Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
6. • > .-;.V ' '/ r-"j| re é. 4 m NÉPÚJSÁG, 1985. dugusztus 10., szombat Zenés nyár Nem akármilyen feladatra vállalkozott a Hatvani Galéria, amikor nevébe felvette a Játékszín szót. Olyasmit ígért, ami a városban és környékén hiánycikknek számított: rangos színházi előadásokat. Ha akadtak is tamáskodók, az első év sikere meggyőzte őket. Felejthetetlen forró hangulatú esték születtek az elmúlt esztendőben a szabadtéri színpad nézőterén: százak és százak élték át az élményt. A fogadtatás megható volt a színészek „Nagyon jó kezdeményezés”... A Művelődési Minisztérium már az elmúlt esztendőiben is figyelemmel kísérte a hatvani zenés nyár programját. A megnyitón Gödöllői Lajos, a színházi osztály vezetője szólt az érdeklődőkhöz, méltatta a kezdeményezés jelentőségét. Már megkapták újra az in- vitációt a minisztérium szakemberei, most Bőgel József tanácsost kértük meg arra. .hogy mondjon véleményt a műsorról, beszéljen arról, mit várnak kollegáival ettől az összejöveteltől. — Már tavaly is meggyőződhettünk arról, hogy nagyon jó ez a kezdeményezés. Olyan időpontban rendezték meg, amelyben nincs „rivális”, máshol az országban nem tartanak ilyenkor hasonló fesztivált. Reméljük, az időjárás az elmúlt évihez hasonlóan a szervezők kedvében jár. Akkor színvonalas zenés színházi összeállításnak tapsolhatott a közönség: az előjelek szerint most is hasonlóra számíthatunk. — Mint a magyar színházi élettel foglalkozó szakember, aki már látta a meghívott produkciókat, mi lyennek tartja a kínálatot? — Jó átlagelőadások ezek. amelyek méltón képviselik a társulatokat. A debreceni és a szegedi operatársulat a legjobb vidéki együttesek közé tartozik. a békéscsabai kisebb intézmény, mint az előzőek, de érdekes bemutatóval rukkol ki, s színvonalas a Népszínház játéka is. Mindez kitűnő egyveleg. A nézők többfélét is kapnak, minden bizonnyal kedvezően fogadják a műsort. — Milyennek tartja a hatvani zenés nyarak jövőjét, hogyan lehetne továbblépni, milyen utakat kereshetnek a szervezők? — Érdemes tágítani a kört, más színházakat is meghívni. Most ez még nem hiányzik, mert elsősorban hagyományt kell alapozni, megteremteni a folyamatosságot. Ha gyökeret ver ez a forma, országos jelentőségű is lehet. Hiszen kell a megméretés, a más társulatokkal való találkozás, s a hatvani közönség tavaly is tapasztalt forró szeretete, segítő figyelme. Az énekmester: Gregor József Rákosligeten nőtt föl, Budapesten érettségizett,. tanult a Bartók szakiskolában, segédmunkáskodott a lámpagyárban, kezdett énekelni a Honvéd Művészegyüttes kórusában — s az első csalódás az Operaházban érte. [Nem kellett szólistának. Kellett viszont Szegeden, Va- szy Viktornak. 1964. január elsejétől szól a magánénekesi szerződése, bő két évtizedes tehát. Az első apró föladatot Mozart színpadán. a Varázsfuvolában kapta, ahová később diadalmas Sa- rastróként tért vissza, mely- máig emlékezetes, nagy szerepé maradt (még ha maga elégedetlen is, azt mondja, több tüdő kellene hozzá, legalább annyi, mint Martti Talveláé). A Fidelióban már Rocco, 1967-ben pedig olyan Konçsakot énekel az Igor hercegben, hogy összesúgnak a nézőtéren: ritka kincs került a szegedi opera színpadára. Mi az a kincs, ami Gregor torkában rejtezik? Valami megmagyarázhatatlan beidegződés révén a basszusokat úgy képzelik el a zenebarátok, mint holmi lánctalpas traktorokat, vagy olyan harsonákat, melyektől Jerikó falai leomlottak. Gregor basszusa más. őt hallgatva: selymes, puha réten lépdel az ember, megrésze- gül az erdők zúgásától, lankák pázsitján, a természet zsongító karjaiban andalo- dik el, hímes mezőkön sző színes álmokat. Egy messiás küldetése, Osszián ködös hona veszi át uralmát a sátáni ormokon. E ritka adomány birtokában sok minden mást elénekel, mint ahová hangjának karaktere, csúnya idegen szóval, „faohja”, kalauzolná. Emlékezünk persze Mefisztójára, Boriszára, a Don Carlos fő- inkvizítorára — ám Ozmin~ ja, Don Pasqualéja, nem keveset vitatott Falstaff ja, Dul- camarája a Sarolta Ordító- ja, az Aida Ramfisza vagy a Boccanegra Fieácója, a testhez álló oratóriumok szólistája, élőben vagy lemezről, igazi nagy szám. Ne [féljünk a szótól, világmárka. Amiképpen nem félnek az impresszáriók sem: kérik, hívják idehaza, külföldön egyaránt. A hatvani közönség a Sevillai borbélyban Basidióként láthatja. Apró érdekessége az ügynek, hogy a pesti Sevilla-felújításon, minden bizonnyal Bartolót fogja énekelni... N. J. Díjak a legjobbaknak Mint az elmúlt évben is, a legjobbak most is díjakban részesülnek a Második Hatvani Zenés Nyár rendezvénysorozatán. A Hatvani Konzervgyár Aranyfácán díjat ajánlott föl: három ólomkristály serleget a gyár világszerte ismert bronz emblémájával. Ezenkívül hozzájárul az elismerésekhez a Lenin tsz, a városi tanács és a Hatvan és Vidéke Áfész. Zsűri dönt arról, hogy melyek a legjobb produkciók, s kik a legjobb szereplők. Elnöke Lóvéi Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. Tagjai újságírók, a Népújság, a Filmszínház-Muzsika és az Új Tükör munkatársai. Hatvanban számára is: megsokszorozta művészi ambícióikat az érdeklődés. Hasonló színvonalú találkozót ígér ez a mostani is, ugyanazok a társulatok érkeznek, más előadással. Ez a második alkalom a programsorozat meggyökerezését jelentheti. így csupán jó időt, tiszta eget kívánhatunk a kitűnő szórakozáshoz. Azt járjuk körül összeállításunkban: mit kínál az idén a Második Hatvani Zenés Színházi Nyár. Gábor László A Hunyadi László Debrecenből A debreceni színház rendszeresen repertoáron tartja a két nagy művet: a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt. Hogy ez a történelmi múlt az értékes nemzeti és zenei hagyományok megbecsülése szempontjából menynyire hasznos, aligha kell részletezni. A Hunyadi László előadógárdája időnként egy-két fővel bővül, közben a régi szereplők átadják a hagyományt az újaknak. Most Pazar István áll a karmesteri dobogón, a színház karigazgatója az egész előadó-apparátus élén is jelesre vizsgázott. A nyitány előadása a hangversenyszám igényességével hangzik el. Színpad és zenekar jói együtt van, a rutinosság örök veszélye, az elszürkü- lés nem érezhető. A záró ki- végzési jelenet rézfúvósai külön is kiemelendőnek érzem. Váradi Hédi parádés szerepben A Budapesti Józsefvárosi Színház nem először mutatkozik be a hatvani közönség előtt. Mostani fellépésükről a főrendezőt, Pet~ rik Józsfet kérdeztük. A színlapon egy érdekességre is felfigyelhettünk: Váradi Hédi Kossuth-díjas kiváló művészünk segédrendezőként szerepel amellett, hogy alakításával is a darab középpontjában áll. — Molnár remekbe szabott szerepeket írt minden darabjában, mert tudta, hogy a színész személye meghatározó az előadásban. Azt a parádés alakot, melyet feleségének, Darvas Lilinek fogalmazott a Delilában, mi Váradi Hédire bíztuk, ö annyi ötletes beleérzéssel segítette az előadás kialakítását, hogy a rendező legközvetlenebb munkatársa lett, s a plakáton is így áll. Reméljük, a töhbi színész is megnyeri a közönséget, mivel nekik is jól megírt szerepék kínáltak hálás feladatot. A Szabad szél Békéscsabáról A békéscsabai Jókai Színház egy régi, híres operettel érkezik, amelynek slágereit olykor még játssza a rádió. Az egész művet azonban csak az idősebbek ismerik, a fiatalabbak nem láthatták színpadon. Arról kérdeztük meg Rencz Antal főrendezőt, a darab színreállítóját, hogy miért ez a furcsa kettősség. — Ez a mű az 50-es években íródott: Dunajevszkij darabja egy rossz politikai alapállású alkotás volt, de muzsikája kellemes és igényes. Jugoszláviában játszódik, abban a korszakban, amikor Titót „láncos kutyának” minősítették. A mese szerint a kapitalizmus behatol az országba, s a nép fellép ellene. — Hogyan kerülte ki ezt az idejét múlt nézetet, amely már bántó a mai néző számára? — A helyszínt Latin-Ame- rikába tettem át, egy képzeletbeli kis köztársaságba. Ott valódi probléma, hogy az amerikaiak beleszólnak a ibelügyekbe. tisztán hangozhat fel így egy ks nép szabadságvágya, általános érvényű igazsággá emelkedve. Emellett a zenei rész nagyon jó, szinte operai. Mint megannyi operettet, ezt is a muzsika tartja életben, meg néhány humoros karakterfigura, akit a közönség hamar szívébe zár. A második Hatvani Zenés Nyár műsora A népkerti szabadtéri színpadon (kedvezőtlen idő esetén a városi sportcsarnokban) Augusztus 30-án, pénteken, este fél 9 órakor ROSSINI: A sevillai borbély Vígopera két részben Rendezte: Horváth Zoltán Erkel-díjas Vezényel: Pál Tamás Liszt-díjas Díszlet: Csikós Attila Jelmez: Huros Annamária Szereplők : Almaviva gróf — — — Bartolo — — — — Rosina, a gyámleánya — Figaro, borbély — — — Basilio, zenemester — — Fionillo, Almaviva szolgája Ambrogjo, Bartolo szolgája Marcellianna, nevelőnő — Bartolo házvezetőnője — Örtiszt — — — — Jegyző — — — — Sebastian Gonzalez Kenessey Gábor Vámossy Éva Egri László Gregor József kiváló művész Bárdi Sándor Huszár Ferenc Lengyel Ildikó Gorotva Irén Rác2 Imre Juhász József Történik Sevillában, a XVIII. században. Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház férfikara a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Szeptember 2-án, hétfőn, este fél 9 órakor: ERKEL FERENC: Hunyadi László Opera 3 felvonásban Rendezte: Kertész Gyula Erkel-díjas Vezényel: Pazár István Díszlet: Csányi Árpád érdemes művész. Jelmez: Greguss Ildikó A táncokat Brada Rezső tervezte és Szereplők: V. László, magyar király — Ciliéi Ulrik — — Hunyadi László — Szilágyi Erzsébet Gara Mária — Hunyadi Mátyás Gara nádor — Szilágyi Mihály Rozgonyi — — Hadnagy — — Kecskés Sándor Tréfás György, Liszt-díja? érdemes művész Karnausz Tibor Mohos Nagy Éva Hegyes Gabriella Szőnyi Ildikó Gyapjas Tibor B. Kiss László Sámy László Vasvári Géza és Történik 1456-ban Nándorfehérváron, Temesváron Budán. Közreműködik a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház kibővített énekkara és a Csokonai Színház balettegyüttese Szeptember 3-án, kedden, este fél 9 órakor MOLNÁR FERENC—NÁDAS GÁBOR: Delila Zenés vígjáték 3 felvonásban A budapesti Józsefvárost Színház vendégelőadása. Szereplők: Marianne — — — — — Váradi Hédi Kossuth-díjas, kiváló művész Virág — — — — — — Pákozdi János Ilonka — — — — — — Vándor Éva Csapos — — — — — Hável László Ügyvéd — — — — — Jakab Csaba Díszlet: Csányi Árpád érdemes művész Jelmez: Vágó Nelli Rendezte: Petrik József Jászai-díjas Szeptember 5-én, csütörtökön, este fél 9 órakor DUNAJEVSZKIJ: Szabad szél Nagyoperett 3 felvonásban A Békéscsabai Jókai Színház vendégelőadása Rendezte: Rencz Antal Díszlet, jelmez: Gyarmathy Ágnes Munkáesy-díjas Tánctervező: Felkai Eszter Vezényel: Holfert Jánosi Szereplők : anyja — Stella — — — Klementin. Stella Márkó — — Filip — — — Foma — — — Gál Cézár, színész Diabolo Pepita — — — Monna — — — — Berta — — — — — Súgó — — — — — George Stan — — — Miki — — — — — Paulette márkinő — — Chesterfield — — — Kocsmáros — — — — Félszemű — — — — Rendőrfőnök — — — Kofa — — — — — Eláru&ítónő — — — 'Páll Olga Morvay Pálma Géczi József Jancsik Ferenc Hodu József Gálffi László Jászai-díjas Szegedi Dóra űh. Veitz Éva Horváth Margit Gyurcsek Sándor Széplaki Endre Dallos József Pálfi Margit Csisizár Nándor Farkas Tamás Mészáros Mihály Kalapos László Kim Borbála Kovács Edit Közreműködik a Jókai Színház zenekara, balettkara
