Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-26 / 226. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 26., csütörtök Hívó szó mindenkinek IV/1. A közös akarat gyümölcse Nyolcadik kongresszusára készül a népfront- mozgalom. A helyi bizottságok rövidesen megkez­dődő újjáválasztása városban, községben jó alka­lom az összegzésre. Ma kezdődő cikksorozatunk az országos tevékenység néhány fő jellemzőjét is­merteti meg az olvasóval. Az 1985-ös év eredményei — A VII. ötéves terv kilátásai Egészségügyi fejlesztések Heves megyében Évente egymillió beteg fordul meg a megyei rendelőintézetben Gyakran mondogatjuk: a jó egészségnél nincs fontosabb. Az egészségügyi ellátás fejlesztése ezért mindannyiunk alapvető érdeke, új eredményeit vagy éppen meglévő hiányosságait szó szerint a saját bőrünkön tapasztaljuk. Mi, Heves megyeiek, nem panaszkodhatunk a VI. ötéves terv eredményei miatt, a VII. ötéves terv koncepciójának ismeretében pedig úgy tűnik, újabb je­lentős lépésekkel halad előre a megye egészségügye. Egyértelmű kiindulópont. A Hazafias Népfront VII. kongresszusán — 1981. már­cius 14—15-én — az orszá­gos tanács beszámolója III. fejezetének első bekezdése így hangzott: „A Hazafias Népfront a szocialista népi­nemzeti egység megvalósítá­sának és fejlesztésének poli­tikai mozgalma. Ezért vál­lalkozott a társadalmi osz­tályok és rétegek, a magya­rok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű em­berek, a műveltség és a jó­lét más-más fokán élő ál­lampolgárok összefogására és együttes tevékenységé­nek a megszervezéséire”. Mintha tükör lenne A községkörzeti, a város- körzeti, a községi, városi, megyei testületeket figye­lembe véve, ötezer felett I van az országban a nép­frontbizottságok száma, a választott tagoké pedig ki- lencvenhétezer. Csupán ez a két szám is elegendő len­ne annak kifejezésére, mi­lyen lehetőségek rejlenek a mozgalomban, mind a la­kosság különböző rétegeihez való eljutást, mind a la­kosságnak a közéleti tevé­kenységbe történő bevoná­sát tekintve. A mozgalom érdeke és a demokrácia érvényesítésé azt 'kívánja : ezeket a lehetőségeket a társadalom egészének — a bizottságokon belüli tükrö­ződésével is — érzékelhető­vé kell tenni. A népfronthi- zottságok tagjainak har­mincöt százaléka munkás, tizenegy százaléka paraszt, minden száz testületi tag közül harminchét a nő, hu­szonnégy a fiatal, azaz har­minc éven aluli. A pártta- igok aránya 35,5 százalék. (Az arányokon lehet, s most a választások alkalmával kell is változtatni). Mintha tükör lenne... ? Folytonosan változó, a szer­vezeti korlátokat nem is­merő tömegmozgalomról van szó, amely — élve a tagszervezeti, közülük is a legfontosabb, az alapító tag, a Magyar Szocialista Mun­káspárt teremtette politi­kai környezet serkentő hatá­sával — hívó szóval fordul­hat mindenkihez, hiszen cél­jait minden józan gondolko­dású állampolgár vállalhat­ja, s mivel e célok között minden jó ügy ott van, te­endő is jut mindenkinek. A népfront valójában minden állampolgár mozgalma kí­ván lenni, hiszen az ember élete folyamán sokféle hely­zetet. szerepkört foglal el — tanuló, kereső, nyugdíjas, házas, szülő stb. —. de min­denkor ési alapvetően első­sorban állampolgár. Tevékeny résztvevő Ez persze, kézenfekvővé teszi, hogy a mozgalom ser­kentője, szervezője legyen az országos jelentőségű és a helyi közérdekű témák nyílt megvitatásának. a lakossági vélemények gyűj­tésének és tolmácsolásának. Ennek akkor tehet eleget, ha minél több állampolgárt késztet véleménynyilvání­tásra, s az így formált közös akarat gyümölcse a koráb­binál célszerűbb, ésszerűbb tett lesz. Ezt a munkát így értékelte a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója: „A Hazafias Népfront eredmé­nyesen segíti a párt szövet­ségi politikájának az érvé­nyesítését, a szocialista cé­lok jegyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője”. Közjogi feladatok... Az 1985-ös választások lénye­ges tapasztalatokkal jártak, amelyek a jövőben is hasz­nosíthatók, útmutatók. Az azonban mind a választások előkészítésének időszaká­ban, mind a választások nap­ján igazolódott, hogy a cél­szerűbb választási rendszer jelentősen megnöveli a tár­sadalmi aktivitást, új la­kossági rétegeket von be a 'közéleti tevékenységbe. Az ötéves ciklus alatt az Országgyűlés tizennyolc törvényt alkotott. Olyan, hosszú távra érvényes elve­ket fogadott el, — tükröz­ve azokban sok-sok nép- frontfórum véleményét —, mint a közlekedés, a víz- gazdálkodás, a köz- és felső- oktatás fejlesztéséről szó­lókat. Nehéz, ellentmondá­sos fejlődési szakasza ez tár­sadalmunknak, gazdasá­gunknak. A népfrontmozga­lomnak mégis sikerült a hetedik és a nyolcadik kongresszust összekötő idő­szakban befolyását növel­nie, szerepkörét tágítania. Amit éppúgy bizonyít a bé­ke- és barátsági hónapok rendezvénysorozatain való aktív részvétel, mint az, hogy az Országos Tanács­nak a külföldi szervezetek­kel fenntartott munkakap­csolatai ma már megközelí­tik a hetvenet. A szerep­kör természetesen tovább tágítható és kell is, hogy tágasabbá váljék. Egyetlen példát erre: a nők népessé­gen belüli aránya az év elején 51,4 százalék volt. Amihez a népfrontmozga­lomnak is az eddigieknél hatásosabban, jobban kell igazodnia. Nem a statisztikai arányosság kedvéért, hanem a munka eredményesebbé tétele érdekében. Hiszen ta­pasztalatok mutatják, a nők sajátos nézőpontjait, véle­ményét legjobban maguk a nők képviselik a népfront­mozgalomban. Vezérlő elv A VII. kongresszus, mint már említettük. 1981. már­cius 13—14—15-e. Nemcsak felirat volt az 1981-es kong­resszusnak otthont adó te­remben — az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában —, hanem vezérlő elv is lett: „Szocialista demokrá­cia: közös gondolkodás, együttes cselekvés!” Az el­telt négy és fél esztendő­iben a közös gondolkodás, együttes cselekvés gyakorla­ta újabb tízezreket győzött meg arról, lehet, érdemes, kell is szólni, javasolni, nem belenyugodni, többre töre­kedni. Ezért hiba, ha valahol úgy tekintenek a népfrontmozga­lomra, a helyi testületekre, hogy ami ide sem, oda sem sorolható, sem ide, sem oda nem tartozik, az a népfront­mozgalom része, mozgási te­repe, lehetősége. Ez a ma­radvány elv szerinti mun­kamegosztási azért veszedel­mes, mert elfeledteti: a kö­zös akarat gyümölcsei annál gazdagabban teremnek meg, minél többéké, tömegeké az a közös akarat. Mészáros Ottó Következik: Ott lenni a dol­gok sűrűjében Az elmúlt öt év legna­gyobb fegyverténye a me­gyei kórház felújítással egy­bekötött bővítése volt. Mint dr. Gyetvai Gyula, kórház- igazgató főorvostól megtud­tuk: a 700 millió forintos beruházás révén 440 ággyal nőtt a befogadóképesség és a jelenleg 1714 ágyas léte­sítményben 315 orvos és mintegy kétezer szakdolgozó gyakorolja hivatását. Mun­kájukat 130 millió forintos modern műszerpark segíti, köztük olyan magas techno­lógiájú berendezések is, mint az ultrahang, és izotóptech­nikai vizsgálógépek vagy az angiográfiás műtő. A kór­ház évente 35 ezer beteget fogad, a hozzákapcsolódó rendelőintézetben pedig egy­millió esetben részesítik alapellátásban a rászoruló­kat. Az 1985-ös év fejlesztései­ről szólva dr. Körfy Péterné, a megyei tanács egészségügyi osztályának beruházási fő­előadója elmondta, hogy a jól kiépített és megfelelően funkcionáló körzeti orvosi hálózatot Hevesen, Sírokban, Apcon és Eger két pontján bővítették új rendelővel. E téren elért eredményeinket mutatja, hogy megyénkben 2100 lakos jut egy orvosra, míg az országos átlag 2500 körül mozog. A kórházak te­rén említésre érdemes, hogy Egerben üzembe helyeztek egy 66 ágyas rehabilitációs és egy nyolcágyas kardioló­giai részleget és a szájsebé­szeti betegek ellátása is meg­oldódott. Míg az öregek napközi otthoni ellátottsága országos színvonal fölötti, addig ko­moly feszültségforrás a szo­ciális otthoni helyek hiánya. Hogy mit jelent manap­ság az export, import kap­csolata. arról számtalan szó esik. Termelési tanácskozá­sok. riportok, publiciszti­kák foglalkoznak a témával nem kis gyakorisággal. Vi­ták, építő eszmecserék ala­kulnak ki arról, hogy mi­képpen lehetne az ex­portot növelni, az importot pedig csökkenteni. Ezt kí­vánná, sürgetné társadal­munk, gyarapodásunk, gazdasági egyensúlyunk megőrzése, életszínvonalunk nagyobb arányú fejleszté­se. Ezt az igényt fogalmazta meg pártunk XIII. kong­resszusa is az élet minden területére vonatkozóan. Csakúgy a nagy gyárakban, mint a kisüzemekben, avagy éppen a kisiparos-műhe­lyekben. Szálkái Jánossal. a KIOSZ Heves Megyei Szer­vezetének elnökével ezút­tal arról beszélgettünk, hogy megyénk kisiparosai hogyan tudnak megfelelni ezeknek a kívánalmaknak. — Mi három területen szorgalmazzuk az ebbéli cé­lok minél eredményesebb megvalósulását — mondta az elnök. — Először is a Kisipari Termeltető Vállala­ton keresztül, aztán a Pénz­ügyminisztérium és a Mi­nisztertanács rendelete által biztosított pályázati lehető­ség alapján, végül pedig a Ezért itt jelentős erőfeszíté­sek történtek a bővítésre: Bélapátfalván 210, Vámos- györkön 100, Selypen 30 rá­szoruló részére biztosítanak ez év végétől szállást és ápolást. • A VII. ötéves terv fejlesz­téseiről szólva dr. Bükkerdő Pál, megyei főorvos előbb a meglévő gondokra utalt. Or­szágos probléma, hogy rossz egészségügyi intézeteink „ágystruktúrája”, s ez bi­zony így van megyénkben is. Üj, „civilizációs” beteg­ségfajták kerültek előtérbe: egyre több a szív- és érrend­szeri , az idegrendszeri, a daganatos és az alkoholbe­tegek száma, egyre többen szorulnak hosszú ideig ápo­lásra. Ez a kórházi ágyak osztályok közötti átcsoporto­sítását, új részlegek létre­hozását követeli meg. A má­sik gond. hogy — főleg a kórházakban — vannak még betöltetlen orvosi és közép­szintű dolgozói álláshelyek, fogorvos is kevesebb van a szükségesnél. A tízezer la­kosra jutó ágyszám 83, míg NOVIKI Innovációs Iroda munkatársai is ezt szorgal­mazzák egyebek mellett. — Hallhatnánk ezekről részletesebben? — Az elmúlt évben a Kis­ipari Termeltető Vállalat harmincegy iparosa 3,2 mil­lió forint értékben állított elő exportra kerülő termé­ket. Az importhelyettesítő áruféleségek gyártására már hatvankét iparos vál­lalkozott, nem is eredmény­telenül, lévén 11,8 millió fo­rint a termelési értékük. Az idei első félévi mutatók szerint tovább fejlődik az ez irányú tevékenység, hi­szen ha csak a termelési értékeket vesszük alapul, azok meghaladják az előző év hasonló időszakáét. — Mire biztosított lehe­tőséget a Minisztertanács és a Pénzügyminisztérium ren­delete? — A saját találmányát megvalósító kisiparosoknak biztosított adókedvezmé­nyeket. továbbá az energia­takarékosságot, a környezet- védelmet elősegítő termékek előállítóit, valamint a gyó­gyászati eszközök gyártóit, javítóit hasonló módon tá­mogatja a rendelet. Továb­bá adókedvezmények járnak akkor, ha ezekkel a mun­kákkal importot lehet he­lyettesíteni, illetve ezeket külföldön is értékesíteni. az országos átlag 96. Ez az adatpár azonban önmagában csalóka, hiszen hevesi bete­geket az ország számos gyógyintézete fogad, ezek az ágyak viszont a megyei sta­tisztikában nem szerepelnek. így például a szívműtéteket Debrecenben végzik, a vese- és daganatos megbetegedése­ket Miskolcon kezelik, a tü­dőgyógyászati- ellátást pedig a mátraházi országos szana­tórium biztosítja. A VII. ötéves terv legna­gyobb beruházása a gyön­gyösi kórház teljes rekonst­rukciójának és bővítésének első üteme lesz. A HÁÉV és a Medicor fővállalkozásá­ban 252 ágyas „hotel”, diag­nosztikai tömb és műtőblokk készül majd el, mintegy 650 millió forintos költséggel. A megyei kórházban a régi épületek komfortosítása és a műszerpark fejlesztése mellett arra is lesz fedezet, hogy a műemléképületeket restaurálják és bennük könyvtárat, patikamúzeumot létesítsenek. Az alapellátás terén je­Mindezt a kedvezményt pá­lyázat útján kell elnyerni. Tavaly ezen pályázat ered­ményeként három kisiparos 5,5 millió forint értékben állított elő olyan terméket, ami lehetővé tette azok im­portjának csökkentését. Az exportbevétel pedig 5,6 millió forint volt. Ugyanak­kor jelentős eredmények születtek az energiatakaré­kosság területén, s az or­vosi műszergyártásban is. — Kik azok a kisiparosok, s konkrétan mivel foglal­koznak, akik a legeredmé­nyesebbek ezen a téren? — Megemlíthetem a hat­vani bognárt, Vígh Mihályt, aki az NSZK-ba és Angliá­ba készíti a teflonkanalakat, vagy a szántén hatvani szerszámkészítő lakatost, Juhász Rudolfot. Az egri Rugyai Attila pedig üveg­mosó gépsorokat gyárt el­sősorban szovjet és cseh­szlovák megrendeléseknek eleget téve. A pályázatokra visszatérve, még el kell mondanom, hogy az időn további öt kisiparos jelent­kezett, jelenleg elbírálás alatt van munkájuk, de re­mélhetőleg tovább növelik ennek a különös hasznot hajtó munkásaknak táborát. — Említette a NOVIKI Innovációs Iroda munkáját is... lentős fejlemény, hogy meg­kezdődik a nagyközségi egészségügyi központok ki­alakítása. Ezek a vonzáskör­zetükbe tartozó falvak lakói­nak biztosítanak majd olyan szolgáltatásokat, melyeket eddig csak a nagyobb cent­rumokban érhettek el. Lehe­tőség nyílik például labor- vizsgálatok elvégzésére, reu­matológiai kezelésekre. Pé- tervásárán, Füzesabonyban és Kaiban épül ilyen köz­pont először, egyenként több mint 10 millió forintos költ­séggel. Sajnálatos, hogy az ellátást majd élvező kistele­pülések egyetlen fillért sem ajánlottak fel költségvetésük­ből a beruházás támogatá­sára. míg például Kálban a lakosság már megszavazta a beruházási hozzájárulást. Jelentős fejlesztések vár­hatók a szociális gondozás terén. Bővítik a bélapátfal­vi, a vámosgyörki és az an- dornaktályai szociális ottho­nokat, Egerben pedig meg­kezdik egy új intézet 100 ágyas első ütemének építé­sét. A lakosság elöregedésé­vel párhuzamosan új nap­közi otthonok is épülnek. Poroszlón már elkészült az első, hetes-rendszerű napkö­zi otthon, melynek lényege, hogy a nyugdíjasok hét köz­ben bent laknak és csak hét végén mennek haza. Ezt még négy hasonló követi, a ha­gyományos változatból pe­dig évente kettő épül majd. Fejlesztik a házi gondozás és a szociális étkeztetés rend­szerét is, mely nagyon nép­szerű, és növelik a segély­alapokat. Gondként jelölte meg a megyei főorvos, hogy meg­szűnt a központi felújítási- alap-kiegészítés, így a taná­csok jórészt csak saját erő­forrásaikra támaszkodhat­nak. Ugyanakikor kiemelte, nagy-nagy köszönet jár a tanácsoknak, hiszen az egész­ségügy fontosságát megértve, a kért 71 millió forint he­lyett 82 milliót igazoltak vissza műszerek és berende­zések beszerzésére. — Külön öröm ez szá-» munkra. ugyanis a vállalat megalakulását megelőzően egy országos értekezleten hasonló felvetéseket tet­tünk megyénkből. Az iroda tehát arra hivatott, hogy a kisiparosok szellemi ter­mékeinek hasznosítását meggyorsítsa. Egy éve hív­ták életre területünkön, s eddigi kétmillió forintos szerződésünkből egymillió forintot tesz ki a hiány­cikkek. az eddigi importból származó termékek gyár­tása. Az elmondottakon kí­vül pedig szoros kapcsolatot tartunk a megyei tanács külkeres képviselőjével, s közvetett módon számtalan exportmunkában veszünk részt. — Vannak-e olyan ténye­zők, amelyek hátráltatják ez irányú törekvéseiket? — Sajnos, még mindig több gazdasági vezető nem látta be azt, hogy a tisztes­séges feltételek mellett dol­gozó kisiparosok esetenként gyorsabban, olcsóbban, gazdaságosabban képesek előállítani egyes termékeket, mint nagyobb vállalatok, szövetkezetek. Talán, ha egy kissé rugalmasabbak len­nének, jobban alkalmaz­kodnának a mai kor köve­telményeihez. s a biztosí­tott lehetőségekhez, akkor még eredményesebben tud­nánk együtt dolgozni... Kis Szabó Ervin A kórházi dolgozók lekiismeretes munkája a gyógyítás alap­köve Koncz János Kisiparosok-exportra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents