Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 10., szombat POLITIKAI INTÉZMÉNYEINK (XII/5.) A tanácsok Lesz-e elég energiánk? a nieiwjiöq kérdez — válaszol Czipper Gyula irpari miniszterhelyettes Szívesen felednénk az idei zord telet, — csakhogy aligha tehetjük. Az energiakorlátozások sok helyütt a termelés csökkentéséhez, átmeneti szüneteltetéséhez vezettek, miattuk is kevesebb az export; a lakosság szénellátása is akadozott. Figyelmeztető jelek ezek a jövőre nézve. Akkor is, ha ilyen hosszan hideg tél húsz esztendeje nem volt, akkor is, ha remélhetőleg hasonló ismét nem lesz egyhamar. Vajon most, az év felén immár túl, hogyan látja a szakember a tanulságokat? Csökkenthetők-e a veszteségek, az energiaellátás feszültségei? S a küszöbön álló hetedik ötéves terv időszakában, amikor a gazdaság várható pezsdülése, a lakosság igényeinek szükségszerű növekedése több energia felhasználását feltételezi, lesz-e mindenre fedezet? Ilyen és hasonló kérdésekről érdeklődtünk Czipper Gyula ipari miniszterhelyettestől. A tanácsok területileg, és egy területi szinten egyaránt tagolt szervezetek. Amikor „tanácsokról” beszélünk, bele kell értenünk a helyi — a községi, 'nagyközségi, városi, fővárosi, kerületi — és a területi — a fővárosi és megyei — tanácsokat. Éspedig a tanácstestületeket, a tanácsi bizottságokat, a végrehajtó bizottságokat, a tisztségviselőket, valamint a szakigazgatási szerveket is. Ha viszont csupán „tanácsot” említünk, kizárólag a tanácstestületre, vagy egy konkrét tanácsi szervezetre gondolunk. A tanácsokkal kapcsolatba kerülő ügyes-bajos dolgaikat intéző állampolgárok szóhasználatában ezek a fogalmak természetesen nem mindig ilyen tartalommal jelennek meg, hanem a tanácshoz fordulnak kérelemmel, a tanácstól kérnek felvilágosítást. Miután közvetlenül valamelyik tanácsi dolgozóval érintkeznek legtöbbször, nem is kutatják, hogy ügyeiket a tanácsi apparátus melyik szervezeti egysége, szakigazgatási szerve intézi, A köztudatban a „szakigazgatási szerv” kifejezés nem is igen honosodott meg, inkább az ezzel lényegében azonos tartalmú „osztály” megjelölés az ismertebb, de méginkább a gyámhatóság, építésügyi hatóság, a lakásügy, ügyfél- szolgálat elnevezés használatos. Nézzük meg, valójában hogyan épül fel a magyar tanácsrendszer: mi a viszony az egyes tanácdszin- tek és a különböző tanácsi szervek között? Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra. hogy különbség van a települések köz- igazgatási jogállása és a településeken működő tanácsi szervezet jogi helyzete között. A településeknek három csoportja különböztethető meg. Vannak: községek, (számuk: 2955), városok (számuk: 108), és végül a főváros. A városok egyik alcsoportját képezi az öt megyei város: Győr, Debrecen, Miskolc. Pécs, Szeged. A városok számából következik a városi tanácsok nagyságrendje, azzal, hogy a 108 városi tanács közül 5 a városi tanácsokhoz képest többletjogosítványokkal rendelkező megyei városi tanács. A községi településeken 1377 községi tanács működik. A községi tanácsoknak a tanácstörvény értelmében több fajtája van: — önálló községi, vagy nagyközségi tanács, amikor a tanács egy települést fog át, számuk összesen: 674; — a közös községi, vagy nagyközségi tanácsi, amikor a tanácshoz több település tartozik, ilyen tanácsból 703 van; — a választások után a közös községi tanácsok nem székhely társközségeiben (1578 településen) pedig még elöljáróságok is működnek, mint a közös tanács és az adott település szervei; — a 325 önálló nagyközségi és nagyközségi közös tanács között sajátos helyzetben van 34 városi jogú nagyközségi tanács, mert jogállásuk mindenben megegyezik a városokéval, csupán az a különbség, hogy az a település, ahol működnek, még nem város. Említést kell még tenni a tanácsok városkörnyéki beosztásáról. A járások 1984. január 1-i megszűnésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 139 települést jelölt ki városkörnyék székhelyeként. Ebből 105 városkörnyék központja város, harmincnégyé pedig olyan település, ahol városi jogú nagyközségi tanács dolgozik. E központi szerepkörű településekhez sorolták be a községi tanácsokat, amelyek együttesen alkotják a városkörnyéki rendszert. A városkörnyék székhelye, és a hozzájuk tartozó községi tanácsok nem jelentenek állami területbeosztási szintet Csupán a községi tanácsok irányítása, és a különböző szervezetek (például bíróságok, ügyészségek, rendőrség. OTP) illetékességi területének körülhatárolása szempontjából van szerepük. Minden tanácsnál, legyen az községi, kerületi. vagy megyei, a szervezet élén a tanácstagokból álló testület: a tanács áll. A tanácstagokat — a megyei tanácstagok kivételével — az állampolgárok közvetlenül választják. A megyei, tanácstagokat a községi és városi tanácstestületek, többségükben saját tagjaik közül választják és delegálják. tehát ők közvetett választással kerülnek a megyei tanácsba. A tanácstestület fő szerepe abban jut kifejezésre, hogy alá van rendelve mindegyik tanácsi szerv. Döntései a legfontosabb kérdéseket érintik. így a testület határoz a terület- és településfejlesztés irányairól; létrehozza a lakosság ellátását szolgáló intézményeket (óvodát, iskolát, egészségügyi hálózatot), figyelemmel kíséri és koordinálja a területén működő nem tanácsi szervek beruházási, szolgáltató a különböző lakossági igényeket kielégítő tevékenységét; szabályozza a helyi életviszonyokat. Rendeletéi illetékességi területén mindenkire kötelezőek. A különböző szintű tanácstestületek önállóak, nincsenek egymással alárendeltségi viszonyban. A községi tanácsnak nem felettese a városi tanács, mindkettőre érvényes viszont, hogy a megyét érintő tevékenységük fő irányát a megyei tanács határozza meg. A tanácstestület tagjaiból választja meg a végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság feladata a jogszabályok és az ágazati célkitűzések érvényesítése, az országos és helyi érdekek egybehangolása, a tanács üléseinek előkészítése és rendelkezései végrehajtásának szervezése, a szakigazgatási szervezet irányítása, a tanácsi vállalatok felügyelete, az intézmények irányítása. A végrehajtó bizottság az egyetlen olyan tanácsi szerv, amelyik kettős — a tanácstestület és a felsőbb fokú végrehajtó bizottság — alárendeltségében van. Fontos szabály azonban, hogy a községi tanácsi vb-k nem a városi végrehajtó bizottságokkal, hanem ugyanúgy, mint a városok, a megyei tanács vb-vel vannak irányítási viszonyban. A tanács a tisztségviselők közül az elnököt és a tanács elnökhelyetteseit megbízatása idejére, tehát öt évre tagjai közül választja, míg a végrehajtó bizottság titkárát határozatlan időre kinevezi. A tisztségviselők kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra a kevésbé ismert tényre, hogy az elnök- helyettesek — bár egyik feladatuk adott esetben az elnök helyettesítése — nem az elnök helyettesei, hanem a tanácstestület elnökhelyettesei, vagyis a tanács önálló tisztségviselői. A tanácsi bizottságok tanácstagokból és nem tanácstag szakemberekből állnak. A bizottságokat a tanácstestület hozza létre. Funkciójuk a tanács irányító és ellenőrző munkájának segítése. Javaslattevő, véleményező, előkészítő, összehangoló szervek, amelyek testületikéit működnek. <A szakigazgatási szervek a tanácsok hivatali apparátusát alkotják. Feladatuk az igazgatási munka folyamatos operatív vitele. Intézik az állampolgárok ügyeit, irányítják az intézményeket, ellenőrzéseket végeznek. A szakigazgatási szervek a végrehajtó bizottságnak vannak alárendelve. Dr. Bálint Tibor — Most. túl az év (elén. mennyire látszik megbízhatónak az idei energiaellátás? — A hideg idő okozta többletfelhasználás félmillió tonna kőolajjal egyenértékű. Ugyanakkor az energiakorlátozás okozta termeléskiesés, az elmaradt export pótlásához jelenleg is több energia szükséges. Hogy az idén mégse legyenek gondjaink. e többletfogyasztás jelentős részét jobb energiagazdálkodással. takarékossággal kell ellensúlyoznunk. A várható fölhasználás összegében azonban így is nagyobb lesz. ezért pótlólagos forrásokról kell gondoskodnunk. Készleteink a télen meglehetősen leapadtak, azokat is folyamatosan fel kell tölteni, hogy legyenek tartalékaink. Ehhez, ahol csak lehet, több energiahordozót kell termelnünk, ám többet kell importálnunk is. így például a lakosságnak több brikettet, szenet hozunk be; bővítjük a föld alatti gáztároló kapacitást, így a télre több földgázt leszünk képesek tartalékolni, és így tovább. Számításaink szerint, a tervezettnél egy százalékkal lesz nagyobb a fogyasztás az idén. Ez kemény feladat elé állítja az egész gazdaságot, főként az ipart. Természetesen nem kell mindenáron pótolni az energiakcrlátozás okozta termeléskiesést. hanem csak akkor, ha az illető termék gazdaságosan előállítható. exportálható. Ugyanakkor, kiváltképp az energiaigényes ágazatokban úgy kellene a termelést növelni. hogy az energiafogyasztás eközben egyáltalán ne nőjön, azaz a fajlagos felhasználás csökkenjen. Az első fél év eredményei nem a legjobbak. Ezért választottunk ki nyolcvannégy vállalatot — amelyek egyben a legnagyobb energiafogyasztók —. és meghatároztuk, mennyi energiát vehetnek igénybe a tervek teljesítéséMielőtt címünk olvastán bárki felsóhajtana. miszerint: „tudjuk, tudjuk, örökzöld téma", avagy „lerúgott csont’’ a kereskedelmünk, igyekszem előrebocsátani, hogy ezúttal csupán élelmiszer-kereskedelmünkről lesz szó. és arról is a pult másik oldaláról nézve. Arról a másik oldaláról, ahol nem a vásárló várakozik sokszor és nem is alaptalanul bosszankodva. hanem ahol az eladó dolgozik, sokszor és garantáltan igen nehéz fizikai munkát végezve. s úgy szintén anyagilag — nagyon gyakran — ráfizetésnek kitéve. Ilyen szempontból — valljuk be — kevés hasznos,, netán haszontalan szakmai megbeszéléstől e'tekinve, bizony ritkán helyezzük nagyító alá kereskedelmünket. És igencsak helytelenül. Ha ugyanis vennénk a fáradtságot. s a jelenlegi gyakorlattal ellentétben több pillantást vetnénk a pult túlsó, számunkra, vevők számára hez. Ennél többet csak jelentős felárért kaphatnak. Ezenkívül több mint kétszáz vállalattal állapodtunk meg a helyszíni vizsgálatok után. éves energiafelhasználásuk mérséklésében. Az energiagazdálkodás racionalizálásának további lehetőségeit mindenhol kutatni kell. Főként az abszolút megtakarítást eredményező módszerek, eljárások, beruházások élveznek előnyt. A termelés többletét viszonylag egyre kevesebb energiával kell előállítani. Ez a követelmény nemcsak energetikai szempontból fontos. Hiszen a korszerűbb eljárás mindig kevesebb energiafelhasználást feltételez, amiből következik : nemcsak az energiatechnológiai ésszerűsítéseknek, a mikroelektronika. az automatizálás energetikai felhasználásának tulajdonítunk nagyobb jelentőséget, hanem más, látszólag az energetikán kívüli folyamatoknak is. A kohászat, a nehézvegyipar, az építőanyag- termelés korszerűsítése egyben energiamegtakarítást is jelent. Tehát a termelés szerkezetének célszerű átalakítása. magasabb fokon feldolgozott termékek gyártása viszonylag kevesebb energiát kíván, mint például az alapanyaggyártás. — Mindamellett mégis évről évre több energiára lesz szükségünk. Milyen mértékben tudjuk importból, illetve hazai forrásokból fedezni ezt az igényt? — A hetedik ötéves terv időszakában az energiafogyasztás évi egy százalékos növekedésével számolunk, ezen belül a villamosenergiatermelés három százalékkal lesz nagyobb. Az import reálisan csak földgázból növelhető valamelyest. E számok nem tűnnek nagynak a tervidőszak végéig, mégis 11 százaléknyi hazai termelés- növeléssel kell számolnunk. Kőolajból, földgázból a termelés várhatóan nem növelhető. Legfőképp a Paksi olykor ellenséges oldalára, bizony érdekes, netán szabályosan izgalmas tényezők egész seregére bukkanhatnánk. Hogy ez így igaz. arról a minap egy belső ellenőrrel történt véletlen beszélgetés kapcsán győződtem meg. Az illető őszintén elmondta: ő bizony sohasem tartozott és nem is fog a „szőrös szívű” ellenőrök közé tartozni. Minél inkább belelát ugyanis a kereskedelmi dolgozók munkájába, annál jobban megérti őket, beleértve a megértésbe az általuk elkövetett, és a vevők által sérelmezett apróbb hibákat is. Két alapvető tényből kell kiindulnunk — hangoztatta nyomatákkal belső ellenőrünk. — Az egyik az. hogy a kereskedők keresete aránytalanul — nevetségesen vagy felháborítóan, nézőpont kérdése. de — alacsony. A másik. ami szintén tagadhatatlan. az pedig az. hogy , az áru romlandó, törékeny és tárolás esetén súlyában apad és így tovább és így tovább. Atomerőmű két újabb blokk jának belépése jelent lényeges többletenergia-forrást, ez 1990-ig fedezi az igényeket. — Es a továbbiakban? — A villamosenergia-im- portot. amely ma egyharma- da a teljes fogyasztásnak, előre várhatóan nem növeljük. Igényeinket alapvetően új hazai erőművek építésével szándékozunk kielégíteni. A villamosenergia-fo- gyasztás, ha ahogy tervezzük. évente 3 százalékkal nő. akkor az 1990-es évek elején kell az első új erőművi blokknak belépnie. Sok változatot dolgoztunk ki és vizsgáltunk meg. Ezek alapján ma az atomerőmű további bővítése az optimális megoldás. Emellett vizsgáljuk széntüzelésű erőművek létesítésének lehetőségét, így elsősorban új lignitbázisú hőerőmű létrehozását. — E tervek a jelenleginél kisebb mértékű villamos- energia-fogyasztást, -növekedést feltételeznék. Mi történik. ha mégis gyorsabban nő az igény? — Az energiagazdálkodás racionalizálásának kormány- programja a jövőben lényegesen nagyobb előnyben részesíti a villamosenergia-ta- karékosságot ; a pályázati rendszert ennek megfelelően módosítottuk. A villamos- energia-igény mértékére a fogyasztás hatásfoka, az ipari termelés szerkezete, és a lakossági fagyasztás van hatással. Ezeken belül is sokféle eszközzel kívánjuk ösztönözni az áramtakarékosságot.. főként a viszonylag sok villamos energiát felhasználó ágazatokban. A lakossági fogyasztás mértéke nálunk ma 20—30 százalékkal alacsonyabb, mint Csehszlovákiában és az NDK-ban, és csak fele-harmada az iparilag fejlett országokénak. Ebből következően nálunk e területen dinamikusabb növekedés várható, ám ezit — nem a lakosság rovására — lehet mérsékelni. Korszerű, jó hatásfokú, kis fogyasztáMármost — hangzik tovább az ebből fakadó fejtegetés — nyilvánvaló, hogy az eladó számára két út létezik: vagy sajátmagát csapja be — vagy a vevőt. Ilyen szempontból mi sem látszik természetesebbnek, mint az. hogy az illető önmagának nem ellensége, így aztán az esetek túlnyomó többségében néhány deka hússal. 1—2 milliliter itallal, stb.. stb. mi, vagyis a vevők rövidülünk meg, még akkor is, ha ez ellen jogosan tiltakozunk. Olyan kérdőjele e.z kereskedelmünknek. amelyet megnyugtatóan megválaszolni szinte lehetetlen. Tévedés ne essék: nem a nagy csalásokra és becsapásokra kívánunk igent mondani, sokkal inkább rávilágítani egy nagyon-nagyon ellentmondásos. jelen helyzetünkben szinte megoldhatatlannak tűnő kérdésre. Arra nevezetesen, hogy aDróbb kurtításokra, szaknyelven „súly- csonkításra” szinte szabályszerűen rákényszerül még a sú villamos készülékek elterjesztésére. és a villamos energia helyettesítésének ösztönzésére lesz szükség. — Az elmúlt években a villamos energia mellett a gázfogyasztás nőtt dinamikusan a lakosság körében. Folytatódhat-e ez a tendencia? —. Ma mintegy hatszázezer háztartásban van gáz. E szám további gyarapítására elsősorban az erőművi földgáz helyettesítése révén kerülhet sor, mivel földgázforrásaink a Jamburgi gázvezeték üzembe helyezéséig számottevően nem bővíhetők. így a tervek szerint mintegy száznyolvan-kétszázezer új háztartást kapcsolhatnak a hálózatba, főként a gázzal már ellátott településeden, — A szénbányászat termelése néhány éve csökken, miközben a bányászok erejükön felül teljesítenek, sir kan évi 50—60 túlmüszakot is vállalva. Várható-e változás ezen a területen? — A szénbányászat, nem lebecsülve az emberi erőfeszítéseket. csak akkor tud feladatának megfelelni. ha gazdálkodási feltételei stabilizálódnak. A minisztertanács néhány hónapja megvitatta a szénbányászat helyzetét. és intézkedéseket hozott. Egyebek között a bányavállalatok terven felül 700 millió forintot költhetnek gépesítésre, a technikai eszközök fejlesztésére, a bányabeli körülmények javítására Emellett viszont meg kell oldani a bányászok utánpótlását s mérsékelni kell a létszámcsökkentés ütemét. Ennek érdekében a kormány már most emelte a szénüzemi dolgozók jövedelmezési lehetőségeit. Mindezek segítséget adnak a szénbányászatnak. de feladataik teljesítése így sem könnyű, s a továbbiakban is számítanunk kell a bányászok kemény munkájára. Trömböczky Péter legbecsületesebb kereskedő is Ha nem teszi — ő bánja s fizetheti a különböző apadások, párolgások, s egyéb károk következményeit. Fizethetné — ha lenne neki miből. De nincs. így hét örül szegény, ha az ellenőr, vagy a legfőbb ellenőr, a vásárló nem leplezi le akkor. amikor mondjuk egy kiló hús helyett csak 97 dekát mér. Ha sikerül — fel- sóhajt, ha nem: ülhet a vádlottak padjára, szánhatja- bánhatja „bűnét”, s kalkulálhat. miből, s hogyan teremti majd meg a büntetésre valót. Mindnyájan tudjuk a választ. Igen, merjük kimondani: a korábbinál valamennyivel, többet kényszerül a kimérésre szánt áruból lefaragni. Az vessen rá követ, aki nem érti meg. Netán az. aki eme ténykedése közben tetten éri. S azután kezdődhet minden elölről...? B. Kun Tibor Kereskedelmünk kérdőjelei
