptevékenység ugyanis a korábbi 81-ről 75 százalék­kal nőtt. A 80-as évek eddig eltelt részében tovább egy­szerűsödött a nagyüzemek termelési szerkezete. A ga­bona, az ipari növények, va­lamint a hústermelés mel­lett a gazdaságokban csök­kent a zöldség- és gyümölcs- termelés. Ez is jelzi, hogy a legjövedelmezőbb, továbbá az export fokozását ösztönző ágazatok fejlődtek a leggyor­sabban, összhangban a nép- gazdasági tervekkel. A reprezentatív kiállítás, a termékek, tenyészállatok, eszközök és berendezések — amelyek között jó néhány Heves megyeit is különböző dijakkal ismert el a szakmai zsűri —, nem feledtethetik az élelmiszertermelésben je­lentkező gondokat. Sürgős intézkedéseket igényel a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztésben, a kukoricatermelésben, vala­mint a kiegészítő tevékenysé­gekben a jövedelmi helyzet javítása. A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú üzemek, illetve térségek problémái­nak mielőbbi rendezése, a kistermelésben pedig az ér­dekeltség fokozása segíthet. Ma már parancsoló a minő­ség javítása, hiszen termé­keinkkel a nemzetközi pia­cokon csak így lehetünk ver­senyképesek. A kiállításon részt vett minden látogató meggyőződ­hetett arról, hogy nemcsak nagyszerű négy évtizede és jelene, hanem ugyanilyen jövője is van élelmiszergaz­daságunknak. A klub tagjai felvették a kapcsolatot a Neumann Já­nos Számítógéptudományi Társasággal, s vállalkoztak a II. Országos Software Bör­ze megrendezésére. melynek lebonyolítását számos helyi és országos cég segíti majd. Egyénileg alkotott játék- programok jutnak majd fő­szerephez. de sor kerülhet üzletkötések lebonyolítására és végeznek piackutatást is. Ajánlatot kaptak az or­szág első Primó-bázisklub­A Propagandista legájabb számáról A párt egységének erősí­tése és őrzése a szocialista társadalom céljainak meg­valósításáért napjainkban is alapvető feladat. Maros Dénes arról beszélgetett ve­zetőkkel. mit tehet a pro­paganda érdekében. Gazdaságpolitikánk a vál­lalati gyakorlatban címmel — 1985. május 28—29. kö­zött — országos propagan­datanácskozást tartottak Győrött. Bossányi Katalin beszámol az értekezletről, és tömören .összefoglalja az élenjáró -vállalatok vezetői­nek felszólalását. A pártoktatásban az 1985 86-os tanév abban különbö­zik az előzőektől, hogy min­den láncszemében egysége­sen egy fő feladatra össz­pontosít, az MSZMP XIII. kongresszusa határozatá­nak végrehajtásához szük­séges tudati feltételek biz­tosítására. Kemény László megfogalmazza a soron lévő feladatokat. A magyar kommunisták negyven évvel ezelőtt meg­rendezett első országos párt­értekezlete új módon, új szellemben közelítette meg a szakszervezeti mozgalom kérdését. Jakab Sándor fel­tárja, milyen helyet kapott az MKP újjáépítési prog­ramjában a szakszervezeti mozgalom. Közvéleményünk, külö­nösen a nemzetközi politika kérdései iránt érdeklődik évek óta élénk figyelemmel — esetenként visszatérő ag­godalommal — követik a lengyelországi stabilizáció eseményeit. Pataki István cikkében arra -ad választ, hol tart napjainkban a szo­cialista kibontakozás Len­gyelországban. A kínai gazdasági reform olyan új utakat akar keres­ni, amelyek megfelelnek a hatalmas ország tényleges gazdasági adottságainak/ A reformfolyamat egyes állo­másairól Baracs Dénes ad áttekintést. Moszkvában ötven évvel ezelőtt. 1935-ben került sor a Kommunista Internacio- nálé történelmi jelentőségű VII. kongresszusára, amely kijelölte a szocializmusba való átmenet új útjait, és egy egész korszakra meg­határozta a kommunista pár­tok új irányvonalának alap­elveit. Székely Gábor mél­tatja a tanácskozás jelentő­ségét. Napjaink világgazdasági realitásai között kétségtele­nül a legfontosabb jelensé­gek közé sorolható, hogy im­már több mint egy évtizede a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat a világkereske­delme lassú növekedése, stagnálása, vagy éppen visz- szaesése, ezzel egyidejűleg az exportpiacokért folyta­tott verseny korlátozására, kizárására való törekvés jel­lemzi. Huszár Ernő megvi­lágítja a tőkés világgazda­ságban lépten-nyomon ta­pasztalható protekcioniz­mus okait. jártak megszervezésére — létrehozása az anyagi lehe­tőségek alakulásától függ. A Mátra Művelődési Köz­pont ad otthont 1986-ban a Számítógépes Klubok Or­szágos Konferenciájának. A tervek között szerepel még egy helyi számítógépes egye­sület alapítása is. A jövőben kilépnek in­tézményükből. s a községi művelődési házakban elő­adásokat, alapfokú tanfo­lyamokat szerveznek. íme, a bemutatott biokert — ha nem is a jövője — de irányzatában példamutatója lehet a nagyüzemi mezőgazda­ságnak. Növénytársításokkal, vegyszer nélkül is távol lehet tartani a kártevőket. A módszer mind több kiskertben hódit , (Fotó: Köhidi Imre) Mentusz Károly A KIBERNETIKA VIDÉKI KÖZPONTJA LESZ? Számítástechnikai kultúránkért—Gyöngyösön

Next

/
Thumbnails
Contents