Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 14., szombat. MŰVÉSZET ÉS IRODALOM

........... ^^^mnangnai^nini^^fligira

V

incent Hloznik: Tragédia

(Hauer Lajos reprodukciói — KS)

■xander Szabó

: Egy

a sok közül — partizán asszony

A mai csehszlovák szobrászat

A csehszlovák szobrásza! a két világháború között az avantgarde kifejezésformák élharcosai közé tartozott Európában. A haladó formaképzéshez progresszív eszmei'társadalmi mondanivaló társult. Ehhez a hagyományhoz kapcsolódott a felszabadulás utáni fejlődés Myslbek és Sturza szellemét folytatva. Az ötvenes évek első felében azonban a köz- érthetőség szűk értelmezése következtében itt is a realizmus gyakran historizmusba hajló tendenciája jutott előtérbe. Ez a helyzet 1956 után oldódott, elsősorban az átütő erejű modern olasz szobrászat és az angol szobrászóriás, Henry Moore hatására akinek árnyékától a hatvanas években senki sem szabadulhatott Európában. Legerősebben azonban az újra felfedezett hazai avantgarde nyomta rá bélyegét a formaképzésre.

A cseh szobrászat már az ötvenes évek végén jó hírnevet vívott ki magának, amelyet az 1958-as brüsszeli világkiállításon elnyert díjak, elismerések fémjeleztek. A plasztikában új területet nyitottak a kerá- mikusok és üvegművészek. akik azóta is a világ vezető iparművészei közé tartoznak nemcsak formaképzésükkel, hanem technológiai megoldásaikkal is.

A szobrászatban napjainkban — akárcsak nálunk — a fő tendenciák az emlékműszobrászatban jelentkeznek. A tömeg plasztikai felépítését a formai szűkszavúság kiemeli, erőteljessé teszi. (Jan Kulich: Klakk. 1957: Karel Lidicky: Jan

Hus, 1954: Milos Axman:

Kommunisták, 1973). A valóságot — a hazai hagyományt . folytatva — posztkubista felfogásban is gyakran ábrázolják, főleg a

munkás-emlékművekben

iállítás a Műcsarnokban

Olbram Zoubek: Mária mellszobra

(Jindrich Wielgus: Vájár

kváderral. 1945; Alois Sopr: Komoly szó, 1966; Bohumil Z'emánek: Rudi, .1975—76.)

Ezeket a tendenciákat a kerámikusok is követik csaknem életnagyságú mázas szobraikon. A mázat a megjelenés gazdagítására a szobrászok is használják, még a bronzszobrokon is. (Kurt Lebauer: Menekülő

lány, 1976) Erős a cseh barokk tradíció hagyománya is, amely leginkább a kompozíciókban. de gyakran a szeszélyes—szaggatott körvonalakban és a mintázásban is érvényesül. (Jiri Bra- dacek: Energia. 1968.)

A konstruktivista formaképzésnek ugyancsak kiváló képviselői vannak, főleg a kerámikusok és az üvegművészek körében. Libens- ky a forma tömbszerűségét hangsúlyozza tiszta arányokkal. az üveg kristályos szépségét dekorivitását kiaknázva. Askold Zacko Dekoratív plasztikája megrázó erejű. Jaroslav Soukup és Dana Vachtová a fémes

elemekkel való térépitke- zést alkalmazza új módon, üveggel kombinálva. Az átlátszó íúvott üveget és a hutaüveget is felhasználják a monumentális ábrázolás céljaira. Ez máshol el sem képzelhető, mint Csehszlovákiában. ahoj az üvegművészetnek évszázados hagyománya; vannak.

A kortárs cseh művészetben figyelemre méltó szerepet játszik a portré, amely más középeurópai országokban hanyatlást mutat. A cseh művészek azonban itt is széles skálán dolgoznak. A portrék zöme egyénien reális, de a szimbolista ábrázolás sem ritka, némi szecessziós felhanggal. A tipizálás tendenciája is jól felismerhető, de a szug- gesztív érzelmi hatás mindig erősebb, mint a formai kísérletezésekhez való ragaszkodás. A megoldások sokfélesége, egyfajta letisztultság — talán a jó válogatás következményeként — rokonszevessé teszi a nagyközönség körében is a kortárs cseh szobrászától, mely a modern nemzetközi információkat sikeresen emeli.át a hazai környezetbe.

Ugyanezt a törekvést láthatjuk a szlovák anyagban is, ahol az érzelmi expresz- szív kifejezésformák erősebbek. A két vezéregyéniség Jozef Kostka, és a tavaly elhunyt Rudolf Pribis, akinek hatása az egész kiállításanyagon érvényesül. Lirai és monumentális erejű, epikai mondanivalójú műveik jól megragadnak az emlékezetben, mint Kostka 1949-es Az anya feje című műve. Pribis feszes. határozott formákkal dolgozik. A preklasszikus formavilág ihleti Rudolf Uhert tipusábrázolá- saiban.

A nemzeti tradícióit követő szobrászok a jelképiség és a szándékosan rusztikus

Alois Sopr; Komoly szó

(Hauer Lajos felvételei — KS)

formaképzés útján haladnak. Müveiket gyakran fába faragják; ez a népi faragók és az építészet tradicionális anyaga Szlovákiában.

A két irányzat közöli öszekötő kapcsot képeznek azok a művészek, akik az internacionális formanyel. vet a fafaragásban alkalmazzák, mint Klára Pataky rendkívül érzékletesen készített 1966-os Torzófiguráján, mely a Kiállítás egyik kiemelkedő alkotása.

Brestyánszky Ilona

volna. Amikor rádöbbentem kinyilatkoztató, összegező értelmére, ez lett a varázsige. amely látóvá, hallóvá és beszélővé tett: a vox humana elkötelezettjévé. Adynak, a névadó költőnek köszönhetek mindent.”

Példátlanul szép kötődés: Fábry, a kisebbségi író, az Ady-költészet. a magyar irodalmi progresszió történelmi felismeréseiből, humánumából származtat progra- mot.' A vox humana a Fáb- ry-életmű alaptétele. Életprogram. Ebből ágazik minden: háborúellenesség, for- radalmiság, antifasizmus. hagyományteremtő szándék, valóságlátás, erkölcsi mérték.

„ ... Adyt megmutatni és tudatosítani lett volna életem nagy és talán már eltéko- zolt feladata" — írja magáról Fábry. Levelek sokaságában, nyilatkozatokban, személyes találkozások alkalmával beszél erről. Trilógiatervét megszállottként emlegette. A gondolat igaza. A béke igaza után az Ady igazát kívánta megírni.

„Tragédia, hogy a legnagyobb művem talán ez lenne, az Ady igaza, és betegségem miatt nem jutok hozzá. hogy beféjezzem, mert mindig újabb és újabb dolgok jönnek, amiket hamarább kell megcsinálni”.

Ady volt a nagy terve, talán a legnagyobb. Nem jutott rá ideje. így is. Ady költészete átszövi a Fábry- életmű minden szakaszát.

Háborúk, az első és a második. Fábry emlékezet- történelmében a háború a meghatározó élmény. Ady költészete által tragédiává tudatosul. Nemzeti tragédiává. Halottak élén, ez lesz Fábry háborúellenes vádiratának címe. „Adyban és Adyból a halottak kísértenek és vádolnak” — írja.

Ady által Fábry vádló lesz a magyar perben; a fel- szin-Magyarország a hurrá- patrióták, a kórház-sanzonok, a háborús nótamámor, a militarizmus vérmámoros gőze. a magyar történelmet eltékozlók vádlója.

Fábry ban Ady költészete tudatosítja a háborút, a nemzeti tragédiát. a humánum történelmi szükségét. Fábry Ady által lesz vádló és ítélő. A kisebbségi élet százféle nehezéke mellett felfogja a nép-nemzet történelmi. „lenni vagy nem lenni” — gondjait. Máig látszó példa: Ady által Fábry egyszerre képes kisebbségben, s a nemzet létkérdéseiben gondolkodni.

„Aki a szellemi ellenállás magyar exponense volt, az minden rokon ellenállás erkölcsi tőkéje lehet" — írja Adyról. Innen nő és szélesedik tovább a vox humana. 1936. augusztus 23-án Fábry beszédet mondott a kassai békenapon. Idézésre méltó a beszéd bármelyik mondata. Üj háború küszöbén, a fasizmus éllen. Nagy ideológust megszégyenítő helyzetfelmérés, előrelátás, gondolati-erkölcsi biztonság. „Az európai emberiség a háború és a béke. halál és élet között választhat, és a választás sok helyen a háborúra esik.”

Kisebbségi író mondja, de ez már nemcsak kisebbségi ügy.

„A háború és a béke ebben a pillanatban a fasizmus és a szocializmus tűz-víz ellentéte. A háború az emberiség őskora. A fasizmus tűzzel-vassal, terrorral és propagandával konzerválja ezt az őskort.”

Fábry. a fasizmus kérlelhetetlen ellensége, műfajt teremt, az antifasizmust. An- tifasizmusa fanatikus gyűlölet, naponként elhangzó felhívás, felelősség, harc vállalása.

„Európában ma sajtóban, katedrákon, sőt szószékeken a fasizmust az új kor hajnalaként köszöntik, mellyel szemben a szocializmus elavult ócskaság. Itteni patentírozott magyar képviselőinek ideálja a ma Németországa. Kultúrprogram- jukat Jlenlein szövegezi : a demokrácia vénasszonyok nyara. A francia népfront zsidó

pénz eredménye, a népfrontkormány lehetetlenség.” A Fábry-életmű —, s ezen belül az Ady-élmény — alapvető vonása a közeli és távoli pontok kötése, egyeztetése. Kisebbség, nemzet, emberiség — e fogalmak valósága lesz a háború alatti és utáni írások meghatározója.

Az antifasizmus is a vox humana arca: a harc megnőtt térsége. Prága: „A német hódító stratégia egyik alaptétele. Akié Európa szíve. Prága — azé Európa” — írja Csehország megszállásának éveiben. Fábry tud- tul adja: „Martin Bormann, Hitler helyettese, 1942. július 8-án körlevélben követelte, hogy a zsidók kitelepítése után fogjanak hozzá a csehek kitelepítéséhez.” Don-kanyar: „Elpusztult a második magyar hadsereg? Oda se neki: napszámosok, béresek, nincstelenek hulltak. Selejt !... A magyar pusztulás. a rebellishullás mindig elsőrendű német érdek volt és maradt •— minden magyar szabadság- harc németellenes harc volt...”

1938 júliusában Kassán mondja el Fábry; „Tegnap még Ausztria volt a válaszfal. ma az imperializmus legmohóbbja a nyakunkon. Nem a magyarok nyakán, nem a csehek, szlovákok, románok, szerbek és horvá- tok nyakán. De a Duna-me- dence nyakán.”

Ady a politikai publicisztikában is jelen van; erkölcsi alaptételként aktualizálja Fábry:

„Őrzők, vigyázzatok a

strázsán.

Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi

szépet,

Hogy átvádoljanak most

rajta

Véres, s ostoba feneségek.”

Van ebben valami megdöbbentő, s dermesztő is: fegyverek, hadseregek, félelem és elaljasodás ellen a költészet, a humánum eszközével szembeszállni. Ellenállni. Ellenállásra hívni.

„Mi a nehezebbik' részt választottuk: a harcot ezzel a világgá terpeszkedő emberveszedelemmel szemben .. . Heinrich Mann mondja: a fasizmus érdeme. hogy ellenfeleit emberségükben megerősítette.,. Mi vagyunk a jobbak, a különbek; erre az erkölcsi fölénytudatra nekünk szükségünk van, mint lélegzet- vételhez a levegőre.”

Fábry Ady által lett ellenállóvá. önmaga és Ady által a nagy közép-európai, európai küzdelmek részesévé teszi a csehszlovákiai magyar irodalmat.

Néptestvériség — szinte már közhely. Felkelések, lázadások, életek, életművek, számtalan sok szó jelzi a szándékot és vágyat. Ady költészete a néptestvériség magassága is. Szózatát, a Magyar jakobinus dalát szinte már a föld issza alattuk. „Ady Endre a Duna-meden- cei népek megkiáltója” — írja Fábry. Néptestvériség, egyszerre felemelő és leterhelő tétel, nemzedékek életére elegendő tennivaló. Fábry Ady utókora. más történelem. Ady csak megsejtette a magyar lét nemzetiségi jövendőjét. Fábry továbbmondja Adyt, konkretizálja. aktualizálja, hirdeti. És valósítja más, maibb történelmi síkokban.

Ugyancsak Kassán, 1938 júliusában mondja Fábry: „Prágától Kassáig egységes és mindenütt jelenValó demokratikus szellemnek kell a kisebbségi megbékélést előmozdítani. Minden más az ellenség malmára hajtja a vizet...

A csehszlovák demokrácia ma a szabad Közép-Európa lehetőségének utolsó bástyája. A csehszlovák demokráciának — melynek napjaink világtörténélmi szerepet utaltak ki — méltónak kell mutatkoznia erre a küldetésre. Csehszlovákiának ma közép-európai példát kellene statuálnia.”

Fábry—Ady viszonya: állandóság, folytonos szellemi, időbeli kiterjedés. Fábry hagyománytámasztó törekvése Ady jegyében történik: „Kell még tegnapról hív tanú... Csak az a hagyomány, ami útmutató erkölcsi többlet” — írja. Ez a hagyománykulcs. Balassi, Pázmány, Apáczai,' Rákóczi. Csokonai, Kazinczy, Köl-' csey. Petőfi, Madách. Ady. Móricz a hagyománysor. Ady erkölcsi többlete által jut el Ibsenhez, Gorkijhoz.

A Fábry—Ady viszony állandó erkölcsi kiterjedés is. erkölcsi mérték. „A háború az író próbaköve” — írja Fábry. A Goga—Ady viszony lezáró fejezetét több alkalommal is idézi. Goga beleszédült a háborús uszítás örvényébe. Ady hozzá írt leveléből: „Nekem fáj a szerb komitácsi szíve is. melybe a Skoda vagy Weiss Manfréd golyója beletalált... Nem vagyok büszke arra. hogy magyar vagyok. de büszke vagyok, hogy ilyen tébolyító helyzetekben is megsegít a magam letagadhatatlan magyarsága... Terhelten és átkozottan e le- vethetetlen magyarságtól azt üzenem Gogának Bukarestbe, hogy nekem jobb dolgom van. Egy nemzet, aki -súlyos shakespeare-i helyzetben legjobbjai valakijének megengedi, hogy embert lásson az emberben, s terhelt teli magyarságával a legszigorúbb naptokban is hisz a legfölségesebb internacionalizmusban, nem lehetetlen jövőjű nemzet. Amelyik nemzet ma internacionalista fényűzéseket engedhet meg

magának, nyert ügyű. Igazán nem jó magyar poétának lenni, de higgye el nekem Domnul Goga. hogy lelkiismeretet nem cserélnék vele."

Az int^jnacionalizmus természete a sokirányú kiterjedés. Ady és Fábry internacionalizmusa is ilyen: egyként hordozója a néptestvériség eszméjének, s a nép-nemzet féltésének.

1948 decemberében. a februári események után Fábry így összegez: „Történelmi tévedésből kerültünk a vádlottak padjára, amelyet azonban most emelt fővel elhagyhatunk ... mi voltunk és leszünk a szocialista emberség makacs beszélői . és .mániákus hordozói.”

Holtig tartó, megszállott elkötelezettségek. '

Fábry Adyhoz való viszonya magasra mutatható példa. Ady költészete inspiráló, forradalmasító, humanizáló. sokirányú kiterjedés. Ebből nő ki a vox humana. szerteágazva a csehszlovákiai magyar szellemi élet évtizedeibe. Fábry nem a teljes Adyt mondja — az Ady- magatartás etikáját, Ady erkölcsi többletét aktualizálja. ezt fogalmazza újjá más-más helyzetekben.

Irodalomcentrikus szellemi élet vagyunk, s irodalmunk etikaközpontú. Ady által ez Fábry öröksége. Erkölcsi abszolutizmus. Ebből származik Fábry kérlelhetet- lensége és szigora a tények iránt. Sokszor jártam Stó- szon, másfél évtizedig állandó, s közeli kapcsolatban voltam Fábryval. Bennem van a táj, a hegyek, a völgy, a falu. a ház. S Fábry élő alakja. Halála óta sokszor kérdezem magam-. tói: honnan volt életének érzékenysége szellemi világunk mindensége iránt?

Vox humana ... Őrök érvényű tétel?

A továbbmondás felelőssége nehezedik ránk.

(1971)

Ü3BBBBSP3SI9I HUES