Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 7., szerda 3. POLITIKAI INTÉZMÉNYEINK (XII/2.) A népköztársaság Elnöki Tanácsa Az országgyűlésbe válasz­tott képviselők megbízásuk alatt továbbra is eredeti munkakörükben dolgoznak. A képviselői tisztből folyó jogosítványaikat, kötelezett­ségeiket munkájuk mellett látják el. Így az országgyű­lés nem ülésezik állandóan és folyamatosan. Szükség van olyan, az országgyűlés tag­jaiból alakult, neki aláren­delt kisebb létszámú tes­tületre, amely az alkotmány­ban rögzített jogosítvány alapján megoldja az ország­gyűlés helyettesítését. Ma­gyarországon ilyen helyette­sítő feladatot végző kollek­tív testület, egyben egyes államhatalmi és államfői funkciókat ellátó intézmény: a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. Az Elnöki Tanácsot az or­szággyűlés az alakuló ülésén választja meg. Megbízatása az újonnan megválasztott or­szággyűlés első üléséig tart. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, tit­kárból és 17 tagból áll. Az elnöknek. akadályoztatása esetén helyetteseinek fel­adata a testület irányítása és képviselete. A titkár fel­ügyeletet gyakorol az Elnöki Tanács munkáját segítő tit­kárság fellett. Az ülések ál­talában kéthetente vannak, pénteki napokon. Az Elnöki Tanács legfon­tosabb funkciója az ország- gyűlésekkel kapcsolatban fennálló általános helyettesí­tő jogköre. Ennek alapján minden olyan hatáskörben eljárhat, ami az országgyű­lés feladata, kivéve azokat, amelyek kizárólag az ország- gyűlésnek vannak fenntart­va. Ilyen például az alkot­mány módosítása. A parla­ment legközelebbi ülésén be­mutatandó törvényerejű ren­delettel az Elnöki Tanács megváltoztathatja az ország- gyűlés által hozott törvénye­ket is. E szabály álól ugyan­csak kivételt képeznek a ki­zárólagos törvényhozási tár­gyak, mert az idetartozó tör­vényeket az Elnöki Tanács sem módosíthatja. Például az állampolgárok alapvető jo­gaira és kötelezettségére vo- rtatkozó szabályokat az al­kotmány értelmében tör­vényben, tehát az országgyű­lésnek kell megállapítani, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel nem szabályozhat ilyen kérdéseket, meglévőket nem módosíthat. Az országgyűléshez kötődő elnöki tanácsi hatáskör a képviselőválasztások kitűzé­se. a választókerületek szá­mának, területének, székhe­lyének meghatározása, az or­szággyűlés üléseinek összehí­vása, zárt ülés indítványo­zása, napirend sürgős tár­gyalásának kezdeményezése. A parlament újjáalakulá­sától eltekintve, amint ez a legutóbbi választások után is történt, az Elnöki Tanács választja meg a Miniszter- tanács egyes tagjait, vala­mint kinevezi a fontosabb ál­lami tisztségek betöltői kö­zül az államtitkárokat. a fegyveres erők. a fegyveres testületek és rendészeti szer­vek tábornokait, a legfőbb ügyész helyetteseit, a nagy­követeket. Megválasztja a hivatásos bírákat, és a Leg­felsőbb Bíróság népi ülnö­keit. A legjelentősebb kitünte­tések alapításának joga. va­lamint a külföldi rendjelek és címek viselésének engedé­lyezése ugyancsak az Elnöki Tanács jogköre. A nemzetközi kapcsolatok­kal függ össze a szerződés- kötés és a szerződések meg­erősítése. -illetve a nagy­követek. követek megbízása és fogadása. A szerződések megerősítése, gyakran hasz­nált kifejezéssel: ratifikálá­sa, az az aktus, amellyel az Elnöki Tanács kinyilvánítja, hogy államunk teljesíti. a nemzetközi szerződések vo­natkozó . előírásait. A ma­gyar diplomáciai képviselő­ket az Elnöki Tanács bíz­za meg, akkreditálja vala­mely külország államfője, vagy külügyi szervei mel­lé. Mielőtt a külföldi álla­mot képviselő nagykövetet fogadná, nyilatkozik, hogy a külső állam által megjelölt személynek megadja-e a tisztség ellátásához szüksé­ges előzetes beleegyezést, az agrément. A megbízólevél át­vétele az Elnöki Tanács el­nökének. akadályoztatása ese­tén helyettesének feladata. Az Elnöki Tanács határoz az új államok elismeréséről, a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről. megváltoztatásáról. Az Elnöki Tanács gyako­rolja a kegyelmezési jogot, amely lehet köz- vagy egyé­ni kegyelem. A kegyelem megakadályozza az eljárás megindítását és folytatását, vagy mentesít a büntetés végrehajtása alól. Vonatkoz­hat a kegyelem a büntetés hátrányos következményei alóli mentesítésre is. Az alkotmányosság védel­mében fontos feladatai van­nak az Elnöki Tanácsnak is. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigaz­gatási intézkedést, amelyik az alkotmányba ütközik, meg­semmisít. illetőleg megvál­tozat. A tanácsok felett gyakorolt alkotmányos fel­ügyelet keretében kitűzi a tanácstagok választását; gon­doskodik a tanácsok jogai­nak védelméről; feloszlat­ja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nemzet ér­dekeit súlyosan veszélyezteti. Megállapítja az állam biz­tonságát súlyosan fenyegető veszélyhelyzet fennállását és megszűnését. Szükség esetén megalakítja a rendkívüli in­tézkedési joggal bíró hon­védelmi tanácsot. Területszervezési hatáskö­réhez tartozik a települések várossá nyilvánítása, a köz­ségalakítás, községi közös ta­nácsok szervezése, valamint 1984. január 1. óta azoknak a tanácsoknak — a város környéki székhelyeknek — a kijelölése, amelyek közremű­ködnek az ugyancsak az El­nöki Tanács által hozzájuk besorol: községi tanácsok irá­nyításában. Az Elnöki Tanács állam- polgársággal kapcsolatos funkció körében dönt a ho­nosítási. visszahonosítási, a magyar állampolgársági kö­telékből való elbocsátási ké­relmekről. továbbá hazánk érdekeit súlyosan veszélyez­tető személyek esetében a magyar állampolgárságtól va­ló megfosztási javaslatokban. Hatáskörébe tartozik a leg­magasabb egyházi tisztségek betöltéséhez szükséges álla­mi hozzájárulás megadása. Dr. Bálint Tibor Huszonöt éves a csepeli transzformátorgyár A Csepel Művek Transzformátorgyára az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az eltelt negyedszázad alatt csaknem százezer különböző transzformátor készült a gyár­ban Az idén négyszázötvenmillió forint értékben gvárta­Az aprólékos munkához a nőknek jobban van türelmük nak transzformátorokat és fojtótekercseket. A hazai meg­rendelők mellett a KGST-országokba és a tőkés országok­ba is szállítanak. ' Száraz transzformátor szerelése (MTI-fotó: Fehér József — K.S) EGY HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS NYOMÁBAN V étéi kedő — tanulságokkal Bérleménycsoportok és településkategóriák Emelkedtek a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjai A Minisztertanács rendele­té alapján, az 1985. július 1- tcl életbe lépett jogszabály szerint fokozatosan emel­kednek a nem lakás céljára hasznosítható helyiségek bér­leti dijai. Megyénkben hoz­závetőlegesen kétezer ilyen bérleményt tartanak nyil­ván. Az emelés mértékéről, s az új díjak megállapításá­val összefüggő tanácsi és in­gatlankezelési feladatokról tartottak megbeszélést Eger­ben az IKLV-nál azok a szakemberek, akik a bérle­mények felmérését irányít­ják majd. Forgács György- né, a Megyei Tanács Építé­si- és Vízügyi Osztályának munkatársa egyebek közt el­mondta: a felmérések már augusztusban elkezdődnek, a bérlők október 31-ig kap­ják kézhez az adatközlő la­pokat. Ennek megállapításá­ra bérleménycsoportonként és településkategóriánként ikerül sor. 1986. április 1-től a régi és az új bér közötti különbözet 30 százalékával kell többet fizetni, mig 1987. január 1-től összesen 60 szá­zalékkal kerülnek többe a bérlemények. Ezt követően 1988. január 1-től a jelenle­ginél 100 százalékkal lesz több a helyiségek bérleti dija. A rendelet egyébként 1 bérleménycsoportot külön­böztet meg. Az ..A" csoport­ba tartoznak mások mellett az osztályon felüli vendéglá­tóipari egységek, a bárok, a mulatók, a divatszalonok. A „B”-ibe az üzemi és gyár­épületek helyiségeit, a mű­helyeket, a gépházakat, és a kereskedelmi létesítménye­ket sorolták. A „C” csoport­hoz ugyanakkor garázs, műT terem és pince tartozik. A rendelet hatálya a fen­tieken kívül kiterjed a ház­kezelési szervek által kezelt raktárhelyiségekre, vala­mint a bérbeadás útján hasznosított telkekre is. Hónapokig tartott, s a közelmúltban fejeződött be az a közművelődési vetél­kedősorozat. amelyet a 40. évforduló és a párt XIII. kongresszusa tiszteletére hirdetett meg » Heves Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat szakszervezeti bizotísá. ga. A résztvevők egybe­hangzóan állítják: a ..szelle­mi párbaj" messze felülmúlt minden megelőző. hasonló itteni rendezvényt. A siker, ben a játékosok és az irá­nyítók eevaránt osztoznak. Borsch 2 Károlyné szocialis­ta brigádvezctö volt a ren­dezvény szervezője. Ügy véljük, tapasztalatai máshol is használhatóak, ezért ke­restük fel. — Miért vállalta a sok gonddal járó játék vezeté­sét? — Amióta brigádvezetö vagyok — kezdi Borschené —. nagyobb kedvvel foglal­kozom a közösség dolgaival, már csak azért is. mert évekkel ezelőtt „eljegyez­tem magam" a könyvekkel. Egy ideig hivatásos könyv­táros voltam. így alkalmam volt közelebbről tanulmá­nyozni az olvasók, a könyv- barátok érdeklődését. Nagy kedvvel vállalkoztam a fel­adatra. mert fontosnak tar­tom a munkásművelődés fel­lendítését a vállalatnál. A másik nyereség a munka során szerzett tudás volt: amíg brigádtársaimmal gyűj­töttük a kérdéseket, össze­állítottuk a tematikát, ad­dig mi magunk is tanul­tunk. Dühös az igazgató. Munkatársai ugyanis csa­lódottan érkeztek vissza a továbbképzésről: „Minek kellett erre ennyi napot vesztegetni? írták volna le a mondókájukat! Inkább a papírt, semmint az időnket pazarolják!" Az igazgató màrcçak azért is indulatos, mert nem először hall ilyen véleményeket különböző ér­tekezletek. tanfolyamok, szimpóziumok, kurzusok, elő­adássorozatok, konferenci­ák, fejtágítók ... után. Ö maga is végigpihent, átbosz- szankodott már néhány ha­sonló összejövetelt — bőre. tágra méretezett fejtágítót. A természet védelmét már intézményesíteni tudtuk. Aligha maradna feladatok nélkül egy „Munkaidő-védel­mi Hivatal" is. Mentsen meg, persze, a jó sors ettől az intézménytől! Hisz létrehozásának fontos­ságáról bizonyára magvas, elegáns szimpóziumokon ta­nácskoznának; megannyi ér­tekezlet kísérné a tervezés. Nem volt könnyű az ál­tala vezetett lelkes kis csa­patnak. Egymásnak adták a kilincset az Egri Megyei Könyvtárban, a szakszerve­zeti bibliotékában. búvár­kodtak a levéltárban is. Rengeteg adatot, dokumen­tumot szereztek, hiszen a fejtörő több írásos és egv szóbeli fordulóból állt. — Milyen témakörökben vetélkedtek a résztvevők? — Irodalomból. nyelv. tanból, üzemi demokráciá­ból. földrajzból kellett ké­szülniük. de fontosak '‘vol­tak a matematikai, a zenei és a sporttal kapcsolatos is­meretek is. Az úgynevezett vegyes kérdések sem voltak könnyűek. — Több, általános iskolát végzett dolgozó kritizálta a játék nehézségét. Szerin­tünk ehhez legalább érett­ségi szükségeltetett. *— A kifogások jogosak : menet közben át is dolgoz­tuk a követelményrendszert. Hetvenhárom brigádnak küldtünk nevezési lapot, kö­zülük 28-an vállalkoztak a részvételre. A döntőig 17 brigád versenyzett, a he­lyezésekért 12 csapat mérte össze tudását. Elértük a cé­lunkat: könyvet vettek ke­zükbe azok is. akik hosszú idő óta nem tették ezt. — Elégedett a dolgozók érdeklődésével ? — Nem. Főleg a legma­gasabb címmel kitüntetett kiváló brigádok érdektelen­ségén lepődtem meg. Hi­a szervezés folyamatát; s a jó munkához aztán tovább­képzések, tanfolyamok is kel­lenének . . Természetesen mindig és kizárólag több naposak, távol a világ zajá­tól. de a világért sem pén­tek déltől hétfő reggelig. Rendezvények — ha másért nem. csakhogy legyen mit kipipálni, hisz oly .jólesik elégedetten hátradőlni: „Na, ezen is tűi vagyunk". Való igaz, résztvevők és ken'yéradóik szempontjából nem mindegyik tanfolyam „folyik el” hiába és értel­metlenül. Csak el ne kiabál­juk: a különböző jellegű, cé­lú és idejű összejövetelek rendezési kedvét tekintve is, mintha egyre örömtelibb mértékletesség volna ta­pasztalható. Elvégre tényleg nem az adja meg egy ügy, egy téma rangját, egy fel­adat megoldásának a kul­csát, hogy hányán és hány napig (óráig) vannak miat­ta távol a munkahelyüktől. Ötször — többször meghall­gattatni és megvitattatni va­ányzott több ifjúsági kol­lektíva is. — Beszélt a feladat ne­hézségéről. N ekivágna még egyszer a szervezésnek? — Örömmel. Volt értel­me az igyekézetnek. hiszen. ha „csak" annyit értünk el, hogy játékos kikapcsolódás­ra teremtettünk lehetőséget, már akkor is megérte. Az első helyen végzett Lendület brigád csapatában, érthető örömmel emlékez­nek a felkészülés és a dön­tő nehéz napjaira. A kis közösséget Kiss István. Nagy Ferenc Józsa Antal. Ba­lassa Tamás képviselte. — Már a fordulókra va­ló felkészülés is érdekes volt — mondja Nagy Fe­renc. — Mi. idősebbek jó érzéssel elevenítettük fel tu­dásunkat. kíváncsian bön­gésztük a könyveket. Szá­momra élményt jelentett, hogy olyan politikus mun­kásságáról is számot kellett adni. mint például Szurdi István, az egykori belkeres­kedelmi miniszter akit ko­rábbról. Gyöngyösön tartóz, kodása évei alatt, személye­sen ismertem. Felfrissítettük ismereteinket földrajzból, helytörténetből is. A brigád a vetélkedő ide. ie alatt nem kevesebb, mint 25 lexikont és ismeretterjesz­tő kiadványt tanulmányozott, hogy a csapat reményei megvalósuljanak. Bíztak abban, hogy a legjobbak kö­zött fejezik be a versenyt. Mika István lamit ilyen-olyan címen, de rendre csaknem ugyanazok­kal — tékozló áldemokratiz­mus, egyszerűen luxus. A takarékos gazdálkodás kény­szere a munkaidőre is vo­natkozik. Ha egy „kikapcsoló tájér­tekezletre” a hét eleje he­lyett, mondjuk, pénteken és szombaton kerítenének sort, lefogadom: a második napi ebéd után már jóval kevesebb tányért kellene el­mosogatni, Tengni-lengni, unatkozni — saját zsebre — valahogy nem akaródzik. A szabadidőnkre — joggal — érzékenyek vagyunk. A hét vége (egy részének) ilyenforma igénybevételével lehetne próbára tenni a kü­lönböző okító összejövetele­ket. Ha pedig ez a módi meghozta már a sikert, ki­szűrte a fölösleges fejtágí­tókat — akkor a szolgáltató egységek nyitva tartási és intézmények ügyfélfogadási rendje miatti idő-, anyagi és morális veszteségek mérsék­lését vehetnénk célba újult erővel. Mégiscsak kéne egy „Mun­kaidő-védelmi Hivatal” ... ? E. B. Tág fejtágítók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents