Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
I 2. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 2., péntek Várkonyi Péter felszólalása Helsinkiben (Folytatás az 1. oldalról) lézett. 1984. májusi felhívásukban, amikor javasolták, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról • és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársaság államközi kapcsolataiban számos egyoldalú intézkedést lett a helsinki záróokmány ajánlásainak teljesítése érdekében. Mindezt megköny- nyítette. hogy Magyarországon már a záróokmány aláírásakor megvoltak a helsinki kötelezettségek teljesítenek feltételei. Belső fejlődésünk eredményei nyomán — mondotta — gyakorlatunk nemcsak összhangban van a záróokmány ajánlásaival, hanem számos területen túl is haladja azokat. — Számunkra Helsinki megegyezésre törekvést jelent. Nagyobb politikai biztonságot adhat, szélesre tárhatja az együttműködés folyamatát. A helsinki folyamat legfontosabb tapasztalata az, hogy a tíz évvel ezelőtt aláirt záróokmány a 35 aláíró állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. majd rámutatott, hogy kormánya a békés egymás mellett élés szellemében, a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együttműködés folytatására törekszik. amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevételével folyik az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását. Emlékeztetett a magyar kormány 1976 második felében. majd 1979-ben tett kezdeményezésére, amelynek keretében 17 nyugat-európai állam. valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a záróokmány kétoldalú alapokon való végrehajtásának előmozdítására, valamennyi együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakban — bár országonként különböző mértékben — számos javaslat megvalósult és kétoldalú kapcsolataink szerves részévé vált. A záróokmány beépülése a kétoldalú kapcsolatokba a végrehajtásban elért eredmények is tanúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együttműködés óhaja erős gyökeret eresztett az európai kapcsolatokban. szálai sokasodnak, átfogják országainkat. közelebb hozzák népeinket — állapította meg Várkonyi Péter. A helsinki folyamat keretében megrendezett sokoldalú találkozókról szólva kiemelte: o Stockholmban tanácskozó európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamata új dimenzióval. a katonai enyhülést elősegítő intézkedések körével bővüljön. A magyar kormány úgy véli, a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben még inkább szükséges, hogy a stockholmi konferencia a bécsi találkozó előtt lényeges tartalmas megállapodásokra jusson. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy tíz évvel ezelőtt országaink legfelsőbb képviselői nem a záróokmány egyik vagy másik fejezetének teljesítésére, hanem minden együttműködési területen való kiegyensúlyozott előrehaladásra vállaltak kötelezettséget. Fontos feladat annak biztosítása, hogy a záróokmány elvei kiegyensúlyozott módon érvényesüljenek a kapcsolatok különböző területein. Ez csak elősegítheti a kölcsönösen előnyö$ együttműködés kibontakozását. Habár például az emberi jogok értelmezése eltérő a különböző társadalmi rendszerű országokban, a köl- csönös tisztelet és a bel' ügyekbe való be nem avatkozás alapján ilyen kérdésekben is van lehetőség a párbeszédre, az együttműködésre — mondotta. Rámutatott, hogy az utóbbi években a feszült politikai kapcsolatok rendkívül megterhelték a gazdasági - kereskedelmi együttműködést. ezért a helsinki folyamat keretében is kevesebb figyelmet fordítottak az ilven irányú együttműködést súlyosan zavaró tényezőkre. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a gazdasági együttműködésben meglevő mesterséges akadályok csökkentik az államok közötti bizalmat nehezítik az egyes országok gazdasági előrehaladását. Ez nem csupán a kelet—nyugati kereskedelmigazdasági kapcsolatrendszerben okoz károkat, hanem' óhatatlanul hátráltatja a kulturális és emberi jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi alapok erősödését is — mondotta. majd így folytatta: — A magyar közvélemény most megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a kulturális együttműködés területe felé. Ez. természetes. hiszen ez év októberében kezdődik Budapesten a Kulturális Fórum. Történelmi tapasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb összekötő kapocs az emberek. a népek és az államok között. Az előkészítő tanácskozás eredményeire építve házigazdaként is gondosan készülünk a Kulturális Fórumra. Mindent elkövetünk azért hogy a Fórum érdemi eredményekkel záruljon, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének erősödéséhez. Számítunk ebben a résztvevők közös érdekeltségére, változatlan együttműködési készségére, amelv döntő fontosságú az európai kultúra együttes gyarapításában, a kulturális értékek egymást gazdagító cseréjében. Úgv érezzük, mindannyiunkat kötelez az európai kulturális örökséghez való kötődés, felelősségünk annak őrzésében és közös ápolásában. Az Európa jövője szempontjából is döntő jelentőségű szovjet—amerikai kapcsolatokat érintve hangsúlyozta. hogy a két ország között ez év novemberében sorra kerülő csúcstalálkozót a Magyar Népköztársaság üdvözli, és úgv véli. hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálása jótékony hatással lenne az európai és világhelyzetre. Megállapította, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamatát kedvezően befolyásolja, ha a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon sikerülne elejét venni a világűr militarizá- lásának és megállapodni a fegyverzetek radikális csökkentéséről. — Nagv jelentőségű kezdeményezésnek és követendő példának tartjuk azt a szovjet bejelentést. miszerint a Szovjetunió augusztus 6-tól, a hirosimai tragédia évfordulójától egyoldalúan beszünteti valamennyi nukleáris robbantását — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd befejezésül ezeket mondotta: Az elmúlt tíz év legfőbb eredménye számunkra az. hogy az európai együttműködés és biztonság folyamata visszaesésekkel és konfliktusokkal bár. de átvészelte az európai és a világhelyzet feszültségeit, és fennmaradt. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező években is nélkülözhetetlen és hasznos csatornája lesz a kelet—nyugati párbeszédnek és együttműködésnek. Nukleáris korunk újfajta felelősséget ruházott a nemzetek közösségének tagjaira, összefűzi őket egy olyan mindenek- felett álló felelősség, amely felülmúlja az ideológiai és politikai ellentéteiket és partikuláris érdekeiket. A Magyar Népköztársaság lehetőségeihez mérten a jövőben is következetesen törekedni fog arra. hogy vállalja e felelősséget folytatni fogja az európai biztonság és együttműködés folyamata továbbvitelére, a helsinki záróokmány végrehajtására irányuló erőfeszítéseit. és megbízható partnere kíván lenni mindazoknak, akik őszintén munkálkodnak e folyamat elmélyítésén, a párbeszéd az európai együttműködés lehetőségeinek szélesítésén, a részt vevő államok közötti bizalom az európai és a világbéke erősítésén. ★ Várkonyi Péter után a csütörtök délelőtti plenáris ülésen az elnöklő Genscher a svájci Pierre Aubert-nak adott szót. Aubert egyrészt arra helyezte a hangsúlyt, hogy ..nincs biztonsáe szabadság nélkül", másrészt azonban tartózkodott a névre szóló vádaktól. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere kijelentette: „Európában sikerült megőrizni a békét, elhárítani a közvetlen konfrontációt. Mi több, az európai államok közötti kapcsolatok, különösen a ’70-es évek második felében, az egész világ számára annak jelképévé váltak, hogy lehetséges a különböző társadalmi rendszerű államok között jó együttműködés az enyhülés alapján”. Csütörtök délelőtt a Bolgár Népköztársaság nevében Marij Ivanov első külügyminiszter-helyettes tiltakozott. a helsinki megállapodások szelektív alkalmazása. az általános együttműködésnek a humanitárius együttműködéstől való mesterséges elválasztása ellen. Ivanov elmarasztalta az ottawai konferencián tapasztalt ama tendenciát, hogy az alapvető emberi jogokat egyesek „önző célokat szolgáló politikai eszközként” használják fel. Va hit Halefoglu török külügyminiszter, aki közvetlenül bolgár kollégája után szólalt fel. a török kisebbségek helyzetével kapcsolatos kifogásait beszédének központi témájává tette, s ezen a címen támadást intézett Bulgária ellen. óvatos bizakodás a novemberi szovjet—amerikai csúcs- találkozó várható eredményeit illetően, új impulzus az európai biztonsági és együttműködési folyamat, ezen belül a budapesti kulturális fórum sikeréhez — ezeknek a gondolatoknak a jegyében zárult csütörtökön Helsinkiben 33 európai és 2 észak-amerikai ország külügyminisztereinek találkozója, s a vele párhuzamos diplomáciai nagyhét. ★ Eduard Sevardnadze. szovjet külügyminiszter csütörtökön Helsinkiből hazautazott Moszkvába. A szovjet külügyminisztert a repülőtéren több hivatalos finn személyiség búcsúztatta. Indulása előtt kijelentette: — Az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányát 10 évvel ezelőtt aláírt 35 állam külügyminiszteri szintű, jubileumi találkozójának befejeztével azzal az elégedett érzéssel utazunk haza. hogy a találkozó egészében véve hasznos volt. Bebizonyosodott, hogy a résztvevők túlnyomó többsége nagyra értékeli a történelmi jelentőségű, s az enyhülést célzó záróokmány jelentőségét. A legfontosabb pedig, hogy megértették: a helsinki konferenciával kezdődött folyamatot pozitív szellemben tovább kell fejleszteni, s ebben az értelemben a jelenlegi találkozó előrelépés volt. Számos hasznos kétoldalú találkozót és megbeszélést tartottunk s ezeken megvitattuk a nemzetközi helyzet problémáit, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. Külön szeretném megemlíteni a találkozó kitűnő megszervezését, s kifejezni nagyrabecsülésemet és. hálámat a finn kormánynak és személy szerint Mauno Koi- visto elnöknek. Megemlékezés Budapesten A helsinki záróokmány aláírásának 16. évfordulójáról megemlékező ülést rendezett csütörtökön az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Budapesten, az Országházban. Az ülés szónoka Péter János, az Országgyűlés alelnöke, egyebek között hangsúlyozta: külön jelentőséget ad a megemlékezések sorozatának, hogy most csúcstalálkozóra készül a mai világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. I Népujság-telefotó — MTI — KS) rC Külpolitikai kommentárunk ")—i Adósságvulkán SZEMLÉLETES CÍMLAPPAL jelent meg a tekintélyes londoni hírmagazin, az Economist egyik legutóbbi száma: vulkánként szimbolizálva ábrázolta a latin^amerikai kontinenset, s a témának szentelt cikkek, kommentárok is messzemenően a fenyegető rajzot támasztották alá. A brit hetilap persze korántsem áll egyedül véleményével, hiszen ma már egyre több gazdasági szakértő is úgy véli, hogy a fejlődő országokban mindenekelőtt Közép- és Dél- Amerikában a kritikus szinthez közeledik az - eladósodottság. A külföldi kölcsönök ügye — bármennyire száraz pénzügyi témának tűnik — már jó ideje az első számú világpolitikai kérdések közé emelkedett. Különösen azóta|. hogy egyre több állam kényszerült az elmúlt időben a törlesztés felfüggesztésére, a tartozások átütemezésére, új — nem egyszer az eredetinél jóval keményebb feltételeket tartalmazó — csomagterv megtárgyalására. Ezek a problémák álltak annak a nemzetközi tanácskozásnak a középpontjában is, amelyet a héten Havannában rendeztek Fidel Castro személyes kezdeményezésére. A kubai államfő, aki az el nem kötelezett mozgalom egyik vezetőjeként régóta sürgeti, hogy az érintett országok nézzenek szembe az egyre súlyosbodó helyzettel, az elmúlt hetekben számos alkalommal tért vissza a kérdésre. Fizetni vagy sem? — sokan így fogalmazták meg a nyakig adósságban úszó országok előtt meredező kérdést. Mások azonban figyelmeztettek, hogy már rég nem a szándékról van szó: a folyamatos cserearányromlással, exportnehézségekkel és égető társadalmi gondokkal küzdő latin-amerikai országok némelyike egyszerűen nem tud eleget tenni törlesztési kötelezettségeinek. Ezért a havannai felszólalók legtöbbje azt hangsúlyozta, hogy a megoldást sem egyszerűen egyfajta átütemezésben, vagy a tartozások bizonyos fokú elengedésében kell keresni. A megoldás kizárólag átfogó társadalmi-gazdasági intézkedésekkel képzelhető el — jelentette ki például Fidel Castro, hozzátéve, hogy a segítség csak az új nemzetközi gazdasági rend/ megteremtése és a latin-amerikai gazdasági integ- “ ' ráció erősítése révén lehet igazán hatékony. ALIGHA LEHET TEHÁT VITÁS: izzik az adósságvulkán, s kevesen tudják megmondani, mi történik, ha egy napon valóban kitör a láva. Havannában most az a cél lebegett a magas szintű tanácskozás résztvevői előtt, hogy a fenyegető robbanást elkerüljék, s hogy tartós, nem csupán pillanatnyi fellélegzést lehetővé tevő kiutat találjanak a válságból. Szegő Gábor Szovjet—magyar konzuli egyezmény Moszkvában csütörtökön aláírták a határ menti településeken lakó állampolgárok egyszerűsített határ- átlépésének rendjéről szóló szovjet—magyar egyezményt. Aj egyezményt a magyar kormány részéről Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. a szovjet kormány részéről Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese írta alá. Takarítónőt felveszünk napi 8 óra munkaidővel. Heves Megyei Lapkiadó Vállalat EGER. Beloiannisz u. 3. Kisegítő (foglalkoztató) iskola és nevelőotthon felvesz KONYHAIDOLGOZÖT és TAKARÍTÓNŐT. Érdeklődni: EGER, Szalapart u. 81. Tel.: 11-933 USA-hadihajók Nicaragua keleti partjainál Az Egyesült Államok haditengerészete fenyegető felvonulást tart Nicaragua keleti partjai előtt — jelentették be szerdán Managua- ban. A nicaraguai nemzet- védelmi minisztérium közölte: a nukleáris meghajtású „Eisenhower” repülőgép-anyahajó. fedélzetén közel száz harci repülőgéppel jelenleg 360 kilométerre van Purto Cabezas nicaraguai kikötőtől. Másik öt amerikai hadihajó a Panama-csatorna térségéből indult a közép-amerikai ország atlanti partja felé. Nicaraguai becslések szerint mintegy 30 amerikai hadihajó tartózkodik a térségben. Managuában emlékeztetnek arra. hogy az elmúlt napokban több magasrangú amerikai politikus is felvetette annak lehetőségét. hogy az Egyesült Államok ..korlátozott katonai csapásokat” mérhet a középamerikai országra az állítólag Nicaraguában működő közép-amerikai gerilla- támaszpontok felszámolására. Az amerikai flottafelvonulás fényében fenyegető hangsúlyt kap az a San Jo. séban elhangzott bejelentés, hogy a Costa Rica-i kormány diplomácia megtorló lépésekre készül, mivel szerinte nicaraguai részről fegyveres támadások érték. Sajtóértesülések szerint a Costa Rica-i nemzetbiztonsági tanács a hét elején a diplomáciai kapcsolatok megszakítását javasolta Luis Alberto Monge államfőnek. Daniel Ortega nicaraguai államfő kedden arra figyelmeztetett. hogy egv ilven Costa Rica-i lépés a Nicaragua elleni amerikai agresz- sziót készítheti elő.
