Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

Szocialista eszményeinkkel és a kiművelt emberek sokaságával... Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 20., péntek 3. Az MSZMP KB 1974. március 19—20-i, valamint a megyei pártbizottság 1974. június 28-i közművelődési határozatai hosszú távra szabták meg a kul­turális nevelőmunka feladatait. A teljes emberi lét formálását, az általános és szakmai tudás gyarapítását, a munkakultúra fejlesztését, a szabadidő hasz­nos eltöltését állították tevékenységének középpontjába. Végrehajtásuk nyo­mán emelkedett megyénk lakosságának műveltségi színvonala, széles körben tudatosult a műveltség szerepe, jelentősége, fokozódott az osztályok, réte­gek bevonása a közművelődésbe, eredményeket értünk el a kultúra demok­ratizálásában, a lakosság igényeinek felkeltésében és kielégítésében — ösz- szegezte bevezetőjében a végrehajtó bizottság írásos jelentése. A ma valósága, a jövő igényei Kiss Sándor szóbeli ki­egészítésében az alábbiakat hangsúlyozta: a Központi Bizottság állásfoglalása után a megyei pártbizottság ha­tározatba foglalta a megyei tennivalókat, ezek ismere­tében a megyei tanács 1990- ig szóló hosszú távú fejlesz­tési tervet fogadott el. Az elmúlt egy évtizedben lé­nyeges események történtek a minket körülvevő világ­ban, megváltoztak életünk és munkánk nemzetközi és hazai feltételei, mindezek érezhető hatást gyakoroltak kulturális életünkre is. Ez a tény is indokolja a szám­vetést. az elmúlt évek ta­pasztalatainak elemzését, er­re alapozva a ma valóságá­ból fakadóan és a jövő igé­nyeihez igazítva a további tennivalók megjelölését. Ebben a szellemben került sor 1984-ben a Parlament­ben az országos közművelő­dési tanácskozásra. S most azt kérjük a pártbizottság tagjaitól, hogy hasonló szel­lemben, a kultúra iránti fe­lelősséggel az írásban kikül­dött anyag alapján értékel­je az elvégzett munkát, a korábbi határozatokban és a hosszú távú fejlesztési terv­ben foglaltak megvalósítását, s döntsön a további munka fő irányában. Értéket teremtő tudós * Az elmúlt tizenkét esz­tendő tapasztalata igazolja, hogy megyénkben a közmű­velődési határozat megvaló­sítása jó úton halad, ennek eredményeként emelkedett a megyénkben élők művelt­ségi színvonala. Jó irányú szemléletváltozás bontako­zott ki, élénkítő hatással a közművelődésre, a, politika, a gazdaság, az alkotó értel­miség hozzá fűződő viszonyá­ra. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladata volt a munkások művelődésének a segítése. A munkahelyi közművelődési tevékenység, a munkásművelődés formái, módszerei tovább gazdagod­tak. Az 1977-től létrejött vál­lalati művelődési bizottsá­gok — melyekben 20 függet­lenített népművelő dolgozik —, egyre alkalmasabbakká válnak a munkahelyi mű­velődési tevékenység segíté­sére, koordinálására. Éves terveinknek megfelelően vál­tozatos programok — kiállí­tások, színház-, mozilátoga­tások, kirándulások, mun­kásszállásokon kihelyezett filmvetítések — keretében a munkások tömegei jutnak a kultúra valamilyen for­májához. A szocialista bri­gádok kulturális tevékenysé­ge továbbra is jelentős. A gyöngyösi tapasztalatok alapján megyeivé szélesített „Egyeztetett Munkásműve­lődési Program”, valamint a vállalatok ehhez kapcsoló­dó „Munka és Művelődés” programjai, a vetélkedők, nagy segítséget nyújtanak a brigádok kulturális vállalá­saihoz. Értéküket elsősorban a visszacsatolás és az érté­kelés rendszeressége, a fel­adatok ehhez alkalmas meg­választása adja. Felszabadu­lásunk 40. évfordulója al­kalmából mintegy 300 bri­gád 3000 fővel részt vett a „Világkép” vetélkedősoroza­ton, amely folyamatos egész évi felkészülést igényelt. A munkahelyekkel és az ott dolgozókkal kialakított kap­csolat javította a városi in­tézmények munkáját is. 1977-től fokozatosan nőtt a közös fenntartásba vett in­tézmények száma. Az együtt­működési megállapodá­sok alapján, különösen azok­ban a községekben, ahon­nan sok az eljáró dolgozó (Eger és Gyöngyös környéki települések), javult a köz- művelődési tevékenység. Saj­nos, a kezdeti sikeres szer­vezést nagymértékben - gá­tolja a vállalati szabályozó rendszerek megváltozása. A megye mezőgazdasági dolgozóinak munkafeltéte­lei, munkakörülményei az elmúlt évtizedben jelentősen javultak. Ez meghatározóvá vált életformájuk-életmód- juk változásaira is. A szö­vetkezeti dolgozók szakmai képzése — kihelyezett tan­folyamok keretében — gya­korlattá vált. Közülük ke­rülnek ki az agrárklubok, a mezőgazdasági könyvhetek rendezvényei, az amatőr né­pi együttesek résztvevői, tag­jai. A termelőszövetkezeti parasztság művelődését el­sősorban a községi művelő­dési házak és a könyvtárak segítik, amelyek működésé­hez, fenntartásához a ter­melőszövetkezetek is hozzá­járulnak, ha nem is minden­hol gazdasági erejüknek megfelelően. Az értelmiség felelőssége, a fiatalok aktivitása ... A végrehajtó bizottság számvetéséből továbbá az derült ki, hogy az értelmi­ség részvétele megyénk köz- művelődésében meghatározó. Tiszteletdíjas népművelő­ként irányítják egy-egy te­lepülés kulturális tevékeny­ségét, részt vesznek a kü­lönböző társadalmi és tö­megszervezetek kulturális munkájában : szakköröket, tanfolyamokat, művészeti csoportokat vezetnek. Műve­lődő egyénenként azonban sokkal kisebb a részarányuk, mint az elvárható lenne. A pedagógusok mellett — kü­lönösen az általános műve­lődési központokkal rendel­kező településeken — az ag­rárértelmiség egy része szí­vesen kapcsolódik be a köz- művelődési munkába. Nem egyértelműen érvényes ez az értelmiség más rétegeire. A közművelődési intézmé­nyek rendszeres látogatói a fiatalok köréből kerülnek ki a legnagyobb arányban. A részükre kínált kulturális, szórakozási lehetőségek azon­ban jórészt egyoldalúak, hiányosak, alacsony színvo­nalúak. Olykor ez jellemzi a fiatalok kulturális igénye­it is. Az ifjúság kulturális arculatát formáló, s már hagyománnyá vált rendez­vénysorozatok (fesztiválok, diáknapok), réteg-rendezvé­nyek (ifjúmunkás napok, me­zőgazdasági pályaválasztási ifjúsági napok) tömeges rész­vétellel, színvonalasan ke­rülnek megrendezésre. A2 ifjúsági klubmozgalomnak kialakulásától kezdve meg­határozó szerepe van az if­júság közéleti nevelésében, politikai aktivitásának foko­zásában, szabadidejük hasz­nos eltöltésében, művelődési szokásaik kialakításában. Elsőként az országban . . . Az elmúlt években me­gyénk közművelődési gya­korlatára is az új formák, tartalmak keresése és a ha­gyományok megőrzése, to­vábbvitele volt a jellemző. A feltételek és a lehetősé­gek függvényében ez tükrö­ződik a megye igen válto­zatos művelődési, művészeti mozgalmában is. A közmű­velődés a maga sajátos esz­közeivel változó mértékben, de összességében jó színvo­nalon segítette az emberek politikában, gazdaságban, közéletben való eligazodását, aktív részvételét. A művelődési otthonok sa­játos, komplex, sokirányú tevékenységében a lakosság, különösen a fiatalok talál­ják meg a művelődés és a szórakozás közösségi kereteit. Munkaterületeik közül ki­emelkednek a tartósan, szín­vonalasan működő amatőr együttesek, klubok, szakkö­rök, műsoros estek rendez­vényei. Könyvtári területen a köz- művelődési és iskolai könyv­tárak integrációja következ­tében javult az olvasók el­látása, szakszerűbbé, gaz­dagabbá vált az igények ki­elégítése. A könyvtárak — nagyon helyesen — a gyer­mek- és az ifjúsági korosz­tály megnyerésére, olvasóvá nevelésére fordítják a leg­nagyobb figyelmet. A terv­nek megfelelően alakult — az országosan is elsőként létrehozott — integrált in­tézményeink száma (17). Az együttműködés, az anyagi és a szellemi erők koncentrá­lása következtében tartalmi megújulás következett be úgy az oktatásban, mint a közművelődésben. Kiemel­kedő Sarud és Besenyőtelek Általános Művelődési Köz­pontja. A kultúra bölcsői ... A megy,2 múzeumai je­lentős közművelődési-tudo­mányos intézményekké vál­tak. Elismerésre méltó spe­ciális programokkal szolgál­ják az ismeretszerzést, -bő­vítést, a hasznos szórako­zást (kiállítások, vetélkedők, gyűjtőmunka, néprajzi, ré­gészeti, honismereti táborok). Évenként több mint egymil- lióan látogatják a kiállító- helyeket, múzeumokat. Nem­zeti értékeink megőrzésében. nyiLvánosság elé tárásában a múzeumok mellett jelentős feladatot lát el a megyei le­véltár. Tudományos kutatá­sokon alapuló kiadványai az ifjúság történeti tudatának formálásában, hazafias és internacionalista nevelésé­ben jól felhasználhatók. A Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskolának jelentős sze­repe van a megye közmű­velődési életében. Tíz év óta folyik népművelőképzés, tanárai a kulturális élet leg­különbözőbb területein te­vékenykednek, s a tv tuda­tos felhasználásának tudo­mányos kutatása is a főis­kolához kapcsolódik. A megye művészeti életé­nek közművelődést segítő tevékenysége változatos ké­pet mutat. A művészeti ér­tékek feltárása és közkincs- csé tétele az intézményi gondok mellett is javuló ten­denciájú. Kiállításpolitikánk jelentősen fejlődött. Elis­merésre méltó munkát vé­gez a Hatvani Galéria, az egri múzeum, a Gyöngyösi Galéria. A megyében élő hi­vatásos művészek tevékeny­sége azonban nem érezteti eléggé közművelődésre gya­korolt hatását. Színházi életünk az előző .évek jelentős visszaesése után a közelmúltban függet­lenné vált Gárdonyi Géza Színházzal — melybe be­olvadt az Agria Játékszín, valamint a több évtizedes múltra visszatekintő Har­lekin Bábegyiittes — fejlő­dött. Az elmúlt évad közön­ségigénye. a mintegy 81 szá­zalékos látogatottság alátá­masztja az önálló színház létjogosultságát. Az Agria Já­tékok 10 éves működése alatt választékos progra­mot (színházi előadások, hangversenyek, előadói estek) jelentettek. Rendezvényeit évente 10—15 ezer ember látogatja. Az önálló bemu- "tató-befogadó színház — megfelelően irányított mű­sorpolitikával — biztosíté­ka lehet a megye színházi igénye színvonalas, tartal­mas kielégítésének. A fel­tételek fokozatos megterem­tésével törekedni kell arra, hogy önálló társulattal ren­delkezzen és a megye kisebb településein is terjessze a színházkultúrát. A közmű­velődési intézmények szín­házkultúrát közvetítő te­vékenysége nem kielégítő. Kivétel ez alól a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ — amely országos színházi rendezvényeknek is helyet ad — és a Hatvani Szabad­téri Színpad. Mert értik és szeretik ... A vb írásos jelentése és a szóbeli kiegészítés ezután részletesen elemezte az ama­tőr művészetek megyei „megszállottjainak” évről évre eredményesebb mun­káját. valamint a megye társadalmi és tömegszerve­zeteinek sokszínű közmű­velődési tevékenységét. A műkedvelő művészeti cso­portok viszonylag magas száma (380), az általuk tar­tott évi csaknem 1700 fel­lépés. a munkájuk elismeré­sét jelző hazai és külföldi meghívások, díjazások élet- képességüket igazolják. Kü­lönösen kiemelkedik a ha­zánk határain túl is elis­mert gyöngyösi Vidróczki, az egri, az ecsédi és a fel- sőtárkányi táncegyüttes, az Egri Szimjonikus Zenekar és több kórus, pávakör. Saj­nos. fenntartásuk. tovább­fejlődésük egyre nehezebbé válik, még az országos hírű együttesek is gondokkal küz­denek. A megye társadalmi és tö­megszervezetei megtalálták a közművelődés azon sajá­tos területeit, ahol a társa­dalmi életben betöltött sze­repüknél fogva eredménye­sen tevékenykedhetnek. Mindezek ellenére még min­dig tapasztalható akciócent- rikusság a közművelődési munkában, ami nem segíti megfelelően a permanens művelődést. A szakszervezetek a tá­gan értelmezett munkásmű- velődésben tesznek sokat: a szervezett dolgozók politi­kai, ideológiai. szakmai és általános műveltségének, is­meretének növelése érde­kében. a szocialista brigád­mozgalom hármas jelszavá­nak megvalósításáért, a de­mokratikus fórumok műkö­désében való érdemi és ak­tív részvételért. A Hazafias Népfront el­sősorban a helytörténeti­honismereti mozgalomban, az olvasóvá nevelésben, a nemzetiségi közművelődés­ben végez hasznos és haté­kony munkát. (Olvasó Né­pért mozgalom, olvasótábor rok, honismereti szakkö­rök, kertbarátkörök.) A KISZ közművelődési te­vékenysége fokozatosan ja­vuló színvonalon járul hozzá a fiatalok szabad ideje kulturált eltöltéséhez, a korszerű ismeretek bőví­téséhez. Tevékenységébe eredményesen épült be a Művelt Ifjúságért sorozat, a Tájak — Korok — Múzeu­mok közművelődési prog­ramja. Rendezvényeik azon­ban még nem mindig ve­szik figyelembe a fiatalok egyes rétegeinek, korosztá­lyainak eltérő igényeit. A TIT hagyományos köz- művelődési tevékenysége mellett igen jelentős szere­pet tölt be megyénkben a rendszeresen megrendezett műemlékvédelmi és filmmű­vészeti nyári egyetem szer­vezésében, mely a hazai és a nemzetközi jelentősége mel­lett megyénk kulturális éle­tének gazdagodását is szol­gálja. A MTESZ — a korábbi­nál nagyobb figyelmet for­dít a közművelődésre — ren­dezvényeivel különösen a műszaki értelmiség közmű­velődési aktivitását fokozta az elmúlt időszakban. A szakma megbecsülése Megyénkben a 312 függet­lenített népművelő 57 szá­zaléka rendelkezik megfe­lelő képzettséggel. Szükség lenne — hangzott, el a vi­tában is — a jelenleg ér­vényben lévő képesítési rend­szer módosítására, hiszen a népművelői állások egy ré­sze középfokú végzettség­gel is ellátható. Ráadásul még a főállású népművelők anyagi, erkölcsi megbecsülé­se sem áll arányban a vég­zett munkájukkal. Külön gondot jelent megyénkben is, hogy a szakma megbecsülé­sének hiánya miatt nem je­lent rangot — főleg a kis­településeken — népműve­lési ügyintézőnek, könyv­tárosnak, vagy a klubkönyv­tár vezetőjének lenni. Nem mindig a pénz hiányzik A gondokat elemezve mondotta a továbbiakban Kiss Sándor: a kezdeti évek lendületes, kezdeményezé­sektől gazdag periódusát az utóbbi évek lassúbb üte­me, bizonyos mértékű tem­pócsökkenése váltotta fel, amely elsősorban mennyisé­gi mutatókban tükröződik. A lelassulás összefügg ne­hezebb gazdasági helyze­tünkkel, de nemcsak azzal! Ezt azért kell kihangsúlyoz­ni, mert hajlamosak vagyunk minden problémánkat visz- szavezetni gazdasági gond­jainkra. Az igaz. hogy a határozat megvalósításához jobb, dinamikusabb gazda­sági hátteret feltételeztünk — az akkori helyzet isme­retében joggal — a döntés- hozatalkor, s ez nem az el­képzelések szerint alakult. Az elképzeltnél szűkösebb pénzügyi források miatt nem sikerült megvalósítani több beruházást, elmaradtak szük­séges felújítások. Mindez visszafogta a tartalmi tevé­kenység fejlődését. De a te" lassulást csak ezzel magya­rázni nem lehet! Oka az is, hogy a határozatok után nem vált állandóvá a mun­ka, sok helyütt kampány- feladatként kezelték, a tár­sadalmi munkamegosztás sem volt mentes a problé­máktól, s döcögött az irá­nyítás szekere is. Lassú az új helyzethez való igazodás. A viszonylag kisebb költség- vetés sok esetben passzivitást eredményezett, mondván : csinálnánk, de nincs rá pénz. Mindenképpen szükséges tehát az irányító munka színvonalának és hatékony­ságának növelése. A külön­böző társadalmi és politikai szervezetek, de legfőképpen a tanácsok ne csak a szak­mai apparátusoktól — osz­tályoktól, csoportoktól — követeljenek lelkiismerete­sebb munkát, hanem a tel­jes apparátustól. Helyi, me­gyei, társadalmi követel­mény: mindenütt jobban és célirányosabban kell fel­használni a meglévő anyagi eszközöket, működtetni az intézményeket, a vállalatok­nak, az iparri és a mezőgaz­dasági szövetkezeteknek is többet kell tenni és nagyobb anyagi áldozatot kell vállal­ni dolgozóik művelődéséért. Nagy tartalékok vannak to­vábbá az iskolák és a köz- művelődési intézmények jobb kapcsolatában, együttmű­ködésében is. Törekedni kell arra is. hogy a főhivatású dolgozók mellett az értelmi­ségiek közül is minél töb­bet vállaljanak a köz. az okosabb, az értelmesebb, a kiművelt ember érdekében. Szolgálva ezzel -, kultüra iránti valóságos igények kielégítését, és újabb kelté­sét, hozzájárulva szocialista eszményeken és erkölcsi normákon alapuló életmó­dunk társadalmi méretű meggyökereztetéséhez, a sza­bad idő tartalmas, kultú­rált eltöltéséhez, a kiművelt emberek sokaságának gyara­pításához. Mindezek nem­csak jelenünk mindennapi igényei, hanem jövőnk: szebb, kulturáltabb életünk követelményei is. Az idei nyár felpezsdülő kulturális életet hozott: a Hatvani Zenés Nyár rendezvényei mellett igen sikeres évadott zárt az Agria-játékok, is. Kari Suvalo finn vendégrendező révén immár nemzetközi kapcsolatokra is szert tett. A Népkert kellemes helyszínére települt Hamupipőke nagy közönségsikert hozott.

Next

/
Thumbnails
Contents