Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI- évfolyam, 224. szám ARA: 1985. szeptember 24., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rehabilitáció A beteg vagy a betegségből felépült emberek is élni, sőt dolgozni akarnak! Ez a felismerés szülte azokat az alaprendelkezéseket, amelyek a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját hivatottak elősegíteni. A komplex rehabilitáció figyelembe veszi a testi és lelki állapotot, a társadalmi hátrányok lehetséges megszüntetését és a gazdaság vagy egyéb területen az olyan munkahelyek felkutatásával, megszervezésével számol, ahol az emberek újra magukra találhatnak, anyagilag talpra állhatnak úgy, hogy tevékenységük a társadalomnak is hasznára legyen. Nemes a cél, a munka el is kezdődött, hiszen megyénkben is megindult a megváltozott munkaképességűek rehabilitációja. A nem elhanyagolható eredményekre azonban a feladattal járó gondok-bajok árnyékot vetnek és a kétségtelenül humánus rendeleteket a gyakorlat — finoman szólva — nem segíti elő. Megalakultak és dolgoznak a megyei, a helyi rehabilitációs bizottságok, eredményeik figyelemre méltóak, de sajnos a rehabilitációs foglalkoztatás a vállalatok, a munkáltatók érdeklődését nem keltette fel. Arra hivatkoznak, hogy a népgazdaság helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen változások, a bér. és létszámgazdálkodás rendje, a hatékonysági mutatók elsődlegessége a szóban forgó célkitűzéseket negatív irányba befolyásolják. Az sem titok, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók szintén nem érdekeltek kellőképpen maradék képességük hasznosításában. A kis falvakban pedig gyakorlatilag megoldhatatlan a rehabilitáció. A vállalatok szemlélete tehát a régi maradt, hiszen legfeljebb őr, portás, kisegítő munkakört ajánlanak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a rehabili- tálandók — több ok miatt — nem vállalják az átképzéssel járó terheket. Nem is indított egyetlen vállalat sem megyénkben — az elmúlt esztendőkben — ilyen átképző tanfolyamot. Heves megyében — közismerten — kevés a szociális foglalkoztatók száma és ebben csak az új ötéves terv hozna némi változást. Lehet-e mindezek ellenére előrelépni? Abban az esetben igen, ha növekszik a munkáltatói érdekeltség a foglalkoztatásban, a dolgozók pedig az új munkakörök vállalásában válnak érdekeltté. Az „érdektelenség” miként is lehetne jelen helyzetben az előrehaladás mozgatórugója? Ezért van sürgősen szükség a főhatóságok koordinatív, konkrét intézkedéseire... Szalay István MŰSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK ’85 A VII. ötéves tervezésről, fejlesztéspolitikánkról Dr. Faluvégi Lajos előadása az egri megnyitóülésen A legaktuálisabb gazdaságpolitikai céljaink és a VII. ötéves tervezőmunka adja az idei 21. Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek témáját. A gazdaság intenzív növekedési pályára állítása új feladatokat, más munkastílus kialakítását követeli meg. Nagyobb elismerést kell hogy kapjon az alkotó munka, a kezdeményezés, a vállalkozás. Ezek a gondolatok szolgáltak mottójául a hétfő délutáni ünnepi megnyitóülésnek Egerben, a Technika Házában. Megyénk műszaki, közgazdász és agrárértelmiségének évről évre kiemelkedő programsorozata nyitányán a nagy számú érdeklődőket dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt dr. Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Markovics Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnöke, továbbá a rendező társszervezetek vezető képviselői is. Faluvégi Lajos válaszolt a gazdasági szakemberek kérdéseire is . Dr. Kovács Jenő, a MTESZ- megyei elnöke megnyitó szavaiban emlékeztetett az MSZMP XIII. kongresszusának határozataira, amelyek a szellemi munka jelentőségének növelésére, az értelmiség fokozott társadalmi szerepére hívták fel a figyelmet. Aláhúzta, hogy a következő öt esztendő legfontosabb feladatai közé tartozik a gazdaságban az ésszerű termékszerkezet-váltás, a műszaki fejlesztés és a szellemi megújulás, annak érdekében, hogy lépést tartsunk az újjal, a korszerűvel a hazai adottságok figyelem- bevétele mellett. Ezután dr. Faluvégi Lajos tartott előadást. Kiemelte, hogy hazánkban az elmúlt időszakban rendkívül megnőtt az igény továbbfejlődésünk iránt. A nyolcvanas évek második felére szóló nemzeti programot adott az MSZMP XIII. kongresz- szusa, amely meghatározta a kibontakozás útját. Az elmúlt évek munkájáról, eredményeiről és gondjairól alapos elemzések készültek. Alapvetően megállapítható, hogy minden társadalmi rétegben megfogalmazódott az igény az élénkülés iránt azért, hogy ne maradjunk le másokkal szemben ! Ugyanakkor a magyar gazdaság az utóbbi években nagy áldozatvállalással képes volt talpon maradni. Megőriztük nemzetközi fizetőképességünket és minden erőnket a népgazdasági egyensúly helyreállítására összpontosítottuk. Ez nemzetközileg is elismerést váltott ki a világban! Dr. Faluvégi Lajos emlékeztetett arra, hogy a.következő öt esztendőben sem várható könnyebbség, nehéz, küzdelmes időszakra kell felkészülnünk annak érdekében, hogy a gazdaság élénkülése bekövetkezhessék. Ezeket mérlegelve fontos, hogy a soron következő VII. ötéves tervidőszakban tovább bővítsük piaci kapcsolatainkat minden területen és beszerezzük a műszaki fejlesztéshez szükséges modern technikát, technológiát. Miközben élénkíteni kívánjuk a gazdaságot — hangsúlyozta a kormány elnök- helyettese —, fő figyelmünket továbbra is a nemzetközi fizetőképességünk megőrzésére szükséges fordítanunk. Ezért a következő években gazdasági növekedésünk fő forrása kell hogy legyen a hatékonyság, a teljesítmények növelése. Erre meg is van a remény, hiszen az elmúlt öt évben jelentős eredményeket értek el a termelőegységek az importgazdálkodásban, az anyag, és energiafelhasználásban, továbbá csökkentek a befejezetlen beruházások is. A VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaiban központi helyet foglal el a népgazdasági egyensúly megtartása, amelyet ezentúl a nemzeti jövedelem növekményéből kívánunk biztosítani a versenyképesség fokozásával, a teljesítmények emelésével. Mindehhez egyik feltétel a gazdaságirányítás további fejlesztése. A gazdaság élénkítését serkentő politikában az anyag- és energiatakarékosság mellett a termékszerkezetet korszerűsítő beruházáspolitika kerül előtérbe. Aláhúzta, hogy érdekünk emellett a hazai szén- és szénhidrogén-termelés fokozása, a takarékos berendezések elterjesztése és alkalmazása, nem kevésbé az elektronizálás. Ez utóbbi komplex folyamatot jelent, amely magába foglalja a gyártást, az alkalmazást, a telekommunikációs rendszer kialakítását és az oktatást is. Lényeges fejlődés várható a gyógyszer- és nö- vényvédőszer-gyártásban, valamint a biotechnológiában, amely az iparnak jelentős feladatot ad. Az exportképességünk fokozására a nyolcvanas évek második felében nagyobb arányban fejlesztjük a feldolgozóipart. amelyhez világbanki segítséget is felhasználunk. így többek között a csomagolóanyagok gyártására, a gumiipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. Lényeges olyan új adórendszer kidolgozása, amely előnyösen segíti a vállalatok munkáját és ezzel együtt az exportérdekeltséget is. összességében tehát a következő időszakban nagy szükség lesz a műszaki-közgazdasági és agrárértelmiség alkotómunkájára a gazdasági folyamatok élénkítéséhez, amelyet minden bizonnyal nagyobb társadalmi elismerés is kísér majd — mondta előadása végén dr. Faluvégi Lajos. Ezután kérdésekre adott választ, majd a nyitóülés dr. Domán László zárszavával ért véget. Mentusz Károly A megnyitó közönsége (Fotó: Kőhidi Imre) Szovjet parlamenti küldöttség hazánkban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét, amelyet Viktor Nyiko- nov, az SZKP KB titkára vezet (Népújság-telefotó — KS) Az Országgyűlés meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, Viktor Nyikonov- nak, az SZKP KB titkárának, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa agráripari komplexumokkal foglalkozó bizottsága elnökhelyettesének vezetésével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Ország- gyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Ivan Aboimpv, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. tMTI) Diákok a gyárban A Hatvani Konzervgyárban az őszi munkák alatt több száz középiskolai diák segít az exportáru csomagolásában. Az „Arany Fácán” védjeggyel ellátott termékekből több mint 3000 vagon készárura számítanak az idén, amelynek jelentős része exportra kerül. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola tanulói vegyes savanyút csomagolnak szovjet exportra Kassa Andrásné csoportvezető az üvegek címkézését mutatja meg a diákoknak Kurucz Krisztina, Szabó Zsuzsa, Szekeres Mária a paprikát válogatja (Fotó: Szabó Sándor)
