Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 9., péntek ARAB CSONKACSÚCS J váratlan felszólalása Szerdán H. Hasszán ki­rály megnyitottnak nyilvání­totta az Arab Liga öt tag­állam bojkottálta rendkívüli csúcsértekezletét. A casa- blancai konferencia megnyi­tó ünnepségét a késő esti órákig halogatták, abban a reményben, hogy át tudják majd hidalni a napirend kö­rül keletkezett ellentéteket. Ha ez így lett volna, esetleg Líbia — miután küldöttei Casablancában várakoztak Moamer el-Kadhafi vezető döntésére .— legalább jelké­pesen részt Vesz az üléssn. Így azonban a helye üresen maradt. Ez azt jelentette, ötre emelekedett a távol­levők száma (Szíria. Líbia, a Jemeni NDK. Algéria. Liba­non), és hat tagállam vélte tanácsosnak — közöttük Szaúd-Arábia és Irak — hogy ne csúcsszinten kép­viseltesse magát. Beszédében Hasszán saj­nálkozott amiatt, hogy az Arab Liga kulcshatalmai nem küldtek megbízottat Ca­sablancába. és kijelentette: akik viszont jelen vannak, ne a nézeteltérésekre össz­pontosítsanak. — Ez az ülés — mondotta — nem fog ösz- szeomlani. Közös nevezőnk ama arab méltóság, aminek kifejező ereje most a meg­szállt területek és a palesz­tinok ügye. — A szólamokat udvarias taps fogadta, az­után Sadli Klibi. az Arab Liga főtitkára emelkedett szólásra, ö is egyesült front kiépítésére buzdított, és en­nek akadályait a követke­zőkben jelölte meg: a pa­lesztin kérdés megközelítése, a libanoni helyzet. Irán és Irak konfliktusának megíté­lése. az észak-afrikai (Mag- reb-) országok érdekellen­tétei. és a Camp David-i fcü" lönpaktum miatt kirekesztett Egyiptom visszafogadásáról folyó vita. Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítása Szerve­zet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke szólt ezután a résztvevőkhöz. Arafatot vá­ratlanul engedték az emel­vényre. mivel beszédéről korábban nem volt szó. A palesztin vezető a Libanon­ban levő menekülttáborok lakóival szemben tanúsított atrocitásokat vetette azok szemére, akiket felelőseknek tart érte. és maga is egysé­get kért a Liga országaitól. Casablancában csütörtö­kön bejelentették, hogy a résztvevők közül nyolctagú bizottság alakult. A testület a nap folyamán a határo­zattervezet szövegezésével foglalkozott. A javaslat a cscnkacsúcs plénuma elé ke­rül. A reggeli zárt ülés anya­gából Husszein jordániai ki­rály felszólalásának kivona­tát hozták nyilvánosságra az ammani lapok. Az uralkodó a február 11-én Jasszer Ara- fattal. a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vezérével kötött politikai egvüttmű- dési megállapodást védel­mezte. Ez a megállapodás tartotta távol Szíriát és Lí­biát a marokkói király ál­tal szervezett találkozótól. Husszein szerint az em­lített megállapodás valójá­ban az 1982-ben tartott fezi csúcsértekezlet határozatain alapul. Ami az amerikaiak szerepét illeti. Husszein ki­jelentette: .,Az igazi csata­tér az Egyesült Államok po­litikai porondja”. Washing­ton a j ordán—PFSZ meg­állapodásból kezdte megér­teni — vélte Husszein — a fezi határozatok pozitív voltát. Egyiptomi villámlátogatá­sáról csütörtökön Izraelbe utazott John Whitehead kül- ügyminiszterhelyettes. Arról kell tájékoztatnia kormá­nyát. hogy megrendezhetik-e ezen a nyáron Ammanban az Egyesült Államok, és a jordániai félhez kötött. Pa­lesztin megbízottak egyezke­dését. Husszein — valószínű­leg Arafat tudtával — hét palesztin személyiségből álló delegációt állított össze. A jeruzsárelmi rádió csütörtö­kön azt a hírt közölte, hogy a hét személy közül Izrael csak kettőnek a részvételét fogadná el. Az eseményekhez hozzá­tartozik. hogy szerdán őri­zetbe vették Halil AH Halil Abu Ziad jeruzsálemi pa­lesztin politikust és kiutasí­tási végzést adtak át neki. Évek óta először fordul elő. hogy Izrael élvonalbeli pa­lesztin politikust deportál. NICARAGUA Elrabol! békeharcosok A nicaraguai kormány szerdán jegyzékben szólítot­ta fei a szomszédos Costa- Ricát: tegyen sürgős intéz­kedéseket a San Juan ha­tárfolyón szerdán foglyul ej­tett amerikai keresztény békeharcosok és az őket kí­sérő újságírók mielőbbi ki­szabadítása érdekében. Luis Amberto Monge Cos- ta-Rica-i államfő válaszul bejelentette, hogy kormánya minden tőle telhetőt meg­tesz a „békehajó” tagjai tar­tózkodási helyének felderí­tése és az aktivisták kisza- badítása érdekében. Közlése szerint átfésülik a határ menti területet, ahol a táma­dás történt. A „Béke tanúi" elnevezé­sű amerikai keresztény bé- kemozgálom 29 tagja és 18 újságíró — háromfős ni­caraguai személyzet kísére­tében — kétnapos hajóútra indult a nicaraguai—Costa- Rica-i határ közelében, til­takozásukat fejezve ki ekép- pen a nicaraguai ellenforra­dalmár szervezeteknek nyúj­tott amerikai támogatás mi­att. Szerdán azonban fegy­veresek tűz alá vették a hajót és a fedélzeten tar­tózkodókat ismeretlen hely­re vitték. A nicaraguai külügymi­nisztériumnak az akcióval kapcsolatban nyilvánosság­ra hozott közleménye sze­rint az ARDE ellenforradal­mi szervezet fegyveresei haj­tották végre a támadást. A „GREENPEACE” VÉLEMÉNYE Az atomfegyvermentes övezetről A „Greenpeace” elnevezé­sű nemzetközi leszerelési és atomfegyver-ellenes mozga­lom véleménye szerint nem lesz hatásos az a szerződés, amelyben tizenhárom dél- csendes-óceáni ország atom­fegyvermentes övezetté nyil­vánította a térséget. A szervezet szóvivője a szerdán elfogadott szerződés hiányosságának minősítette, 'hogy az nem tiltja meg az aláíró országoknak, hogy ki­kötőikben atomfegyverrel fel­szerelt felszíni hadihajókat és tengeralattjárókat fogad­janak. Nem tiltja meg a szerződés azt sem, hogy a térségben, a nyílt óceánon nukleáris fegyverrel felsze­relt hajók haladjanak ke­resztül. iA szerződés értelmében az aláíró országok nem sze­reznek be, nem használnak atomfegyvert és nem hajta­nak végre a Csendes-óceán déli részén nukleáris fegy­verrel kísérleteket. A nemzetközi mozgalom szóvivője szerint ezek a vál­lalások, mivel csak a szárazföldi állomásoztatás- ra vonatkoznak, nem csök­kentik egy atomháború ve­szélyét. Vanuatu, a dél-csendes- óceáni fórumon részt vevő egyik ország már bejelen­tette: csupán „részlegesnek" tekinti a szerződést, $ ezért nem írja alá azt. Eddig hét ország — köz­tük Ausztrália és Üj-Zéland — írta alá a Cook-szigetek közigazgatási székhelyén el­fogadott szerződést. ★ Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök le­vélben kérte Laurent Fabius kormányfőt: indítsanak szi­gorú vizsgálatot annak ki­derítésére, volt-e köze Fran­ciaországnak a „Greenpeace” nemzetközi leszerelési és atomfegyver-ellenes szer­vezet egyik hajójának fel­robbantásához — közölték csütörtökön párizsi 'kormány­források. A Rainbow Warrior nevű hajót július 10-én robban­tották fel az új-zélandi Auckland kikötőben. A me­rénylet következtében éle­tét vesztette egy portugál fotóriporter. A vizsgálat el­rendelésére azok a sajtóér­tesülések adtak okot, ame­lyek szerint a Rainbow Warrior elleni merénylet a francia titkosszolgálat ak­ciója volt. A nemzetközi szervezet hajója ugyanis egy „békeflotillát” vezetett vol­na a dél-csendes-óceáni Mururoa korallzátonyhoz, ahol Franciaország soroza­tosan hajt végre kísérleti atomrobbantásokat. Fabius kormányfő vála­szul közölte: a francia ha­tóságok minden segítséget megadnak új-zélandi kollé­gáiknak a merénylet tette­seinek kézrekerítésére. Aucklandban néhány he­te letartóztattak egy svájci házaspárt azzal a váddal, hogy ők robbantották fel a „Greenpeace” hajóját. MAGYARORSZÁGRÓL SZÁRMÁZNÁK ...? Spanyolok és a cigányok Az átlagspanyol, jelen eset­ben egy kisebb szolgáltató vállalat tulajdonosa — aki nem olvas antropológia és történelmi igényű tanulmá­nyokat — úgy tudja, hogy a cigányok magyar szárma­zásúak. Kíváncsian teszi fel a kérdést: hogyan látjuk, mi­ért jöttek a cigányok Magyar- országról Spanyolországba? Hitetlenkedve fogadja azt a választ, hogy ez egyálta­lán nincs így. Egyvalamiben azért sikerült egyetérteni : a cigánykérdés — a kormá­nyok erőfeszítései ellenére — még mindig megoldásra váró feladat mindkét or­szágban. S ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a hazánkról Spanyolor­szágban megjelenő kevés hír között kiemelt helyen sze­repelt a nemrég megalakult cigánytanács ismertetése. Spanyolországban mintegy ötszáz évvel ezelőtt jelen­tek meg a cigányok. Az el­ső bevándorlási hullámot 1425-ben V. Alfonz, aragóniai (és szicíliai) király kiváltság- levele indította el. Az év­századok során azonban hely­zetük alapvetően megválto­zott. A státusukat rendező ediktum feledésbe merült, s a cigányság a tár­sadalom perifériájára szo­rult népcsoporttá vált. No­mád életmódjuk, közösségü­kön belüli sajátos jojÿ és normarendszerük és . saját nyelvük — amelyet itt calo- nak neveznek — még min­dig elválasztja őket a tár­sadalom többi részétől. Je­lenlegi helyzetüket is ez a különállás, ás a különbözők­kel szembeni gyanakvás ha­tározza meg: ki vannak té­ve a hivatalos szervek és a lakosság zaklatásainak, s gya­kori. hogy egy bűntény el­követésekor a rendőrség min­denekelőtt és „mindenesetre” egy cigány külsejű egyén után indít nyomozást. Az előítéletek ma­kacsul tovább gyűrűznek napjainkban és a cigányság­nak. sok más nyugat-európai kis népcsoporttal együtt, szembe kell nézniük a rassziz­mus problémájával. A spanyol cigányság Juan de Diós Ramirezre. a mad­ridi parlament egyetlen ci­gány tagjára függeszti tekin­tetét. Ha létezik út a fel- emelkedéshez. akkor Ramirez megtalálja — mondják. A képviselő szerint a Spanyol- országban élő 4Ë0 ezer ci­gány számára küszöbön áll a „felszabadulás”, amikor majd jogaikat tiszteletben tartják, s tetszésük szerint építhetik sorsukat. Ramirez a közelmúltban kiadott. „Népem védelmé­ben" című könyvében az ál­lamot hibáztatja a cigányság sorsáért, azért, hogy őket alapjában szegénységre, be­tegségre és korai halálra Íté­li a társadalom. Tény. hogy egy átlagos egészségű cigány férfi várható élettartama 64 év. kilenccel kevesebb ha­sonló adottságú spanyol tár­sáénál. Az átlagosan négy gyermeket nevelő cigány csa­ládoknak négyötöde zsúfolt körülmények között lakik, az iskolás korú gyermekek 25 százaléka nem tanul, az egész cigányság 70 százalé­ka analfabéta. A család fiatal férfi tag­jai — szerintük — kemé­nyen dolgoznak: gyűjtik a nagyvárosi utcákra kikerülő kartondobozokat vagy pe­dig az elhagyott autókról le­fejtett lemezborítást, hogy telepeik építésénél felhasz­nálják. Az idősebb gyerme­kek közül sokan pedig a bel­városok leglátogatottabb he­lyein — alvó kistestvérükkel a karjukon — kéregetnek. A cigányok többsége állítja. hogy ez megélhetésük egyet­len biztos forrása. A mun­kát vállalók — 26 százalé­kuk — fémhulladékok fel­dolgozásával foglalkozik, vi­rágot árul. vagy mezőgazda- sági idénymunkás. Széttörhe- tetlennek látszó körforgás­ban így tartósítja a cigány- sorsot. egymás hatását erő­sítve. a belső hagyomány és a kiközösítő külső előítélet. Ramirez a parlamentben egy hivatalos szervezet létre­hozásán fáradozik, amely népének érdekeit védené és igyekszik országos fejlesztési tervet elfogadtatni a cigány­ság helyzetének rendezésére. Hasonló kezdeményezések születtek már korábban is Spanyolországban, de rend­re megbuktak a hivatalos szervek hanyagságán és a la­kosság közönyén. Talán ezért is váltott ki szokatlan ér­deklődést Spanyolországban a dgányéág magyarországi helyzetének alakulása. Mind mondják, az ibériai ország­ban hosszú időre van még szükség ennek a népcsoport­nak a társadalomba való tel­jes mértékű beillesztéséig, beilleszkedéséig. Kaszab Zsuzsa —( Külpolitikai kommentárunk )— Hányán még? AZ UTÓBBI IDŐBEN nem múlik el nap, hogy ne érkeznének elszomorító hírek a Dél-afrikai Köztár­saságból. Miért kell ezen csodálkozni? — kérdez­hetné bárki, és igaza van, hiszen a fajüldöző rezsim jó néhányszor szolgált már hasonló hírekkel. Amiért mégis elszomorítóak a mostani hírügynökségi jelen­tések. annak oka az, hogy a fehér telepesek a nagy nemzetközi felháborodás, a megannyi elítélő ENSZ- határozat dacára kitartanak kegyetlen elnyomó po­litikájuk mellett az afrikai őslakossággal, a több­séggel szemben, s nyoma sincs annak, hogy változ­tatni kívánnak ezen. Ellenkezőleg, túlzás nélkül állítható, hogy napról napra és szemrebbenés nélkül fokozzák az elnyo­mást. Ezt bizonyítja, hogy július 21-én az ország 36 városában és körzetében rendkívüli állapotot vezet­tek be, a rohamrendőrséget és a hadsereget korlát­lan hatalommal ruházták fel. Azóta mindenki ve­szélyben van, akinek a bőrszíne nem fehér. Az el­telt csaknem három hét alatt több mint kétezer em­bert tartóztattak le, százakat megsebesítettek^ és leg­alább ötven személyt megöltek. Több tucat hazafi ellen pert indítottak hazaárulás vádjával — egyér­telmű. hogy halálbüntetés vár rájuk —, védőügy­védjüket, Victoria Mxengét meggyilkolták, másokat, köztük Winnie Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kong­resszus életfogytiglani börtönre ítélt elnökének fele­ségét, menekülésre kényszerítették. Ami a legelké- pesztőbb, még a nyilvános temetések számát is kor­látozták. Erről áz intézkedésről Desmond Tutu, Jo­hannesburg anglikán püspöke így vélekedett: „Ha már a gyászt is megtiltják nekünk, akkor valóban mélypontra jutott az ország.” A MÉLYPONT KÉTSÉGTELEN. Egyes megfigye­lők szerint a rendkívüli állapot bevezétése nyílt be­ismerése annak, hogy a fajüldöző rezsim már nem ura a helyzetnek. Azért nyúltak az esztelen terror eszközeihez, mert már csak így tudnak gátat szabni a 11 hónapja mind nagyobb méreteket öltő tiltako­zó megmozdulásoknak. Mások azon a véleményen vannak, hogy a Pretoriával szövetséges fejlett tőkés országoknak kéne keményebben fellépniök, enged­ményekre kényszeríteniök a Botha-rendszert. Erre a lépésre azonban — úgy tűnik — még hosszú ideig várni kell. A fejlett tőkés országok szavakban ugyan elítélik a fajüldöző rezsimet, de érdemben mind­máig nem léptek fel vele szemben. Sőt, a legfőbb patrónus, az Egyesült Államok még azt a javasla­tot sem támogatta a Biztonsági Tanács ülésén, amely önkéntes szankciókat indítványozott a Dél-afrikai Köztársaság ellen. A Reagan-kormányzatnak válto­zatlanul alapvető célj%. hogy fenntartsa a fajüldö­ző rendszert, mivel az támaszpontul szolgál a tér­ség felszabadító mozgalmai, és az USA-nak nem tet- , sző független afrikai országok ellen. EZEK UTÁN KÉZENFEKVŐ a kérdés: hányán még? Ezt a kérdést teszi fel a dél-afrikai többség irányában elfogultsággal egyáltalán nem vádolható londoni Economist is legutóbbi címlapján. Hányán pusztulnak még el ártatlanul a Dél-afrikai Köztár­saságban — csak azért, mert emberi életre vágynak? Kocsi Margit Izraeli katonai gépek földig bombáztak egy épületet a liba­noni Tanayel városban, ahol egy palesztin parancsnokság székelt (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) AZ AGROKER VÁLLALAT, EGER, gépesített korszerű alkatrészraktárába áruösszeállítót keres felvételre. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés az alkatrészosztály vezetőjénél.

Next

/
Thumbnails
Contents