Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

4. NÉPŰJSÁG, 1985. augusztus 10., szombat Három könnyű futam Egyre népszerűbbek — Gyógyszer helyett — Reuma ellen csalánlevél — A kamillától a sáfrányos szeklicéig Érlelik az idei gyógynövényeket száj-, haj- és fogápolo. vér­igy szabályos A kocsmában vidáman röpködtek a legyek. — Inkább ők. mint a sö- röskorsók — mondta Ernő bácsi. A vendégek általában sö­röket kértek, vagyis árpa- szörpöt. itt így nevezték a kedvelt italt. Ernő bácsi fi­zetett : — Négy korsó volt. — Hatvan forint, hatvan fillér lesz. — Az nem lehet! — Már miért ne lehetne? — csodálkozott a pincér. ' — Mert ez az összeg nem osztható néggyel. — Ja. .. akkor hatvanöt forint. — így sem jön ki.. . — És ha hatvannyolc. ..? — Az jó — nyugodott be­le Ernő bácsi. Aztán kifizet­te a pénzt. A legyek még mindig vidáman röpködtek, mikor a pincér — öt forint felett kötelező! — számlát adott. Ceruzáját elegáns mozdulattal tette a felső zsebébe. maid mosolyogva közölte: — így szabályos... Kocsonya Meleg nyári este. Az utolsó vonat még nem in­dult el, várja a csatlakozást. Az utasok meg a vonatot. Szabályos pályaudvari kép. A büfé előtt áildogál néhány ember. üdítőt, szendvicset, cigarettát kérnek. Egy fér­fi és egy nő buzgón számol­gatja a pénzét, közben né­ha tanácstalanul ránéznek az elárusító leányra: — Mennyibe kerül a ko­csonya? — Tizenháromhatvan. — Sajnos, hibádzik tiz fillérrel. — Nem érdekes. adják ide! A leány megszámolja a pénzt, aztán felnéz. — Ez csak hat forint. Hosszú csend következett. aztán a férfi hirtelen han­goskodni kezdett. — Persze. tegnap még csak tiz forint volt. ma már tizenháromhatvan, hogy van — De hiszen ez mindig tizenháromhatvan volt­Újra csend lett. a sor pe­dig csak nőtt. A kínos hely­zetet az elárusítólánv unta meg hamarabb. — Tessék, itt van. vigyék! A férfi fölcsattan. — Nem tudsz számolni, asszony? Azt mondtad, hogy csak tíz fillérrel kevesebb. Ilyen kellemetlen helyzetbe hozol minket? A házaspár eltűnik az épület, sarkánál a nyári es­tében. — Jó vásár volt — sut­togja az asszony. Nagy kedvvel majszolják a hideg, hatforintos kocso­nyát. Láthatóan jól esik ne­kik. Nem csoda; ebben a nagy melegben. . . Lövések Az éjszaka olyan volt. mint máskor: csend, sötét és nyugalom. Aztán a lakó­telepen két dörrenés hallat­szott. Többen is kinéztek a hirtelen világossá vált ab­lakokból. A jólértesültek bó­lintottak — miszerint lőt­tek .. . és mindjárt kettőt! Agyunkban átvillantak a nemrég látott krimik: Der­rick. esetleg egy western- film. Természetesen Charles Bronsonnal. A tömeg lerohant az . ut­cára és körülállt egy hal­ványzöld Trabantot, ahon­nan állítólag a hangok jöt­tek. Mire a volán mögül kiszállt egy férfi, széttárta karjait és ezt mondta: — Defekt... — Az nem lehet! — vág­ták rá az emberek. Kettő egymásután! És különben is valaki kiabált, hogy: Állj, vagy lövök! A sofőr csak mosolygott és kezével rámutatott a le­eresztett gumikra. A lakó­telepiek csalódottan bandu­koltak vissza otthonukba, és azzal vigasztalódtak, hogv talán éppen a lövedékek okozták a defektet. Ez némi reménységgel töltötte el őket. Aztán lassan megvirradt... radt... A nyár nemcsak a jó­ízű pihenések. üdülések, kellemesen eltöltött sza­badságok ideje. Ilyenkor gyűjtik össze, szárítják, készítik elő a gyógynövé­nyeket is. Gömöri György- nétöl. a nemrég megnyílt Bajcsy-Zsilínszky úti dro­géria vezetőjétől affé­léi érdeklődtünk, milyen új­donságokat várnak. Kapha­tóak lesznek-e Egerben azok a növényfajták. amelyek esetleg eddig hiánycikknek számítottak? — Ellátásunk egész év­ben folyamatos, tehát úgy­nevezett idényjellegű árunk nem lesz. Körülbelül szep­tember-októberre fejező­dik be a gyűjtött növények érlelése, csomagolása, ekkor cserélődnek ki a régebbi készletek, s az újakat is egv évig forgalmazzuk majd. — Melyek a legkedvel­tebb. legkeresettebb gyógy­növények? — A köznapi kamillától kezdve a fura nevű sáfrá­nyos szeklicéig változatos skálájú a vevők igénye. A köhársvirágot C-vitamin tar­talma. az előbb említett sáfrányos szeklicét természe­tes ételszínező hatása miatt vásárolják. Korpás fejre ki­tűnő a csalánlevél, de ebből például reumaelleni fürdőt A hazai és a külföldi uta­kon gyakran találkozha­tunk zöld-sárga kamionokkal. A húszesztendős Hungaro- camiont Európában is a nagvfuvarozók között jegy­zik. Ma már nem az egyet­len magyar cég. amely kül­földre fuvarozza a hazai ter­mékeket. s onnan import­árut hoz. Am rria is a leg­nagyobb. s állja a versenyt a konkurrenciával. Amikor 1966-ban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megalapította, már eleve a nemzetközi fuvarozásra szer­ződtek. Azóta viszont so­kat változott a világ, s hol van már az a 300. jórészt korszerűtlen teherautó, amit a Tefu-tói örököltek... 1600 teherautóval — Rég bezúzták — mond­ja Pető Ernő. a Hungaro- camion üzletpolitikai osztá­lyának helyettes vezetője. — Ma már 1600 jármű­vünk járja a világot. s mindet saját erőből vásárol­tuk. Persze olyan tőkeerősek nem vagyunk, hogy ne szo­rultunk volna hitelre. de mindig pontosan törlesztet­tünk. A kocsiállományunk több mint húsz százaléka hűtőberendezésű. A többi jármű se mind hagyományos, ponyvás kamion. Egyre több a speciális, konténer- (kon­fekció) és élőállat-szállító kamion, valamint vegyi- és élelmiszerszállító tartályko­csi. A járműpark fele Rába. míg a többi Mercedes. Vol­vo és Renault. A hűtősze­relvényeink java Mercedes, nagyon kedvező az üzemel­tetése. Sajnos, a kamion­jaink öregebbek az ideális kornál, márpedig ez nem­csak a költségek miatt hát­rányos. A nemzetközi fuva­rozásnak ugyanis nagyon szigorúak a szabályai. így például hétévesnél idősebb hűtőj árművek nem is kap­nak szállítási engedélyt. Egv kívülállónak talán úgy tűnhet, hogy a Hunga­is lehet készíteni, sőt egyes teakeverékeknek is alkotó­része. Hiánycikk volt a med- veszőlőlevél, most van be­lőle elég. Ezt főleg epések isszák, jótékony hatásáról mf is értesültünk: egyszer bejött egy bácsika és azt mondta, hogv egy műtéttől menti meg, ha tiz csomag ebből készült teát ihat. A magas vérnyomásúaknak. belső vérzéspanaszokkal küszködőknek pásztortáska­füvet. vagy fagyöngyöt ajánlunk. Közismert has­hajtó a kutyabengekéreg, az influenza legjobb megelőző orvossága pedig a ginzeng- tea, vagy -likőr. Persze, nemcsak beteg­ségek elleni gyógyfüveket kínálunk, a levendulavirágot például molyirtásra hasz­nálják. a kamilla pedig ki­tűnő bőrápoló és babafürde­tőszer. Tavaly ebből elég keveset kaptunk, úgy tű­nik. az idén kielégítő lesz a választék e növényfajtá­ból is. S még néhány szót a gyógynövényekből készült teakeverékekről. Sokan nem is tudják, hogv ezek nem­csak kellemes hűsítő és üdítő italok, hanem vannak köztük arcápoló, erősítő, ét­vágygerjesztő. toroköblitő. rocamion kényelmes helyzet­ben van. hiszen a megala­kulásától máig főleg a ma­gyar külkereskedelem szol­gálatára áll. Tehát nem ma­radhat munka nélkül. Ám­bár. a tavalyi adatok azt mutatják, hogy a megbízá­sok negyven százalékát kül­földi cégektől kapták. — A magyar cégek is vá­logathatnak a fuvarozók kö­zött, s még az sem számít, hogy valutában kell fizetni­ük — mondja Pető Ernő. — Amikor egy magyar vállalat importál, tucatnyi engedélyt kell beszereznie, ám amikor külföldi fuvarozót bíz meg. akkor még a 100 ezer már­kás megbízáshoz sem kell engedély. Az európai fuva­rozók többsége pedig kis­vállalat. néhány járművel, s így fölöttébb rugalmasak. Természetesen sem a kapa­citásuk. sem a szolgáltatá­saik nem hasonlíthatók a magunkfajta mammut fuva­rozókhoz. Helytállnak a versenyben — Egyébként a Hungaro- camion meglehetősen speciá­lis helyzetben van a ma­gyar vállalatok között. Az országhatárokon túl kell boldogulnunk, hiszen példá­ul egy 4,5 ezer kilométeres közel-keleti útból mindössze 200 kilométer fut hazai tá­jakon. Szocialista nagyvál­lalatként kapitalista környe­zetben kell helytállnunk. iMég a magyar termékeket is gyakran tőkés speditőrök, vállalatok megbízásából fu­varozzuk. És természetesen sok külföldi fuvart is válla­lunk, így rendszeresen szállítunk Nyugat-Európából a Közel-Keletre. Az ottani magas fuvardíj lehetővé tette, hogy itthon évekig nem emeltük az árainkat. Ma már sajnos kevesebb a megbízás a háborúk miatt, úi fuvarozók léptek be. — Egyre több török, len­gyel és bolgár kamionnal ta­tisztitó, sőt elhízás, dohány­zás elleni szerek is. E két legutóbbi mostanában a leg­népszerűbb. Legtöbben az első tüsszen­tés után vitaminokért. Kal- mopyrinért nyúlunk, ha fáj a fejünk egyszerűen beka­lálkozunk. — Az utóbbi esz­tendőkben olyan híreket is hallani, hogv a Hungaroca- mion több piacról kiszorult a konkurrencia miatt, s ezért kényszerült idén 300 sofőrt kölcsönadni a BKV-nak. .. — Nem szorultunk ki egyetlen piacról sem. de az igaz. hogy kevesebb a fuvar, s több a vállalkozó. Húsz külföldi kirendeltségünk gondoskodik arról, hogv ne maradjunk munka nélkül. Viszont meg kell gondol­nunk. hogy mit vállalunk el. Áron alul nem fuvarozha­tunk. Kirendeltségeink ér­deme. hogy kamionjaink ritkán járnak üresen. A ha­zafelé tartó járatok 80 szá­zaléka árut hoz. Lehetősé­geink persze olykor korláto­zottak. hiszen kétoldalú ál­lamközi egyezmények szabá­lyozzák. s ezek nem min­dig liberálisak. Triesztben közös vállalatot működte­tünk a Terimpex-szel Eu- rocar néven, míg bécsi szék­hellyel leányvállalatot ala­pítottunk Peklar Transport néven. Egyetlen lehetőséget sem hagyunk ki. hogy még jobban megvessük lábunkat a szinte naponta változó pia­con. Idén a kereskedelmi szervezetünket is átszervez­tük. ígv például külön osz­tály foglalkozik a hűtő- és speciális járatokkal. hogv gyorsabban intéződjenek az ügyek. Körzeti irodák — A magyar külkereske­delmi vállalatok ma már nem egyeduralkodóak az export-import le bonyolítá­sában. hiszen egyre több vállalat kap önálló külke­reskedelmi jogot és! ez bi­zonyára az önök piaci mun­káját is megváltoztatja. — Beláttuk, hogy a régi módon már lehetetlen bol­dogulni. A külkereskedelmi cégek ugyanis a fővárosban vannak, s keveset tudnak a punk egy Qualer'mt, vagy Algopyrint. magától érthető­dön nyeljük le egymás után a nyugtátokat. Talán jobb lenne, ha ezek helyeit in­kább a gyógynövények kö­zött találná meg mindenki a számára megfelelő orvossá­got. . . megyékben tevékenykedő termelő vállalatokról, akik feladják és fogadják az árut. Számunkra is előnyösebb­nek látszott, ha közvetlen kapcsolatot építünk ki. Ugyanakkor az önálló kül­kereskedelmi jog révén a vállalatok maguk is kény­telenek foglalkozni a nem­zetközi fuvarozással, de ta­pasztalat híján nincs köny- nyű dolguk. A fontosabb köz­úti átkelőknél már régóta vannak kirendeltségeink, amelynek a forgalomszerve­zésben és a vámkezeléskor segítik a sofőrjeinket. 1984- ben viszont azt is elhatároz­tuk, hogy kiépítjük körzeti fuvarvállaló irodák hálóza­tát. Idén tavasszal nyitottuk meg Győrben az első iro­dát. Tapasztalataink kedve­zőek. További 3—4 iroda felállítását tervezzük a fon­tosabb ipari centrumokban, előreláthatólag Szegeden, Miskolcon és Pécsen. — A győri iroda csak fuvarszervezéssel foglalko­zik? —Nem. a tájékoztatás leg­alább olyan fontos feladata. A megyékből is gyakran felhívtak bennünket, érdek­lődnek. hogyan kell szabá­lyosan szállítani. Tudják, hogy mi ismerjük a külföl­di előírásokat, s ez a cso­magolásra is vonatkozik. Ha a körzeti irodáink tanácsot adnak, akkor egyúttal ajánl­ják a saját szolgáltatásain­kat. s ha nem is mindig, de gyakran fuvar is lehet a tájékoztatásból. Többnyire úgy ajánljuk magunkat, hogy próbálják meg. Ház- tól-házig fuvarozzuk az árut és gyorsan. Nálunk nincs átrakás, mint a vasúton és arra is képesek vagyunk, hogy az árut terítsük, azaz kívánság szerint több he­lyen lerakjuk. Bevezettük az expressz áruszállítást is, amely gyorsaságban csak­nem felveszi a versenyt a légi szállítással. D. L. ez! Havas András Tekintettel egymásra Magamra csukom az ajtót, nem érdekel a világ! — ]<j ne gondolta volna már valamikor életében elkeseredel- len, vagy ki ne hallotta volna valaki mástól ezt a gondo­latot. Hát pedig nem megy! Valamiféle közösségbe mindannyian beletartozunk. So. toljam? Család, munkahely, autóbusz, bolt. ahol vásáro­lunk, bölcsőde, iskola, egyetem, lakóház, utca. falu. öre­gek napközije, szociális otthon, kórház. Ki-ki hozzátehe­ti, ami még az eszébe jut. Ügy nem lehet élni. hogy az ember — bármelyik kö­zösségben is — ne legyen tekintettel a másikra. Talán a családiban adódik a legtöbb ütközési felület, pedig az emberek többsége úgy véli (és remélhetőleg így is van), hogy családtagjait szereti a világon a leg­jobban. Néha a túlzott szeretet okoz tapintatlanságot. Akit szeretek, az minden idejét velem töltse — hányán gondolkodnak így! Pedig az igazi szeretet a szabadságot is megengedi a másiknak és nem rabságot jelent. (Nem a hűtlenséget, a csavargást, a másik kárára való naplo­pást értem.) Sokszor kamasz gyerekeinken vesszük észre, hogy ter­hes számukra állandó beleszólásunk minden percükbe Tekintettel lenni egymásra azt is jelenti, hogy beoszt­juk. ki mikor tartózkodik a fürdőszobában: hogy nem üvöltetjük a magnót, rádiót, amikor a másikat az nem érdekli; hogy ha kész az ebéd, akikor nem váratjuk fél órát a háziasszonyt; ha a házastársam este hamarabb akar elaludni, mint én. akkor sötétítőt borítok az olva­sólámpámra. És így tovább, és így tovább. ... De ugyanez a helyzet a szélesebb köbben is. Az isko­lában nem piszkálom a másikat, ha én unatkozom, ót viszont érdekli, amit a tanár mond; a munkahelyemen nem traktálok senkit olyan történeteimmel, amelyek va­lószínűleg őt nem érdeklik; az üzletben nem furakszom a másik elé és a nagy ABC pénztáránál nem akkor kez­dem keresni a táskámban az erszényt, amikor a hátam mögött már húszán várnak arra, hogy sorra kerüljenek. Szinte végtelen lehetne a példák sora. Folytatni felesleges (tegye meg ki-ki önvizsgálatot tart­va. ha úgy akarja), de figyelmeztetni rá talán nem hiá­bavaló. Emberi társadalomiban élünk, s ha egymással csak egy kicsit figyelmesebben éljük az életünket, akkor ma­gunknak is, környezetünknek is könnyebb, jobb. kelle­mesebb lesz. — sm — KIS ORSZÁG MAMMUTVALLALATA Húszéves a Hungarocamion

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents