Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-09 / 186. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 9., péntek 3. POLITIKAI INTÉZMÉNYEINK (XII/4.) Az államigazgatás központi szerve E megjelölés lényegében (kétféle központi szervet takar: a minisztériumokat, és az országos hatáskörű szerveket. Mindkét szervfajtára érvényes, hogy — szemben a minisztertanács valameny- nyi államigazgatási területre kiterjedő általános jogkörével — ezek különös hatáskörű központi szervek, amennyiben az államigazgatásnak csupán . egy meghatározott ágát irányítják. Közülük a minisztérium a magasabb rendű forma. A minisztériumokat az országgyűlés törvénnyel hozza létre, míg országos hatáskörű szerveket az országgyűlésnek alárendelt minisztertanács is alapíthat. A minisztériumok vezetői, vagyis a miniszterek tagjai a kormánynak, őket az országgyűlés, illetve a népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A minisztériumckra és az országos hatáskörű szervekre egyaránt érvényes, hogy főbb feladataik közé tartozik: a) a hozzájuk tartozó szakterületek központi irányítása, b) a magasabb szintű jogszabályok alapján rendeletek, utasítások kibocsátása, c) a gazdálkodó szervezetek ágazati felügyelete, az intézmények irányítása, d) a társadalmi szervezetek törvényességi felügyelete, e) a tanácsi szakigazgatási szervezet tevékenységének irányítása, f) az alájuk rendelt területi és helyi állami szervek irányítása. A minisztériumok vezetése az országos hatáskörű szervekétől eltérő megoldású. A miniszter mellett, neki alárendelten államtitkárok) és miniszterhelyettesek vesznek részt a minisztérium vezetésében. Az államtitkár kinevezése és felmentése az Elnöki Tanács, a miniszter- helyetteseké pedig a kormány hatáskörébe tartozik. A szóban forgó két szervtípus tagozódása alapjaiban azonos elveken nyugszik, a legátfogóbb belső egységek : <j főosztályok. Az országos hatáskörű szerveknek több csoportja különböztethető meg. Vannak olyanok, amelyeknek élén államtitkári rangban lévő vezető áll. Ilyen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, az Állami Egyházügyi Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal. Az országos hatáskörű szervek másik részét, például a Magyar Szabványügyi Hivatalt, az Országos Mérésügyi Hivatalt olyan hivatalvezető irányítja, akit nem nevezték ki államtitkárrá. Csoportosítási elv lehet az is, hogy az országos hatáskörű szerv a minisztertanács, vagy más szerv, például minisztérium felügyelete alatt áll-e. Ennek kapcsán utalunk a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek közti újabb különbségre, nevezetesen, hogy amíg a miniszterek egyénileg és közvetlenül az országgyűlésnek és a nép- köztársaság Elnöki Tanácsának felelősek, addig az országos hatáskörű szervek vezetői a minisztertanácsnak, illetve a felügyeletet ellátó minisztériumnak. A vázolt összefüggésből következik, hogy országos hatáskörű szerv alá lehet rendelve minisztériumnak, de a tétel fordítva nem érvényes. A miniszterek rendeleteket és utasításokat adnak ki. Ezek főleg a törvények, törvényerejű rendeletek és a minisztertanács jogszabályainak végrehajtására születnek. Módjuk van arra is, hogy az állampolgárok részére rendeletben közvetlenül állapítsanak meg jogokat és kötelezettségeket. Az országos hatáskörű szervek államtitkári rangú vezetői rendelkezést és utasítást bocsáthatnak ki. Az államtitkári rendelkezés az állampolgárokra .nézve ugyancsak megállapíthat jogokat és kötelezettségeket. A nem államtitkár országos hatáskörű szerv vezető utasítást adhat ki. Utasítása azonban, mint ahogy a miniszteri és államtitkári utasítás is, csak a tevékenységi köréhez tartozó szervezetekre tartalmazhat kötelező szabályokat. I A kormány rendeletéi, a miniszteri rendeletek és államtitkári rendelkezések a Magyar Közlönyben és a minisztérium, illetve az országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában, a tárca közlönyében jelennek meg, míg az összes felsorolt utasításfajta csak a tárca közlönyéből ismerhető meg. Dr. Bálint Tibor A csőd és a jog A szanálásról lebontásra váró ház, vagy — főleg az elmúlt másfél évtizedben — csődbe jutott vállalat jut az emberek eszébe. Csőd? Talán kicsit régimódi kifejezés. Illetve: nem szívesen mondjuk ki hivatalosan, vagy írjuk le a sajtóban egy állami vállalattal, szövetkezettel kapcsolatban. A csőd és a szanálás korántsem szinonim fogalmak. Az első a teljes tönkremenést jelenti. A szanálásnál viszont az állam egy vállalatnak, vagy egy szövetkezetnek a pénzügyeit rendezi. Meddig és hogyan? A két kérdést még ki lehetne egészíteni továbbiakkal. A válaszokat nem lehet megkerülni. A szocialista gazdálkodásban is termelhet nyereségtelenül egy vállalat. Ilyenkor a szanálástól a felszámolásig jelenlegi jogrendszerünkben sok lehetőség elképzelhető. Az elmúlt évek tapasztalata alapján nyilvánvalóvá vált: új, magas szintű jogszabállyal kell a hol tanácstalanságot, hol kapkodást szülő helyzeten változtatni. Több minisztérium jogászai dolgoznak különböző társadalmi szervek illetékeseivel, gazdasági szakemberével együttműködve, ezen a készülő jogszabályon. Az újságíró (is) hallott, erről, és felírt egy szót: csődeljárás. Nem szép szó, s lehet, nem így hívják majd a jogszabályt. Akik a készítésén fáradoznak, nagy feladatot kaptak: védeni a társadalmi tulajdont, de a vétlen dolgozót is. Sok a megválaszolatlan kérdés. Mi lesz a hitelképtelen üzemek sorsa? Az ott dolgozók mihez kezdhetnek? Hol és hogyan hasznosítják a más körülmények között még nyereséggel termelő anyagi, szellemi kapacitást? Melyik az a jogszabályban meghatározott gazdasági pont. amikor dönteni kell? Igaz, a jog csupán szabályozó szerepet tölt be. Ám, ez a „csupán” egy társadalom életében nagyon fontos tényező. Segíthet, de hátráltathat is. Mind a két esetre tudunk számos példát. Azt is tudjuk: elegünk van a nyereségtelen cégekből — végül is mi közösen tartjuk el őket —, de nem akarunk munkanélküliséget sem. Ezért várjuk az új jogszabályt, s ezért szólunk az előkészületekről. Az ősszel minden bizonnyal választ kapunk arra is: milyen lesz a „csődeljárás” Magyarországon. V. L. Télre takarmánynak ■■■ Gépek zajától hangos a határ. Az aratók szomszédságában a téli takarmánynak valót gyűjtik az állatállomány számára a közösben. A karácsondi határban a lucernát takarítják be. (Jobbra) Ahol nem égetik a szalmát: a Hatvani Lenin Termelőszövetkezetben (Lent) (Fotó: Szabó Sándor) Egy téma^- három eset Az állami építőknél Előkészületek a vállalati tanács megalakulására (Tudósitónktól:) A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál most a legfontosabb beszédtéma az 1986. január elsejével bevezetendő új irányítási forma: a vállalati tanács. Sulyok. Ernőtől, all tagú előkészítési bizottság elnökétől kérdeztük: hol tartanak a dolgozói képviselet felkészítésében? Mint elmondta, a terveknek megfelelően haladnak azoknak a jelölő bizottságoknak a szervezésével. amelyek a gazdasági egységeket képviselik majd a vállalati tanács megválasztásánál. A testületnek tizenhat fizikai és tizenöt alkalmazotti állományban dolgozó tagja lesz. Tőlük is függ, hogy az új irányítási rendszerben erősödjön a demokratizmus, szilárduljon a munkafegyelem és a felelősségvállalás, erősödjön a tulajdonosi szemlélet. Akik felelősséget éreznek — és ők vannak többen — munkahelyükért, ezeket a célokat tartják meghatározónak ahhoz, hogy a termelő- egységek megfeleljenek a követelményeknek. a vállalati önállóság növekedjék. A vezetőség nem. állítja, hogy a cégnél általában mindenki foglalkozik ezzel a kérdéssel. mert a dolgozók egy része még nem érzékeli azt a változást, amit majd egy jól működő vállalati tanács hozhat a számukra. Aki viszont igen. az úgy véli: a testületben jól érvényesülhet a közösség véleménye. Ehhez viszont a vezetőség segítséget nyújt majd. Az előkészületek során arra törekszenek. hogy a bizalmi csoportokban, vagy személyes beszélgetéseken őszintén elmondják a témával kapcsolatos véleményüket az embereknek. Uhrig László szervezési osztályvezető irányításával már javában készül a tanács szervezeti és működési szabályzata. Arra kérték a kollektívát, hogy csak olyan dolgozót jelöljenek, aki szakmailag is hozzáértő, véleményét elfogadják a dolgozótársak és a vezetők is. Akik tehát a vállalati tanácsba kerülnek. felkészült, tájékozott és bátran szóló felelős emberek legyenek. Az építők a választásokat megelőző időszakban felkészítik a bizalmiakat, rajtuk keresztül a közöisségeket „tulajdonosi mivoltuk” gyakorlására. Mika István o Az egriek, — akiknek arra visz az útjuk — gyakran találkoznak velük. Elnyúzott gyermekkocsiban, — amelyből egykor pufók, mosolygós arcú unoka, vagy dédunoka nevetett vissza — most palánta, primőr rétik, hagyma, tavalyi zöldség és savanyú káposzta kínálja magát. És segítenek a kínálatban. a vevő megnyerésében a nénik, ezek az idős asszonyok. Feketében, még a régi viseletét hordva, minden reggel a hajnali, a kora reggeli órákban vonulnak — bár sajnos, egyre kevesebben — a piac, vagy a kijelölt árusítási helyek felé. Kipakolják nem olyan nagy készletüket és szólít- gatva a közelükbe kerülte- ket. kínálják árujukat. Hogy mennyit keresnek? Nem sokat, de sok kicsiből lesz a sok, ők pedig a kevéssel is beérik. Mert egyre több a megértés az áraikat illetően. Most már a városi ember is tapasztalja, éppen a kis kertjében végzett munkáján keresztül, hogy nem kevés időbe, energiába és izgalomba kerül, amíg paprika, hagyma lesz a magból vagy paradicsom, illetve káposzta. És mégis sokszor drágának tartjuk a zöldség féleségeket. Van, amikor majdnem úgy felpakolva indulnak vissza a megviselt gyerekkocsik, ahogyan a piacra értek. Nem volt jó piac — alig pár forintot árultak. És másnap? A hajnali órákban elhasznált gyermek- kocsik indulnak útjukra. Mögöttük a sötét ruhába öltözött asszonyok, akik nap mint nap újra kezdik, nem sajnálva a fáradságot. a munkát. Mert sokszor nem is az a kis pénz a döntő, hanem a munka, a piac, a megszokás, az árusítás szenvedélye. o Idős, hajlott, hatvan feletti férfi. Hónapokon át meRövidesen újabb három mozgóboltot indít útjára a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat a kistelepülések, valamint az üdülőhelyek jobb ellátása érdekében. Jelenleg 10, autóbuszból átalakított mozgó üzlet járja az országot, közülük 8 élelmiszereket, háztartási vegyiárukat és egyéb napi cikkeket juttat el meghatározott útvonalakon és időpontokban a kistelepülésekre, egy, a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat mintaboltjaként mutatja be országszerte a kollekciókat, egy pedig élelmiszer nagynetrendszerű pontossággal érkezett a telekre kerékpárján. És ugyanolyan pontosan, meghatározott időben kerekezett vissza. A különbség az érkezés és a távozás között mindössze csak annyi, hogy visszafelé lekerül róla az ing, a munka és az azt méltányoló napfény nemcsak megköszönte, d.z sugarával meg is hálálta tevékeny szorgalmát. Eső, zúgó zápor kellett ahhoz, hogy megismerjem ennek a magányos kerékpáros embernek a sorsát. Harminc évig a maga ura. a maga gazdája volt. Kisiparos. Munkásélete során olyan ritmust, fegyelmet alakított ki magának, amelyet még csak megkérdőjelezni sem engedett senkinek. Reggel nyolctól várta a vendégeket és ha az belépett: ugrott, hogy mielőbb és minél jobban kiszolgálja. Pontosan nyitott és zárt — lett légyen a nap hétvége vagy ünnep előtti. A vendégek méltányolták ezt. A környéken neki volt a legtöbb vendége. Az idő azonban nem áll meg, nem vár. Neki is kö- zelgett a nyugdíjaskor, ezért olyan munkahely után kellett néznie harminc év után, ahol nemcsak többet várhat, hanem kaphat is ha le kell tenni a szerszámot. Feladta függetlenségét. — amire addig nem tudták rávenni — betanított munkás lett az egyik üzemben. Nem volt sok szerencséje. ö ugyanis komolyan vette azt, ami eddig is meghatározója volt az életének. Azt, hogy az ember csak akkor várhat valamit, ha ő is adott és csak annyit, amiért megdolgozott. ö az üzemben is meg akart dolgozni a béréért, a pénzéért. Nyüzsgőit, mozgott, nem elhúzódni, félreállni, hanem tenni és tenni akart. Aztán jöttek a megjegyzések: Mi van öreg? Bizalmi,, művezető, netán párttitkár akar lenni? Csak nem pályázza meg a vezé- ri széket? No, nézd, miből lesz a cserebogár? A végén kereskedelmi funkciót tölt be. Az ország néhány területének kivételével ilyen módon a legtöbb megyében sokat javult a lakosság ellátása. helyenként megoldódott a napicikk-kereskede- lem gondja is. Az autóbuszokat a BSZV alakítja át üzletté, üzemelteti, a partner kereskedelmi vállalatok az áruról gondoskodnak. Eddig hat kereskedelmi vállalattal kötöttek szerződést, s a tapasztalatok azt mutatják. hogy sem a vállalkozók, sem pedig a vevők nem fizettek rá a módszerre. Az élelmiszer-mozgóboltok évenmég Figaróból „kiváló” lesz — és ehhez hasonló szövegelések jutottak a füléhez. Nem folytatom. Szó szerint „beledilizett", belebetegedett a cukkolásba és abba. hogy nem úgy dolgozhat, ahogy szeretne, ahogy megszokta. Gyomorfekély — idegalapon: ez volt a diagnózis. Amikor eljött a nyugdíj ideje, otthagyta a lakhelyét és az üzemet, beköltözött a megyeszékhelyre, naponta műveli kis kertecské- jét és családjával igyütt mintha éveket fiatalodtak volna. Pedig ma sem dolgozik keveset. .. o Nézem a fiatal nőt, amint a telefonfülkét takarítja. Nem tudom, hogy mennyi az egy fülke kitakarítására adott idő, és azt sem sejtem, mennyit kap érte. Nem is ez az érdekes nekem. és ahogy elnézem, talán neki sem. Hihetetlen precizitással mossa le valamilyen vegyszeres vízzel a fülke ajtaját, az oldalait, a belső falakat. Többször visszanyúl tisztogató eszközével, hogy egy-egy pontot, foltot eltüntessen. Minden mozdulatán látszik: komolyan veszi, fontosnak tartja — és szereti amit csinál. Amikor végez, bepakolja a munkaeszközeit egy nylonszatyorba és a sárga műanyag vödörbe. És amikor elindul. kétszer-háromszor is visszanéz és elégedetten konstatálja munkájának nyomát. Teljes joggal! ★ Egy téma, három eset. És ez az egy téma három esete ismételten arról győzött meg, hogy a munkát nemcsak mímelni, kényszerűségből elvégezni, hanem szeretni is lehet. Papp János te 2—4 millió forint értékű árut értékesítenek, a ruházati ‘mozgó bemutatóterem révén pedig átlagosan évi 250 millió forintos megrendeléshez jut a FER. A kistelepülések és az üdülőhelyek mellett egy mozgó élelmiszerüzlet Budapesten közlekedik. s többnyire ott árusít. ahol hosszabb-rövidebb időre tatarozás, leltározás, felújítás miatt bezár a környéket ellátó üzlet. A rövidesen útjára induló három új mozgóbolt közül az élelmiszerekkel megrakott autóbusz a nyugat-dunántúli megyéket fogja járni. a második ruházati cikkeket kínál országszerte, a harmadik pedig — a tervek szerint szintén az ország valamennyi megyéjében — a tanévkezdéskor a PIÉRT cikkeit árusítja majd. Bővül a mozgóbolthálózat
